3. Felelősségbiztosítás

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. január 19.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2007/02. számában (2007. január 19.)

A vállalkozások és intézmények gazdálkodási és működési körükben bekövetkezett nem várt események miatt kártérítési felelősséggel is tartozhatnak. Felelősségbiztosítás alapján a biztosító – a szerződésben rögzített kártérítési limit erejéig – átvállalja a biztosított által okozott károk következtében a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségnek a biztosítási szerződésben meghatározott körét.

Míg a vagyonbiztosításnál a biztosítási esemény általában a biztosított akaratától független külső, legfeljebb enyhén gondatlan magatartása a biztosítottnak, addig felelősségbiztosításnál a biztosított jogellenes károkozó magatartása a biztosítási esemény és az ennek következtében támasztott kárigény. A vagyonbiztosításnál a biztosítási érdek a biztosított vagyonában bekövetkezett csökkenés pótlása, míg a felelősségbiztosításnál a biztosított vagyoni helyzetében a károkozás miatt várható vagyoni csökkenés megakadályozása. A vagyonbiztosításnál a biztosított személye a károsult, míg a felelősségbiztosításnál a károkozó.

A felelősségbiztosítási szerződés olyan hárompólusú jogviszony, amelynek egyik alanya a károsult, másik alanya a károsulttal szerződéses kapcsolatban nem álló károkozó, harmadik alanya pedig a biztosító, aki a károkozóval szerződéses jogviszonyban áll. Miután a károsult nem szerződő fél, nincs közvetlen jogviszony közte és a biztosító között, főszabály az, hogy a károsult közvetlenül igényét a biztosítóval szemben nem érvényesítheti. De a biztosított sem tarthat igényt a felelősségbiztosítás alapján a károsultnak járó biztosítási összegre, mert azt nem a biztosítottnak, hanem a károsultnak kell kifizetni. Ez alól egyetlen kivétel van, amennyiben a biztosított igazolja, hogy a károsult követelését kiegyenlítette, akkor a biztosítási összeget a biztosított igényelheti.

Az alól az általános szabály alól, hogy jogviszony hiányában a károsult közvetlenül a biztosítóval szembeni igényét nem érvényesítheti, kivételt tartalmaz a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a károsult a biztosítási szerződés keretei között kárigényét közvetlenül a biztosítóval szemben érvényesítse.

A biztosítási szerződések esetében – mint általában a szerződéseknél – nincs szerződéskötési kötelezettség, nincs szerződéskötési kényszer, a szerződő felek szabad akaratuk alapján határozzák el, hogy egymással szerződéses jogviszonyba lépnek-e. Ezzel ellentétes szabályok érvényesülnek egyes felelősségbiztosításoknál, amikor is bizonyos tevékenységek gyakorlása vagy fokozott veszélyt jelentő eszközök működtetése kizárólag érvényes felelősségbiztosítás alapján történhet, tehát a felelősségbiztosítási szerződés kötése kötelező (pl. ügyvéd, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó, orvos stb.). A leggyakoribb és legtipikusabb felelősségbiztosítási megállapodás a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.

A felelősségbiztosítás alapján a biztosító – bármely fajtájú felelősségbiztosításról legyen szó – nem mentesül a megtérítési kötelezettség alól arra hivatkozással, hogy a kárt a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő, és a biztosítót terhelik a károsulttal szemben azon igényérvényesítési költségek is, amelyek abból fakadtak, hogy a károkozó biztosított a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget.

3.1. Általános felelősségbiztosítás

A biztosítási esemény olyan másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség bekövetkezése, amelyekért a magyar jog szerint a biztosított helytállni tartozik, és a felelősségbiztosítás alapján a biztosító által történő térítést követelheti.

A biztosító azon károkat téríti meg, amelyet a biztosítón és a biztosítotton kívül harmadik személy

– személysérülése,

– szerződésen kívül okozott dolgi kára és

– az ezekre visszavezethető egyéb vagyoni kára miatt támasztanak.

A következő általános felelősségbiztosítások köthetők:

– tevékenységi (üzemeltetői) felelősségbiztosítás,

– munkáltatói felelősségbiztosítás,

– szolgáltatói felelősségbiztosítás,

– termékfelelősség-biztosítás,

– környezetszennyezési felelősségbiztosítás.

3.1.1. Tevékenységi (üzemeltetői) felelősségbiztosítás

A tevékenységi felelősségbiztosítás keretében a biztosító - a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti azokat a személysérüléses károkat és szerződésen kívül okozott dologi károkat, melyeket a biztosított a biztosítási szerződésben meghatározott minőségében okoz, és amelyekért a magyar magánjog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Szerződésen kívül okozott kárnak csak az minősül, ha

– a biztosított a biztosított tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal összefüggésben olyan személynek okoz kárt, akivel a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban nincs szerződéses jogviszonyban, vagy aki nem igénybevevője a biztosított által nyújtott szolgáltatásnak;

– a biztosított, a biztosítási szerződésben megjelölt tevékenység folytatójaként e vállalkozás épületeinek – ideértve az épületberendezési és épületgépészeti (felvonók, fűtő-, elektromos, víz-, gázberendezések) tárgyakat –, helyiségeinek, építményeinek, reklámberendezéseinek fenntartója és üzembentartója minőségében okoz kárt.

Nem minősülnek szerződésen kívüli károkozásnak az épület, építmény tulajdonosának, bérbeadójának, bérlőjének, üzemeltetőjének egymásnak okozott kárai.

Személysérülés az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved; dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik.

Felelősségbiztosítások esetén a biztosítók – a szerződésben foglalt mértékig – megtérítik a képviselő ügyvéd munkadíját és készkiadásait, továbbá a káresemény összegszerűségének megállapítására – a biztosító előzetes jóváhagyásával – felkért szakértő költségét.

3.1.1.1. Kizárások

A tevékenységi biztosítás estén a kockázatviselés köréből az alábbi kizárások fordulhatnak elő:

Az általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

– a szerződésszegéssel okozott dologi károkat;

– a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott károkat;

– a termékfelelősségi károkat (azon károkat, melyek megtérítésére a biztosított mint valamely termék gyártója, forgalmazója köteles);

– a biztosítottat mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelő kártérítési kötelezettségeket;

– a tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket.

Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem

– azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított alvállalkozójának a tevékenységéből erednek;

– a biztosítottat mint vízi jármű üzembentartóját terhelő kártérítési kötelezettségekre;

– a biztosítottat mint személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység folytatóját terhelő kártérítési kötelezettségekre.

3.1.1.2. A biztosító megtérítési igénye

A tevékenységi biztosítás esetén az általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha például

– a kár a tevékenységre vonatkozó egészségügyi, egészségvédelmi előírások megszegése miatt következett be;

– a kár a biztosított által üzemeltetett épületre vonatkozó építkezési és karbantartási szabályok megszegése miatt következett be.

Példák:

Egy üzlethelyiség belső tere úgy van kialakítva, hogy a vásárlótér padozatán szinteltolódás van. Erre a szinteltolódásra semmilyen tábla nem figyelmeztette a vásárlókat. Egy nézelődő vásárló nem vette észre a lépcsőt, elesett, és csuklótörést szenvedett. Ebben az esetben az üzlethelyiség üzemeltetőjének kell helytállnia, kivéve ha tevékenységi felelősségbiztosítással rendelkezik.

Egy üzlethelyiség dolgozói rakodás közben megsértenek egy szabályosan parkoló gépjárművet. Ebben az esetben az üzlethelyiség üzemeltetőjének kell helytállnia, kivéve ha tevékenységi felelősségbiztosítással rendelkezik.

3.1.2. Munkáltatói felelősségbiztosítás

A munkáltatói felelősségbiztosítás keretében a biztosító - a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – fedezetet nyújt azokra a kártérítési követelésekre, amelyeket a biztosítottal munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági jogviszonyban) álló személyek munkabalesete miatt és címén a biztosítottal szemben támasztanak, és amelyekért a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Fedezetet nyújt a biztosítás a biztosítottal munkaviszonyban álló személyek munkabalesete miatt a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megtérítési követelésekre is.

3.1.2.1. Kizárások a kockázatviselés köréből

A munkáltatói felelősségbiztosítás nem fedezi a foglalkozási megbetegedésből eredő, valamint a foglalkozási megbetegedésnek nem minősülő, de munkahelyi, munkaköri ártalom miatt támasztott kártérítési igényeket.

3.1.2.2. A biztosító megtérítési igénye

A legtöbb biztosítási szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha

– a baleset ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten;

– a bíróság határozatának megállapítása szerint a baleset a munkavédelmi szabályok súlyosan gondatlan megsértése miatt következett be;

– a munkaügyi felügyelőség munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt a munkáltatót nagyobb pénzbírsággal sújtja (ez általában az 1 000 000 forintot meghaladó pénzbírság).

Példák:

Növényvédő szereket árusító munkavállaló az egyik vevő kiszolgálásakor véletlenül a pult alatt kifolyt növényvédő szerekbe nyúlt. Másnapra a mérgezés súlyos tünetei alakultak ki nála. Ebben az esetben a munkáltatónak kell helytállnia, kivéve ha munkáltatói felelősségbiztosítással rendelkezik.

A munkavállaló a munkahelyén elcsúszik a frissen felmosott folyóson. Ebben az esetben is a munkáltatónak kell helytállnia, kivéve ha munkáltatói felelősségbiztosítással rendelkezik.

3.1.3. Szolgáltatói felelősségbiztosítás

3.1.3.1. A kockázatviselés tárgya

Szolgáltatói felelősségbiztosítás esetén a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti a biztosított által nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében a biztosított szerződéses partnereit (a szolgáltatás igénybevevőit) ért azon dologi károkat, amelyekért a biztosított a magyar magánjog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

3.1.3.2. Kizárások a kockázatviselés köréből

Az általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül a biztosítás nem fedezi például

– a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott károkat;

– a termékfelelősségi károkat (azon károkat, melyek megtérítésére a biztosított mint valamely termék gyártója, forgalmazója köteles);

– a biztosítottat mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelő kártérítési kötelezettségeket, továbbá a biztosított megbízottjának, alvállalkozójának okozott károkat;

– szavatosság alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal összefüggésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek és egyéb kiadások);

– a tisztítással eltávolítható szennyeződési károkat;

– az alvállalkozónak okozott kárt;

– a biztosítási esemény következtében a termelés vagy szolgáltatás leállásából eredő károkat.

Általában csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki biztosítási védelem

– a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérelt, haszonbérelt, haszonkölcsönzött, letétként kezelt, megőrzésre átvett stb.) tárgyakban keletkezett károkra;

– a biztosítottat mint ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadóját terhelő kártérítési kötelezettségekre;

– azokban a dolgokban keletkezett károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul;

– tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségekre;

– a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított alvállalkozójának a tevékenységéből erednek;

– a gépjárművekben okozott károkra;

– a biztosítottat rendezvényszervezői minőségében terhelő kártérítési kötelezettségekre;

– a biztosítottat mint gyermekellátási, illetve oktatási, nevelési tevékenység folytatóját terhelő kártérítési kötelezettségekre;

– a tisztán vagyoni károkra. [Tisztán vagyoni károk jelen feltétel értelmében azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, eltűnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.]

3.1.3.3. A biztosító megtérítési igénye

Szolgáltatói felelősségbiztosítás esetén súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, például ha

– a kár a szolgáltatásra vonatkozó egészségügyi, egészségvédelmi előírások megszegése miatt következett be;

– a kárt a szolgáltatás fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elő, s erről a fokozott veszélyről a biztosított a szolgáltatás igénybevevőjének tájékoztatást, felhívást nem adott.

Példák:

Egy radiátorszerelő rosszul javítja meg a radiátort, ezért az eláztatja és tönkreteszi a parkettát. Ezt a kárt a szerelőnek meg kell térítenie, kivéve ha szolgáltatói felelősségbiztosítással rendelkezik.

Egy festő falfestés közben létrával kiverte az ablaküveget. Ezt a kárt a festőnek kell megtérítenie, kivéve ha szolgáltatói felelősségbiztosítással rendelkezik.

3.1.4. Termékfelelősség-biztosítás

A termékfelelősségi kiegészítő feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat, mint a biztosítási ajánlaton megnevezett termék gyártóját, importálóját, forgalmazóját, a termék hibája által a biztosítón és a biztosítotton kívüli személynek okozott olyan személysérüléses károk és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a termékfelelősségre vonatkozó jogszabályok szerint felelősséggel tartozik. A biztosított termékek ugyanazon hibájára visszavezethető károk (sorozatkárok) egy káreseménynek tekintendők.

Termékfelelősségi biztosítás alkalmazása szempontjából

– gyártó: a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel;

– hibás a termék, ha nem nyújtja azt a biztonságot, mely általában elvárható;

– személysérüléses kár az, ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészségkárosodást szenved; dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsérül, megsemmisül vagy használhatatlanná válik.

3.1.4.1. A kockázatviselés időbeli hatálya

A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt gyártott (importált, forgalmazott) termékek közül a hibás termékek által a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki.

3.1.4.2. Kizárások a kockázatviselés köréből

Az általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

– a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott károkat;

– a mezőgazdasági (szántóföldi, állattenyésztési és halászati) őstermékek és a vadászati termékek által okozott károkat;

– a magában a hibás termékben keletkezett károkat;

– a szavatosság alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal összefüggésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat (pl. a hibás termék kijavításával, kicserélésével, hibátlan termékkel való pótlásával kapcsolatban felmerülő költségek és egyéb kiadások);

– a hibás termék felülvizsgálatra, javításra, szervizelésre, cserére vagy a forgalomból való kivonásra történő visszahívásának, továbbá a megsemmisítésének költségeit;

– azokat a károkat, amelyek a termékre vonatkozó felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások hiányából, illetve hibáiból állnak elő;

– olyan termékekkel összefüggésben támasztott kártérítési igényeket, melyek gyártása nem a mindenkori tudományos és műszaki ismeretek ismeretanyagának betartásával történt.

Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosító kockázatviselése

– azokra a károkra, amelyek a hibás terméknek más termékkel harmadik személy – továbbiakban felhasználó – által történő egyesítése, összevegyítése, e termékbe történő beépítése, feldolgozása folytán magában az új termékben keletkeznek, vagy a felhasználónak személysérülésen és dologi káron kívül egyéb kárt okoz;

– a termék harmadik személy – továbbiakban felhasználó - által történő továbbfeldolgozása folytán az új termékben és a felhasználónál keletkező személysérülésen és dologi káron kívül egyéb károkra;

– azokra a károkra, melyek abból erednek, hogy a biztosított által gyártott – termék gyártására szolgáló – munkagép, a gép hibája miatt, hibás terméket állít elő, vagy a munkagéppel a terméket előállítani nem lehet, és ez a hibás terméket előállító felhasználónak személysérülésen és dologi káron kívül egyéb kárt okoz;

– azokra a személysérülésen és dologi káron kívül egyéb károkra, melyek abból erednek, hogy a hibás ingó termék ingatlan alkotórészévé vált.

3.1.4.3. A biztosító megtérítési igénye

Súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha

– a kár a termékre vonatkozó egészségügyi, egészségvédelmi előírások megszegése miatt következett be;

– a kárt olyan termék okozta, amelynek forgalomból való kivonását (visszahívását) hatóság elrendelte, és a biztosított visszahívási kötelezettségét nem teljesítette;

– a kárt a termék fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elő, s erről a veszélyről a biztosított tájékoztatást, felhívást nem adott.

Példák:

Egy cég sertéshizlaló tápszert hoz forgalomba. A tápszertől a sertések megbetegednek, le kell őket vágni, a húsuk ehetetlen. Ebben az esetben, ha cég nem rendelkezik termékfelelősség-biztosítással, neki kell megtérítenie a sertések árát.

Egy építkezési vállalkozó téglát rendel egy téglagyárban. A megrendelésben kiköti, hogy a tégláknak cm2-ként 350 kg súlyt kell kibírniuk. A téglagyár elfogadja a megrendelést és leszállítja a téglákat. A vállalkozó beépíti a téglákat a földszint és az emelet között. Az első emeleti tetőrész lebetonozása után a téglák részben megroppannak, a tetőrész összeomlik, mivel a téglák nem bírják ki az előírt terhelést. Ebben az esetben a tégla gyártójának kell megtérítenie a kárt, kivéve ha termékfelelősség-biztosítással rendelkezik.

3.1.5. Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

A környezetszennyezési felelősségbiztosítás kiegészítő feltételei alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint - mentesíti a biztosítottat olyan környezetveszélyeztető tevékenységgel (mulasztással) okozott károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy a kár bekövetkezte előre láthatatlan, hirtelen és váratlan volt, továbbá a normális üzemi folyamattól eltérő eseményre volt visszavezethető.

A felelősségbiztosítás szempontjából környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környezetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg az élővilágot kedvezőtlenül érinti.

3.1.5.1. Kizárások a kockázatviselés köréből

Általában nem fedezi a biztosítás

– magukban a környezetkárosodást előidéző dolgokban keletkezett kárt;

– a lassú, folyamatos vagy rendszeresen ismétlődő, továbbá a nem hirtelen és előreláthatatlanul bekövetkezett károkat;

– az útrongálási és a növényi kultúrákban okozott letaposási károkat;

– vegyszerezéssel, vegyszer kiszórásával okozott károkat.

Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított alvállalkozójának a tevékenységéből erednek.

3.1.5.2. A biztosító megtérítési igénye

Az általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosítottat jogszabályba, illetve hatósági határozatba foglalt, a környezet védelmét szolgáló előírás megszegése miatt jelentősebb környezetvédelmi bírsággal sújtották (ez általában 1 000 000 forintot meghaladó pénzbírság).

A biztosítók – a szerződésben foglalt mértékig – megtérítik a képviselő ügyvéd munkadíját és készkiadásait, továbbá a káresemény összegszerűségének megállapítására – a biztosító előzetes jóváhagyásával – felkért szakértő költségét.

Példa:

Egy cég udvarán felborul egy olajos hordó, és belefolyik a gyár mellett futó patakba. Ebben az esetben a cégnek kell fizetnie a patak és környezete helyreállításának költségeit, kivéve ha környezetszennyezési felelősségbiztosítással rendelkezik.

3.2. Szakmai felelősségbiztosítások

A biztosításkötési kötelezettséget megállapító jogszabályok szinte minden esetben hiányosnak tekintendők: a legtöbb esetben nem rendelkeznek a felelősségbiztosítási jogviszony azon kérdéseiről, amelyek a kötelező jelleg szempontjából jelentőséggel bírnak, így például

– a minimális biztosítási összegről,

– a káreseményenkénti (évenkénti stb.) limitről és

– az önrészesedésről.

A jogszabályok általában nem térnek ki a fenntartási kötelezettségre sem, amely alapvető fontosságú, hiszen a biztosítási kötelezettség megkövetelésének célja nem egyszerűen a felelősségbiztosítási szerződés megkötése, hanem az, hogy a felelősségbiztosítási fedezet az adott tevékenység végzése alatt folyamatosan fennálljon.

A biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. A szándékos károkozás, továbbá a súlyos gondatlanságnak a szerződésben megállapított eseteiben azonban a biztosító követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

A biztosító szándékos károkozás és a súlyos gondatlanságnak a szerződésben megállapított eseteiben követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését. Néhány példa a súlyos gondatlanság azon eseteinek köréből, amikor a biztosító élhet visszakövetelési jogával:

– a kárt hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzésével,

– a kárt súlyosan ittas állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt, illetve ezzel az állapottal összefüggésben,

– a kárt a foglalkozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, folyamatos megsértésével,

– a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában, ezzel összefüggésben okozták.

A jogszabályok többsége kizárólagos jelleggel szól a biztosításról, egyes esetekben azonban a jogalkotó nem kizárólag biztosítás útján látja elérhetőnek a kitűzött célt, vagyis azt, hogy az adott tevékenység folytatója által a tevékenység során okozott károk lehetőség szerint minden körülmények között megtérítésre kerüljenek, s a biztosításon kívül más biztosíték is elfogadható. A biztosítás mellett a következő megoldásokra találhatók példák a jelenleg hatályos jogszabályokban:

– biztosíték (környezetvédelmi biztosíték) adása,

– vagyoni biztosíték,

– pénzügyi fedezet,

– pénzbeli letét,

– céltartalék képzése,

– bankgarancia.

3.2.1. Biztosításkötés mellett végezhető tevékenységek

A vállalkozások és intézmények vagyoni kárai mellett gazdálkodási és működési körükben bekövetkezett nem várt események miatt kártérítési felelőséggel is tartozhatnak. Ezen kockázatok kezelésére az alap-vagyonbiztosítás igénybevétele mellett felelősségbiztosítási elemekkel bővíthetik a vállalkozások biztosítási fedezetüket.

Vannak munkakörök, melyekre úgynevezett szakmai felelősségbiztosítások nyújtják a legmegfelelőbb szolgáltatást. Bizonyos esetekben a hatósági engedélyezés feltétele a biztosítás megkötése. Többek között az alábbi szakmai biztosítások köthetők:

– orvosok, egészségügyi és szociális intézmények szakmai felelősségbiztosítása,

– gyógyszerészek szakmai felelősségbiztosítása,

– állatorvosi felelősségbiztosítás,

– könyvvizsgálói, adótanácsadói, könyvelői felelősségbiztosítás,

– műszaki tervezőirodák felelősségbiztosítása,

– építész- és építőmérnöki felelősségbiztosítás,

– vagyonvédelmi vállalkozások felelősségbiztosítása,

– nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítás (CMR),

– belföldi fuvarozói árukár-felelősségbiztosítás (BÁF),

– szállítmányozói felelősségbiztosítás,

– utazási vállalkozók kezesi biztosítása,

– biztosítási alkuszok, szaktanácsadók és többes ügynökök felelősségbiztosítása,

– önálló bírósági végrehajtók felelősségbiztosítása,

– értékpapír-letétkezelési, értékpapír-letéti őrzési tevékenységet végezni kívánó befektetési szolgáltató felelősségbiztosítása,

– pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személy felelősségbiztosítása,

– magánnyomozói tevékenységet folytató vállalkozó felelősségbiztosítása,

– értékpapírt előállító nyomda felelősségbiztosítása.

3.2.2. Könyvvizsgálók, adótanácsadók, könyvelők felelősségbiztosítása

Napjaink gazdasági változásai magukkal hozták a magánvállalkozások és a különböző gazdasági társaságok számának nagyarányú gyarapodását. Ugyanakkor a társadalombiztosítási és a különböző adótörvények évente módosulnak. A legteljesebb felkészültség és naprakészség esetén is előfordulhatnak olyan hibák, melyekért a könyvvizsgálók, az adótanácsadók és a könyvelők vagyoni felelősséggel tartoznak.

A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyet a biztosított vagy a biztosítottal munkaviszonyban álló, a biztosított tevékenységet folytató személy a tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

Tisztán vagyoni károk jelen szerződés értelmében azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, eltűnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.

3.2.2.1. Biztosítottak

A könyvvizsgálói tevékenység tekintetében

– okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező, tevékenységét a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjaként folytató természetes személy,

– a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaság.

Az adó-tanácsadói tevékenység tekintetében

– adószakértői igazolvánnyal vagy adótanácsadó szakképesítéssel rendelkező természetes személy,

– az a gazdasági társaság, melynek vezető tisztségviselője vagy cégjegyzésre jogosult alkalmazottja(i) adószakértői igazolvánnyal vagy adótanácsadó szakképesítéssel rendelkezik,

– a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaság, amelynek a cégbíróságon bejegyzett tevékenységi körében az adó-tanácsadási tevékenység is szerepel.

A könyvvezetési tevékenység tekintetében

– a mérlegképes könyvelő szakképesítéssel rendelkező természetes személy,

– az a gazdasági társaság, melynek vezető tisztségviselője vagy cégjegyzésre jogosult alkalmazottja(i) mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezik.

3.2.2.2. A könyvvizsgálók, az adótanácsadók és a könyvelők felelősségbiztosítása alapján biztosított tevékenységek

Könyvvizsgálat:

– a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetnél a beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének tanúsítása annak érdekében, hogy az megbízható és valós összképet adjon a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről;

– a gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéb szervezetek alapításakor, átalakulásakor, megszűnésekor a törvényekben előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési, záradékolási feladatok ellátása;

– gazdálkodó szervezetek alapításával, átalakulásával, megszűnésével, folyamatos működésével kapcsolatos pénzügyi, adó, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési, szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, valamint igazságügyi könyvszakértői tevékenység.

Adótanácsadás: írásos megbízás alapján jogi személyek, egyéb szervezetek és magánszemélyek adóival, adó jellegű kötelezettségeivel, költségvetési támogatásával összefüggő tanácsadás, segítségnyújtás, a kötelezettségek teljesítésében való közreműködés, az adóhatóság előtti képviselet, adóbevallás elkészítése.

Könyvvezetés: a gazdálkodó szervezet tevékenysége során előforduló vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható eseményekről történő nyilvántartás vezetése, ennek naptári év végével történő lezárása, az éves beszámoló elkészítése.

3.2.2.3. A biztosítás időbeli és területi hatálya

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki, feltéve, hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.

A károkozás időpontja az a nap, amikor a károsodást eredményező szakmai szabályszegést elkövették. Amennyiben a szabályszegés bármilyen írásos anyagon alapul, úgy a szabályszegés akkor tekintendő elkövetettnek, amikor a biztosított ezt az írásos anyagot a megrendelőnek aláírva átadja, vagy a megrendelő megbízásából az adóhatóság felé benyújtja. Minden más esetben a szabályszegés akkor tekintendő elkövetettnek, amikor a biztosított ezt megalapozó kijelentést vagy nyilatkozatot tesz.

Ha a kár mulasztásra vezethető vissza, akkor kétség esetén a szabályszegést azon a napon követték el, amikor az elmulasztott cselekedetet legkésőbb meg lehetett volna tenni ahhoz, hogy a kár bekövetkezését megakadályozzák.

A biztosító kockázatviselése Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.

Itt is lehetőség van az időbeli hatály kiterjesztésére külön feltétel alkalmazásával, mely szerint a biztosítási fedezet kiterjed azokra a káreseményekre is, melyek okozása és bekövetkezése a külön feltétellel kiegészített biztosítási szerződés hatálya alatt, de bejelentése a biztosító felé legkésőbb a szerződés megszűnését követő – szerződésben meghatározott - időn belül megtörtént.

3.2.2.4. Példák

Adótanácsadó cég megbízójának azáltal okozott kárt, hogy az egyik befolyó tételt nem a megfelelő helyre könyvelte le, így az adó mértéke kevesebb volt, mint amit az APEH vizsgálata során megállapított. Az APEH bírságot vetett ki a biztosított megbízójára, és a különbözet befizetésére kötelezte.

Igény: A különbözet és a bírság összege.

Elbírálás: A különbözet nem számít kárnak (azt mindenképpen be kell fizetni), csak a bírság összege. Ez utóbbit térítik meg a biztosítók a felelősségbiztosítás alapján.

A biztosított adótanácsadó hibát fedezett fel az általa készített adóbevallásban. Ezért önellenőrzés során megállapította az adó helyes összegét, s ennek benyújtásával egyidejűleg befizette az önellenőrzési pótlékot is.

Igény: Az önellenőrzési pótlék összege.

Elbírálás: Amennyiben az önellenőrzéssel módosított adóbevallást nem a saját maga, hanem ügyfele részére készítette, az önellenőrzési pótlék fizethető.

A könyvelő elüt két számot, amikor a számlát számítógépre rögzíti. Az ebből eredő kárt a könyvelőnek kell megtérítenie, kivéve ha rendelkezik a könyvvizsgálók, adótanácsadók, könyvelők felelősségbiztosításával.

Egy adótanácsadó hibás adóbevallást ellenjegyez. Az ebből eredő kárt az adótanácsadónak kell megtérítenie, kivéve ha rendelkezik a könyvvizsgálók, adótanácsadók, könyvelők felelősségbiztosításával.

3.2.2.5. Mire kell figyelni szerződéskötéskor?

A biztosítási összeg felső határát a legmagasabb iskolai végzettséget igazoló dokumentum alapján állapíthatják meg. Természetesen az ügyfél ettől kevesebbet választhat, pl. a könyvvizsgáló köthet 1 millió forintos fedezetre is biztosítást. A biztosítás akkor köthető meg, ha a biztosított megfelel a következő követelményeknek:

Magánszemély esetén rendelkezik az alábbi képesítések valamelyikével:

– okleveles könyvvizsgálói képesítés,

– adószakértői engedély,

– adótanácsadói képesítés,

– legalább mérlegképes könyvelői képesítés (cég esetén a vezető vagy az aláírásra jogosult személy rendelkezik könyvvizsgálói, adószakértői, adó-tanácsadói vagy mérlegképes könyvelői képesítéssel).

Mérlegképes könyvelői képesítés esetén (mind magánszemély, mind cég esetében) előírás:

– szakirányú felsőfokú intézményben (főiskola, egyetem) szerzett diploma, vagy

– legalább 4 éves mérlegképes könyvelői képesítés.

Az ajánlat mellé minden esetben csatolni kell a legmagasabb végzettséget igazoló okmány (bizonyítvány, oklevél) másolatát.

3.2.3. Építészeti és műszaki tervezés felelősségbiztosítása

3.2.3.1. Biztosítottak

Építészeti és műszaki tervezés felelősségbiztosítás esetén biztosítottnak minősül az a biztosítási ajánlaton feltüntetett egyéni vállalkozó (természetes személy), jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki az általa végzett, biztosított tevékenység folytatására a magyar jogszabályok szerint jogosult.

3.2.3.2. Biztosított tevékenység

Építmények (épületek, műtárgyak) építészeti-műszaki tervezése alábbi szakterületeken:

– építészeti, belsőépítészeti tervezés,

– táj- és kertépítészeti tervezés,

– tartószerkezeti tervezés,

– épületgépészeti tervezés,

– épületvillamossági tervezés,

– közlekedési tervezés,

– hírközlési tervezés,

– vízügyi tervezés,

– geodéziai tervezés,

– építménynek nem minősülő gépek, berendezések, létesítmények tervezése.

3.2.3.3. Nem biztosított tevékenységek

– geotechnikával, hőtechnikával, légi közlekedéssel, terület- és településrendezéssel és a 35 000 voltot meghaladó villamos energiával kapcsolatos tervezés,

– a következő építmények tervezése: honvédelmi építmények, föld alatti tárolóterek, energia, kőolaj és kőolajtermék, valamint gáz termelésére és szállítására szolgáló építmények, nukleáris építmények, folyók és egyéb vízfolyások duzzasztó- és vízerőművei, hajózsilipek, árvízkapuk.

A tervezői művezetés körében okozott károkra a biztosítási fedezet általában csak akkor terjed ki, ha azt a biztosított a saját tervei alapján folytatott kivitelezés során végzi.

Csak az erre vonatkozó külön feltétel alapján terjed ki a biztosítási védelem az építési műszaki ellenőrzési tevékenységre.

3.2.3.4. Tervezés

A felelősségbiztosítás alkalmazása szempontjából tervezés:

– építmény megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki (beépítési, hatósági engedélyezési, megvalósítás célját szolgáló) tervdokumentáció elkészítése,

– építménynek nem minősülő gép, berendezés, létesítmény elkészítéséhez, átalakításához, felújításához, lebontásához szükséges műszakiterv-dokumentáció elkészítése,

– a műszakiterv-dokumentáció készítését megelőző, azzal összefüggő, illetve azt közvetlenül szolgáló műszaki tervezés (állapotfelmérési terv, műszaki előterv, tanulmányterv és programterv készítése, továbbá geotechnikai vizsgálat stb.), tervezői művezetés.

3.2.3.5. Építmény

A felelősségbiztosítás alkalmazása szempontjából építmény (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre.

Épület: olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés – jellemzően tartózkodás – céljából.

Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek, és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz, folyadék, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).

3.2.3.6. A kockázatviselés tárgya

A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan károk megtérítése alól, melyet a biztosított, a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

A legtöbb esetben csak az erre vonatkozó külön feltétel alapján terjed ki a biztosítási védelem a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított alvállalkozójának a tevékenységéből erednek.

3.2.3.7. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

A biztosító kockázatviselése Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fedezetet, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.

Határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződés esetén a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.

Határozott tartamra kötött biztosítási szerződés esetén a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, és a szerződés megszűnését követő 1 éven belül bekövetkezett és a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.

A feltétel alkalmazása szempontjából a károkozás időpontja az a nap, amikor a károsodást eredményező szakmai szabályszegést elkövették. Amennyiben a szabályszegés bármilyen írásos anyagon alapul, úgy a szabályszegés akkor tekintendő elkövetettnek, amikor a biztosított ezt az írásos anyagot a megrendelőnek aláírva átadja. Minden más esetben a szabályszegés akkor tekintendő elkövetettnek, amikor a biztosított ezt megalapozó kijelentést vagy nyilatkozatot tesz.

Ha a kár mulasztásra vezethető vissza, akkor kétség esetén a szabályszegést azon a napon követték el, amikor az elmulasztott cselekedetet legkésőbb meg lehetett volna tenni ahhoz, hogy a kár bekövetkezését megakadályozzák.

Az időbeli hatály kiterjesztésére külön feltétel alkalmazásával van lehetőség, mely szerint a biztosítási fedezet kiterjed azokra a káreseményekre is, melyek okozása és bekövetkezése a külön feltétellel kiegészített biztosítási szerződés hatálya alatt, de bejelentése a biztosító felé legkésőbb a szerződés megszűnését követő – szerződésben meghatározott időn – belül megtörtént.

3.2.3.8. Alvállalkozók biztosítása

A tevékenység gyakorlása során gyakori, hogy a részfeladatokat alvállalkozók igénybevételével oldják meg. Ilyen esetben a díjszámítás alapját képező díjbevételbe az alvállalkozói díjakat is bevonják, és a díjszámítást így hajtják végre a biztosítók.

3.2.3.9. Tervezői művezetés

Saját tervei alapján a tervező a munka megvalósítása során segítséget nyújt a megvalósításban (értelmezések, megoldások stb.). Nincs állandó jelleggel jelen a megvalósítás során, csak kérésre jelenik meg (eseti vagy állandó). Ez a tevékenység pótdíj, illetve külön feltétel nélkül is fedezetben van.

3.2.3.10. Műszaki ellenőr

A megbízó érdekeit képviseli az építkezés helyszínén, annak mintegy kinyújtott kezeként és figyelő szemeként működik. Jelenléte bármikor megengedett, az esetleges hibákról a megbízót tájékoztatja, aki a megfelelő lépéseket ezek alapján megteheti.

Csak a műszaki ellenőri névjegyzékben történt regisztrálás után működtethető ez a tevékenység.

3.2.3.11. Példák

Egy épületgépész nem megfelelő helyre tervezte a lakóház közös helyiségében elhelyezendő vízórákat, így a benne lévő víz megfagyott, majd az időjárás enyhülésével felengedett, és eláztatta a földszinten lévő lakásokat. Az ebből eredő kárt a tervezőnek kell megtérítenie, kivéve ha rendelkezik építészeti és műszaki felelősségbiztosítással.

Egy kohászati üzem acélszerkezetét a tervező cég hibásan tervezte meg. A kivitelezés során derült ki, hogy az acélgerendákat rövidebbre tervezték a szükségesnél, és ezért új gerendákat kell gyártani. Az ebből eredő kárt is a tervezőnek kell megtérítenie, kivéve ha rendelkezik építészeti és műszaki felelősségbiztosítással.

Káresemény: Egy tervezőiroda vasúti aluljárók tervezését végezte el. A kivitelezéshez a magas talajvízszint miatt vízemelésre is szükség volt, de arra nem terveztek elegendő szivattyúkapacitást. Az aluljáró építése közben a kivitelezőnek pótszivattyúkat kellett beállítania, és a beruházónak is kára keletkezett a késedelem miatt.

Igény: A szivattyúzás és a késedelem költségei.

Elbírálás: A szakértői vizsgálat megállapította, hogy a teljes kárért nemcsak a tervező, hanem a kivitelező is felelős, mivel a szükségesnél nagyobb költségek merültek fel a vízemelésnél; egyben meghatározta a kárnak a tervezőirodára jutó részét is. Ebből az összegből az önrész levonása utáni kárösszeget térítette a biztosító.

Káresemény: Egy kohászati üzem acélszerkezetét tervező cég hibásan tervezett. A kivitelezés során derült ki, hogy az acélgerendákat rövidebbre tervezték a szükségesnél, és emiatt új gerendákat kellett gyártani.

Igény: Az újratervezés, az új gerenda gyártási költsége, a tető szigetelésének költsége (ugyanis arra az időre, amíg nem készült el a teljes tetőzet, a szigetelést meg kellett oldani, hiszen az üzemben folyt a kohók működése, ami esőzés esetén robbanásveszélyes).

Elbírálás: Ez egyértelműen tervezői hiba volt, az önrész levonása után fennmaradó kárösszeget térítette a biztosító.

3.2.4. Vagyonvédelmi vállalkozások felelősségbiztosítása

3.2.4.1. Biztosítottak

Vagyonvédelmi vállalkozások felelősségbiztosítása értelmében biztosított a vagyonvédelmi tevékenységet rendőrhatósági engedély birtokában, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara tagjaként folytató egyéni vállalkozó és társas vállalkozás.

3.2.4.2. Biztosított tevékenység

Vagyonvédelmi vállalkozások felelősségbiztosítása keretében biztosított tevékenység: létesítmény, telephely élőerős helyszíni őrzése.

3.2.4.3. A kockázatviselés tárgya

A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan károk megtérítése alól, melyet – biztosított – a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, a biztosított tevékenység folytatására jogosult személy a tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán a vagyonvédelmi szolgáltatás jogosultjának (megbízójának, megrendelőjének) okoz, és amelyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

Kiterjed a biztosítási védelem a biztosított alvállalkozói által okozott károkból eredő, biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, amennyiben a biztosított az alvállalkozót jogosan vette igénybe, és vele az alvállalkozói közreműködésre írásban szerződést kötött.

A biztosítási fedezet az alábbi károkra terjed ki:

– az őrzött tárgyak (ingóságok) betöréses lopással vagy rablással megvalósított eltulajdonítása;

– a biztosított által az őrzési tevékenység ellátásához szükséges lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver (a továbbiakban fegyver), valamint vegyi eszköz, gumibot, őrkutya tartásából és használatából eredő károk;

– a vagyonvédelmi tevékenység ellátása során az őrzött telephelyen, illetve létesítményben, ezek műszaki berendezéseiben, felszerelési tárgyaiban, az őrzött vagyontárgyakban okozott rongálási, sérülési, megsemmisülési károk.

Nem fedezi a biztosítás a kárt, ha a fegyverviselő az őrzési tevékenység megkezdésekor nem rendelkezik a szükséges hatósági engedéllyel, illetve a fegyvert a megbízónak kifejezetten a fegyverhasználatra feljogosító írásbeli engedélye nélkül használja.

Létesítmény és telephely őrzése esetén a biztosítási védelem csak azon károkból eredő kártérítési kötelezettségekre terjed ki, mely károkat a biztosított a kockázatelbíráló adatlapon feltüntetett létesítmény(ek) és telephely(ek) őrzése során okozott.

A szerződő (biztosított) köteles a biztosítás hatálya alatt vagyonvédelmi szolgáltatás nyújtására megkötött szerződéseket, illetve őrzésre vállalt új telephelyeket (létesítményeket) legkésőbb a szerződés megkötését követő 8 napon belül a biztosítónak bejelenteni. Amennyiben a biztosító a bejelentést követő 15 napon belül nem tesz elutasító nyilatkozatot, a biztosítási fedezet az így utólag bejelentett megbízásokra is kiterjed.

A biztosító szolgáltatásának feltétele a biztosított által a vagyonvédelmi tevékenységre kötött szerződés írásba foglalása, az őrnapló vezetése és őrutasítás készítése.

3.2.4.4. A biztosítás időbeli és területi hatálya

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.

A biztosító kockázatviselése Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.

Az időbeli hatály kiterjesztésére külön feltétel alkalmazásával van lehetőség, mely szerint a biztosítási fedezet kiterjed azokra a káreseményekre is, melyek okozása és bekövetkezése a külön feltétellel kiegészített biztosítási szerződés hatálya alatt, de bejelentése a biztosító felé legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül megtörtént.

3.2.4.5. Példa

Káresemény: A vagyonvédelmi cég vállalása szerint az őrnek félóránként járőrözést kell végrehajtani az őrzött területen. Az őr egy alkalmat kihagyott, mert mobiltelefonján a barátnőjével beszélgetett. Ez idő alatt a raktárba betörtek, és az ott tárolt készlet egy részét ellopták (kár 10 000 000 forint)

Igény: Az eltulajdonított készlet értéke, a rongálási kár megtérítése.

Elbírálás: A kárigény megalapozott volt, a biztosító fizetett.

Egy őrző-védő kft. feladata, hogy egy területet óránként körbejárjon. Az őr elaludt, és két óra elteltével járta újra körbe a területet, ahol addigra az egyik épületbe betörtek. Ebben az esetben a kft.-nek meg kell térítenie a betörésből eredő kárt, kivéve ha rendelkezik vagyonvédelmi vállalkozások felelősségbiztosításával.

Egy őrző-védő kft. által őrzött építési területre az őr hibájából betörnek, és eltulajdonítanak több értékes kisgépet. Ebben az esetben is a kft.-nek meg kell térítenie a kárt, kivéve, ha rendelkezik vagyonvédelmi vállalkozások felelősségbiztosításával.

3.2.5. Árufuvarozói felelősségbiztosítás

Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni.

A fuvarozási szerződésekre vonatkozóan két- vagy többszintű szabályozás érvényesül. A szerződés főszabályait a Ptk. XLI. fejezete, míg a részletszabályokat belföldi fuvarozás esetén fuvarozási áganként külön jogszabályok tartalmazzák. A nemzetközi fuvarozás tekintetében pedig ezenkívül a nemzetközi egyezményeket is alkalmazni kell. A Ptk. fuvarozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit csak az árufuvarozásra kell alkalmazni, mert a személyfuvarozásra a vállalkozási szerződés szabályai az irányadóak, hacsak jogszabály nem tesz kivételt. A személyi és útipoggyászra azonban a fuvarozási szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E körben a jogszabályok speciális rendelkezéseket írnak elő.

3.2.5.1. Irányadó jogszabályok

Fuvarozási áganként az alábbi jogszabályok vannak hatályban:

– a vasúti árufuvarozási szerződésekről szóló 153/1996. (X. 15.) Korm. rendelet (A rendelet több esetkörre vonatkozóan felhatalmazást ad a vasúttársaságnak arra, hogy ún. kiegészítő feltételekben részletszabályokat állapítson meg.),

– a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló 2/1981. (I. 31.) MT rendelet,

– a Hajózási Árufuvarozási Szabályzat közzétételéről szóló 1/1957. (IV. 20.) KpM rendelet,

– a légi személyszállítás szabályzatáról szóló 25/1999. (II. 12.) Korm. rendelet, a légi árufuvarozásról szóló 26/1999. (II. 12.) Korm. rendelet,

– az 1986. évi 2. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett, Bernben, 1980. május 9. napján kelt nemzetközi vasúti fuvarozási egyezmény (COTIF) [Az egyezmény A. függelékét képezi a nemzetközi vasúti személy- és poggyászfuvarozási egyezmény (CIV), míg a B. függelékét képezi a nemzetközi vasúti árufuvarozási egyezmény (CIM). Az egyezményt módosította a Bernben, 1990. december 20-án kelt jegyzőkönyv, amelyet a 16/1998. (VI. 29.) KHVM rendelet hirdetett ki. A jogszabály 1998. július 1-jén lépett hatályba, a módosító rendelkezéseket azonban 1996. október 1-jétől kell alkalmazni. Az SZMGSZ megállapodás a magyar és a FÁK országainak vasútjai között. A szabályzat jogszabályi szinten nincs kihirdetve, a bírói gyakorlat e megállapodást általános szerződési feltételeknek minősíti (Ptk. 209. §)],

– az 1971. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről szóló, Genfben, 1956. évi május 19-én kelt nemzetközi egyezmény (CMR),

– a nemzetközi légifuvarozásra vonatkozó, Varsóban, 1929. október 12-én aláírt nemzetközi egyezmény (VE) kihirdetve az 1936. évi XXVIII. törvénnyel (módosította az 1964. évi 19. törvényerejű rendelet),

– a hajóselismervényekre vonatkozó Brüsszeli Egyezmény (BrE), amit az 1931. évi VI. törvénnyel hirdettek ki,

– kézipoggyász és útipoggyász fuvarozása hajón: 10/1971. (XII. 16.) KpM rendelet,

– kézipoggyász és útipoggyász fuvarozása vasúton: 10/1997. (I. 28.) Korm. rendelet 10. §, 15-18. §, 22-23. §,

– útipoggyász fuvarozásának díja vasúton: 28/1996. (XII. 20.) KHVM rendelet 5. § és 2. melléklet,

– útipoggyász fuvarozásának díja autóbuszon: 39/1999. (XII. 20.) KHVM rendelet 2. számú melléklet,

– nemzetközi vasúti személy- és poggyászfuvarozás: a COTIF A) függeléke.

3.2.5.2. A szabályozások alkalmazási sorrendje

A szerteágazó szabályozás miatt fontos, hogy az egyes szabályokat milyen sorrendben kell alkalmazni. Belföldi árufuvarozás esetén a szabályok alkalmazásának sorrendje az alábbi:

– a fuvarozási szerződés kikötései (amennyiben jogszabály kógens rendelkezéseivel ellentétes valamely kikötés, ahelyett a jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni);

– a fuvarozási ág szerinti szabályzat előírásai;

– a Ptk.-nak a fuvarozásra vonatkozó szabályai (a Ptk. XLI. fejezet);

– a kötelmi jog általános szabályai;

– polgári jogi alapelvek.

A nemzetközi fuvarozási szerződések esetén a szabályok alkalmazási sorrendje:

– a fuvarozási szerződés kikötései (ha jogszabály kógens előírásával ellentétes a kikötés, a jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni);

– a fuvarozási ág szerinti nemzetközi egyezmény;

– a fuvarozási ág szerinti belföldi szabályzat;

– a Ptk.-nak a fuvarozásra vonatkozó szabályai (Ptk. XLI. fejezet);

– a kötelmi jog általános szabályai;

– polgári jogi alapelvek.

A CIM 10. Cikke tartalmaz rendelkezéseket a belföldi jogra. E szerint: amennyiben az egységes szabályok, a kiegészítő határozmányok és a nemzetközi díjszabások rendelkezéseket nem tartalmaznak, a belföldi jog érvényes. Belföldi jog annak az államnak a joga, ahol a jogosult az igényét érvényesíti, beleértve a kollíziós normákat.

A jogszabályok alkalmazási sorrendjével kapcsolatos rendelkezést tartalmaz a Ptk. 506. §-ának (1) és (2) bekezdése is.

A fuvarozási szerződések körében alkalmazandó jogról rendelkezik a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 24-29. §-a is.

3.2.5.3. A fuvarozási szerződés alanyai

A szerződés alanyai: a fuvarozó, a feladó és a címzett. A fuvarjogban a feladót és a címzettet fuvaroztatónak is nevezik. A feladó és a címzett ugyanaz a személy is lehet. Ilyenkor a jogviszony kétpólusú. A gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni vállalkozó belföldi közúti árufuvarozást a területi közlekedési felügyelet engedélyével ún. belföldi közúti árufuvarozói engedéllyel végezhet (az engedély kiadásának feltételeiről lásd e rendeletet!).

A fuvarozó számára szűk körben még ma is van szerződéskötési kötelezettség, így például a vasúttársaságnak. A szerződéskötési kötelezettség azonban nem érvényesül minden esetben. A fuvarozó ugyanis meghatározott feltételek megléte esetén megtagadhatja a szerződéskötést [például a Ptk. 490. § (2) bekezdése alapján].

3.2.5.4. A fuvarozási szerződés tárgya

A szerződés tárgya: a küldemény. A szerződésben meg kell határozni a küldemény fajtáját és mennyiségét. Fuvarozási áganként a szabályzatok rendelkezéseket tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy melyek a fuvarozásból kizárt tárgyak, és melyek azok, amelyek csak feltételesen fuvarozhatók. A legtöbb fuvarozási ágra vonatkozóan a szabályzatok, illetve a nemzetközi egyezmények előírják azt, hogy az azokban foglalt szabályok nem vonatkoznak a levélpostai küldeményekre és postacsomagokra, tehát az egyes fuvarozási szerződéseknek e küldemények nem lehetnek tárgyai.

3.2.5.5. A fuvardíj

Az ellenérték: a fuvardíj. A fuvardíjat vagy a feladónak, vagy a címzettnek kell fizetnie, a felek megállapodásától függően. A fuvardíjban való megállapodás nem kötelező abban az esetben, ha az adott fuvarozásra díjszabás van hatályban, a felek megállapodásának a hiányát ugyanis a díjszabás pótolja. A díjfizetési kötelezettségből következik, hogy a fuvarozási szerződés visszterhes szerződés, ingyenes alakzata nincsen. Az ingyenes szerződés esetleg ingyenes megbízási szerződésnek minősülhet, fuvarozási szerződésnek nem – bár a nemzetközi légifuvarozás során az ingyenes fuvarozásra is a Varsói Egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni.

3.2.5.6. A szerződés tartalmi elmei

A szerződő feleknek a minimális tartalmi elemekben meg kell állapodniuk ahhoz, hogy a fuvarozási szerződés köztük létrejöjjön. Ezenkívül minden olyan egyéb kérdésben meg kell állapodniuk, amelyet vagy a fuvarozási ágra vonatkozó szabályzat, vagy a felek lényegesnek minősítenek.

Belföldi vasúti fuvarozás és belföldi közúti árufuvarozás esetén mód van arra is, hogy a felek keretszerződést kössenek. A keretszerződés a szerződő feleknek a nagy mennyiségű áru fuvarozására vagy meghatározott időközönként ismétlődő áru továbbítására vonatkozó tartós együttműködését szabályozó szerződés. A keretszerződést írásba kell foglalni, az írásba foglalás elmaradása azonban - ha a teljesítést már megkezdték – a keretszerződés érvényességét nem érinti. Ez utóbbi körben van különbség a két fuvarozási ág keretszerződése között, mert a vasúti árufuvarozás esetében az írásba foglalás elmaradásakor a szerződés csak a már teljesített szolgáltatás tekintetében érvényes, a keretszerződés viszont nem. A belföldi árufuvarozás esetében azonban a teljesítés megkezdése kiküszöböli a szerződés érvénytelenségének az okát, tehát a teljes keretszerződés érvényes.

3.2.5.7. Díjszabások

A közúti árufuvarozás szabad áras tevékenység, míg a többi fuvarozási ágban díjszabások érvényesülnek. A díjszabásokat is ki kell hirdetni, nyilvánosságra kell hozni (díjszabással kapcsolatos rendelkezést tartalmaz pl. a CIM 6. Cikke).

A fuvarozási tevékenység során a fuvarozási szerződés végrehajtása kapcsán vagy attól függetlenül előfordulhatnak olyan károk, amelyeket a fuvarozó vagy az alkalmazottja okoz akár szerződéses partnerének, akár harmadik személynek.

3.2.5.8. Szerződésen kívül okozott kár

A szerződésen kívül okozott károknak a fedezetére az ún. általános felelősségbiztosítás alkalmas.

A fedezet tartalma az a helytállási kötelezettség, amellyel a biztosító vállalja a biztosított jogszabályokon alapuló kártérítési felelősségét olyan károkért, amelyeket a biztosított vagy alkalmazottja okozott a biztosítottal szerződéses jogviszonyban nem álló harmadik személyeknek vagy a biztosítottal szerződéses kapcsolatban lévő partnerének, de szerződésen kívül.

A biztosítási szerződés határozott vagy határozatlan időre köthető, területi hatálya Magyarország. Ha a fuvarozó tevékenysége külföldre is kiterjed, és a károkozás felmerülhet Magyarországon kívül is, akkor a területi hatályt illetően kiterjesztést kell kérni. Ilyen esetben feltétlenül alaposan át kell nézni a kizárásokat, mert olyan esetek is lehetnek ott, amelyekre nemzetközi fuvarozóknak bizonyos rakományok szállítása esetén feltétlenül szükségük lehet (pl. környezetszennyezéssel okozott károk).

Vannak olyan kizárások is a fuvarozói felelősségbiztosítás esetén, amelyekre külön biztosítás köthető (ilyen például a munkabaleset miatt a munkavállalónak okozott kár vagy a gépjármű-felelősségbiztosítás alapján megtérülő károk). A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a munkagépek vagy munkagépként is működő járművek használata közben okozott károkra nem terjed ki.

3.2.5.9. Szerződéses kapcsolatban okozott kár

A nemzetközi közúti árufuvarozói tevékenység végzésének előfeltétele az árufuvarozói felelősségbiztosítás megkötése. A speciális szakmai felelősségbiztosítás megkötése a fuvarozói, szállítmányozási tevékenység teljesítése körében lényegében szerződésszegéssel okozott károk fedezetére szolgál. A biztosítási védelem tárgya ezen felelősségbiztosítások esetén a fuvarozó, szállítmányozó "károkozói" felelőssége szállításra átvett rakomány tekintetében.

A felelősségbiztosítás korlátozódhat a megbízóval szembeni kártérítési kötelezettségre, de kiterjedhet a tevékenység során harmadik személynek okozott károkra is.

A fedezet tartalmát alapvetően a fuvarozó jogszabályban, nemzetközi egyezményben vagy üzleti feltételeiben meghatározott kártérítési felelősség szabja meg, bizonyos szűkítésekkel, például bizonyos árufajtákat esetleg kivesznek a biztosítók a biztosítás hatálya alól, vagy bizonyos eseményeket kizárásként határoznak meg (pl. szándékosság, őrizetlenül hagyás stb.). Nem nyújtanak fedezetet a biztosítók a kötbérre és a bírságokra. Új keletű a terrorcselekmények kizárásként való megfogalmazása.

A biztosítók kockázatviselésének határa a szerződésben meghatározott kártérítési limitösszeg, az egyes szállítási egységeken (szerelvényeken) fuvarozott áruk összértéke. A szerződésben az éves kártérítési maximumot is meg szokták határozni. Fedezet önrészesedés-mentesen általában nem köthető (az önrészesedés káreseményként értendő).

A biztosítási díj a fuvarozói tevékenységből származó, könyvelt fuvardíjbevételének meghatározott ezreléke vagy százaléka, a szállításonkénti limit és forgalom nagyságától, illetve a területi hatálytól függően, de van egy éves minimumösszeg is. A fizetendő biztosítási díj nagyságát a gépjárművek darabszáma általában közvetlenül nem befolyásolja, a díj csak a könyvelt bruttó árbevétel függvénye.

A szerződést határozott és határozatlan időtartamra is meg lehet kötni. Határozott időtartamú szerződést minimum egyéves időtartamra kell megkötni.

A kockázatviselés kezdete nem egy dátumhoz, hanem egy meghatározott esemény bekövetkeztéhez kötődik, nevezetesen ahhoz a pillanathoz, amikor a fuvarozó az árut szállítmányozás céljából a feladótól átveszi, és végződik akkor, amikor azt a címzettnek kiszolgáltatja. Azaz a biztosítás a felvétel és a kiszolgáltatás közötti időszakot öleli fel, beleértve a szükségszerű várakozásokat és az esetlegesen szükséges átrakást is.

Kár esetén a fuvarokmányban szereplő adatok az érvényesek.

A közúti fuvarozók nemzetközi fuvarozási tevékenységét Európában CMR egyezmény szabályozza. A CMR egyezmény viszonylag szigorú felelősségi szabályokat állapít meg, és a felelősség összegszerű korlátozása ellenére számos áruféleségnél alkalmasnak tűnhet arra, hogy a fuvarozók szállítmánybiztosításának mellőzésével a fuvarozó kártérítési felelősségére hagyatkozzanak.

A biztosítók azokra a kártérítési igényekre nyújtanak fedezetet, amelyeket a biztosított által fuvarozott idegen vagyontárgyakban keletkezett károkért a biztosítottal szemben érvényesítenek, feltéve, hogy a károkért a biztosított a magyar jog szabályai alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik. Tehát a felelősségbiztosítás csak a felróható felelősségből eredő károkra nyújt fedezetet, és másra nem!

3.2.5.10. Tengeri fuvarozás

A tengeri hajótársaságok "mutual" (kölcsönösségi) alapon tömörülnek ún. Pand I Clubokba. Ezek a klubok nemzetközi alapon működnek, legismertebbek az angliai szervezetek. A kártérítési felelősség alapja a Brüsszeli Egyezmény. A fedezeti kör általában szélesebb, nem csupán a rakományokban keletkező károkra terjed ki, tartalmazhatja a hajótest által okozott károkat is, például a kikötőkben, zsilipekben okozott károkat vagy a hajózó személyzet balesete miatti károkat.

3.2.5.11. Belvízi fuvarozók

A belvízi fuvarozók felelősségét nem államközi egyezmények szabályozzák. A felelősségbiztosítások egyedi szerződésekkel jönnek létre.

3.2.5.12. Légifuvarozók

A légifuvarozók általában komplett légibiztosítással rendelkeznek, mely tartalmaz felelősségbiztosítási elemeket is.

3.2.6. Szállítmányozói felelősségbiztosítás

Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni.

A szerződés alanyai: a megbízó és a szállítmányozó. Mindkét pozícióban bármely jogalany részt vehet, mert jogszabályi korlátozás nem érvényesül.

A szállítmányozó a fuvarozási és egyéb szerződéseket kívülálló harmadik személyekkel a saját nevében, de a megbízója javára, számlájára köti. A fuvarozási szerződésen kívül a küldemény továbbításával kapcsolatos további szerződés lehet újabb szállítmányozási szerződés, ezenkívül szállítmánybiztosítási szerződés kötése is. A küldemény továbbításával kapcsolatos teendők lehetnek például a küldemény csomagolása, raktározása, kezelése, berakása, kirakása.

A szállítmányozás fogalmilag visszterhes, ingyenes alakzata nincs. Amennyiben ingyenes szállítmányozási szerződést kötnek a felek, az ingyenes megbízásnak minősülhet [Ptk. 474. § (1), Ptk. 478. § (1)]. Előfordulhat, hogy a szállítmányozó a vele szerződő harmadik személytől is díjazásban részesül, ez az ún. refakcia [Ptk. 518. § (2)]. Ez a jutalék a szállítmányozót illeti, azonban a felek megállapodhatnak oly módon, hogy a refakcia vagy annak egy része csökkenti a szállítmányozói díjat, tehát a szállítmányozó kedvezményben részesíti a megbízót. E szerződéstípusnál tehát a szállítmányozó mindkét féltől kaphat anyagi juttatást.

A szállítmányozásnak különleges, ún. atipikus esetei is vannak, amelyeket a törvény külön szabályoz. A szállítmányozásra nem csupán a Ptk. XLIII. fejezetében előírt szabályokat kell alkalmazni, hanem mögöttes joganyagként a bizományra, illetve a megbízásra, avagy a fuvarozásra vonatkozó szabályokat. Amennyiben az adott kérdést így sem lehet eldönteni, a kötelmi jogi általános szabályai, illetve az általános polgári jogi alapelvek figyelembevételével kell a vitás kérdést elbírálni. Természetesen a szállítmányozásnál is irányadó, hogy elsődlegesen a felek megállapodásában foglalt feltételek figyelembevételével kell a vitát rendezni.

A nemzetközi szállítmányozásra alkalmazni kell a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 24. §-át, 25. § i) pontját, valamint 29-30. §-át.

Ha a fuvarozó a Ptk. 514. § (1) bekezdése, illetve a Ptk. 521. § (1) bekezdése szerinti kritériumoknak megfelelő tevékenységek elvégzését vállalja, bár fuvarozó módjára, azonban nem fuvarozóként, hanem szállítmányozóként jár el.

A biztosító átvállalja a szállítmányozási tevékenységből eredő azon károk megtérítését, amelyeket a biztosított szállítmányozási tevékenységre vonatkozó szerződése alapján a magyar jog szabályai szerint megbízójának megfizetni tartozik. A kockázatvállalás a nemzetközileg elfogadott normák szerint történik.

3.2.6.1. Biztosítási események

A szállítmányozói felelősségbiztosítás fedezete többek között az alábbi eseményekre terjed ki:

– az árutovábbításhoz és a raktári szolgáltatáshoz kapcsolódó szállítmányozói tevékenység,

– az áruk fizikai elveszése, károsodása, téves kiszolgáltatása és téves irányítása, valamint az ebből adódó következményi károk,

– az áru indításában, fuvaroztatásában és kiszolgáltatásában bekövetkező késedelem,

– az áru kiszolgáltatása a rendelkezésre jogosult utasításával ellentétben, különösen a B/L vagy más rendelkezésre jogosító okmányok bevonása nélkül,

– bírságok, pénzbüntetések, vámok vagy hatósági elkobzás anyagi következményei,

– az áruk kiszolgáltatásának elmulasztása, többlet- vagy hiányos kiszolgáltatás,

– beviteli jogszabályok megszegése.

A fentieken túl a feltételek szerint megtéríti a biztosító a kárelhárítási és mentési ráfordításokat, valamint a kármegállapítás költségeit.

Kár esetén a fuvarokmányban szereplő adatok érvényesek.

3.2.6.2. A kockázatviselés hatálya

A biztosító kockázatviselése nem egy dátumhoz, hanem egy meghatározott esemény bekövetkeztéhez kötődik, nevezetesen ahhoz a pillanathoz, amikor a szállítmányozó az árut szállítmányozás céljából a feladótól átveszi, és végződik akkor, amikor azt a címzettnek kiszolgáltatja. Azaz a biztosítás a felvétel és a kiszolgáltatás közötti időszakot öleli fel, beleértve a szükségszerű várakozásokat és az esetlegesen szükséges átrakást is.

3.2.6.3. Biztosítási díj

A biztosítási díj ebben az esetben is általában a szállítmányozói tevékenységből származó, kiszámlázott éves bruttó forgalom meghatározott ezreléke vagy százaléka, a szerződésben rögzített kártérítési limittől és forgalom nagyságától függően, de a biztosítók meghatároznak egy éves minimumösszeget is.

3.2.6.4. Kombinált szerződés

Lehetőség van arra, hogy a biztosítók a szállításban részt vevő valamennyi érdekelt fél részére szállítmánybiztosítási, árufuvarozói és szállítmányozói felelősségbiztosítási fedezetet egy kombinált szerződésen belül biztosítsanak.

3.2.7. Őrző-védő szervezetek felelősségbiztosítása

A biztosító vállalja, hogy a biztosított helyett megtéríti a biztosított által vállalkozói (üzleti) szerződés alapján végzett, a szerződésben meghatározott őrző, védő és pénzszállítási szolgáltatás(ok) teljesítése során, illetve következtében a szerződő partnerének okozott azon károkat, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. A biztosítás kiterjed az objektumvédelemre, a távfelügyeletre, a rendezvényfelügyeletre, a pénzfeldolgozásra, a vagyonvédelmi rendszerek tervezésre, telepítésére és karbantartására, valamint a magánnyomozásra.

3.2.8. Tanulók felelősségbiztosítása

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított oktatás, képzés, szakmai gyakorlat, illetve egyéb nevelési vagy gyermekellátási tevékenysége során, az abban részt vevő tanulóknak, hallgatóknak, gondozottaknak okozott személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyoni) és dologi kárai, melyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik. Fedezi a biztosítás a tanuló (hallgató) által szakmai gyakorlaton való részvétel során a foglalkoztatónak okozott azokat a személysérüléses és dologi károkat, melyekért a tanuló (hallgató) kártérítési felelősséggel tartozik.

3.2.9. Adószakértők, gazdasági tanácsadók felelősségbiztosítása

A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan károk megtérítése alól, melyet a biztosított a tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

3.2.10. Gépjárműszervizek felelősségbiztosítása

A biztosító fedezetet nyújt a biztosított által javításra, szervizre, felülvizsgálatra átvett gépjárművekben okozott, a gépjármű megsemmisülésével, törésével, megrongálódásával előálló mindazon károkra, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik. A biztosítási fedezet – a gépjárművek üzem (műhely) területén történő mozgatásával – a műhely (épület, üzem) üzemeltetésével, valamint a műszerek, szerszámok, gépek használatával – a műhely területén kívül (maximum azonban 1 km-es távolságon belüli), próbaút során – okozott károkra terjed ki, amennyiben a biztosított a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

3.2.11. Ügyvédek, jogtanácsosok és önálló bírósági végrehajtók felelősségbiztosítása

A biztosító fedezetet nyújt a tevékenység gyakorlására irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okozott károkra. (Tisztán vagyoni károk.)

3.2.12. Építészeti és műszaki tervezés felelősségbiztosítása

A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan károk megtérítése alól, melyet – a biztosított – a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alapján terjed ki a biztosítási védelem a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított alvállalkozójának a tevékenységéből erednek.

3.2.13. Gyógyszerészek felelősségbiztosítása

E felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosító megtéríti a biztosított által a munkaköri feladata ellátása során okozott azon károkat, melyekért a biztosítottat a jogszabály alapján kártérítési felelősség terheli

3.2.14. Orvosok és egészségügyi dolgozók felelősségbiztosítása

A biztosító vállalja, hogy meghatározott díj ellenében a biztosítottat mentesíti a kártérítés kötelezettsége alól, amennyiben szakmai tevékenysége során olyan hibát követett el, amelyért jogszabály szerint felelősséggel tartozik.

3.2.15. Szállodai szolgáltatók szakmai felelősségbiztosítása

A biztosító megtéríti a vendégek azon értékeinek megsemmisülése vagy megsérülése miatt bekövetkezett kárt, amelyet a szobájában vagy a szálláshelyen arra kijelölt helyen helyezett el, illetve arra jogosult személynek adta át. (Kivételt képeznek a készpénzben és értékcikkben bekövetkezett károk.) Külön díj ellenében a fedezet kiterjeszthető a mosodai szolgáltatásokból eredő károkra, a szálloda parkolójában lévő személygépkocsikban keletkezett károkra, a poggyász és/vagy bevitt vagyontárgyak károsodásából, elvesztéséből keletkező károkra, valamint a szállóvendégeknek a szálloda széfjében elhelyezett értékcikkeiben keletkezett káraira.

3.2.16. Biztosítási alkuszok, ügynökök, szaktanácsadó felelősségbiztosítása

A biztosító vállalja, hogy a biztosított helyett a károsultnak megtéríti azokat a vagyoni és nem vagyoni károkat, valamint a szerződésben nevesített költségeket – káreseményenként és évenként meghatározott összegig –, amelyeket a biztosított – a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott – biztosítási alkuszi, ügynöki, illetve biztosítási szaktanácsadói tevékenysége során elkövetett szakmai műhibával – a szerződő partnerének, illetve azon természetes vagy jogi személyeknek, akiknek a szolgáltatást nyújtja – okozott, és amelyekért a biztosított, mint a megbízási szerződés szerint meghatározott szolgáltatás végzéséért felelős, a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

3.3. Kezesi biztosítás

A kezesi biztosítás egy olyan speciális tartalmú biztosítási jogügylet, melynek keretében a biztosító kezesi biztosítási szerződést köt ügyfelével, ezt követően pedig a kezesi biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvényben arra vállal kötelezettséget, hogy a kedvezményezett minden olyan pénzügyi veszteségét megtéríti, mely abból származik, hogy a biztosítóval szerződő fél a kedvezményezettel szemben nem teljesítette valamely szerződésen alapuló vagy egyéb jogi kötelezettségét.

A vállalkozások banki kapcsolataik révén sok esetben elérik, hogy a bank egy hitelkeretet bocsásson a rendelkezésükre. Fontos előnye a kezesi biztosításnak, hogy a bankgaranciákkal szemben nem terheli a vállalkozás hitelkeretét, így az ott rendelkezésre álló lehetőségeket a vállalkozás szabadon kihasználhatja.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. január 19.) vegye figyelembe!