6. Függelék

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. január 19.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2007/02. számában (2007. január 19.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

6.1. Biztosítható vagyontárgyak

Az alábbi csoportokban nem szereplő vagy kizárt vagyontárgyakkal kapcsolatban egyedi kockázatelbírálás alapján külön feltételekkel köthető biztosítás.

6.1.1. Épületek

Épületnek minősül minden olyan építmény, amely a talajhoz szilárdan kötődik, emberek számára lehetővé teszi a belépést és hosszabb benntartózkodást, térbeli elhatárolással védelmet nyújt külső behatásokkal szemben és bizonyos időtállással rendelkezik.

A fenti épületmeghatározásba beletartoznak pl. a félnyeregtetők és hasonlók, de nem tartoznak bele pl. a lakókocsik, sátrak, ponyvacsarnokok és hasonlók.

Alapesetben nem biztosíthatók a felvonulási épületek és a pavilonok (közterületen álló könnyűszerkezetes vagy több oldalán nyitott építmény), valamint az ilyen épületben elhelyezett vagyontárgyak.

Épületnek minősülnek továbbá:

- a tetőfedések és előtetők, összekötő hidak, rámpák, felvonóaknák, amelyek az épület részeit képezik,

- a silók, bunkerek, víz- és mindenfajta tárolók, melyek az épülettel való kapcsolódások miatt annak szerkezeti részeit képezik, és téglából vagy betonból készültek, vagy az épület építési módja szerint történt a kivitelezésük,

- a kémények, könnyűszerkezetes, szerelt kémények, valamint a téglából, kőből vagy betonból készült szabadon álló kémények,

- a csővezetékek, kábelek és egyéb szerelvények céljára szolgáló csatornák és aknák, valamint föld alatti összekötő folyosók, amennyiben ezek az építmények az épületen kívül találhatók, és téglából vagy betonból készültek,

- mindenfajta épített kerítések.

6.1.2. Ipari és kereskedelmi üzemi berendezések

Ipari és kereskedelmi üzemi berendezésnek minősülnek azok a nem épületfunkciót, hanem az üzemelést, illetve az alkalmazott technológiát szolgáló berendezések, amelyek az üzemi ingatlanon találhatók, függetlenül attól, hogy az épületben vagy a szabadban, a föld felszíne felett vagy alatt helyezkednek el.

Ilyenek például:

- az energia minden formájának termelésére, átalakítására, tárolására és felhasználására szolgáló gépek, berendezések, létesítmények és szerelvények,

- mindenfajta adat, információ és hír létrehozásához, feldolgozásához, átviteléhez, továbbításához és tárolásához szükséges gépek, berendezések és szerelvények (az adathordozók nem), irodatechnikai berendezések, folyóiratok és könyvek,

- mindenfajta gép a gépalapzatokkal, a meghajtóelemekkel és tartozékokkal együtt.

Általában csak külön megállapodás esetén biztosíthatók:

- reprodukciós segédeszközök (pl. öntőminták, présformák, jacquardkártyák),

- mindenfajta adathordozó (pl. szoftverek, üzleti könyvek, licenc- és kiadói jogok leiratai, nyomdai festékkivonatok),

- az üzemben foglalkoztatottak használati tárgyai,

- automaták és azok tartalma,

- vízi és légi járművek.

6.1.3. Készletek

Készletnek minősülnek a nyersanyagok, alap- és segédanyagok, félkész és késztermékek és mindenfajta beépítésre kerülő készen vásárolt kereskedelmi áru. Továbbá energiahordozók, építőanyagok, értékesíthető hulladékok, reklámanyagok és egyszer használatos csomagolóeszközök. Kereskedelmi tevékenység esetén mindenfajta árukészlet.

6.1.4. Gépjárművek

Biztosíthatók a biztosított vagy a szerződő által árusított, bizományba vagy javításra átvett, hatósági (forgalmi) engedélyre kötelezett gépjárművek, valamint azok a biztosított által forgalmazott új vagy importált gépjárművek, amelyeket még nem helyeztek forgalomba, ezért nem rendelkeznek hatósági engedéllyel.

A biztosított vagy szerződő által üzemeltett gépjárművek nem biztosíthatók (ezek casco és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás keretén belül biztosíthatók).

Minden más, a biztosított vagy szerződő által üzemeltetett, de hatósági engedélyre nem kötelezett közlekedési vagy szállítóeszköz az üzemi berendezések között biztosítható.

6.1.5. Készpénz és értékpapírok

Biztosíthatók a készpénz és valuta. Továbbá a bemutatóra szóló (jogérvényes nyilatkozat nélkül, egyszerű átadással átruházható) értékpapírok és más, a forgalomban ilyen minőségben használt okmányok (pl. részvények, kötvények, befektetési és kárpótlási jegyek, betétkönyvek).

Ezen csoporton belül biztosíthatók az egyéb, egyszerű átadással átruházható, önmaga újra-előállítási költségétől független értéket megtestesítő értékcikkek (pl. érvényes, nem lepecsételt levél- és okmánybélyegek) vagy egy szolgáltatás árát megtestesítő értékcikkek (pl. jegyek, kuponok, értékszelvények, telefonkártyák), továbbá a névre szóló, egyszerű átadással át nem ruházható értékpapírok.

6.1.6. Értékkészletek

Értékkészletnek minősülnek az arany, platina, drágakövek, igazgyöngyök és az ezen anyagokból készült tárgyak, ékszerek, érmegyűjtemények. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a betöréses lopás, rablás és vandalizmus károkra kizárólag akkor áll fenn, ha a biztosított vagyontárgyak a szerződésben meghatározott értéktárolóban voltak elhelyezve.

6.1.7. Kirakatszekrények

Kirakatszekrénynek minősül minden olyan, az áruk bemutatására szolgáló lehatárolt térrész, amely az üzlettől elkülönülten, attól távolabb vagy az üzlet külső határolófalán helyezkedik el, és az üzlettel nem képez egy légteret.

Kirakatszekrénynek minősülnek azok a kirakatok is, amelyek az üzlettel egy légteret képeznek, de a bennük elhelyezett árukészlet az üzletre előírt védelmi rendszeren kívül helyezkedik el (pl. a bolt belső terét figyelő mozgásérzékelő a kirakati térbe "nem lát be", vagy az áruk a kirakatüvegen belül elhelyezett rács, falazat vagy más, a behatolást gátló épületszerkezeti elem és a kirakatüveg között vannak.)

6.1.8. Szabadon tárolt vagyontárgyak

Biztosíthatók a szabadban tárolt ipari és kereskedelmi üzemi berendezések, valamint a készletek. Szabadban tárolt vagyontárgynak tekintendők azok a vagyontárgyak, amelyek a szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen (telephelyen) szabadban, az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedéssel vagy a nélkül vannak tárolva, továbbá legalább az egyik oldalán nyitott építményben találhatók.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a jégeső, hónyomás, ismeretlen jármű ütközése, valamint betöréses lopás, rablás és vandalizmus károkra. A felhőszakadás biztosítási eseménnyel összefüggésben a víz által okozott károkat a biztosító csak akkor téríti meg, ha a vagyontárgyak legalább 12 cm magas állványon helyezkedtek el.

6.1.9. Mellékköltségek

A káresemény kapcsán keletkező alábbi mellékköltségeket a biztosító a szerződésben meghatározott külön díj ellenében téríti meg:

A rom- és törmelékeltakarítás költségei, amelyek a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmelékeknek és a nem felhasználható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel.

Bontási költségek, amelyek a biztosított vagyontárgyak megmaradt részeinek szükségessé váló elbontásával és azoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel.

A szét- és összeszerelés költségei, amelyek a kár felszámolása (helyreállítás) során a berendezések le- vagy visszaszerelésével, illetve egyéb mozgatásával kapcsolatban merültek fel.

6.2. Különbségek a vagyonbiztosítás és a felelősségbiztosítás között

Vagyonbiztosításnál

- a biztosított saját vagyontárgyai károsodnak,

- a károsult maga a biztosított,

- a biztosítás összege a biztosított vagyontárgy értékéhez igazodik (túlbiztosítás, alulbiztosítás),

- a biztosító mentesülhet, de ha fizet, akkor a kárért felelős személlyel szemben megtérítési jog illeti meg.

Felelősségbiztosításnál

- a biztosított által okozott kárt téríti (a károsult nem a biztosított),

- a károsult nem áll közvetlen jogviszonyban a biztosítóval,

- a biztosítási összeg a kártérítési limit,

- a biztosítót még a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti, csak regresszjog illeti meg.

 

Vagyonbiztosításnál

Felelősségbiztosításnál

Biztosítási esemény

általában a biztosított akaratától független, legfeljebb enyhén gondatlan magatartása miatt bekövetkezett kár (mentesülési ok a szándékosság és súlyos gondatlanság), regresszlehetőség van.

a biztosított magatartása miatt támasztott kárigény (szándékosság és súlyos gondatlanság esetén).

Káresemény esetén vizsgálandó

hogy a kár tipikusan objektív-e, azaz megtörtént-e a feltételben meghatározott kár.

a kár, a jogellenesség, a felróhatóság, az okozati összefüggés.

A biztosító megtéríti

a biztosított vagyonában bekövetkezett csökkenés pótlása; az eredeti állapot helyreállítása, pótlás, javítás (új érték).

a biztosított vagyoni helyzetében a károkozás miatt bekövetkező vagyoni csökkenés megakadályozása (nem új értéken térít), meglévő vagyoni helyzet konzerválása.

A biztosított

a károsult.

a károkozó.

6.3. Incoterms, paritások

A külkereskedelmi áruforgalomban az eladó és a vevő közötti, az áru szállításával kapcsolatos költségek és kockázatok átadásának földrajzi helyét szabályozó külkereskedelmi kategória.

Általános felépítés: XYZ (3 betűből álló rövidítés) + városnév (pl. FOB Rotterdam).

A szállítmánybiztosítások háztól házig érvényűek, így a paritások szabályozó szerepe a biztosításra vonatkozóan csak korlátozottan jelent kötelezettséget.

A paritások rendszerbe foglalását a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce, ICC) végzi, a szabályozás INCOTERMS (International Commercial Terms, Nemzetközi Kereskedelmi Feltételek) néven vált ismertté. A legutóbbi módosítás, az INCOTERMS 2000 a hatályos szabályozás, de előfordul még, hogy a kereskedelmi szerződésben egy korábbi, például az 1990-es szabályozásra hivatkoznak.

A 13 paritás összefoglaló magyarázata:

Paritás megnevezése

Teljes angol név

Költségek

Kockázat

EXW városnév

Ex works

Az eladó kötelessége mindössze annyi, hogy a saját telephelyén az árut átadja a vevőnek, ezt követően minden költség a vevőé.

Az eladó telephelyén történt átvételt követően minden kockázat a vevőt terheli.

FCA városnév

Free carrier

Az eladót terhelik a költségek, amíg az árut - a vevő által megnevezett fuvarozónak, a megnevezett helyen - átadja.

A kockázat ugyanott száll át a vevőre, ahol a költségek.

FAS elhajózási kikötő neve

Free alongside ship

Az eladót terhelik a költségek, az árunak a megadott elhajózási kikötőben a hajó mellé helyezéséig.

A kockázat ugyanott száll át a vevőre, ahol a költségek.

FOB elhajózási kikötő neve

Free on board

Az eladót terhelik a költségek, az árunak a megadott elhajózási kikötőben a hajókorlát feletti áthaladásáig.

A kockázat ugyanott száll át a vevőre, ahol a költségek.

CFR rendeltetési kikötő neve

Cost and freight

Az eladót terhelik a költségek a megnevezett rendeltetési kikötőig.

Az árunak a megadott elhajózási kikötőben a hajókorlát feletti áthaladásával a kockázat átszáll a vevőre.

CIF rendeltetési kikötő neve

Cost, insurance and freight

Az eladót terhelik a költségek a megnevezett rendeltetési kikötőig, továbbá kötelezettsége a tengeri szállítmánybiztosítás megkötése feletti (minimális fedezetre), és annak díjának megfizetése.

Az árunak a megadott elhajózási kikötőben a hajókorlát áthaladásával a kockázat átszáll a vevőre.

CPT városnév

Carriage paid to

Az eladó kötelezettsége a fuvardíj megfizetése a megadott rendeltetési helyig.

Az árunak a fuvarozónak történő átadásával a kockázat átszáll a vevőre.

CIP városnév

Carriage and insurance paid to

Az eladó kötelezettsége a fuvardíj megfizetése a megadott rendeltetési helyig, továbbá kötelezettsége a szállítmánybiztosítás megkötése a vevő javára (minimális fedezetre) és annak díjának megfizetése.

Az árunak a fuvarozónak történő átadásával a kockázat átszáll a vevőre.

DAF városnév

Delivered at frontier

Az eladó vállalja az összes költséget a megnevezett határállomásig, ezt követően minden költséget a vevő visel.

A kockázat ugyanott száll át a vevőre, ahol a költségek.

Paritás megnevezése

Teljes angol név

Költségek

Kockázat

DES rendeltetési kikötő neve

Delivered ex ship

Az eladót terhelik a költségek a megnevezett rendeltetési kikötőben az árunak a hajófedélzeten történő átadásáig.

A kockázat ugyanott száll át a vevőre, ahol a költségek.

DEQ rendeltetési kikötő neve

Delivered ex quay (duty paid)

Az eladót terhelik a költségek a megnevezett rendeltetési kikötőben az árunak a rakpartra helyezéséig.

A kockázat ugyanott száll át a vevőre, ahol a költségek.

DDU városnév

Delivered duty unpaid

Az eladót terhelik a költségek a megnevezett rendeltetési helyig, kivéve az importvámot és -adót.

A kockázat ugyanott száll át a vevőre, ahol a költségek.

DDP városnév

Delivered duty paid

Az eladót terhelik a költségek a megnevezett rendeltetési helyig, beleértve az importvámot és -adót is.

A kockázat ugyanott száll át a vevőre, ahol a költségek.

6.4. Biztosítási fogalomtár

Alap: a befektetéshez kötött életbiztosításoknál (unit-linked) a biztosító a szerződő megtakarításait az általa választott, eltérő kockázatú befektetési alapokba fekteti.

Abszolút önrészesedés (levonásos önrész): a biztosító a szerződésben meghatározott önrészesedést - melynek mértéke százalékban és/vagy összegben kerül meghatározásra - a kártérítési összegből levonja. Ha a kár összege az önrész mértékét nem éri el, a biztosító nem fizet kártérítést.

Adózás és biztosítás: a biztosító szolgáltatásai nem minősülnek jövedelemnek, így a kifizetett összegek nem szja-kötelesek. (Kivéve: a felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelempótló járadékokat.) További lényeges kedvezmény: a 10 évnél hosszabb tartamú élet- és nyugdíjbiztosítások éves díjának 20 százaléka, de; maximum 100 000 forint a számított adóból levonható, illetőleg visszaigényelhető

Ajánlat: a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben soha nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet kereső szerződő. Az ajánlat még nem szerződés; kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja (szerződés létrejötte).

Akaratonkívüliség: a biztosítási baleset fogalom lényeges eleme. Azt jelenti, hogy a biztosított akaratelhatározása és a bekövetkezett biztosítási esemény között nincs okozati összefüggés.

Alkusz: (bróker vagy makler) a biztosítási alkusz a biztosítási szerződést annak a félnek az írásbeli megbízása alapján közvetíti, aki a biztosítás létrejötte esetén a biztosított vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerül. Az alkusz e tevékenységéért attól a biztosítótól jogosult díjazásra, amely az alkusz közvetítésével létrejött szerződésben a biztosítási kockázatot elvállalja. A biztosítási alkusz előkészíti a biztosítási szerződés megkötését. Tevékenysége kiterjedhet a megbízó képviseletében a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő közreműködésre. A biztosító ez irányú meghatalmazása esetén jogosult a biztosítási díj átvételére, valamint a szerződés teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre. A biztosítási alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. A biztosítási alkusz e kötelezettsége elmulasztásáért (alkuszi műhiba), így különösen a téves tanácsadásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért felelős (kb. 250 alkusz rendelkezik felügyeleti engedéllyel).

All risks: "minden kockázatra" kiterjedő biztosítás. A szerződés nem a biztosítási eseményeket, hanem csak a kizárásokat tartalmazza. A biztosító minden olyan kárt megtérít, amelyet nem zár ki. Általában a szállítmány-, géptörés-, illetőleg az építési-szerelési biztosítások körében alkalmazott kockázatviselési forma.

Alulbiztosítás: ha a vagyontárgy valóságos értéke meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget, következmény: a pro rata térítés.

Avultatás: a vagyontárgyak (pl. ingóságok, épületek, gépjárművek) értékének az időmúlás, illetőleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése; mértékét százalékban határozzák meg.

Általános felelősségbiztosítás: a biztosító átvállalja a biztosítottat a szerződésben meghatározott minőségében (pl. lakásbiztosításnál, mint az ingatlan tulajdonosa) terhelő azon kártérítési kötelezettségeket, melyekért a magyar jog szerint a biztosított köteles helytállni. A biztosító kockázatviselése kiterjed a személysérüléssel okozott károk, a szerződésen kívül okozott dologi károk és az ezekre visszavezethető egyéb vagyoni károk miatt támasztott követelésekre.

Általános szerződési feltételek (ÁSZF): törvény által szabályozott minimális tartalmi kellékek, amelyeket minden biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell.

Baleset-biztosítás: olyan biztosítási szerződés, amely a baleset bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított, vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére.

BBP-biztosítás: (BBP Baleset Betegség Poggyász + Asszisztansz) külföldi utazás vagy tartózkodás idejére szóló betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás, de a legtöbb ilyen módozat tartalmaz különböző segítségnyújtási szolgáltatásokat is.

Befektetéshez kötött életbiztosítás (unit-linked): az életbiztosítási termékek új generációja a vegyes életbiztosítások által nyújtott szolgáltatásokat ötvözi egy befektetési alap által kínálta lehetőségekkel. A szerződő által befizetett díjakat a biztosító, a szerződő által kiválasztott befektetési alapokba fekteti, a lejáratkori kifizetés mértékét ezen alapok hozama határozza meg. A szerződő a tartam során igény szerint átirányíthatja megtakarítását a felkínált alapok között.

Befektetési hozam: a díjtartalékokat a biztosító a pénzpiacon befekteti, és abból jelentős hozamra tesz szert. Mivel azonban a díjtartalék az "ügyfelek pénze", a hozamok minimum 80 százaléka a biztosítottakat illeti meg. A biztosító azonban ennél magasabb százalékot is "kiígérhet" ügyfeleinek. A kiígért hozamokon felüli rész a biztosítót illeti meg, hiszen a befektetésekkel költségei is felmerültek; valamint így válik érdekeltté a minél eredményesebb befektetésben.

Betegségbiztosítás: biztosítási szerződés, amelyben a biztosító azt vállalja, hogy a biztosított megbetegedése esetén meghatározott szolgáltatásokat teljesít; pl. viseli a kórházi ápolás költségeit, táppénz-kiegészítést vagy napi térítést nyújt stb. Helyesebb elnevezése egészségbiztosítás, és ma már inkább ez az általánosan elfogadott.

Betöréses lopás: a vagyonbiztosítási szerződésekben meghatározott biztosítási esemény - eltér a büntetőjogi meghatározástól. Fogalmi elemei általában a lezárt helyiségbe való erőszakos vagy lopott, illetőleg hamis kulccsal történő behatolás.

Biztosítási díj: a biztosító kockázatviselésének ellenértéke; összegét és esedékességét a szerződés rögzíti. Ha az esedékességtől számított 30 nap elteltével (respiro) a díjat nem fizetik meg, a 30. napon a szerződés minden értesítés nélkül, automatikusan megszűnik, hacsak a felek nem állapodtak meg díjhalasztásban vagy hosszabb respiróban.

Biztosítási esemény: a szerződésben rögzített olyan jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. Meghatározásának egyik eszköze a kizárás. Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tűz stb.), halál vagy életbiztosítások esetén egy meghatározott időpont elérése, baleset-biztosításoknál pl. testi sérülés, rokkantság.

Biztosítási érdek: vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában valamilyen okból érdekelt, vagy azt ilyen személy javára köti. Ha az érdek megszűnik - pl. a tulajdonos a vagyontárgyat eladta -, az érdekmúlás miatt a biztosítási szerződés is automatikusan megszűnik. Az érdekmúlás tényét mindig be kell jelenteni a biztosítónak.

Biztosítási időszak: a szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettől eltérő is. A szerződés felmondásánál is nagy jelentősége van.

Biztosítási összeg: a biztosítási szerződésben rögzített összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa (alulbiztosítás, túlbiztosítás).

Biztosítási szaktanácsadó: megbízási szerződés alapján, díj ellenében nyújt a biztosítási tevékenységgel összefüggő szaktanácsot; biztosítási szerződést nem közvetíthet (kb. 60 szaktanácsadó rendelkezik felügyeleti engedéllyel).

Biztosított: a biztosítási szerződés fontos alanya, az ő életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. A biztosított (vagy az általa kedvezményezett) jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerződő fizeti. Ez alól kivétel a felelősségbiztosítás, mivel a felelősségbiztosítás alapján a biztosító közvetlenül a károsultnak nyújt kártérítést. A biztosított személye gyakran egybeesik a szerződővel.

Biztosító: biztosítási tevékenység folytatására jogosult szervezet. Szervezeti forma szerint háromféle lehet: biztosító részvénytársaság, biztosítószövetkezet vagy biztosítóegyesület.

Biztosítegyesület: önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon, egyesületi formában működő, biztosítási tevékenységet végző szervezet. Kizárólag tagjai részére nyújt - tagsági díj ellenében - biztosítási szolgáltatásokat. Tevékenységét a PSZÁF engedélyezi, és ellenőrzi működését is.

Biztosítópénztár: teljes nevükön: önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak. Biztosítási tevékenységet végző, sajátos egyesületi (pénztári) formában működő, nonprofit szervezetek. A biztosítási jogviszony a pénztárba való belépéssel jön létre; gyakorlatilag tagsági viszony. Három típusa létezik: a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár. Tevékenységüket a PSZÁF felügyeli.

Biztosító részvénytársaság: részvénytársasági formában működő biztosító. Csak névre szóló részvényt bocsát ki.

Biztosítószövetkezet: szövetkezeti formában működő biztosító, alapításához legalább 50 tag kell. Tevékenységét az PSZÁF engedélyezi, és ellenőrzi működését is.

Bónusz: díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. A kedvezmény realizálódhat a díj egy részének visszafizetésével vagy a következő évi díj csökkentésével (pl. kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás).

Bróker: alkusz.

Casco: gépjárművek saját hibás kárainak fedezetére szolgáló biztosítás. Az alapbiztosítás a töréskár, amely általában kiegészül az elemi károk és a lopás, üvegtörés, illetőleg rongálás kockázatokkal. Az autó-casco a legismertebb, de van hajó-casco, légijármű-casco stb. is.

Díjfelszólítás: az esedékes biztosítási díj megfizetésére irányuló írásbeli felszólítás a respirón belül. Ilyen esetben a biztosító kockázatviselése további 30 nappal meghosszabbodik.

Díjfizetés: a biztosítási díj szerződésben vállalt megfizetése. A díj a biztosítási időszak egészére, egy összegben és előre esedékes, de a szerződések általában részletfizetést tesznek lehetővé. A díjfizetés elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi.

Díjhalasztás: az esedékes díj későbbi időpontban történő megfizetésére vonatkozó megállapodás, amely csak írásban érvényes. A díjhalasztás tartama alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.

Díjkalkuláció: matematikai és statisztikai módszer, amellyel a biztosítói kockázat ellenértékét, a biztosítási díjat számítják ki.

Díjmentes leszállítás: lehetőség az életbiztosítások fenntartására díjfizetés nélkül is. A tartam változatlan marad: a biztosítási összeg azonban az addig már befizetett díjak által fedezett mértékig (általában jelentősen) lecsökken.

Díjmentesítés: a biztosítási esemény bekövetkezett (pl. rokkantság), de a "többi", még be nem következett biztosítási eseményre (pl. halál, elérés) a szerződés díjfizetés nélkül is hatályban marad.

Díjtartalék: az életbiztosítási díjakból képzett elkülönített tartalék, amely a később bekövetkező biztosítási események (halál, elérés) kapcsán járó szolgáltatások fedezésére szolgál. A tartalékokat a biztosító befekteti, és a hozamok minimum 80 százalékát köteles visszajuttatni a biztosítottainak. Mód van a díjtartalék visszavásárlására is.

Elérési biztosítás: meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító csak a tartam végén teljesít.

Előszereteti érték: valamely vagyontárgy szubjektív értéke, amelyet személyi, érzelmi okok alapozhatnak meg. Például az elhunyt rokontól kapott, valójában jelentős dologi értéket nem képviselő tárgy. Az előszereteti érték megtérítése a biztosítási szerződés tárgya általában nem lehet.

Előzetes fedezetigazolás: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz kapcsolódó dokumentum, amelyben a biztosító - az üzembentartó kérésére - előzetesen elvállalja a kockázatokat. Az előzetes fedezetigazolással oldható meg, hogy a vásárolt vagy a forgalomba helyezett gépjármű üzembentartója már akkor is rendelkezzék biztosítással, amikor a szerződést még nem kötötte meg. (Ezt azonban 15 napon belül pótolni kell!)

Első díj: az első biztosítási időszakra, vagy annak egy részére megállapított díj. Befizetése különös jelentőséggel is bír: a biztosítás hatálya, vagyis a biztosító kockázatviselési kötelezettsége csak akkor kezdődik, ha a szerződés létrejött, és az első díj a biztosítóhoz beérkezett (vagy az első díj megfizetésére a felek halasztásban állapodtak meg).

EUROTAX: a gépjármű- és alkatrészárak katalógusa gyári, illetőleg piaci információk alapján.

Exporthitel-biztosítás: a külföldre irányuló áruhitellel kapcsolatos kockázatok biztosítása. Gazdasági kockázatok: pl. a vevő fizetésképtelensége, visszalépése. Politikai és árfolyamkockázatok: pl. embargó, háború, a követelés pénznemének inflációja.

Extra tartozék: általában a casco biztosításoknál használatos fogalom. A biztosított vagyontárgy olyan tartozéka, amely a rendeltetésszerű használatot segíti vagy komfortosabbá teszi. A vagyontárgy értékét és így általában a biztosítási díjat is növeli.

Érdekmúlás: jogi hatást kiváltó tény a biztosítási szerződésben. Ha a biztosítási érdek megszűnik, a biztosítási szerződés is automatikusan megszűnik.

Értékcsökkenés: a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy forgalmi értékét csökkentő tényező (écs).

Értékkövetés (indexálás): a biztosító a biztosítási szerződés értékének megőrzése, ill. az alulbiztosítottság elkerülése érdekében évente, a biztosítás évfordulóját megelőzően a KSH adatai alapján indexálja (megemeli) a biztosítási összegeket. A biztosító indexált ajánlatát nem kötelező elfogadni, de ebben az esetben egy vagyonbiztosításnál fennáll az alulbiztosítottság veszélye.

Felmondás: a biztosítási szerződést bármelyik fél egyoldalúan is felmondhatja, de csak a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően, és írásban.

Futamidő: a határozott időszakra megkötött biztosítási szerződés érvényességi tartamát jelenti.

Garantált kamat: életbiztosítási szerződéseknél használt technikai kamatláb. A biztosító vállalja, hogy a biztosítási összeg fedezetére képzett díjtartalékhoz a szerződés tartama alatt legalább ekkora mértékű hozamot ír jóvá, még akkor is, ha a tartalék befektetésével elért hozam ennél kevesebb.

Gyorsított kárrendezés: számla nélküli kárszámítási és teljesítési eljárás, amikor a kárszemle során megállapítják a javítás és az egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult - egyezséggel - követelése kielégítéseként elfogadja.

Hitelbiztosítás: a hitelezésből eredő kockázatok és károk fedezetéül szolgáló biztosítási forma. A biztosított mindig a hitelező.

Hitelfedezeti biztosítás: a hitelintézet vagy a hitelező által - a tartozás biztosítékául - követelt biztosítási szerződés. A biztosított mindig az adós, aki az esetleges biztosítási szolgáltatást már a szerződéskötéskor a hitelezőre engedményezi.

Időszakos biztosítások: határozott időre kötött biztosítási szerződések. A biztosító csak a szerződésben naptárilag - év, hó, nap, óra, perc - megjelölt időszakra vállalja a kockázatot. Az időszak leteltével a szerződés automatikusan megszűnik.

Indexálás: a szerződésben rögzített értékkövetési módszer, amelynek alapján a biztosítási díj vagy a biztosítási összeg meghatározott mértékkel automatikusan, a szerződés módosítása nélkül változik. Mértéke általában az inflációtól vagy a hivatalos mutatóktól (pl. KSH) függ.

Integrál (relatív) önrészesedés: a bagatell károk kiszűrésének módszere, a minimális térítendő kárösszeg meghatározásával. Ha a kár az integrál önrész alatt marad, a biztosító nem térít, ha viszont fölötte van, akkor - levonás nélkül - megfizeti az egész kárt.

Intervenció: a biztosító hivatalos lépése, amely az elmulasztott díjak beszedését, a biztosítási szerződés fenntartását szolgálja.

Ismeretlen üzembentartó: ha a kárt gépjármű okozta, de az üzembentartó személye nem állapítható meg, a károsult kárát a MABISZ a Kártalanítási Számla terhére megtéríti. Nem térülnek meg azonban az ismeretlen üzembentartó által a gépjárműben, az útban, az út tartozékaiban, közművekben, valamint a reklámhordozókban okozott károk.

Ittasság: a jogi és szerződési gyakorlatban a 0,8 ezrelékes véralkoholszintet elérő alkoholos befolyásoltság. A biztosítási szerződésekben általában mentesülési ok.

Járadék: rendszeresen (általában havonként) esedékessé váló szolgáltatás, amelyet a járadékra jogosító körülmények fennállásáig, vagy élethossziglanig folyósítanak. A biztosító által folyósított járadék lehet járadékopción alapuló vagy jövedelempótló.

Járadékopció: egyes életbiztosításoknál az a kikötés, amely szerint a biztosított vagy a kedvezményezett az esedékessé váló egyszeri biztosítási összeg helyett élethossziglan vagy meghatározott időtartamon át rendszeres járadékra jogosult.

Jogvédelmi biztosítás: a szerződés a biztosított részére anyagi vagy természetbeni segítséget nyújt az ellene indított polgári, büntető-, szabálysértési ügyekben. A szolgáltatás általában a költségek átvállalásával, ügyvéd állításával realizálódik.

Jövedelempótló járadék: a károkozó vagy a felelősségbiztosítója által folyósított járadék, amely a károkozás miatt kiesett jövedelem pótlásával igyekszik helyreállítani az eredeti állapotot. Az ilyen járadék is jövedelem, ezért a személyi jövedelemadó számításánál figyelembe kell venni.

Kárbejelentés: a biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak. A szerződés tartalmazza azt a határidőt, amelyen belüli a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidő elmulasztása egyébként nem jogvesztő.

Kárenyhítés: a már bekövetkezett kár, biztosítási esemény károsító hatásait csökkentő magatartás. Ellentétben a kármegelőzéssel ez a kötelezettség szerződési kikötés nélkül is terheli a károsultat!

Kárkori érték: a biztosított vagyontárgy értéke a biztosítási esemény bekövetkezésekor.

Kármegelőzés: olyan magatartás, amely a károk biztosítási események bekövetkezésének megakadályozására irányul. A kármegelőzési teendők a biztosítottat csak akkor terhelik, ha ezt a szerződésben kikötötték. Pl. a vagyonvédelmi berendezések alkalmazása a betöréskárok megelőzésére.

Kármegosztás: a károkozásért való felelősség százalékos megosztása a károkozásban részt vevők között. Ha például a bekövetkezett ütközésért "A"-t 70 százalékban, "B"-t pedig 30 százalékban terheli a felelősség, akkor "A" (illetőleg felelősségbiztosítója) "B" kárának 70 százalékát, míg a "B" részes "A" kárának 30 százalékát köteles megtéríteni. A közrehatási százalékok összege természetesen nem haladhatja meg a 100-at.

Káron szerzés tilalma: a károsultat a károkozó olyan helyzetbe köteles hozni, mintha a károkozás meg sem történt volna. A károsult nem gazdagodhat a károkozás kapcsán. Ha egy 70 százalékos műszaki állapotú gépkocsi totálkára esetén a károsult egy új (100 százalékos) autó értékét kapná, előnyösebb helyzetbe kerülne, mint a károkozás előtt. A káron szerzés tilos. A 30 százalékos különbözetet a károsultnak kell viselnie.

Kártalanítási számla: a MABISZ által kezelt alap a garanciaalap. Ebből térítik meg a biztosítással nem rendelkező, gépjármű-üzembentartók által okozott károkat. A számla fedezi az ismeretlen üzembentartó által okozott, elsősorban személyi sérüléses károkat is.

Kedvezményezett: az életbiztosítási összeg felvételére jogosult, szerződésben megnevezett személy. Ez lehet maga a biztosított is elérési biztosítás vagy bármely személy, illetőleg a kötvény bemutatója is. Ha nincs megnevezett kedvezményezett, akkor a biztosított örököse lesz a jogosult. A kedvezményezett személye a szerződés tartama alatt, írásban bármikor módosítható.

Kedvezményezett jelölés: az életbiztosítási szerződés megkötésnek egyik leglényegesebb mozzanata a kedvezményezett megnevezése. A kedvezményezettet a szerződő nevezi meg; ha a szerződő és a biztosított személye nem azonos, a szerződéskötéshez, így a kedvezményezett kijelöléséhez is szükséges a biztosított hozzájárulása. A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet is kijelölhet.

Kettős biztosítás: ugyanazon vagyontárgyra vagy személyre kötött, egyidejűleg fennálló, azonos kockázatokra vonatkozó két szerződés. Vagyonbiztosítás esetében a második szerződés általában túlbiztosítást okoz, és így semmissé válik.

Készpénzdíjas biztosítás: egyszeri díjas időszakos biztosítás; a szerződő a szerződéskötéskor megfizeti az egész - általában rövid - tartamra szóló díjat. Ilyen például a BBP-biztosítás vagy a tanulóbiztosítás.

Kezesi biztosítás: biztosítási szerződés, amelyet a hitelfelvevő köt arra az esetre, ha fizetőképtelenség esetén nem tudna teljesíteni (törleszteni) a hitelezőnek.

Kiegészítő biztosítás: az alapbiztosításhoz kötött, további kockázatokra vonatkozó biztosítási szerződés. Ha az alapbiztosítás megszűnik, megszűnik a kiegészítő szerződés is.

Kizárás: a biztosítási esemény meghatározásának módszere. Egyes kockázatokat a szerződés kizár a biztosítási fedezetből, így bekövetkezésük esetén a biztosító nem fizet, mivel a kizárt esemény nem biztosítási esemény. Pl. a casco biztosítás térít a gépkocsi töréskára esetén, de kizárja a térítést, ha a törés versenyen vagy arra felkészülés során következett be. A verseny közben bekövetkezett törés nem biztosítási esemény (mentesülés)!

Kockázatelbírálás: elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönt, hogy az ajánlatban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetőleg milyen biztosítási díjért vállalja.

Kockázati életbiztosítás: meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a biztosított - a tartam alatt - meghal.

Kockázatkezelés: döntési és cselekvési folyamat, amelynek során a személyek vagy gazdálkodók felmérik és minősítik saját kockázataikat, illetőleg védelmi eszközöket rendelnek mellé.

Kogencia: feltétlen érvényesülést kívánó szabály, amelytől nem lehet eltérni. A biztosítási szerződés vonatkozásában azt jelenti, hogy a felek a szerződésükben a Ptk. biztosításra vonatkozó szabályaitól - még egyező akarattal sem - térhetnek el. Pontosabban: az eltérésre csak akkor van lehetőség, ha az egyértelműen a szerződő vagy a biztosított érdekeit szolgálja!

Kompozit biztosító: olyan biztosító, amely mind a life ág, mind a non life ág művelésére jogosult. A biztosítási törvény 1996. január 1-jei hatálybalépése után hazánkban kompozit biztosító nem alapítható. A hatálybalépés előtt már kompozit engedéllyel rendelkező biztosítók azonban mindkét ágat tovább művelhetik.

Koremelés: a kockázatelbírálási megoldás az életbiztosításoknál, amikor a biztosító - az orvosi vizsgálat alapján - a biztosított tényleges koránál magasabb életkor figyelembevételével állapítja meg a díjat (cselekvőképesség).

Kötelező biztosítás: a biztosítási szerződés megkötése mindig önkéntes. Bizonyos esetekben azonban a törvény a biztosítási szerződés megkötését kötelezővé teheti: legismertebb formája a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, de biztosításkötési kötelezettségük van pl. a magánnyomozóknak, állatorvosoknak, ügyvédeknek, utazási irodáknak is.

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás: Magyarországon gépjármű - és segédmotoros kerékpár - csak akkor vehet részt a forgalomban, ha üzembentartója érvényes felelősségbiztosítással rendelkezik. A biztosítás bármelyik - ilyen üzletággal foglalkozó - biztosítónál megköthető. A szerződés megkötését a hatóságok - közülük a rendőrség - is ellenőrzi. Ha az üzembentartó a díjat nem fizeti meg, az esedékességtől számított 30. napon a szerződés automatikusan megszűnik (respiro). Az üzembentartó által okozott károkat a Kártalanítási Számla terhére ilyenkor is megfizeti a MABISZ, de a kifizetett kártérítési összeget a károkozótól visszaköveteli (regressz).

Kötvény: az ajánlat elfogadását és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. (A szerződés megkötését igazoló vény!) Nem minősül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben "viselkedik" az értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója.

Kötvénykölcsön: az életbiztosítási szerződések alapján a biztosító által a visszavásárlási összeg erejéig nyújtott kölcsön.

Közös kár: a hajózásban használatos fogalom. Olyan kár, amely a kapitány utasítására a hajónak vagy a rakománynak közös veszélytől való megmentése, illetőleg a kár enyhítése érdekében keletkezett. Ezeket a károkat az érintettek közösen, arányosan viselik.

Közvetlen perlés: felelősségbiztosítás esetén a biztosító közvetlenül a károsultnak teljesít. Ha azonban perre kerül sor, a károsultnak a károkozó ellen kell pert indítania. Egyetlen kivétel: a gépjárművek üzembentartóinak felelősségbiztosításából származó követelése esetén a biztosító közvetlenül is perelhető.

MABISZ: Magyar Biztosítók Szövetsége. 1990. november 14-én alakult országos szakmai érdek-képviseleti szervezet. Az érdekvédelmi tevékenységen túl egyes szakmai feladatok ellátását koordinálja (oktatás, informatika, kármegelőzés). A MABISZ kezeli a kötelező felelősségbiztosításhoz kapcsolódó Kártalanítási Számlát, valamint működteti a nemzeti Zöld Kártya Bürót. A havonta megjelenő Biztosítás Szemle című szaklap kiadója.

Malus: pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele - a biztosítási időszakon belül - igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, pl. egy vagy több kárt okoz. A malus a következő időszak díjait növeli.

Manipuláció: a biztosítási szóhasználatban szakkezelést jelent, amelynek során a beérkezett ajánlatban jelzett kockázatokat a biztosító elbírálja, megállapítja a díjat és kötvényt állít ki.

Maradékjogok: olyan, az életbiztosítási szerződésekben rögzített jogosultságok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetén is fennmaradnak (visszavásárlás)(díjmentesítés).

Maradványérték: a totálkárossá vált vagyontárgyak roncsainak, gazdaságosan már nem javítható maradványainak értéke, amelyet a kárkori értékből le kell vonni.

Nagy életbiztosítás: egyénileg kötött - általában nagy biztosítási összegre szóló - életbiztosítás, amelynek megkötését a biztosító orvosi vizsgálathoz, de legalább egészségügyi nyilatkozat tételéhez köti (kis életbiztosítás).

Nem vagyoni kár: a károkozónak (felelősségbiztosítónak) a bizonyított vagyoni károkon túl a károsult nem vagyoni kárait is meg kell térítenie. Ilyen károk adódhatnak pl. súlyos esztétikai sérülésekből, az életvitel elnehezüléséből, a hozzátartozók elvesztése miatti traumákból.

Premier risque: a francia kifejezés fordítása: első kockázatra szóló biztosítás, a magyar terminológiában határösszeg-biztosításként honosodott. A biztosító a szerződésben rögzített határösszeg erejéig téríti a károkat, és nem vizsgálja az esetleges alulbiztosítást. Ha a biztosított a lakásban tartott 500 ezer forint értékű ékszereit - határösszeg biztosítással - 100 ezer forintra biztosítja, és minden ékszert ellopnak, a biztosító csak 100 ezer forintot fizet, de nem alkalmaz pro rata térítést.

Pro rata: alulbiztosítás esetén a biztosító a kárt csak arányosan téríti meg; mégpedig olyan mértékben, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez.

Reaktiválás: a díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződések - eredeti tartalommal történő - újbóli hatálybaléptetése. Feltétele általában az elmulasztott díjak pótlólagos befizetése. Csak akkor van rá lehetőség, ha a szerződésben kifejezetten kikötötték!

Regressz: visszakövetelési jog. Ha a biztosító a más által a biztosítottnak okozott kárt a direkt biztosítás alapján megtérítette, ezt az összeget a károkozótól visszakövetelheti. Ha a károkozó ellen pert indít, az ügyfél többletigényét is érvényesíteni köteles, sőt a biztosítottat elsőbbség illeti meg, ha a befolyt összeg nem elegendő mindkettejük igényének kielégítésére. Visszakövetelési joggal élhet a biztosító a felelősségbiztosítás esetén is, ha biztosítottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta a kárt. (A károsultat azonban mindig kártalanítani kell!)

Respiro: a biztosítás díj esedékességétől számított időszak, amely alatt a biztosító "várja" a díjat. Elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi. Tartama: általában 30 nap, de a felek ennél hosszabb respiróban is megállapodhatnak. Rövidebben azonban nem (kogencia)!

Szerződés létrejötte: az ajánlat biztosító általi elfogadása. Erről a biztosító kötvényt állít ki. Ha az ajánlatra a biztosító 15 napon belül nem reagál, a szerződés automatikusan létrejön!

Szerződés megszűnése: jogi tény, amely azt eredményezi, hogy a szerződés és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszűnnek. A biztosítási szerződés megszűnhet: időszakos biztosításoknál a tartam lejártával, a díjfizetés elmulasztásával, érdekmúlással vagy felmondással.

Szerződésmódosítás: a szerződő felek egybehangzó nyilatkozatán alapuló változás, amelynek során csak a szerződés egyes részei (pl. díj) módosulnak, a többi pedig változatlan tartalommal hatályban marad ( átdolgozás).

Tartamengedmény: a több évre megkötött biztosítások szerződőinek adott díjengedmény. Idő előtti megszűnés esetén a biztosító az engedményeket jogosult visszakövetelni.

Totálkár: a biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, eltűnése vagy olyan mértékű károsodása, hogy a helyreállítás vagy a javítás már nem gazdaságos (maradványérték).

Túlbiztosítás: ha a biztosítási összeg nagyobb, mint a vagyontárgy tényleges értéke, a biztosítási szerződésnek az a része, amely a tényleges érték fölötti összegre vonatkozik, semmis. Totálkár esetén a. biztosító térítési kötelezettségének felső határa a tényleges érték lesz a káron szerzés tilalma miatt. Kivétel: újérték-biztosítás.

Újérték-biztosítás: a túlbiztosítás a biztosítási szerződésben tilos; a károsult nem kaphat több térítést, mint a vagyontárgy kárkori értéke. Ez alól kivétel: amikor a biztosítás valamely vagyon várható értékére szól (pl. a növények hozama), vagy a biztosító az új állapotba való beszerzés költségeit vállalja.

Veszélyes üzem: olyan tevékenység folytatása, amely gépek működtetése, energia, vegyi anyagok vagy sajátos technológiák stb. alkalmazása miatt az esetleges károkozás szempontjából fokozott veszéllyel jár. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója az okozott kárért vétkességre való tekintet nélkül felel.

Veszélyközösség: az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek csoportja.

Veszélynem: természeti, társadalmi vagy gazdasági esemény, amely kárt, illetőleg veszteséget okozhat. Veszélynemek például: tűz, vihar, jégverés, halál, baleset, betegség, betörés stb.

Zöld Kártya: nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylat, amely azt igazolja, hogy az üzembentartó a hazájában olyan felelősségbiztosítással rendelkezik, amely érvényes a külföldön (Európában) okozott károkra is. A Zöld Kártyát a felelősségbiztosító - kérésre - állítja ki, és annak bemutatását a fogadó ország a határon megkövetelheti (rendszámegyezmény). Vigyázat! Nem azonos a környezetvédelmi felülvizsgálatot igazoló ún. Zöldkártyával!

Az összeállítást készítette:

Gyurcsány Judit, Kosdi Kornél

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. január 19.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére