2. Az egyes vagyonbiztosítások

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. január 19.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2007/02. számában (2007. január 19.)

2.1. C.A.R. (Contractors' All Risks) Építés-szerelés biztosítás

Építési, kivitelezési projekteknek a meglévő, kész vagyontárgyakkal szemben számos speciális vonásuk van, mivel az építés-szerelés alatt álló objektumok több veszélynek vannak kitéve, mint a kész, befejezett létesítmények. Az ilyen kivitelezés során felmerülő károkat fedezi ez a speciális biztosítási módozat. A kivitelezésre vonatkozó biztosításokat megkötheti a beruházó, hiszen az ő pénze fekszik a létesítményben, és káresemény esetén a helyreállítás költségei is őt terhelik. Az is érdeke, hogy káreseménykor a határidőcsúszást elkerülje, és a szavatossági idő alatti költségei a lehető legkisebbek legyenek.

2.1.1. Az építés-szerelés biztosítás biztosítottja

A kivitelező fővállalkozó és az esetleges alvállalkozók felelnek a teljesítésért, valamint a kivitelezés során harmadik személynek okozott károkért, ezért elemi érdekük ezen kockázati kör csökkentése.

Összefoglalva tehát: biztosított lehet a beruházó, a fővállalkozó és az alvállalkozók.

A biztosítók építés-szerelés biztosítása az építkezések nemzetközi standardoknak megfelelő összkockázatú biztosítási terméke. Biztosítási védelmet nyújt minden olyan dologi kárra és harmadik félnek okozott felelősségi kárra, amelyet a biztosítási feltétel kizárásai nem tartalmaznak.

2.1.2. Az építés-szerelés biztosítás jellemzői

Célja a teljes körű biztosítási fedezet nyújtása a beruházási folyamat résztvevőinek. A biztosítási védelem az építési munkák megkezdésével, illetve a biztosított vagyontárgyaknak az építkezési helyszínen történő lerakodásával kezdődik, és a kész beruházás üzembevételével végződik. Külön záradék alkalmazásával a védelem kiterjeszthető a szavatossági időszakra is.

Az építés-szerelés biztosítási szerződés megkötéséhez az építkezés építési engedélyezési tervdokumentációjára és a szerződő által kitöltött adatközlő lapra van szükség.

A biztosítási fedezet összkockázat (all risks) rendszerű, azaz a fedezetbe vett kockázatok körét nem a kockázatok tételes felsorolásával, hanem a kizárások pontos megfogalmazása révén szabályozza.

2.1.2.1. Vagyonbiztosítás és felelősségbiztosítás

A biztosítási szerződés két elkülönülő fejezetre oszlik: vagyonbiztosítás és felelősségbiztosítás. Az első, a vagyonbiztosítási fejezet nyújt fedezetet mindazon anyagi károkra, amelyek a munka tárgyát képező létesítményben, annak anyagaiban, alkotórészeiben következnek be a beruházás megvalósítása folyamán. A második fejezet, az ún. felelősségbiztosítási fejezet alapján téríti meg a biztosító mindazon személysérüléses és tárgyrongálási károkat, amelyeket a biztosítottak a beruházáshoz kapcsolódó munkafolyamatok során, a feladatok végzése közben okozhatnak harmadik személynek (a felelősségbiztosítási kérdéseket egy későbbi pontban vizsgáljuk meg).

2.1.2.2. Keresztfelelősségi záradék

Egy külön, ún. keresztfelelősségi záradék alkalmazásával ez a fedezet a szerződéses partnereknek, illetve több biztosított esetén az egymásnak okozott károkra is kiterjeszthető.

2.1.3. A biztosító szolgáltatása

Minden kárt, amely a biztosítás ideje alatt a biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, hirtelen lép fel, és előre nem láthatóan következik be, a biztosító megtérít, amennyiben az nem esik a feltételben felsorolt kizárások közé.

Az alábbi okokból bekövetkező károk általában fizetésre kötelezik a biztosítót:

– tűz, robbanás, villámcsapás,

– árvíz, áradás, vihar, felhőszakadás, jégeső, hó,

– földrengés, talajbeomlás, földcsuszamlás, kőomlás,

– lezuhanó légi járművek, oltóvíz és egyéb oltási műveletek okozta károk,

– hibás munkavégzés,

– egyéb, a feltételben ki nem zárt kockázatok.

2.1.4. Biztosított vagyontárgyak

A biztosítás az építési-szerelési tevékenység folyamatában részt vevő vagyontárgyak és kivitelezett tevékenységek kockázatainak fedezésére szolgál.

2.1.4.1. A magas- és mélyépítés létesítményei (útépítés, vízépítés)

A biztosított teljes magas- vagy mélyépítési teljesítése és munkája, beleértve az összes szükséges szerkezeti elemet, építőanyagot, szakipari teljesítést (elektromos szerelés, gépészet, biztonsági berendezés stb.).

Biztosíthatóak továbbá az építéshelyszíni berendezések, építőgépek, káreseménnyel kapcsolatos többletköltségek (romeltakarítás, szakértői költségek stb.), meglévő vagy szomszédos építmények.

2.1.4.2. Építési teljesítés

Az építési vállalkozónak és alvállalkozóinak összes szerződés szerinti teljesítése, beleértve az építési terület előkészítő munkálatait (földkiemelés, tereprendezés), segédépítmények építését (ideiglenes elterelőcsatornák, védőgátak stb.), valamennyi az építési helyszínen tárolt és a kivitelezéshez szükséges anyagot.

Gépek, berendezések és acélszerkezetek szerelése C.A.R. biztosítás keretében együtt biztosíthatóak, amennyiben az építési munkák képezik annak túlnyomó részét, vagyis amikor a szerelés tárgyának értéke szerelési költségekkel együtt kisebb az egész biztosítási összeg felénél.

2.1.4.3. Építési helyszíni berendezések

Idetartoznak az építési konténerek, raktárak, építési segédszerkezetek, beton-aszfalt keverő berendezések, állványzatok, zsaluzatok, elektromos és vízellátó berendezések stb.

2.1.4.4. Építőgépek

Idetartoznak a földmunkagépek, emelő- és rakodógépek, daruk és építéshelyszíni közlekedési eszközök (amelyek közúti közlekedésre nem engedélyezettek). A kisgépek, kéziszerszámok általában nem biztosíthatók!

2.1.4.5. Káreseménnyel kapcsolatos többletköltségek

Idetartoznak a kártérítés-köteles károkkal kapcsolatos helyreállítás, romeltakarítás költségei.

2.1.4.6. Meglévő épületek, amelyeken vagy amelyek mellett dolgoznak

Olyan épületek tartoznak ide, amelyek a biztosított megőrzése vagy felügyelete alá tartoznak. (Idegen tulajdon, mely nem képezi a munka tárgyát, felelősségbiztosítás keretében biztosítható.)

2.1.4.7. Kizárások

Építési anyagok, építéshelyszíni berendezések és építőgépek eltűnési kárai, sérülése vagy tönkremenetele az építés helyszínére történő szállítás útvonalára is biztosíthatók. Ugyanez vonatkozik az építési helyszínen történő ideiglenes tárolásra, valamint azon károkra, melyek a gépek és berendezések fel- és leszerelése közben keletkeznek. Csupán néhány, a nemzetközi gyakorlatban szokásos és magától értetődő kizárás létezik.

Általában kizártak azon károk, amelyek a következő okok miatt keletkeztek:

– katonai intézkedések, háború vagy háborús események, sztrájk, felkelés, belső zavargások, munkabeszüntetés, hatósági elkobzás (a sztrájk és felkelés kockázata különmegállapodás szerint biztosítható);

– a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása;

– atomenergia;

– szerződésszegésből és hiányos teljesítésből fakadó kártérítési igények és egyéb vagyoni károk;

– építőgépek belső műszaki hibái;

– hibás tervezésből eredő károk;

– hibás vagy alkalmatlan anyagok alkalmazása.

Olyan károk, amelyek a kifogástalanul megépített építményrészeken más építményrészek anyaghibáiból keletkeznek, alapvetően kártérítés-kötelezettek.

2.1.5. Szavatossági időszak

Az építési szerződés igen gyakran irányoz elő az épület vagy építmény átvétele után szavatossági időszakot. A C.A.R. biztosítás keretében erre az időszakra szavatossági fedezet nyújtható.

A lehetőségek a következők:

– a biztosító felelőssége a szavatossági időszak alatt olyan veszteségekre és károkra korlátozódik, melyeket a biztosított szerződéses kötelezettségei teljesítése során a biztosított tárgyakban a szavatossági időszak alatt okoz,

– a szavatossági munkák fedezetén túl olyan károkat is térít, melyek oka az építési időszak alatt keletkezett.

2.2. E.A.R. (Erection All Risks Insurance) Szerelési biztosítás

A szerelésbiztosítás az építés-szerelés biztosítás szerződéses feltételrendszeréhez hasonlóan, annál szűkebb szerelés-kivitelezési tevékenységre nyújt fedezetet. Tekintettel a C.A.R. és az E.A.R. közti nagyfokú hasonlóságra, erre a biztosításfajtára részletesebben nem térünk ki.

Arra azonban felhívjuk a figyelmet, hogy manapság a bankok általában megkövetelik, hogy amikor valaki egy építkezésbe vág bele, és mindezt hitelből kívánja megvalósítani, akkor az építés időtartamára biztosítást kössön. A hazai piacon található összes társaság kínál efféle terméket, bár jellemzően kivitelezők és vállalkozók részére. Amennyiben magánszemélyként szeretnénk ilyen biztosítást kötni, a társaságok nagy része akkor sem zárkózik el a dologtól.

2.3. Szállítmánybiztosítás

Gyakran többmilliós értékek tornyosulnak a fuvareszközök rakterében, de elég egy rosszul sikerült manőver, és odaveszhet a rakomány. A szállítmánybiztosítás ezekre a helyzetekre kínál megoldást. Ez a biztosítási módozat az árutulajdonosi érdekek védelmét szolgálja. A biztosító a szerződésben szabályozott feltételek szerint és az ott meghatározott mértékben megtéríti a szállított áruban, a szállítás rendes folyamatával összefüggésben felmerülő, véletlen és balesetszerűen bekövetkező károkat, veszteségeket.

Szerződést lehet kötni

– egyutas biztosítással, azaz egy adott árunak egy adott útvonalon történő szállítására,

– keretszerződésben a biztosítási időszakon belül szállított valamennyi áru tekintetében,

– átalányszerződésekben, amikor csak az egyszerre szállított áru maximális értékét kell megadni.

Kockázatviselés lehet

– korlátozott fedezet (szállító járművet ért baleset; tűz, villámcsapás, robbanás; természeti katasztrófák),

– kiegészítő fedezet (egész jármű ellopása, rablás, betöréses lopás; törés),

– all risk's ("minden kockázatra", ami a feltételből nincs kizárva).

A szállítmánybiztosítási szerződés vonatkozhat belföldi és nemzetközi szállítmányozásra.

2.3.1. Belföldi szállítmánybiztosítás

E szállítmánybiztosításokkal gyakorlatilag minden belföldi viszonylatban szállított áruféleség biztosítható, függetlenül annak fuvarozási módjától és a szállítási útvonaltól. A biztosítási módozat az árutulajdonosi érdekek védelmét szolgálja, a szállított áruban bekövetkező, a szállítás rendes folyamatával összefüggésben felmerülő, véletlen és balesetszerűen bekövetkező károk, veszteségek megtérítésével.

Ellenkező megállapodás hiányában a szerződés határozatlan tartamú, a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a szerződésben a kockázatviselés kezdeteként megjelölt nap. A biztosító a szerződő/biztosított által megadott becsült éves forgalmi adatok (= biztosítási összeg) figyelembevételével előzetes díjat határoz meg.

Az előzetes díj – eltérő megállapodás hiányában – negyedévente, azonos díjrészletekben fizetendő. A szerződő/biztosított az előzetes díj módosítását csak a következő biztosítási évre vonatkozóan kérheti.

A tényleges biztosítási díj a szerződő/biztosított által jelentett tényleges forgalom (megvalósult szállítások biztosítási összege) alapján számított díj és a befizetett előzetes díj különbözeteként, a szerződésben rögzített ütem szerint kerül elszámolásra.

Ha a teljes évi befizetett előzetes díj a tényleges forgalom alapján számított éves díjat meghaladná, a biztosító a túlfizetés összegét a biztosítási év utolsó elszámolását követően egy összegben utalja vissza.

A biztosító az előzetes díj helyett minimumdíjat is megállapíthat, mely a biztosítási kötvényben rögzítésre kerül. A minimumdíjból visszatérítés nincs.

Ha a biztosított nem ismeri az összes ajánlati adatot, ideiglenesen is megköthető a biztosítási szerződés, a feltételezett, illetve valószínűsíthető adatok alapján, azzal a feltétellel, hogy a biztosítási szerződést a hiányzó adatok szolgáltatásakor fogják kiegészíteni, illetve véglegesíteni.

2.3.1.1. Ki kötheti meg a szerződést?

Szerződő lehet bármely magyarországi vállalkozás, illetve vállalkozó, aki az áru állagának megóvásában érdekelt (az áru tulajdonosa, szállítmányozó, fuvarozó stb.).

2.3.1.2. Szerződéstípusok

A biztosító és szerződő közötti megegyezés alapján a biztosítási szerződés megköthető mint:

– egyutas szerződés (A szerződés egy adott szállítmányra, egy adott útvonalra vonatkozóan jön létre. A biztosítás díja a biztosított áru jellegétől és értékétől, a szállítási útvonaltól, a csomagolástól, attól, hogy új vagy használt az áru, a fuvarozási módtól és a biztosítási fedezet mértékétől függ.),

– keretszerződés (A teljes éves áruforgalom biztosítható, beleértve a teljes export- és importforgalmat. A biztosítás díja a biztosított áruk jellegétől, a szállítási útvonalaktól, a teljes éves forgalom értékétől, a csomagolástól, attól, hogy új vagy használt az áru, a fuvarozási módtól és a biztosítási fedezet értékétől függ.).

2.3.1.3. A biztosító kockázatviselésének terjedelme

A különböző biztosítók szerződési feltételei alapján alapvetően a következő veszélyek biztosíthatók. (A különböző biztosítási fedezetek részletes leírása a vonatkozó biztosítási feltételekben található.)

2.3.1.4. All risks fedezet

Minden veszély biztosított, amely a biztosítás tartama alatt, a szállítás rendes folyamatával összefüggésben jelentkezik, és a szállított áru károsodását eredményezi
(l. kizárások!).

Ellenkező megállapodás hiányában a biztosító kockázatviselése csak az áru jellegének, kereskedelmi, szállítási előírásoknak megfelelő csomagolású, új árura érvényes. A bekövetkező károk, veszteségek önrészesedés-mentesen térülnek.

2.3.1.5. Korlátozott fedezet

A fedezet alapján a biztosító a biztosított vagyontárgyakban előre nem látható és hirtelen bekövetkező sérülések vagy megsemmisülés okozta azokat a károkat téríti meg, melyek a következők miatt keletkeztek:

– szállítóeszközt ért baleset,

– tűz, villámcsapás, robbanás,

– hidak, építmények beomlása,

– vihar,

– sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás,

– földrengés.

Az alapfedezet igény szerint további pótkockázatokkal bővíthető:

– lopás, részlopás, rablás,

– törés,

– szóródás, csorgás, zsákszakadás,

– öngyulladás.

2.3.1.6. A kockázatviselés kezdő és végső időpontja

A biztosító kockázatviselése adott szállítmány vonatkozásában akkor kezdődik, amikor a szállítmányt szállításra kész állapotban, a biztosítási szerződésben megjelölt helyen lévő raktárházból vagy tárolási helyről azonnali elfuvarozás céljából elmozdítják.

A kockázatviselés abban az időpontban végződik, amikor a szállítmányt a biztosítási szerződésben megjelölt rendeltetési helyen lévő végső raktárházba vagy tárolási helyre leszállították. Leszállítás alatt az árunak a rendeltetési helyen vagy raktárban, a szállítóeszközről/ből történt le- vagy kirakodásának befejeződése értendő.

A biztosítási fedezet a szokásos szállítás egész tartamára érvényes, kiterjesztve a kényszerátrakodásokra, továbbá azon tárolásokra, útvonaltól való eltérésekre és szállítási késedelem idejére, melyek a biztosított hatáskörén kívül esnek.

2.3.1.7. Kizárások

Eltérő megállapodás hiányában általában a biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi veszélyek eredményeként vagy ezekkel összefüggésben jelentkező károkra:

– háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, kalózkodás, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások, szabotázs,

– a szállítmány penészesedése, erjedése, fagyása, olvadása, belső romlása, kukacok, rágcsálók és rovarok okozta károk, kivéve, ha az ilyen kár valamely biztosított veszély következménye,

– az öngyulladás kárai,

– a szállítmány sajátos természetéből eredő károk (különösen száradás, apadás, súlyveszteség stb.), kivéve, ha az ilyen kár valamely biztosított veszély következtében állt elő,

– a szükséges csomagolás hiánya vagy hiányossága miatt bekövetkező károk,

– nukleáris robbanás, radioaktív sugárzás vagy szennyeződés közvetlen és közvetett kárai,

– a biztosított áru szállításával, károsodásával összefüggő következményi károk (környezetszennyezés, személyi sérülés stb.),

– az áringadozás, fuvarozási késedelem és bármely más ok miatti közvetett veszteségek, mint pl.: kötbér, árfolyam-, kamat- és konjunkturális veszteség, zárlati költségek,

– konténeres áruszállítás esetén a konténerek sérülésének és elveszésének kárai,

– a sértetlen csomagoláson belüli árukárok,

– a konstrukciós, gyártási, anyag- és hasonló rejtett hibák következményi kárai,

– belvízi fuvarozás közvetett és közvetlen téli veszélyeivel összefüggő károk,

– hatóságok rendeletére történő lefoglalás, elkobzás, feltartóztatás, visszatartás vagy a szállítmány megsemmisítése,

– barratry kárai.

2.3.1.8. A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól például, ha:

– a kárt a szerződő/biztosított vagy meghatalmazottja szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta,

– a szerződő/biztosított bejelentési kötelezettségeinek nem tett eleget,

– a szerződő/biztosított a szállítmány mentése és megóvása iránt nem intézkedett, vagy a káreseményről a biztosítót vagy képviselőjét nem értesítette, és emiatt a kár rendezése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak,

– ha a biztosított vagy kedvezményezett visszkereseti jogáról lemond, vagy a visszkereset saját hibájából (harmadik személlyel szembeni igény érvényesítésére megszabott határidő elmulasztása stb. miatt) meghiúsul. (Ez esetben a biztosító a visszkereseti részösszeg erejéig mentesül kártérítési kötelezettsége alól, és ha a kártérítést már folyósította, a biztosított vagy kedvezményezettje köteles a kapott kártérítést a vétel napjától számított törvényes kamataival együtt a biztosítónak visszafizetni.),

– a szerződő/biztosított a kárrendezéshez szükséges okmányokat nem bocsátotta a biztosító rendelkezésére,

– ha a kár árufuvarozási és biztonsági előírások szerződő/biztosított részéről történő megszegése miatt következett be,

– a biztosított/szerződő az áru különös kárveszélyességéről, különleges kezelésével kapcsolatos tudnivalókról a fuvarozót, szállítmányozót nem tájékoztatta, a szükséges (csomag) jelzésekről nem gondoskodott, és a kár e körülményekre visszavezethetően következett be,

– az árukár a helytelen be- vagy kirakodás vagy elhelyezés következménye, és ezt maga a biztosítás szerződője vagy a biztosított végezte,

– a tengeri hajó, illetve egyéb szállítóeszköz, amelyen a biztosított árut szállították, fuvarozásra alkalmatlan volt, és ezt szerződő/biztosított, bár tudta, a biztosítóval nem közölte,

– a szállítmány a biztosított útvonalon történő fuvarozás megkezdésekor sérült állapotban volt, kivéve ha ezt a körülményt a szerződés megkötésekor a biztosító tudomására hozták,

– a belvízi fuvarozás során felmerülő hajózási többletköltségeket (kikötődíj, alacsony vízállás miatti könnyítési és kirakási költségek, beraktározási és újraberakási költségek) nem közös kárban számolták el,

– az azonos károkozási körülmények mellett visszatérően bekövetkező kár a biztosított/szerződő azon magatartására vezethető vissza, hogy a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna.

2.3.1.9. A kár bejelentése

A szerződő/biztosított a bekövetkezett káreseményt legkésőbb a káresemény tudomására jutását követő 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni és a szükséges felvilágosítást megadni, továbbá lehetővé tenni a bejelentés és felvilágosítás tartalmának ellenőrzését. A tűz-, lopás- és rabláskárokat az illetékes hatóságoknál haladéktalanul be kell jelenteni.

Biztosítási esemény bekövetkezésekor (illetve ha annak közvetlen veszélye fennáll) a szerződő/biztosított köteles kárenyhítési (megelőzési) kötelezettségeinek eleget tenni, a szállítmány mentése és megóvása érdekében minden lehető és ésszerű intézkedést foganatosítani. Erre vonatkozóan – ha a körülmények lehetővé teszik – a biztosító utasításait be kell szereznie. A biztosítónak vagy képviselőjének joga, hogy a biztosított szállítmány mentésében és megóvásában az ilyen célú szükséges intézkedések végrehajtásában részt vegyen, továbbá ezek érdekében a biztosítottnak utasításokat adjon.

2.3.2. Nemzetközi szállítmánybiztosítás

A gazdaság erősödése nyomán a külkereskedelmi forgalom növekedésével egyre nagyobb a nemzetközi szállítmánybiztosítások irányában mutatkozó igény. A külkereskedelemben gyakorolt fizetési szokások (akkreditív) is a módozat népszerűsítésének irányában hatnak. A tapasztalatok szerint a biztosítások bonyolítása is egyre inkább a szállítmányozók kezében összpontosul. A magyarországi biztosítók szinte mindegyike műveli a módozatot, a nagyobb üzletek kapcsán tapasztalható az élesedő versenyhelyzet.

Szerződő lehet bármely magyarországi vállalkozás, illetve vállalkozó, aki az áru állagának megóvásában érdekelt (az áru tulajdonosa, szállítmányozó, fuvarozó stb.). Ebben az esetben is kétfajta szerződés köthető:

– egyutas szerződés,

– keretszerződés.

2.3.2.1. A biztosító kockázatviselésének terjedelme

A biztosítók szállítmánybiztosítási feltételei alapján a biztosítási szerződések a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott biztosítási feltételekhez (ICC – Institute Cargo Clauses) hasonló fedezeti tartalommal jöhetnek létre.

2.3.2.2. All risks fedezet

Minden veszély biztosított – a kizárások kivételével -, amely a biztosítás tartama alatt, a szállítás rendes folyamatával összefüggésben jelentkezik, és a szállított áru károsodását eredményezi. Ellenkező megállapodás hiányában:

– a biztosító kockázatviselése csak exportképes (az áru jellegének, kereskedelmi, szállítási előírásoknak megfelelő) csomagolású, új árura érvényes,

– a bekövetkező károk, veszteségek önrészesedés-mentesen térülnek.

2.3.2.3. WA- vagy WPA-fedezet

A biztosító ellenkező megállapodás hiányában önrészesedés-mentesen téríti azokat a károkat, melyek a biztosított szállítmánynak a szállítással összefüggésben jelentkező veszteségéből és sérüléséből keletkeztek, az alábbi veszélyekből eredően:

– tűz, villámcsapás, robbanás, elemi csapások,

– hajó mozgásképtelensége, felborulása, elsüllyedése, megfeneklése, hajótörés, zátonyra futás, légi jármű lezuhanása, hajók, repülőgépek vagy más szállítási eszközök egymás közti, vagy rögzített, vagy úszó tárggyal (jeget beleértve) történő összeütközése, és egyéb szállítóeszközt ért baleset, hidak, építmények beomlása,

– fedélzeten vagy fedélzet nélküli hajón fuvarozott rakomány tengerbe esése vagy sodródása,

– hajó, repülőgép vagy más szállítóeszköz eltűnése, amelyen a szállítmányt fuvarozták,

– a szállítmány berakodása, elhelyezése és kirakása alkalmával bekövetkezett baleset,

– hajó fedélzete alatt szállított áru esetében folyó-, álló-, illetve tengervíz betörése.

Különmegállapodás alapján, pótdíj fizetése ellenében további veszélyek biztosíthatók [pl. egész szállítmány vagy egy részének ellopása, dézsmálása vagy ki nem szolgáltatása (TPND); öngyulladás].

2.3.2.4. FPA-fedezet

A biztosító ellenkező megállapodás hiányában önrészesedés-mentesen téríti a biztosított szállítmány rész-, illetve totálkárait, amelyek a szállítással összefüggésben jelentkező veszteségekből és sérülésekből keletkeztek, az alábbi veszélyekből eredően:

– tűz, villámcsapás, robbanás, elemi csapások,

– hajó mozgásképtelensége, felborulása, elsüllyedése, megfeneklése, hajótörés, zátonyra futás, légi jármű lezuhanása, hajók, repülőgépek vagy más szállítási eszközök egymás közti, vagy rögzített, vagy úszó tárggyal (jeget beleértve) történő összeütközése és egyéb szállítóeszközt ért baleset,

– hidak, építmények beomlása.

2.3.2.5. A kockázatviselés kezdete, megszűnése, területi hatálya

A biztosító kockázatviselése adott szállítmány vonatkozásában akkor kezdődik, amikor a szállítmányt szállításra kész állapotban, a biztosítási szerződésben megjelölt helyen lévő raktárházból vagy tárolási helyről azonnali elfuvarozás céljából elmozdítják.

A biztosítási fedezet a szokásos szállítás egész tartamára érvényes, kiterjesztve általában a kényszerátrakodásokra, továbbá azon tárolásokra, útvonaltól való eltérésekre és szállítási késedelem idejére, melyek a biztosított hatáskörén kívül esnek.

A kockázatviselés abban az időpontban végződik, amikor a szállítmányt a biztosítási szerződésben megjelölt rendeltetési helyen lévő végső raktárházba vagy tárolási helyre leszállították. Leszállítás alatt az áru rendeltetési helyen vagy raktárban, a szállítóeszközről/ből történt le- vagy kirakodásának befejeződése értendő.

Exportáru tengeri szállítása esetén, ha a biztosított útvonal vége az elhajózási kikötő, a biztosító kockázatviselése – ellenkező megállapodás hiányában – az áru kikötői berakodásakor, a hajókorlát feletti áthaladáskor ér véget (FOB-paritás), de legkésőbb a kikötőbe történt megérkezést követő 30. napon.

Tengeri szállítás esetén a biztosító kockázatviselése legkésőbb a szállítmánynak a tengeri hajóból a végső rendeltetési kikötőben történt kirakodása napjától számított 60. napon végződik, hacsak ezen határidő lejártát különmegállapodásban és pótdíj ellenében, a lejárat előtt nem hosszabbították meg.

Ömlesztve, illetve tartályokban szállított áru esetén a kockázatviselés akkor kezdődik, amikor a biztosított áru azonnali fuvarozás céljából a járműbe vagy tartályba berakodásra, betöltésre került, és akkor végződik, amikor a kötvény szerinti rendeltetési helyen a kirakodás vagy leeresztés megkezdődik.

2.4. Üzemszünet-biztosítások

Az üzemszünet-biztosítások a meghatározott vagyonkárok bekövetkezte miatt fellépő üzemszüneti veszteségekre nyújtanak fedezetet. Az üzemszünet-biztosítások kiegészítő jellegűek: az alapbiztosítással fedezett vagyonkárok bekövetkezte miatt fellépő pénzügyi veszteségekre nyújtanak fedezetet, és az alábbi biztosításokhoz kapcsolhatók:

– tűz- és elemikár-biztosítás,

– összkockázatú (all risks) vagyonbiztosítás,

– géptörés-biztosítás,

– építésbiztosítás,

– szerelésbiztosítás.

Az üzemszünet-biztosítás akkor köthető meg, ha a vállalat, a társaság vagy más vállalkozás az előzőekben felsorolt biztosítással rendelkezik.

2.4.1. Biztosítható veszteségek

Biztosítható üzemszüneti veszteségek lehetnek az alábbiak:

– az értékesítés nettó árbevételének csökkenése miatti veszteség,

– azok az állandó költségek, melyek az üzemszünet alatt is a biztosítottat terhelik,

– a külső szolgáltatás keretében felmerülő könyvvizsgálói költségek.

2.5. Kiállításbiztosítás

E biztosítási módozat keretében megtéríti a biztosító a biztosított részére az ipari kiállításokon, vásárokon kiállított biztosított vagyontárgyakban (kivéve kiállítási installáció), a kiállítás, ill. a hozzá kapcsolódó szállítások során bekövetkező árukárokat.

A szerződést – mind belföldi, mind nemzetközi kiállításokra – megkötheti a kiállításra kerülő vagyontárgyak tulajdonosa, illetve a vagyontárgyak megóvásában érdekelt bármely fél.

A biztosítás fedezetet nyújt a kiállítás ideje alatt tűz, villámcsapás, robbanás, természeti katasztrófák következtében keletkező károkra.

A kockázatviselés terjedelme bővíthető a betöréses lopás, rablás, törés, vezetékes víz okozta károkkal. A kiállítás helyére történő oda- és visszaszállítás alatt pedig a szállítóeszközt ért baleset, tűz, villámcsapás, robbanás következtében keletkező károkkal. A kockázatviselés terjedelme bővíthető a lopás, rablás, törés, víz okozta károkkal.

2.6. Gépjármű-vagyonbiztosítás (casco)

A gépjármű-vagyonbiztosítási módozat alapján a biztosító a gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban és a lezárt gépjárműben elhelyezett egyéb vagyontárgyakban keletkezett kárt megtéríti, valamint egyéb szolgáltatást nyújt az alábbi biztosítási események bekövetkezése esetén, amennyiben azokra a megkötött szerződés kiterjed.

2.6.1. Biztosítási események

2.6.1.1. Elemi kár

A gépjárművet, alkatrészét, tartozékát károsító tűz, villámcsapás, robbanás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott kár.

2.6.1.2. Töréskár

A gépjármű alkatrészeiben, tartozékaiban baleseti erőhatás által keletkezett sérülések, továbbá idegen személy által okozott rongálása.

2.6.1.3. Lopáskár

A megfelelően lezárt és az előírtak szerint működtetett biztonságtechnikai berendezések mellett a gépjármű vagy alkatrészeinek, illetve tartozékainak ellopása, elrablása; valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett sérülése.

2.6.1.4. Részlopáskár

A megfelelően lezárt gépjárműből vagy a gépjárműről annak alkatrészeinek, tartozékainak ellopása.

2.6.1.5. Poggyászlopás

Személyi használatú vagyontárgyaknak a gépjárműben ülő személyektől való elrablása, vagy a gépjármű lezárt csomagtartójából (ennek hiányában a kalaptartó által elzárt részből), vagy a csukott kesztyűtartóból dolog elleni erőszakkal való ellopása.

2.6.1.6. Rablás

A gépjárműnek a gépjármű biztosítottjától vagy a gépjármű jogszerű használójától a velük szemben alkalmazott erőszakkal vagy fenyegetéssel való elvétele.

2.6.1.7. Üvegtörés

A gépjármű ablaküvegeiben baleseti jelleggel keletkezett sérülések, továbbá idegen személy által okozott rongálás során keletkezett károk.

2.6.2. Mire nem nyújt fedezetet a biztosítás?

A casco biztosítás a gépjármű szériakivitelű tartozékaiban keletkezett károkra nyújt szolgáltatást. Az utólag beépített vagy a szériakivitel felett rendelt tartozékok csak abban az esetben biztosítottak, ha az ajánlatban felsorolásra kerültek, és az extra tartozékok pótdíját megfizették.

Nem nyújt fedezetet a biztosítás

– az olyan károkra, amelyek háborús jellegű eseményekkel vagy bármilyen tömegmegmozdulással, terrorcselekményekkel, versennyel, sugárzó anyagok és termékek hatásával összefüggésben keletkeztek,

– az olyan tűz- és robbanáskárokra, amelyek a gépjármű hatósági engedély nélküli átalakítása miatt, vagy az alapbiztosítás fedezeti körébe nem tartozó töréskárával okozati összefüggésben következtek be,

– a biztosítási feltételekben részletezett olyan alkatrészek és tartozékok káraira, amelyeket le-, illetve kiszerelt állapotban tároltak,

– a szerződéskötést követően beépített azon extra tartozékokra, amelyeket a szerződés mellékleteként nem tüntettek fel,

– azon töréskárok, amelyek nem baleseti jelleggel, pl. alkatrész anyagfáradásából eredő törés, hűtőfolyadék megfagyásából adódó mechanikus károk miatt keletkeztek,

– a különleges gépjárműben – például daruval felszerelt gépjármű, markológép stb. – annak munkavégzése közben bekövetkező károkra,

– az olyan károkra, amelyek szándékos bűncselekménynek biztosított általi kísérlete vagy elkövetése során következtek be.

Nem téríti meg a biztosító a lopás- és poggyászkárt, ha az nemesfémből, drágakövekből készült ékszerekben vagy azok felhasználásával készült tárgyakban, készpénzben, értékpapírban, értékcikkben, okmányokban, valamint a személyi használat körét meghaladó vagyontárgyakban – például munkaeszközök, keresőtevékenységgel kapcsolatos egyéb vagyontárgyakban (árukban) - keletkezett.

2.6.3. A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül a kár megtérítése alól, ha a kárt jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ilyen magatartás:

– ha a gépjárművet érvényes gépjármű-vezetői engedély nélkül vezették;

– ha a gépjárművezetést károsan befolyásoló gyógyszer hatása alatt, illetve 0,8 ezrelék véralkoholszintet elérő alkoholos befolyásoltság állapotában vezették;

– ha a gépjármű vezetőjének szervezetében kábítószer használata kimutatható;

– ha a (gép)járművet túlterhelték, vagy üzemeltetését, vontatását szakszerűtlenül végezték;

– ha a káresemény – a forgalmi engedély érvényességétől függetlenül – a (gép)jármű biztonsági berendezéseinek súlyosan elhanyagolt műszaki állapotával összefüggésben következett be;

– a biztosító a lopáskár esetén mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a gépjárműbe szerelt biztonságtechnikai védelmi rendszer az előírásoknak nem felelt meg.

2.6.4. A casco területi hatálya

A casco biztosítások általában Európa területén érvényesek, de a pontos meghatározás eltérő az egyes biztosítóknál.

2.6.4.1. Allianz Hungária Biztosító Rt.

Európa és Törökország egész területe. A hatálya nem terjed ki – Észtország, Lettország és Litvánia kivételével – a volt Szovjetunió területén bekövetkezett biztosítási eseményekre.

2.6.4.2. AEGON Magyarország Általános Biztosító Rt.

A szerződés Európa területére – ideértve Törökország teljes területét is – érvényes. Nem terjed ki a biztosítás hatálya Macedóniára, Bosznia-Hercegovinára, illetve a volt Szovjetunió utódállamaira, kivéve Észtország, Lettország, Litvánia területét.

2.6.4.3. Argosz Biztosító Rt.

Európa földrajzi értelemben vett része.

2.6.4.4. UNIQA Biztosító Rt.

Európa, valamint Törökország teljes területe.

2.6.4.5. Európa Biztosító Rt.

A szerződés Magyarország és a Nemzetközi Zöld Kártya Egyezmény európai tagországainak területén hatályos.

2.6.4.6. Generali-Providencia Biztosító Rt.

Európa területe (Európa földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki).

2.6.4.7. UNION Biztosító Rt.

A szerződés Magyarország, valamint a Nemzetközi Zöld Kártya Egyezményben részes azon országok területére terjed ki, amelyekkel a Nemzeti Iroda kétoldalú megállapodást kötött. Kiterjed a biztosítás hatálya azon országok területére is, amelyek Nemzeti Irodájával a magyar Nemzeti Iroda különmegállapodást kötött. Az egyezmény valamelyik résztvevője tagságának esetleges felfüggesztése a területi hatály adott országban történő időleges felfüggesztését is jelenti.

2.6.4.8. OTP-Garancia Biztosító Rt.

Európa területe, beleértve Törökország egész területét. Nem terjed ki a volt Szovjetunió utódállamaira, kivéve Észtországot, Lettországot és Litvániát.

2.6.5. Szerződő, biztosított, kedvezményezett

A szerződő a jármű tulajdonosa, vagy más olyan személy, akinek a jármű megóvásához érdeke fűződik, vagy a szerződést a tulajdonos javára köti. A díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.

A biztosított a jármű tulajdonosa, a biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, ha a szerződésben nincs kedvezményezett megnevezve.

A kedvezményezett, amennyiben a szerződésben kedvezményezett van megnevezve, a biztosító szolgáltatására ő jogosult, a káresemény időpontjában fennálló kedvezményezetti joga erejéig.

2.6.6. A bónuszrendszer a casco biztosításoknál

Hasonlóan a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz, a casco biztosításnál is működik bónuszrendszer, azaz a biztosítók kedvezménnyel jutalmazzák azon ügyfeleiket, akik nem vették igénybe a szerződés szolgáltatásait. Jó tudni, hogy a megszerzett bónusz (kármentes évek) továbbvihető, azaz a biztosítók elfogadják és a díj kialakításánál figyelembe veszik (a szabályzatban foglalt feltételekkel) a korábban megszerzett igazolt kármentes évek számát.

A bónusz mértéke a legtöbb biztosítónál egy-egy kármentes év után 5%, de van olyan biztosító is, ahol három igazolt kármentes év után már 50% díjengedmény adható!

2.6.7. Milyen védelem mellett vállalják a biztosítók a lopás kockázatát?

A biztosítók díjajánlataiknál megadják azt is, hogy az adott gépjárműre milyen védelmi előírásokat követelnek meg.

Lehetséges védelmi eszközök:

– gyári indításgátló (immobilizer),

– utólag beépített indításgátló (immobilizer),

– gyári riasztó,

– utólag beépített riasztó,

– riasztó + indításgátló,

– GPS,

– rablásgátló,

– egyéb mechanikai védelem (kormányzár, sebességváltózár).

A biztosítani kívánt gépkocsi típusától függően, több védelmi eszköz együttes meglétét is előírhatják a biztosítók.

Az utólag beszerelt védelmi eszközök közül csak a MABISZ által megfelelőnek minősítettek fogadhatók el. Fontos, hogy az előírt védelem meglétét lopáskár esetén a biztosítottnak igazolnia kell.

2.6.7.1. Az ellopott gépjárműben hagyott forgalmi engedély

Igen sok olyan polgári per indul, amelynek során bizonyítást nyer, hogy a biztosított az eltulajdonított gépkocsi kulcsát, forgalmi engedélyét vagy mindkettőt járművében hagyta. A biztosítók ezt a kármegelőzési kötelezettség megsértéseként értékelik, és erre hivatkozással megtagadják a casco biztosítási szerződés teljesítését. Ügyfeleik viszont arra hivatkoznak, hogy az utasfülkében, rejtett vagy takart helyen hagyott kulcs, illetőleg forgalmi engedély a lopási esemény bekövetkezésére nem volt kihatással.

A Legfelsőbb Bíróság több alkalommal is úgy foglalt állást, hogy az így elhelyezett kulcs, forgalmi engedély a biztosító kockázatát nem fokozta, az eltulajdonítás valószínűségét nem növelte. Ugyanakkor a gépjármű újraértékesítését, ismételt forgalomba helyezését lényegesen megkönnyítette.

Ezért a bíróság szerint, a közbiztonság alakulására és a gépjárműlopások számára figyelemmel, kármegelőzési kötelezettsége keretében minden tulajdonostól elvárható, hogy őrizetlenül hagyott járművében ilyen tárgyakat ne hagyjon, ennek elmulasztása pedig az eset körülményeitől függően ugyancsak kármegosztáshoz vezethet.

A Legfelsőbb Bíróság azonban legutóbbi ítéletében azt állapította meg, hogy a biztosítók általános szerződési feltételeiben alkalmazott szerződési kikötés a forgalmi engedély vonatkozásában indokolatlanul és egyoldalúan hátrányos a biztosítóval szerződő ügyfelek számára. Tehát a dokumentumnak a gépkocsiban való hagyására vonatkozó mentesülési kifogás érvénytelen. Ezen ítélet indoklásából és szelleméből valószínűsíthető, hogy a bírósági gyakorlat kimondja, hogy a járműben hagyott törzskönyv és kulcs sem fogja a biztosító mentesülését eredményezni.

2.6.7.2. Hasznos tanácsok

A gépkocsi indítókulcsának elveszését, bármilyen okból történő zárcserét, a biztonságtechnikai berendezések cseréjét, bővítését haladéktalanul jelentse be a biztosítónak.

A gépkocsiból – bármilyen okból (pl. tankolás, kapunyitás, koccanás) – való kiszálláskor az indítókulcsot mindig vegye magához.

Használt gépkocsi vásárlásakor az előző tulajdonostól próbálja megtudni, hogy a gépkocsi felszereltségéből mik az utólag, extratartozékként beszerelt alkatrészek (pl. légkondicionáló, különleges keréktárcsa, elektroakusztika stb.). Ez azért fontos, mert a szériafelszereltség az alapdíjban biztosított, míg az extrafelszereltségre csak külön díj megfizetése esetén nyújt szolgáltatást a biztosító.

A gépkocsiban lévő védelmi rendszerekről (pl. riasztó, indításgátló) – amennyiben nem a gyári szériafelszereltség része – őrizze meg a számlát vagy tanúsítványt, mert lopáskár esetén a biztosító kérheti. Ha mindez nem áll rendelkezésére, szerezzen be egy szakszervizben igazolást a gépjárműben található védelmi rendszerekről, mely tartalmazza a rendszer működőképességét és működési mechanizmusát (pl. riasztó: ugrókódos, nyitás- és törésérzékelő, emelésérzékelő, védi az utasteret stb.).

Az utólag beépített védelmi rendszereknél csak a MABISZ által megfelelőnek minősített eszközök fogadhatók el.

Új casco kötése esetén, amennyiben korábban is rendelkezett ilyen szerződéssel, és nem vette igénybe szolgáltatásait, kérjen igazolást a kármentes évekről, mert ez jelentős kedvezményt jelenthet.

- Fontos tudni, hogy a biztosítók nagy része alkalmazza a díjfeltöltés intézményét, ami azt jelenti, hogy az egy biztosítási éven belül kifizetett károk összegével csökken a biztosítási összeg, kivéve, ha a biztosított az éves díjat megfelelően kiegészíti. Mit jelent ez a gyakorlatban: pl. a biztosítási év 3. hónapjában a biztosító töréskárra kifizetett 500 ezer forintot, a kár helyre lett állítva. Ugyanennek a biztosítási évnek a 10. hónapjában ellopják a gépkocsit. A biztosító az önrész levonása után megállapította a gépkocsi káridőponti értékét, példánkban 3 millió forint, elvileg a biztosítónak ezt az összeget kellene kifizetni, de mivel korábban már nyújtott szolgáltatást, ezért csak 2,5 millió forintot fog kifizetni, kivéve, ha az első kár után a biztosított az éves díjat megfelelően kiegészítette.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. január 19.) vegye figyelembe!