A gazdasági társaságokról szóló – 2006. július 1-jétől hatályos – 2006. évi IV. törvény (Gt., új Gt.) átmeneti szabályai között található az a rendelkezés, miszerint azoknak a gazdasági társaságoknak, amelyeknek a cégbejegyzése a törvény – fentiek szerinti - hatálybalépésekor folyamatban van, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (korábbi Gt.) rendelkezéseinek kell megfelelniük. Ez a rendelkezés irányadó a folyamatban lévő formaváltási, egyesülési és szétválási eljárásokra is.
2006. július 1. előtt a cégjegyzékbe már bejegyzett, valamint a fentiekben megjelölt - azaz a törvény hatálybalépésekor bejegyzés alatt álló – társaságok legfőbb szervüknek a Gt. hatálybalépését követő első ülésén, de legkésőbb 2007. szeptember 1-jéig kötelesek társasági szerződésüket az új társasági törvény rendelkezéseihez igazítva módosítani, és eddig az időpontig a cégbírósághoz benyújtani azt. A határidő eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társasággal szemben az ún. megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza. Megjegyezzük, hogy a korábbi Gt. hatálybalépésekor a jogalkotó nem tisztázta egyértelműen azt a most már rendezett kérdést, hogy nem elegendő a társasági szerződés (alapító okirat) hozzáigazítása az új jogszabályhoz, hanem a módosító okiratot (valamint az egységes szerkezetű okiratot) be is kell a határidő lejártáig nyújtani az illetékes cégbírósághoz. Újdonság továbbá az is, hogy e kötelezettség elmulasztása miatt a cégbíróság mérlegelés nélkül alkalmazza a megszűntnek nyilvánítást mint törvényességi felügyeleti eljárásban ismert jogkövetkezményt. Mindebből az következik, hogy az érintett cégeknek e kötelezettséget maradéktalanul teljesíteniük kell a gazdasági társaság fennmaradása érdekében.
A módosítás "esedékessége" a gyakorlatban úgy értelmezhető, hogy ha a cég adataiban bekövetkezett változásokat a gazdasági társaság legfőbb szervének (tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés) ülésén hagyják jóvá az új Gt. hatálybalépését követően, azon napirendként kell szerepelnie a szerződés Gt.-hez való igazításának is, ha pedig a legfőbb szerv nem ülésezik, akkor a törvényi határidő betartása érdekében azt megfelelő időpontra össze kell hívni. (Megjegyezzük, hogy feltehetően az év végi záró közgyűlésen – azaz 2007. április-május hónapban – hatályosítja majd a legtöbb társaság szerződését, tehát a szeptemberi határidő előtt, hiszen a mérlegbeszámolót csak a legfőbb szerv ülése fogadhatja el, e kérdésben írásbeli szavazás akkor sem tartható, ha azt a társaság társasági szerződése, alapító okirata, illetve alapszabálya egyébként lehetővé teszi.)
Lényeges, a korábbi Gt. módosításakor nem rendezett kérdés, hogy a társasági szerződés módosításáig, de legkésőbb 2007. szeptember 1-jéig az előzőekben megjelölt társaságoknak a korábbi Gt. (1997. évi CXLIV. törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni (például a vezető tisztségviselők jogviszonya, a befolyásszerzés stb. kérdéseiben).
Összeállításunk első részében áttekintjük, hogy általánosságban és a konkrét társasági formákra nézve az új törvény milyen rendelkezéseket tartalmaz a társasági szerződés tartalmi elemei vonatkozásában – amelyekhez a korábbi Gt. hatálya alatt kötött szerződések vonatkozó rendelkezéseit hozzá kell igazítani, esetlegesen, amelyekkel azokat ki kell egészíteni ÷, kitérve a jelentősebb új szabályokra a kötelező szerződéses elemeknél. Emellett rámutatunk arra is, hogy mely lényegesebb szerződéses tartalmaknál nincs szükség a megállapodás hatályosítására, illetve az új, társasági szerződéssel beiktatható főbb jogintézményeket is bemutatjuk.
1.1. Társasági szerződésekre vonatkozó általános előírások
1.1.1. A létesítő okirat elnevezése
A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés megkötése, részvénytársaság esetében alapszabály, egyszemélyes gazdasági társaságnál alapító okirat elfogadása szükséges. Korábban a nyilvánosan működő részvénytársaságok alapszabállyal, a zártkörűen működők alapító okirattal rendelkeztek, a korlátolt felelősségű társaságoknak pedig akkor is társasági szerződés megnevezés alatt szerepelt megállapodásuk, ha egyszemélyes társaság alakult. Felhívjuk a figyelmet, hogy változtatandó maga az okirat megnevezése is a törvényi kötelezettség kapcsán.
1.1.2. Szerződésminta alkalmazása
Új, korábbról nem ismert rendelkezés, miszerint a közkereseti és a betéti társaság, valamint a korlátolt felelősségű társaság esetén a társasági szerződés a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. Ha a társaság szerződésminta alkalmazásáról dönt, figyelemmel kell lennie arra, hogy abban az esetben a társasági szerződés tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják, ahhoz nem kapcsolhatnak más rendelkezéseket. A szerződésminta alkalmazása – mint a törvény szövegezéséből az látható – nem kötelező, csak lehetőség, azonban a szerződésminta szerinti megállapodást is közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
1.1.3. Kötelező tartalmi elemek
A társasági szerződésben valamennyi társasági forma esetében meg kell határozni
– a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét;
– a gazdasági társaság tagjait, mégpedig – ha a törvény másképp nem rendelkezik – nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük), a természetes személy tag anyja nevének, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámának (nyilvántartási számának) feltüntetésével;
– a gazdasági társaság főtevékenységét és azokat a tevékenységeket, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván;
– a társaság jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét;
– a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját;
– a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve – ha a társaságnál működik felügyelőbizottság, illetve könyvvizsgáló – az első felügyelőbizottsági tagok és az első könyvvizsgáló nevét (lakóhelyét, székhelyét), továbbá a természetes személy anyja nevét, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát);
– a gazdasági társaság működésének időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják (ha erről a tagok nem rendelkeznek, a társaság határozatlan időre alapítottnak tekintendő); valamint
mindazt, amit a Gt. az egyes társasági formáknál kötelezően előír – erre a későbbiekben visszatérünk.
1.1.3.1. A társaság tevékenységi köre
A fenti felsorolásból láthatjuk, hogy gyakorlatilag a társasági szerződés tartalmi elemei nemigen térnek el a korábbi Gt.-ben felsoroltaktól. A tevékenységi kör vonatkozásában viszont a cégeknek megengedett, hogy csak az általuk feltüntetni kívánt tevékenységeket emeljék be a megállapodásba – a kiemelt és első helyen szereplő főtevékenység mellett. Az új szabályból adódóan a tevékenységi kör a cégjegyzékben feltüntetni nem kívánt tevékenységekkel szűkíthető. A gyakorlat és például a szerződéses partner tevékenységi körének megismerhetősége miatt azonban – véleményünk szerint - célszerű valamennyi tevékenység feltüntetése, továbbá a szerződésben nem szereplő tevékenységeket az adóhatósághoz egyébként is be kell jelenteni, tehát e törvényi rendelkezés gyakorlatiassága felvet némi kételyt. Javasoljuk a helyzet egyértelművé tétele érdekében a társasági szerződésben annak feltüntetését a tevékenységi körre vonatkozó részben, hogy a társaság létesítő okirata tartalmazza valamennyi tevékenységet, illetve ha nem, akkor a tevékenységeknél jelöljék meg a társaságok, hogy azok csak a feltüntetni kívánt tevékenységek.
1.1.3.2. Felügyelőbizottság
A felügyelőbizottság létrehozásának kötelezettségét az új törvény jelentősen szűkítette. Míg korábban a részvénytársaságoknál minden esetben kötelező volt felügyelőbizottság létrehozása, mára már ott is csak szűk körben áll fenn ez a kötelezettség, továbbá a korlátolt felelősségű társaságok esetén megszűnt az ún. értékhatárhoz kötődő létrehozási kötelezettsége.
A Gt. jelenlegi szabálya szerint a tagok (részvényesek) a gazdasági társaság ügyvezetésének ellenőrzése céljából jogosultak – bizonyos, a Gt. szerinti esetekben pedig kötelesek – társasági szerződésükben felügyelőbizottság létrehozását előírni.
A fentieknek megfelelően tehát kötelező a felügyelőbizottság létrehozása:
– a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében, kivéve, ha a részvénytársaság az egységes irányítási rendszer szabályai szerint működik;
– zártkörűen működő részvénytársaság esetében, ha azt a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező alapítók, illetve tagok (részvényesek) kérik;
– a társaság formájára és működésének módjára tekintet nélkül, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében, vagy a társaság által folytatott tevékenységre figyelemmel előírja;
ha a törvény a munkavállalókat megillető ellenőrzési jogok gyakorlása érdekében így rendelkezik.
A szerződésmódosítási kötelezettség tekintetében a fenti rendelkezések kapcsán arra kell figyelemmel lenni, hogy amennyiben a cég úgy dönt, hogy él választási lehetőségével, és megszünteti az adott gazdasági társaság vonatkozásában a felügyelőbizottság intézményét, úgy az erre vonatkozó társasági rendelkezéseket törölni kell, a felügyelőbizottsági tagok visszahívása mellett.
1.1.4. Előtársaság
Bár a már működő társaságoknál az előtársaság kérdése nem merül fel, célszerű törölni az előtársaságra vonatkozó rendelkezéseket – az arra való utalás mellett, hogy a társaság társasági szerződése ellenjegyzése napjától előtársaságként működött –, mivel az előtársasági szabályok jelentősen változtak, és ha a korábbi társasági szerződés azokat részletezte, az ellenétes az új rendelkezésekkel, amelyeket a teljesség érdekében ismertetünk.
1.1.4.1. Az előtársaságra vonatkozó új szabályok
Változatlan törvényi lehetőség, hogy a gazdasági társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet. A létrehozni kívánt gazdasági társaságnak a társasági szerződésben kijelölt vezető tisztségviselői a létrehozni kívánt gazdasági társaság cégbejegyzéséig annak nevében és javára járnak el, az előtársasági jelleget azonban a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött "bejegyzés alatt" ("b. a.") toldattal kell jelezni. Az előtársasági jelleg feltüntetésének elmulasztása esetén a megkötött jogügyletek – ha a cégbíróság a társaságot nem jegyzi be – az alapítók által együttesen megkötött ügyleteknek minősülnek. Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet.
A létrehozni kívánt gazdasági társaság cégneve alatt az előtársasági létszakaszában is jogképes. A Gt. bizonyos többletkorlátokat is beépít a szabályozásba, amikor kimondja, hogy az előtársaságra a létrehozni kívánt gazdasági társaságra irányadó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy
– tagjainak személyében – a törvény által előírt eseteket kivéve – változás nem következhet be;
– a társasági szerződés módosítására – a cégbíróság általi hiánypótlásra történő felhívás teljesítésének kivételével – nincs lehetőség;
– nem kezdeményezhető a tag kizárására irányuló per;
– hatósági engedélyhez kötött tevékenységet – mint azt már említettük – nem végezhet;
– jogutód nélküli megszűnés, társaságiforma-váltás, egyesülés vagy szétválás, továbbá közhasznú társasággá alakulás nem határozható el;
gazdasági társaságot nem alapíthat, illetve abban tagként nem vehet részt.
Végül lényeges, hogy a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasítása esetére a Gt. súlyos felelősségi szabályokat fogalmaz meg. Ha ugyanis a gazdasági társaság cégbejegyzési kérelmét jogerősen elutasítják, az erről való tudomásszerzést követően az előtársaság további jogokat nem szerezhet, kötelezettségeket nem vállalhat, és köteles működését haladéktalanul megszüntetni. E kötelezettség elmulasztásából származó károkért az előtársaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A működés megszüntetéséig vállalt kötelezettségekből eredő tartozásokért a tagok (részvényesek) a gazdasági társaság megszűnése esetére irányadó szabályok szerint kötelesek helytállni. Ez a szabály vonatkozik a tagok (részvényesek) egymás közötti elszámolására is. Amennyiben pedig a létrehozni kívánt gazdasági társaságnál a tagok (részvényesek) felelőssége a társaságot terhelő kötelezettségekért korlátozott volt, és a tagok (részvényesek) helytállása ellenére ki nem elégített követelések maradtak fenn, e tartozásokért harmadik személyek irányában a létrehozni kívánt gazdasági társaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen kötelesek helytállni.
1.1.5. Szerződésmódosítás
A szerződésmódosításra vonatkozó szabályok kisebb mértékben változtak, szerkezetileg helyezte át azokat a jogalkotó a társaság létrehozását tartalmazó részt követő fejezetbe.
Lényeges, hogy általánossá vált az a szabály, hogy amennyiben a társasági szerződés módosításáról a gazdasági társaság legfőbb szerve határoz – ha a Gt. másként nem rendelkezik, mint például a közkereseti társaság esetében, lásd később –, a tagok aláírására nincs szükség. A legfőbb szerv határozatával módosított társasági szerződést külön okiratba vagy – törvény eltérő rendelkezése hiányában - a legfőbb szerv üléséről felvett jegyzőkönyvbe kell foglalni. A társasági szerződés módosítását a gazdasági társaság jogtanácsosa is ellenjegyezheti.
1.1.5.1. Módosítás egyszerű szótöbbséggel
A gazdasági társaság cégnevét, székhelyét, telephelyeit és fióktelepeit, valamint a társaság tevékenységi köreit – ha a tagok ezt a társasági szerződésben nem zárták ki – a társaság legfőbb szerve egyszerű szótöbbséggel is módosíthatja.
1.1.5.2. Társasági szerződés módosítása ügyvezetés által
Új szabály, hogy a társasági szerződés felhatalmazhatja a gazdasági társaság ügyvezetését – a főtevékenység megváltoztatása kivételével - az előzőek szerinti döntések meghozatalára, és ezzel összefüggésben a társasági szerződés módosítására. Ez jelentős könnyítés az operatív döntések meghozatala tekintetében, célszerű tehát a hatályosításkor a felhatalmazás megadása az ügyvezetés részére.
1.1.5.3. Változások bejelentésének határideje
A társasági szerződés módosítását – főszabály szerint – a változás megtörténtétől számított harminc napon belül kell bejelenteni a cégbíróságnak – a korábbi szabályokkal összhangban.
1.2. Közkereseti társaság
A közkereseti társaság társasági szerződése tartalmának meghatározásakor a Gt. nem nevesít többletelemet az általános szerződéses tartalomhoz képest – lásd korábban. Bizonyos kérdésekben azonban eltérő szabályokat tartalmaz, amelyeket, valamint egyes szabályozási kérdésekben az ún. választási lehetőségeket – fő vonalaiban – a következőkben foglaljuk össze.
1.2.1. Tagok gyűlésére vonatkozó szabályok a társasági szerződésben
1.2.1.1. Összehívás, határozathozatal, eljárásrend
A társasági szerződésben a tagok a tagok gyűlése összehívására és a határozathozatal eljárási rendjére nézve részletes szabályokat állapíthatnak meg, ez azonban nem kötelező. Ha korábban nem rendelkezett e kérdésekben a társasági szerződés, úgy azt nem kell a fentiekkel kiegészíteni. Megjegyezzük, hogy megszűnt a tagok gyűlése és a taggyűlés közötti korábbi különbségtétel. Az új Gt. ugyanis egységesen a tagok gyűlése megjelölést használja a társaság legfőbb szervére abban az esetben is, ha a tagok élnek a részletes szabályok megállapításának jogával. (Ilyen esetben a korábbi Gt. taggyűlésként tartotta számon a társaság legfőbb szervét.) Mindezek alapján, ha a szerződés taggyűlésről rendelkezik, a hatályosításkor a fentiek szerint módosítani kell e megjelölést.
1.2.1.2. Hatáskör szabályozása
A tagok gyűlése határoz mindazokban az ügyekben, amelyeket a törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe utal. A tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal bármely kérdés eldöntését a tagok gyűlése hatáskörébe utalhatják.
1.2.1.3. Szavazás írásban vagy egyéb, bizonyítható módon
A tagok gyűlése hatáskörébe tartozó kérdésekben – a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása kivételével – a tagok ülés tartása nélkül írásbeli vagy más bizonyítható módon történő szavazás útján is határozhatnak, kivéve, ha bármely tag az ülés megtartását igényli. A társasági szerződés az ülés tartása nélküli határozathozatal lehetőségét más kérdésekre nézve is kizárhatja. Új intézmény az ún. más bizonyítható módon történő szavazás. Ennek eseteit – véleményünk szerint – részletesen meg kell határozni a társasági szerződésben, ha erre a tagok lehetőséget kívánnak biztosítani. Emellett fontos, hogy a törvény maga ad lehetőséget a fenti szavazási mód alkalmazására – az új Gt.-ben már kifejezett jelleggel –, tehát erről a szerződésben nem kell rendelkezni, viszont arról igen, ha a Gt. szerinti eseten túl más kérdésben sem biztosítják a tagok az írásbeli úton – vagy egyéb bizonyítható módon – történő szavazást, taxatíve felsorolva az adott kérdéseket.
1.2.1.4. Szavazatarányok
A határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. A Gt. értelmében azonban a társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet (például a szavazatok száma azonos a részesedési aránnyal), de ez esetben is minden tagot megillet legalább egy szavazat. E rendelkezés szellemében tehát megváltoztatható a társasági szerződés, például a részesedési aránnyal azonos mértékű szavazati jog biztosítása a megállapodásban – a felelősségi szabályokra is figyelemmel – a gyakorlatban indokolt lehet.
1.2.1.5. Határozathozatal
Ha a szerződés korábban rendelkezett arról, hogy a tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg határozatát, akkor ezt a kikötést nem kell és nem is lehet megváltoztatni, hiszen a társasági szerződés ettől eltérő rendelkezése semmis – hasonlóan a korábbi Gt. szabályozásához. A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében törvény vagy a társasági szerződés háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő.
Háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozat kell az üzletvezetési és képviseleti jog megvonásához. Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell a társasági szerződés módosításához (kivéve, ha a módosítás a gazdasági társaság cégnevét, székhelyét, telephelyeit és fióktelepeit, valamint a társaság tevékenységi köreit érinti, e módosítás ugyanis – ha a tagok ezt a társasági szerződésben nem zárták ki – a társaság legfőbb szerve által egyszerű szótöbbséggel is meghozható), valamint a társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének az elhatározásához. Ettől a rendelkezéstől a társasági szerződés nem térhet el.
1.2.1.6. Szerződésmódosításra vonatkozó eltérő szabályok
A társasági szerződés módosítását, eltérően az általános szabálytól – lásd korábban –, valamennyi tagnak alá kell írnia. Az általános szabályok alkalmazhatók azonban akkor, ha a módosítás a gazdasági társaság cégnevét, székhelyét, telephelyeit és fióktelepeit, valamint a társaság tevékenységi köreit érinti.
A hatályosítás során a tagok rendelkezhetnek úgy is, hogy a társasági szerződésben felhatalmazzák a gazdasági társaság ügyvezetését a gazdasági társaság cégnevének, székhelyének, telephelyeinek és fióktelepeinek, valamint a társaság tevékenységi köreinek megváltoztatására, illetve a felsoroltak vonatkozásában döntéshozatalra és ehhez kapcsolódóan a társasági szerződés módosítására. A döntési jogosultság azonban nem terjedhet ki a gazdasági társaság főtevékenységének megváltoztatására, e kérdésben kizárólag a tagok gyűlése határozhat.
1.2.2. Üzletvezetés, képviselet szabályozása
1.2.2.1. A jogviszony időtartama
Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a társaság üzletvezetésére mindegyik tag időbeli korlátozás nélkül jogosult. Ez eltérő szabály az általános szabályokhoz képest, azonban a társasági szerződésben a felek rendelkezhetnek határozott idejű képviseletről is. Ez diszpozitív jogszabályi előírás, tehát ha korábban a képviseleti jog határozatlan időre szólt, e rendelkezést a hatályosítás során nem szükséges megváltoztatni.
1.2.2.2. Jogi személy mint üzletvezető
A társaság jogi személy tagja az üzletvezetést az általa kijelölt természetes személy útján látja el (korábban az üzletvezetés kizárólag az ún. szervezeti képviselő által volt gyakorolható). E körben tehát indokolt, illetve szükséges is lehet a társasági szerződés módosítása.
1.3. Betéti társaság
A betéti társaságra – így annak társasági szerződésére is - a közkereseti társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha a Gt. a szóban forgó társasági forma vonatkozásában nem tartalmaz eltérő rendelkezést.
1.3.1. Kültag mint üzletvezető
A kültag a társaság üzletvezetésére – főszabály szerint - nem jogosult. Új lehetőség azonban a társasági törvényben, hogy a társasági szerződésben a tagok a kültagot is felhatalmazhatják a társaság képviseletére. Ez ugyan nem kötelező, de a társasági szerződés hatályosításához az olvasók figyelmébe ajánljuk ezt a lehetőséget, amely esetenként jelentősen megkönnyítheti a társaság szokásos napi ügyvitelét is.
A fentiekhez kapcsolódva megjegyezzük, hogy az új Gt. szabályozása szerint, ha a társaságnak nem maradt üzletvezetésre és képviseletre jogosult tagja, a 110. § (1) bekezdése szerinti bejelentés megtételéig (működés törvényes feltételeinek bejelentése valamennyi beltag vagy kültag kiválása esetén), illetve a jogvesztő határidő eredménytelen eltelte esetén a végelszámoló kijelöléséig a kültagot is a társaság üzletvezetésére és képviseletére jogosultnak kell tekinteni.
1.4. Korlátolt felelősségű társaság
1.4.1. Többletelemek a társasági szerződésben
A társasági szerződésben – az összeállításunk korábbi részében felsoroltakon kívül – meg kell határozni
– az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét, valamint
– a szavazati jog mértékét is – hasonlóan a korábbi Gt.-ben foglaltakhoz.
1.4.2. A Gt. által a társasági szerződés körébe utalt szerződéses tartalom
Szükség szerint rendelkezik a társasági szerződés azokról a kérdésekről, amelyek szabályozását a társasági törvény – az előzőekben foglaltakon túlmenően – a társasági szerződés körébe utalja. E kérdéseket a következőkben ismertetjük.
1.4.2.1. Mellékszolgáltatás
A társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által – nem választott tisztségviselőként - végzett személyes munkavégzés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogi jogviszonyon alapul. A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni. A mellékszolgáltatásra vonatkozó szabályok nem változtak, tehát ha a szerződés erre vonatkozóan rendelkezik, e rendelkezések megváltoztatására nincs szükség.
1.4.2.2. Pótbefizetés
A társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A szerződésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés teljesítésének módját, gyakoriságát, ütemezését, valamint a visszafizetés rendjét.
A pótbefizetési kötelezettséget – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni. A pótbefizetés a törzsbetétek teljes befizetése előtt is előírható.
A pótbefizetésre vonatkozó szabályok nem változtak, tehát ha a szerződés erre vonatkozóan rendelkezik, e rendelkezések megváltoztatására nincs szükség.
1.4.2.3. Határozathozatal taggyűlés tartása nélkül
Változatlan az a szabály, hogy a társasági szerződés szabályozhatja azt az esetet, amikor a tagok taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak – a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyását kivéve – a taggyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben. Ilyenkor a társasági szerződés előírhatja, hogy a tagok meghatározott hányadának vagy bármely tagnak a kérésére össze kell hívni a taggyűlést a határozattervezet megtárgyalására.
A taggyűlés tartása nélküli határozathozatalra vonatkozó előírások sem változtak, tehát ha a szerződés erre vonatkozóan rendelkezik, e rendelkezések megváltoztatására nincs szükség.
1.4.2.4. Döntési jogkörök átruházhatósága, ügydöntő felügyelőbizottság
A korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése az igazgatóság tagjai, illetve az ügyvezetők megválasztásának, visszahívásának, díjazása megállapításának jogát a felügyelőbizottságra ruházhatja át, továbbá egyes ügydöntő határozatok meghozatalát a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásához kötheti (ügydöntő felügyelőbizottság). Ez esetben az ügyvezetés körében ellátott funkciók tekintetében a felügyelőbizottság tagjai is vezető tisztségviselőnek minősülnek a Gt. 37. §-ának (1) bekezdése szerint. Az új szabály azonban nem jelenti azt, hogy a fentiek kötelező jelleggel alkalmazandók, azonban, ha a tagok a fentiek szerint határoznak, azt a társasági szerződésben kell rendezniük.
1.4.2.5. Taggyűlés tartása elektronikus hírközlő eszközök segítségével
Új lehetőség a Gt.-ben, miszerint a társasági szerződés rendelkezhet a taggyűlés olyan módon történő megtartásáról is, hogy a tagok a taggyűlésen nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem a társasági szerződésben foglaltak szerint erre alkalmas, a tagok közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt. A taggyűlés ilyen módon történő megtartása esetén nem alkalmazhatók olyan elektronikus hírközlő eszközök, amelyek nem teszik lehetővé a taggyűlésen részt vevők személyének megállapítását.
A társasági szerződés ugyanakkor ki is zárhatja a taggyűlés elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével történő megtartásának lehetőségét, illetve meghatározhatja azokat a kérdéseket, amelyek ilyen módon nem tárgyalhatók.
A fenti lehetőség társasági szerződésben történő szabályozása – mint láthatjuk - nem kötelező, csak a jogalkotó által biztosított lehetőség, és akkor célszerű, ha valamennyi társasági tag rendelkezik a Gt.-ben meghatározott fejlettségű elektronikus hírközlő eszközzel, valamint indokolt lehet akkor is, ha a tagok földrajzilag különböző helyen tartózkodnak, mert ebben az esetben az említett lehetőség jelentősen megkönnyíti a taggyűlések menetét. Az alkalmas elektronikus hírközlő eszközökről a társasági szerződésben kell rendelkezni.
1.4.3. Társasági szerződés és taggyűlés hatáskörének kapcsolata
Változatlan az a rendelkezés, hogy a taggyűlés Gt.-ben felsorolt hatásköre a társasági szerződés által – törvényi megszorítás nélkül - kibővíthető. Amennyiben a társasági szerződésben a taggyűlés hatáskörét korábban felsorolta a társaság – a korábbi Gt.-ben foglaltak szerint –, úgy célszerű annak "kicserélése" az új Gt. felsorolásával, amely ugyan érdemben nem hozott mindenben változást, de a pontatlanság ezzel a megoldással elkerülhető.
1.4.3.1. A taggyűlés hatáskörének szabályozása a hatályos társasági törvényben
A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik
– a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása;
– osztalékelőleg fizetésének elhatározása;
– pótbefizetés elrendelése és visszatérítése;
– elővásárlási jog gyakorlása a társaság által;
– az elővásárlásra jogosult személy kijelölése;
– az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása;
– eredménytelen árverés esetén döntés az üzletrészről;
– üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése;
– a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat;
– a Gt. 37. §-ában foglalt kivétellel (lásd korábban) az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
– a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
– a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
– olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. §-ának b) pontja], illetve élettársával köt;
– a tagok, az ügyvezetők, a felügyelőbizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése;
– a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése;
– az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása;
– a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása;
– a társasági szerződés módosítása;
– a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása;
– törzstőkeemelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása;
– törzstőkeemelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése;
– törzstőke felemelésekor, illetve az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása;
– törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása; valamint
– mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
1.5. Zártkörűen működő részvénytársaságokra vonatkozó főbb szabályok
1.5.1. Többletelemek az alapszabályban
1.5.1.1. Kötelező tartalmi elemek
A Gt. szerint az alapszabályban – az általános, összeállításunk korábbi részében már ismertetett tartalmi elemeken kívül – meg kell határozni
– az alaptőke összegét, az alapításkor befizetendő pénzbeli hozzájárulás összegét és a részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke befizetésének egyéb feltételeit;
– az alapítók nyilatkozatát a valamennyi részvény átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásról és a részvényeknek az alapítók közötti megoszlásáról;
– az alapítás során kibocsátandó részvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét, hányadrészvény esetén a hányadrészvények névértékét, valamint a részvények előállításának módját;
– a 37. §-ban és a 247. §-ban (ez utóbbi eset, ha a részvénytársaságnál nem választanak igazgatóságot, és annak jogkörét a vezérigazgató gyakorolja) foglalt kivételekkel az első igazgatóság tagjainak nevét (lakóhelyét), valamint a tagok anyja nevét;
– a részvénytársaság első könyvvizsgálójának nevét (lakóhelyét, székhelyét); valamint
– a közgyűlés összehívásának módját, továbbá a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját.
1.5.1.2. Szükség szerinti tartalmi elemek
Szükség szerint tartalmazza az alapszabály
– a nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát, értékét, szolgáltatásának időpontját, az ellenében adandó részvények számát, névértékét, a hozzájárulást szolgáltató nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét) és a nem pénzbeli hozzájárulásnak az alapszabály szerinti értékét előzetesen felülvizsgáló könyvvizsgáló vagy szakértő nevét (cégét), székhelyét (lakóhelyét);
– az egyes részvényfajtákhoz, részvényosztályokhoz, illetve részvénysorozatokhoz kapcsolódó jogokat és a részvényekhez fűződő egyes jogok esetleges korlátozását, a részvények más részvényfajtába, részvényosztályba, illetve részvénysorozatba tartozó részvényre történő átalakításának szabályait, valamint az egyes részvényfajtához, illetve részvényosztályhoz tartozó részvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét részvénysorozatonként;
– az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvények sorozatát, számát, névértékét és a kötvényekre vonatkozó szabályokat;
– a részvények átruházásának korlátozását vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötését;
– a részvények kötelező bevonásával összefüggésben szükséges rendelkezéseket;
– az igazgatóság felhatalmazását – a visszaváltható részvényhez kapcsolódó jogok gyakorlásával, a saját részvény megszerzésével, osztalékelőleg fizetésével, valamint az alaptőkének az alaptőkén felüli vagyon terhére történő felemelésével kapcsolatban – közbenső mérleg elfogadására;
– vezérigazgató (Gt. 247. §-a, tartalmát lásd az előzőekben) választása esetén az első vezérigazgató nevét (lakóhelyét), valamint anyja nevét;
– felügyelőbizottság választása esetén az első felügyelőbizottság tagjainak nevét (lakóhelyét), valamint a tagok anyja nevét; valamint
– mindazt, amiről a részvényesek az alapszabályban rendelkezni kívánnak.
1.5.2. Vagyonátruházási szerződések előzetes jóváhagyásának szigoríthatósága alapszabályban
A Gt. kötelező rendelkezése szerint a részvénytársaság cégbejegyzésétől számított két éven belül a társaság és annak alapítója, valamint a társaság és a szavazati jogok legalább tíz százalékával rendelkező részvényese közötti vagyonátruházási szerződés létrejöttéhez – feltéve, hogy a részvénytársaság által teljesítendő ellenszolgáltatás elérné az alaptőke egytizedét – a közgyűlés előzetes, jóváhagyó határozatára van szükség. Ennek során a nem pénzbeli hozzájárulás értékelésére és a könyvvizsgáló jelentésének nyilvánosságra hozatalára vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A részvénytársaság alapszabálya az előzőekben foglaltak alkalmazását - tovább szigorítva a Gt. szabályozását – a cégbejegyzés időpontjától számított két naptári évnél hosszabb időszakra és a szavazati jogok tíz százalékával nem rendelkező részvényesek vonatkozásában is előírhatja.
1.5.3. Társasági szerződés és taggyűlés hatáskörének kapcsolata
Változatlan az a rendelkezés, hogy a közgyűlés Gt.-ben felsorolt hatásköre a társasági szerződés által – törvényi megszorítás nélkül - kibővíthető. Amennyiben a társasági szerződésben a közgyűlés hatáskörét korábban felsorolta a társaság – a korábbi Gt.-ben foglaltak szerint –, úgy célszerű annak "kicserélése" az új Gt. felsorolásával, amely ugyan érdemben nem hozott mindenben változást, de a pontatlanság ezzel a megoldással elkerülhető.
1.5.3.1. A közgyűlés hatáskörének szabályozása a hatályos társasági törvényben
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik
– döntés – ha a társasági törvény eltérően nem rendelkezik – az alapszabály megállapításáról és módosításáról;
– döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról;
– a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;
– a Gt. 37. §-ában foglalt kivétellel az igazgatóság tagjainak, illetve a vezérigazgatónak (247. §), továbbá a felügyelőbizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
– a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása;
– döntés – ha a Gt. eltérően nem rendelkezik - osztalékelőleg fizetéséről;
– döntés a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé, illetve a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításáról;
– az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;
– döntés – ha a Gt. másként nem rendelkezik – az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról;
– döntés – ha a Gt. másként nem rendelkezik – az alaptőke felemeléséről;
– döntés – ha a Gt. másként nem rendelkezik – az alaptőke leszállításáról;
– döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról; valamint
– döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
1.5.4. Konferencia-közgyűlés alapszabály rendelkezése szerint
Új jogintézmény a Gt.-ben az ún. konferencia-közgyűlés. Az alapszabály rendelkezhet a közgyűlés oly módon történő megtartásáról is, hogy a részvényesek a közgyűlésen nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem az alapszabályban foglaltak szerint erre alkalmas, a részvényesek közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt, amely a személyes részvétellel egyenértékű részvényesi joggyakorlásra ad lehetőséget – hasonlóan a korlátolt felelősségű társaságnál már ismertetettekhez. A konferencia-közgyűlés megtartása során nem alkalmazhatók olyan elektronikus hírközlő eszközök, illetve a közgyűlés nem tartható meg olyan feltételekkel, amelyek nem teszik lehetővé a konferencia-közgyűlésen részt vevők személyének megállapítását, továbbá nem alkalmazhatók olyan feltételek, amelyek valamely részvényes vagy a részvényesek meghatározott csoportja tekintetében hátrányos különbségtételt eredményeznek.
1.5.4.1. Rendelkezés a részvételről
Ha az alapszabály a konferencia-közgyűlés megtartását lehetővé teszi, és nem tartalmaz a részvétellel kapcsolatban eltérő rendelkezést, a részvényesek szabadon döntenek saját részvételük módjáról. Ilyen esetben azoknak a részvényeseknek, akik a közgyűlésen személyesen vesznek részt, e szándékukat legalább öt nappal a közgyűlés napja előtt be kell jelenteniük a részvénytársaságnak. Mindazokat a részvényeseket, akik e szándékukról a részvénytársaságot határidőben nem tájékoztatják, úgy kell tekinteni, mint akik a közgyűlésen telekommunikációs kapcsolaton keresztül vesznek részt. (Mint látható, az alapszabályban a részvétel módja rendezhető, de az nem kötelező a Gt. szabályai szerint.)
1.5.4.2. Rendelkezés a személyes megjelenés kötelezettségéről
Az alapszabály rendelkezhet úgy is, hogy a részvénytársaság éves rendes közgyűlésén csak személyes megjelenéssel lehet részt venni, továbbá meghatározhatja azokat az egyéb kérdéseket, amelyek a konferencia-közgyűlésen nem tárgyalhatók.
1.5.4.3. Egyéb korlátozások az alapszabályban
Az alapszabály rendelkezhet úgy is, hogy nem tartható konferencia-közgyűlés olyan internetkapcsolat közbeiktatásával, amely a hangot nem közvetíti, valamint kimondhatja, hogy nem tartható konferencia-közgyűlés, ha a részvénytársaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező részvényesei – az ok megjelölésével – írásban ez ellen a közgyűlés megtartása előtt legalább öt nappal tiltakoznak, és egyben kérik a közgyűlés hagyományos módon történő megtartását.
