A biztosítottakra, a társadalombiztosítási ellátásokra, befizetésekre vonatkozó szabályokat a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1998. évi LXXX. törvény (Tbj-tv.) tartalmazza.
8.1. A Tbj-tv. értelmező rendelkezései
Jelen összeállításunk kezelésének megkönnyítése érdekében célszerű a Tbj-tv. – írásunkhoz kapcsolódó – terminológiájának ismertetése, a következők szerint.
8.1.1. Foglalkoztató
Foglalkoztatónak minősül
– bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat;
– tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó;
– társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás;
– az álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv;
– a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv;
– a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága – ideértve a Magyar Államkincstár Fővárosi Igazgatóságát is – számfejtési körébe a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága;
– az Mt. Harmadik része XI. fejezete szerinti munkavégzés (munkaerő-kölcsönzés) esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kölcsönbeadó;
– a központi költségvetési szerv központosított illetményszámfejtését végző illetményszámfejtő hely a járulék megállapítása, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a biztosítottak bejelentése szempontjából;
– a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (Tft.) 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelő, annak segítő családtagja és alkalmazottja nyugdíj előtti támogatását (mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása) folyósító szerv, valamint
– a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munkarehabilitáció keretében munkarehabilitációs díjat folyósító szociális intézmény.
8.1.2. Egyéni vállalkozó
Egyéni vállalkozó a Tbj-tv. értelmezésében
– a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy;
– a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltatótevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó);
– az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd);
– az egyéni szabadalmi ügyvivő;
– a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző; valamint
– a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó.
8.1.3. Kezdő egyéni vállalkozó
Az egyéni vállalkozó tevékenységet kezdőnek minősül a járulékfizetési kötelezettsége első napjával kezdődően az e napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minősül tevékenységet kezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenysége megszűnésének napját követően ismételten egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve hogy vállalkozásának megszűnése és új vállalkozásának megkezdése között egy teljes naptári év nem telt el.
8.1.4. Társas vállalkozás
Társas vállalkozás a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a közös vállalat, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az előzőekben felsorolt társas vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is, a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség, az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, valamint a végrehajtói iroda.
8.1.5. Társas vállalkozó
Társas vállalkozó
– a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony);
– a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja abban az esetben, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik; valamint
– az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja.
8.1.6. Kiegészítő tevékenységet folytató
Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül a Tbj-tv. értelmezésében az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
8.1.7. Saját jogú nyugdíjas
Saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki
– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a Tbj-tv.-ben meghatározott saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. A saját jogú nyugdíjjal azonos elbírálás alá esik a korengedményes nyugdíj, az előnyugdíj, a bányásznyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított öregségi nyugdíj, Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi, felekezeti nyugdíj, a szolgálati nyugdíj, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segély, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék, valamint
– a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam (a továbbiakban: EGT-tagállam) jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül.
8.1.8. Segítő családtag
Segítő családtag az egyéni vállalkozónak, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetőleg a társaságban személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, kivéve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
8.1.9. Megbízott
Megbízott az, aki valamely tevékenységet személyesen és díjazás ellenében a Polgári Törvénykönyvben szabályozott megbízási jogviszony keretében lát el.
8.1.10. Foglalkoztatott
Foglalkoztatott, aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak, és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja.
8.1.11. Járulékalapot képező jövedelem
Járulékalapot képező jövedelem
– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek az a része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja-tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege [ide nem értve az Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást], az Szja-tv. 81. §-a szerinti adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének a személyi jövedelemadóval növelt összege, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, a felszolgálási díj, a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, illetve
– az előző bekezdés szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg szerződésben meghatározott díj.
8.1.12. Járulék
Járulék a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulék, a társadalombiztosítási járulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék.
8.1.13. Magán-nyugdíjpénztári tag
A magánnyugdíjpénztár tagja a tagságra kötelezett pályakezdő, továbbá a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy.
8.1.14. Tagságra kötelezett pályakezdő
Tagságra kötelezett pályakezdő az a természetes személy, aki
– 1998. július 1-je és 2005. december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült, valamint
– Magyarországon első alkalommal létesít a Tbj-tv.-ben meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, illetőleg ennek hiányában nyugellátás megszerzése érdekében első ízben létesít a Tbj-tv. 34. §-ának (1) bekezdése szerinti megállapodást, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét.
8.1.15. Eltartott hozzátartozó
Eltartott hozzátartozónak minősül, aki az eltartóval közös háztartásban él.
8.1.16. Közös háztartás
Közös háztartás az eltartó lakóhelyével, illetőleg bejelentett magyarországi tartózkodási helyével megegyező
– a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgár, a bevándorolt, letelepedett, illetőleg menekültként elismert (belföldi) eltartó belföldi eltartott hozzátartozója esetén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény rendelkezései szerint bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, illetőleg a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezései szerint nyilvántartott szálláshely, továbbá
– a biztosított, illetőleg egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személy Magyarországon tartózkodó külföldi eltartott hozzátartozója esetén az eltartott tartózkodási engedélye, bevándorlási vagy letelepedési engedélye alapján, a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezései szerint bejelentett szállás-, lakó- vagy tartózkodási hely.
8.2. Biztosítottak a Tbj-tv.-ben
A biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek. Az a személy, aki munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, továbbá munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy, és egyidejűleg saját jogú nyugdíjas is, baleseti ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra jogosult (a szolgáltatásokat összeállításunk későbbi részében foglaljuk össze).
A törvény alapján biztosítottnak minősül
– a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt, európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség és a Határőrség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (összefoglalóan: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik;
– a szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik;
– a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló;
– az álláskeresési támogatásban részesülő személy, továbbá az ellátások igénybevételének időtartamára az a személy, akinek az álláskeresési járadék, munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék folyósítását terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele miatt szüneteltetik;
– a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó;
– a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó;
– a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (különösen a bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét; valamint
– az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast.
8.2.1. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy
A fenti felsorolás utolsó előtti bekezdésében meghatározottakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházközösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője; gazdasági társaság vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét.
8.3. A biztosítási kötelezettség (biztosítás) időtartama
A biztosítás – a Tbj-tv. általános szabálya szerint – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn, azzal, hogy az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.
8.3.1. A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személy biztosítási kötelezettsége
A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (különösen a bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.
Az előző bekezdésben felsorolt személyek biztosítása akkor is fennáll, ha
– táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy
– gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban
részesülnek, akkor, ha az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosítottak voltak.
8.3.2. Biztosítási kötelezettség egyéni vállalkozó esetén
A biztosítási kötelezettség egyéni vállalkozó esetében fennáll
– a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától - az egyéni vállalkozó özvegye vagy örököse esetén az örökhagyó elhalálozása napját követő naptól – annak visszaadása, visszavonása, a foglalkozás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozat jogerőre emelkedése napjáig;
– ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig; valamint
– közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén a szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig.
8.3.3. Biztosítási kötelezettség társas vállalkozó esetén
A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége
– a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, illetőleg
– egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.
8.4. A biztosítás szünetelése
Bizonyos esetekben értelemszerűen – mint azt látni fogjuk - szünetel a biztosítás, így
– a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve: ha a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy nyolcévesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság, vagy tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe, továbbá, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt;
– az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette, valamint
– az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti.
8.5. A társadalombiztosítás ellátásai
A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe.
8.6. Egészségbiztosítási ellátások
Az ún. egészségbiztosítási ellátásoknak minősülnek: az egészségügyi szolgáltatás, ezen belül a pénzbeli ellátások, ezen belül a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz; illetve a baleseti ellátások, úgymint: a baleseti egészségügyi szolgáltatás, a baleseti táppénz, valamint a baleseti járadék.
8.7. Nyugdíj-biztosítási ellátások
A nyugdíj-biztosítási ellátás lehet ún. társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás, azaz: öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, valamint baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve hozzátartozói nyugellátás, azaz: özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, valamint baleseti hozzátartozói nyugellátások.
8.8. A társadalombiztosítási ellátások fizetésére kötelezettek, járulékmértékek
8.8.1. Kötelezettek, járulékok
A társadalombiztosítási ellátások fedezetére
– a biztosított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (egészségbiztosítási járulék), valamint nyugdíjjárulékot,
– a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó egészségbiztosítási járulékot és nyugdíj-biztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulék),
– a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint az a belföldi személy, aki biztosítottnak vagy biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősül, és egészségügyi szolgáltatásra a Tbj-tv. egyéb rendelkezései alapján sem jogosult, egészségügyi szolgáltatási járulékot, illetve
– az egészségügyi szolgáltatások fedezetére a külön törvényben meghatározott személy egészségügyi hozzájárulást
fizet.
8.8.1.1. Egyéb kötelezettségek
A magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett, míg a külön törvényben meghatározott szolgálati nyugellátás, valamint a szolgálati rokkantsági nyugdíj járulékfizetéssel nem fedezett többletköltségeit a központi költségvetés fizeti. A foglalkoztató emellett hozzájárul a táppénzkiadásokhoz.
8.8.2. Járulékmértékek
A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni.
8.8.2.1. Foglalkoztató és biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke
A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási járulék 11 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 8 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 4 százalék. (Megjegyezzük, hogy 2008. január 1-jétől a nyugdíj-biztosítási járulék 21 százalék, az egészségbiztosítási járulék 8 százalék lesz, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék aránya 5 százalék, míg a pénzbeli egészségbiztosítási járulék aránya 3 százalék.)
8.8.2.2. Biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke
A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 8,5 százalék, illetve a magánnyugdíjpénztár tagja esetében 0,5 százalék.
8.8.2.3. Biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke
A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 2006. szeptember 1-jétől 6 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék. (2008. január 1-jétől a szóban forgó járulék mértéke 8 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 3 százalék.)
8.8.2.4. Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke 10 százalék, 2008. január 1-jétől pedig a járulékmérték 16 százalék. Az a belföldi személy, aki biztosítottnak vagy biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősül, és egészségügyi szolgáltatásra a Tbj-tv. egyéb rendelkezései szerint sem jogosult, 15 százalékos mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, amely járulék mértéke 2008. január 1-jétől 16 százalékra növekszik.
8.8.2.5. Foglalkoztatók hozzájárulás-fizetési kötelezettsége
A foglalkoztató a korábban meghatározott biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg.
8.9. Járulékfizetési szabályok a Tbj-tv.-ben
8.9.1. Foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulék
8.9.1.1. Járulékalap, minimum-járulékalap
A munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt, európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség és a Határőrség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább 125 000 forint, 2008. január 1-jétől 131 000 forint minimum-járulékalap – részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része – után köteles megfizetni. Ha azonban a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum-járulékalapot, a foglalkoztató az adózás rendjéről szóló törvény 18/A. §-ában meghatározott bejelentés esetén a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem után fizeti meg.
Abban az esetben azonban, ha a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, de a foglalkoztató nem él az előzőekben meghatározott bejelentési jogával, akkor a fentiek szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhelő járuléktöbblet a foglalkoztatót terheli.
8.9.1.2. Járulékmérték
A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után havonta – jelenleg - 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet, ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat.
8.9.1.3. Járulékalapot nem képező jövedelem
Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapját
– a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege;
– az Szja-tv. szerinti, a foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amelyet az Szja-tv. vonatkozó rendelkezései értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (havonta fizetett tagdíjnak minősül az Szja-tv. szerint tagdíjként jóváírt összeg is), továbbá
– a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj sem.
8.9.1.4. Különleges járulékfizetési szabályok
Az álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv, valamint a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv foglalkoztatót az álláskeresési támogatás után – jelenleg – 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége, az ápolási díj összege, valamint a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatását folyósító szerv foglalkoztatót a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásának összege után – jelenleg – 29 százalékos mértékű nyugdíj-biztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége terheli.
8.9.2. A foglalkoztatott által fizetett nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék
A foglalkoztatott, ha kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozik, 8,5 százalék, a magánnyugdíjpénztár tagja 0,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és – jelenleg – 6 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapja azonos a társadalombiztosítási járulék alapjával. (A társadalombiztosítás alapjának meghatározására vonatkozó rendelkezéseket korábban már ismertettük.)
8.9.2.1. Mentesség
A foglalkoztatott nem fizet
– nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot a járulékalapot képező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege, az adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének személyi jövedelemadóval növelt összege, a felszolgálási díj és a borravaló után,
– egészségbiztosítási járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás és a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén az Mt. 88. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után. (Ha munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát az általános szabálytól eltérően szünteti meg, a munkavállalót egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti. Ezt az kifizetést tehát a Tbj-tv. hivatkozott rendelkezése alapján nem terheli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség.)
8.9.2.2. Járulékfizetési felső határ
A foglalkoztatott a fentiek szerinti nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg.
A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ szorzatával. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a biztosítással járó jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg.
8.9.3. Saját jogú nyugdíjas járulékfizetése
A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot, nyugdíja folyósításának szünetelése esetén pedig pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizet, nyugdíjjárulék fizetésére azonban nem kötelezett.
8.9.4. Társas vállalkozás és társas vállalkozó járulékfizetése
8.9.4.1. Társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozó szabályok
A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után - jelenleg – 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet. A társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább 125 000 forint, 2008. január 1-jétől pedig 131 000 forint minimum-járulékalap után kell megfizetni.
Abban az esetben, ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, akkor egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincadrészét kell figyelembe venni. Ha pedig a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum-járulékalapot, a társas vállalkozás az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott bejelentés esetén a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg.
8.9.4.2. Nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék fizetésére vonatkozó szabályok
A biztosított társas vállalkozó, ha kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozik, 8,5 százalék, magánnyugdíjpénztár tagság esetében 0,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és - jelenleg – 6 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával – ide nem értve az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét – azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig (lásd korábban) kell megfizetni. Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség a naptári év teljes tartama alatt nem áll fenn, a járulékfizetési felső határt a biztosítási kötelezettség időtartamával arányosan kell meghatározni.
8.9.4.3. A járulékalap alsó határának csökkentése
Az előzőekben meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell annak az időszaknak a figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó
– táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja;
– katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona;
– fogvatartott; illetve
– ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.
Amennyiben pedig az előzőekben meghatározott körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, úgy a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a fentiekben meghatározott járulékalap harmincadrészét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell a járulékalap alsó határának csökkentésénél meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Lényeges, hogy ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.
8.9.5. Egyéni vállalkozók járulékfizetése
8.9.5.1. Társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozó szabályok
A biztosított egyéni vállalkozó az Szja-tv.-ben meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havonta legalább 125 000 forint, 2008. január 1-jétől pedig legalább 131 000 forint minimum-járulékalap után fizeti meg a – jelenleg - 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot. Itt is érvényesül az a szabály, hogy ha a vállalkozói kivét nem éri el a minimum-járulékalapot, akkor az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott bejelentés esetén az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.
Abban az esetben, ha az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányadó alapját képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, az előzőek szerinti bejelentés esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.
A tételes átalányadózó esetében a társadalombiztosítási járulék alapja a minimálbér.
8.9.5.2. Nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék fizetésére vonatkozó szabályok
Az egyéni vállalkozó – ideértve a tételes átalányadózót is -, ha kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozik, 8,5 százalék, magán-nyugdíjpénztári tagság esetében 0,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és – jelenleg – 6 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) azonban legfeljebb a járulékfizetési felső határig (lásd korábban) kell fizetnie.
Az egyéni vállalkozó – hasonlóan a társas vállalkozóhoz – az előzőekben említett járulékalap alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt
– táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja;
– katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona;
– fogvatartott;
– ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti; illetve
– az evaadózó egyéni vállalkozó keresőképtelen.
Amennyiben a fenti bekezdésben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell az előző bekezdésben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.
8.9.5.3. Kezdő egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok
A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségének kezdő évében a korábban már az egyes járulékfizetésre kötelezetteknél ismertetett, meghatározott mértékű társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege után fizeti meg. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható az evaadózó egyéni vállalkozóra.
8.9.5.4. Evaadózó egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok
Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (evaadózó) biztosított egyéni vállalkozó a korábban, a Tbj-tv. hatálya alá tartozóknál felsorolt járulékokat (tagdíjat) havonta 125 000 forint, 2008. január 1-jétől pedig 131 000 forint minimum-járulékalap után fizeti meg. Amennyiben az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott bejelentése szerint a jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, úgy az evaadózó a járulékokat (tagdíjat) legalább a minimálbér után fizeti meg. (A járulékfizetési mentességre, valamint az ahhoz kapcsolódó töredék hónapra vonatkozó elszámolásra irányadó, korábban részletezett rendelkezéseket természetesen az evaadózó egyéni vállalkozó esetében is alkalmazni kell.)
8.9.5.5. Nyilatkozattétel magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében
Az evaadózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a fentiek szerinti járulékokat az előző bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb járulékalap után fizeti meg. A nyilatkozat az adóévre szól, melyet első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani.
8.9.5.6. Eljárási rendelkezések
Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig köteles megfizetni úgy, hogy ezeknek alapja éves szinten legalább elérje a minimálbér naptári évre számított összegét, járulékbevallási kötelezettségének pedig havonta tesz eleget az egyéni vállalkozó – az adózás rendjéről szóló szabályok szerint. Az evaadózó egyéni vállalkozó járulékbevallási és -megfizetési kötelezettségének – figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvény előírásaira is – az Eva-tv.-ben meghatározott időpontban tesz eleget (azaz a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig).
Az egyéni vállalkozó a biztosítási kötelezettség kezdete napjától, annak megszűnése napjáig kötelezett járulék fizetésére.
8.9.6. Természetes személy járulékfizetése
A természetes személy a Tbj-tv. 5. §-ának (3) bekezdésében meghatározott járulékalapot képező jövedelme – az a jövedelem, amelyet a természetes személy biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez – után az egyes fizetésre kötelezetteknél az előzőekben már meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizet.
8.9.6.1. A kötelezettség átvállalása
A foglalkoztató – akihez fűződő jogviszonyára tekintettel a természetes személy részére a járulékalapot képező jövedelem juttatása történik – a természetes személlyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja a társadalombiztosítási járulék megfizetését, bevallását. A fizetési, bevallási kötelezettség átvállalásának további feltétele a biztosított nyilatkozata arról, hogy a járulékfizetési, bevallási kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Garanciális szabály, hogy az átvállalt járulékkötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a biztosított egyetemlegesen felelnek.
8.9.6.2. Eljárási szabályok
A természetes személy a fenti, első bekezdésben meghatározott, járulékalapot képező jövedelme után a jövedelem kifizetését, juttatását követő hónap 12-éig fizeti meg az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint – ha az előzőek szerint a foglalkoztató nem vállalta át azt – a társadalombiztosítási járulékot. A természetes személy járulékbevallási kötelezettségét a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában teljesíti, egyidejűleg adatot szolgáltat a járulék alapjáról és összegéről.
8.9.7. Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén
Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási járulékot.
A fentiekben meghatározott járulékalaptól eltérően a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem – evaadózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka -, ha a társas vállalkozó, az egyéni vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.
8.9.7.1. A járulékfizetés korlátja
A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaiban együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizeti meg. Ha a jogviszony nem áll fenn a naptári év teljes tartamán át, a járulékfizetési felső határt a biztosítási kötelezettség időtartamával arányosan kell kiszámítani. A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a naptári év folyamán mindaddig meg kell fizetni, amíg a biztosított a foglalkoztatók előtt nem nyilatkozik, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékfizetési felső határig megfizette. Nyugdíjjárulék-túlfizetés esetén a foglalkoztató a túlfizetés igazolását követő 15 napon belül köteles a járulékot visszafizetni a biztosítottnak.
8.9.7.2. Mentesség
A biztosított nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a legalább heti 36 órás munkavégzéssel járó, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló jogviszonya mellett egyidejűleg fennálló további jogviszonyában.
8.9.7.3. Társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaságban személyesen közreműködő tag járulékának figyelembevétele
Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, a Tbj-tv.-ben előírt legkisebb összegű járulékát – amely minimum 125 000 forint, 2008. január 1-jétől pedig minimum 131 000 forint – évente egy alkalommal történő választása szerint egyszer kell figyelembe venni.
8.9.7.4. Biztosítás egyéni és társas vállalkotásban
Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a Tbj-tv. 29. §-ának (1) bekezdése, illetőleg 29/A. §-ának (1) bekezdése szerint áll fenn (lásd az egyéni vállalkozónál, valamint az evaadózó egyéni vállalkozónál írtakat). Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem.
A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a további jogviszonyából származó jövedelme után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet.
8.9.8. Magánnyugdíjrendszer keretében fizetendő tagdíj
A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 8 százalék tagdíjat fizet.
8.9.8.1. Eljárási szabály
A tagdíjfizetési kötelezettségre a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a túlfizetésként jelentkező összeget a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztatón keresztül fizeti vissza a tagnak.
8.9.9. Biztosítási kötelezettséggel nem rendelkezők járulékfizetése
8.9.9.1. Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a Tbj-tv. 19. §-ának (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet (a járulék mértéke jelenleg 10 százalék, 2008. január 1-jétől pedig 16 százalék). A járulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködése alapján járó járulékalapot képező jövedelem után a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni.
8.9.9.2. Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a társas vállalkozó vonatkozásában az előzőekben meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. A járulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem.
8.9.9.3. Kiegészítő tevékenységet folytató evaadózó egyéni vállalkozó
Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után fizeti meg.
