Bedolgozói jogviszony olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a teljesítménykövetelmény munkanorma formájában, illetőleg más mennyiségi vagy minőségi mutatókkal meghatározható.
A bedolgozók foglalkoztatásának szabályait a 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet hatálya kiterjed minden foglalkoztatóra és az általa bedolgozói jogviszony keretében foglalkoztatott bedolgozóra.
Foglalkoztató az lehet, aki jogképes. Bedolgozóként az a természetes személy foglalkoztatható, aki az Mt. rendelkezései szerint munkaviszonyt létesíthet.
6.1. Megállapodás bedolgozásra
A bedolgozói jogviszony a foglalkoztató és a bedolgozó közötti megállapodás alapján jön létre, melyet írásba kell foglalni. A megállapodásban meg kell határozni a bedolgozó által végezhető tevékenységet, a munkavégzés helyét, valamint a költségtérítés módját, illetve mértékét.
A foglalkoztató és a bedolgozó a megállapodást csak közös megegyezéssel módosíthatja. A megállapodás módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
6.2. A jogviszony időtartama
Eltérő megállapodás hiányában a bedolgozói jogviszony határozatlan időtartamra jön létre. A határozott időtartamú bedolgozói jogviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni.
6.3. A munkavégzés helye
A munkavégzés helye – a szociális foglalkoztatást kivéve - a bedolgozó személyi igazolványba bejegyzett lakóhelye vagy más, általa, a munkavégzés céljára biztosított helyiség.
6.4. A jogviszony megszűnése
A bedolgozói jogviszony megszűnik:
– a bedolgozó halálával;
– a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnésével;
– a határozott idő lejártával.
A bedolgozói jogviszony megszüntethető:
– közös megegyezéssel;
– rendes felmondással;
– rendkívüli felmondással.
A határozott idejű bedolgozói jogviszony közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással szüntethető meg.
A bedolgozói jogviszony megszűnése esetén a bedolgozó részére igazolást kell kiadni, amely tartalmazza a bedolgozói jogviszonyban eltöltött időtartamot, valamint a bedolgozó díjazásából jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást és annak jogosultját.
6.4.1. Közös megegyezés
A foglalkoztató és a bedolgozó a bedolgozói jogviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti. A bedolgozói jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatot írásba kell foglalni.
6.4.2. Felmondás
A határozatlan idejű bedolgozói jogviszonyt mind a foglalkoztató, mind a bedolgozó rendes felmondással megszüntetheti. A felmondási idő 15 nap.
6.4.2.1. Rendkívüli felmondás
A foglalkoztató a bedolgozói jogviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha
– a bedolgozó felróható jelentős késedelme miatt a munka elvégzése már nem áll érdekében;
– a bedolgozó olyan magatartást tanúsít, amely a bedolgozói jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A bedolgozó a bedolgozói jogviszonyt akkor szüntetheti meg rendkívüli felmondással, ha a foglalkoztató jelentős mértékű szerződésszegése a munka elvégzését vagy egyébként a bedolgozói jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított három napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított hat hónapon belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.
6.5. A munkavégzés szabályai
A bedolgozó munkáját – eltérő megállapodás hiányában - saját munkaeszközzel, a foglalkoztató által biztosított anyaggal, önállóan, a munkáltató közvetlen irányítása nélkül végzi. Munkájához a vele közös háztartásban élő, az Mt. rendelkezései szerint munkaviszony létesítésére jogosult személyek segítségét is igénybe veheti.
A foglalkoztató köteles a bedolgozó számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást megadni.
A bedolgozó a munkát az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkára vonatkozó szabályok, előírások szerint köteles végezni.
6.5.1. Utasítás
Ha a munkavégzésre vonatkozó szabályok, előírások kötelező rendelkezéseket nem állapítanak meg, a foglalkoztató az alkalmazott technika és a munkavégzés módja tekintetében a bedolgozónak utasítást adhat, ha az a munka elvárt minősége szempontjából szükséges. A foglalkoztató a munkavégzéssel összefüggésben a bedolgozót ezt meghaladóan nem utasíthatja.
A foglalkoztató utasítását módosíthatja. Az ezzel összefüggő többletköltséget azonban köteles megtéríteni.
6.5.2. A munka megtagadása
A bedolgozó a foglalkoztató által adott anyaggal, eszközzel való, illetve utasítása szerinti munkavégzést
– megtagadhatja, ha az életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, illetve jogszabályba vagy hatósági rendelkezésbe ütközne;
– köteles megtagadni, ha az más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti.
Ha a foglalkoztató által adott anyaggal, eszközzel való vagy utasítása szerinti munkavégzés kárt idézhet elő, és a bedolgozó ezzel számolhat, köteles erre a foglalkoztató figyelmét felhívni. Ha a foglalkoztató a figyelmeztetés ellenére az anyagot, eszközt nem cseréli, javítja ki, illetve utasítását fenntartja, a bedolgozó a foglalkoztató kockázatára köteles a munkát elvégezni.
6.5.3. Munkavédelem
A foglalkoztató a bedolgozót a végzendő munkával kapcsolatban köteles munkavédelmi oktatásban részesíteni és az előírt egyéni védőeszközökkel ellátni.
A foglalkoztató, az általa adott anyag, termék, eszköz tekintetében köteles biztosítani, hogy az az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek megfeleljen, és azok kezelésére, tárolására előírásokat adhat.
A munkavégzés során az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeiről a fentieket meghaladóan a bedolgozó köteles gondoskodni.
6.5.4. Ellenőrzés
A foglalkoztató a munkát, a felhasználásra kerülő anyagot, valamint a kezelési előírások és a munkavédelmi szabályok betartását időszakonként ellenőrizheti.
6.6. Díjazás
A munka kiadásával egyidejűleg meg kell határozni és írásban rögzíteni kell a munka elvégzéséért járó díjazást, valamint a teljesítménykövetelményt és a teljesítménydíjazás egyéb tényezőit.
A díjazás kifizetésére és az abból való levonásra az Mt. rendelkezései az irányadók azzal, hogy e szabályok alkalmazásánál munkabéren a bedolgozó díjazását kell érteni.
6.6.1. Teljesítménykövetelmény
A teljesítménykövetelményt és a teljesítménydíjazás egyes elemeit a foglalkoztató állapítja meg.
A foglalkoztató a teljesítménykövetelmény megállapításánál a munkaviszonyban állókhoz képest kedvezőtlenebb feltételeket nem állapíthat meg. Ennek megfelelően a teljesítménykövetelményt úgy kell megállapítani, hogy 100 százalékos teljesítmény mellett, a teljes munkaidőnek megfelelő munkavégzés esetén legalább a minimális munkabért, illetőleg rövidebb munkavégzés esetén legalább ennek időarányos részét a díjazás elérje.
6.6.2. Álláspénz
A bedolgozót a munka átvételével és átadásával eltöltött időre díjazás nem illeti meg. Ha azonban emiatt a foglalkoztatónál várakozással eltöltött idő a két órát meghaladja, erre az időre legalább a mindenkori minimális órabér alapján számított díjazás jár a bedolgozó részére, kivéve, ha a várakozás a bedolgozó hibájából állt elő.
6.6.3. Térítés
A bedolgozó részére térítést kell megállapítani az általa viselt, a munkavégzés során ténylegesen felmerült – a mellékletben felsorolt - rezsiköltségekre. Amennyiben a munka jellege nem teszi lehetővé a tényleges rezsiköltség megállapítását, műszaki számítások alapján rezsiátalányt kell fizetni.
A térítés megállapításának módját és mértékét a foglalkoztatónál kialakított önköltség-számítási és árképzési szabályoknak megfelelően a megállapodásban kell rendezni.
A bedolgozó részére térítendő rezsiköltségek:
– a bedolgozók tulajdonában lévő munkaeszközök elhasználódási költsége – állóeszköz esetében értékcsökkenési leírása – az eszközöknek a használat alapján várható élettartama és forgalmi értéke szerint számítva,
– bérelt munkaeszköz esetén bérleti díj,
– a gépek (termelőberendezések) javításának és karbantartásának költségei,
– a gépek (termelőberendezések) működtetésének energiaköltségei,
– a bedolgozó által beszerzett segédanyagok igazolt költségei,
– a munkahely megvilágításának költségei,
– a munkaanyagok és termékek el- és visszaszállításának költségei,
– a helyiség vagy helyiségrész használati díja, beleértve például a fűtési, takarítási költségeket is – bérelt helyiség esetén a bedolgozói munka végzése miatt keletkezett külön költség,
– a munkaruha költsége abban az esetben, ha a munkavégzés a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár.
6.6.4. Selejt
Ha a munka (termék) az előírt követelményeknek – a bedolgozó hibájából – nem felel meg (a továbbiakban: selejtes termék), díjazás és költségtérítés nem jár. Ha a foglalkoztató a selejtes termék kijavítását kéri, a bedolgozó díjazásra és költségtérítésre jogosult, de a kijavítást saját költségén végzi el. Ha a foglalkoztató a selejtes terméket részben vagy egészben felhasználhatja, a bedolgozó részére csökkentett díjazást, valamint költségtérítést kell fizetni.
E szabályok a bedolgozó kártérítési felelősségét nem érintik.
6.7. Bedolgozói kárfelelősség
A bedolgozó a bedolgozói jogviszonyából eredő kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kárért a Munka Törvénykönyvének a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó szabályai szerint tartozik kártérítési felelősséggel.
A bedolgozó a vele közös háztartásban élő, általa a munkavégzéshez igénybe vett személy tevékenységéért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el.
6.7.1. Objektív felelősség
A bedolgozó vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiány esetében. A bedolgozót az ilyen teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, anyag stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át.
Mentesül a bedolgozó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.
6.7.2. Bizonyítás
A kárfelelősség feltételeinek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét és mértékét a foglalkoztató bizonyítja. Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódás folytán keletkezett kár, a bedolgozó felelősségét a vétkességi felelősségi szabályok szerint kell elbírálni, de ebben az esetben a vétlenség bizonyítása a bedolgozót terheli.
6.8. Foglalkoztatói kárfelelősség
A foglalkoztató a bedolgozónak bedolgozói jogviszonyával összefüggésben vétkesen okozott kárt köteles megtéríteni. Mentesül a foglalkoztató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár bekövetkezésében vétkesség nem terheli.
6.8.1. Objektív felelősség
A foglalkoztató vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel a bedolgozónak a bedolgozói jogviszonyával összefüggésben okozott kárért, ha az a foglalkoztató által a bedolgozó rendelkezésére bocsátott anyag, gép, eszköz hibájából következett be, illetve a kárt a foglalkoztató nevében ellenőrzést, szállítást stb. végző személy e tevékenysége során okozta.
A foglalkoztató felelősségére egyebekben a Munka Törvénykönyvének a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó szabályai az irányadók.
6.9. Jogviták
A bedolgozó és a foglalkoztató között a bedolgozói jogviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett jogvitára a Munka Törvénykönyve munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezései az irányadók.
6.9.1. A jogviszony jogellenes megszüntetése
Ha a bíróság megállapítja, hogy a foglalkoztató a bedolgozói jogviszonyt jogellenesen szüntette meg, a foglalkoztató a rendes felmondás esetén járó felmondási időre számított minimális bér összegét köteles megfizetni a bedolgozó részére. A bedolgozó a jogviszony helyreállítását nem követelheti.
Ha a bedolgozói jogviszonyt a dolgozó szünteti meg jogellenesen, és azzal kárt okoz, a rendes felmondás esetén járó felmondási időre számított minimális bér összegéig terjedő kártérítésre kötelezhető.
6.10. Biztosított bedolgozó
A foglalkoztató és a bedolgozó megállapodhat abban, hogy a foglalkoztató meghatározott munkamennyiséggel a bedolgozót ellátja, a bedolgozó pedig ebben a mértékben rendszeresen munkát végez. Ez az úgynevezett biztosított bedolgozói jogviszony. A megállapodást legalább olyan mennyiségű munkára kell megkötni, amelynek elvégzése esetén a bedolgozó havi díjazása eléri a kötelező legkisebb havi munkabér 30%-át.
Az ilyen foglalkoztatás esetén, ha a foglalkoztató a meghatározott munkamennyiséget nem biztosítja, a biztosított bedolgozó részére a megállapodásban meghatározott, de legalább a kötelező legkisebb munkabér 30%-át elérő díjazás jár.
6.10.1. Felmondás, felmondási védelem
A biztosított bedolgozói jogviszony rendes felmondása esetén a felmondási idő harminc nap.
A foglalkoztató nem szüntetheti meg rendes felmondással a biztosított bedolgozói jogviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:
– betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napjától számított egy év, gümőkóros megbetegedés esetén két év, további üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság teljes ideje;
– a terhesség és a szoptatás, a szülést követő hatodik hónap végéig.
Ha a biztosított bedolgozó a rendkívüli felmondással szemben jogvitát kezdeményez, annak jogerős elbírálásáig a foglalkoztató a biztosított bedolgozó meghatározott munkamennyiséggel történő ellátását felfüggesztheti.
6.10.2. Szabadság
A biztosított bedolgozót négy naptári hét szabadság illeti meg. A szabadság idejére a megállapodásban meghatározott díjazás jár, amely a kötelező legkisebb munkabér 30%-ánál kevesebb nem lehet.
A szabadság kiadására, számítására, pénzbeli megváltására a Munka Törvénykönyve szabályait kell megfelelően alkalmazni.
