9. A pénzmosás megelőzése és megakadályozása

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2006/07. számában (2006. szeptember 15.)

A 2003. évi XV. törvény célja, hogy útját állja a bűncselekményből származó pénzeknek a pénz- és tőkepiaci rendszeren, továbbá más, pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosásának. E törvény hatálya alá tartozik többek között, aki a Magyar Köztársaság területén

– pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet;

– befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, befektetési alapkezelési tevékenységet;

– biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadási tevékenységet;

– árutőzsdei tevékenységet folytat.

9.1. Azonosítási kötelezettség

A szolgáltató az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő azonosítását elvégezni.

Ezenkívül kétmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű (forintban, devizában, valutában) ügyleti megbízást a szolgáltató kizárólag olyan ügyféltől, meghatalmazottól, rendelkezésre jogosulttól, továbbá képviselőtől fogadhat el, akinek azonosítását elvégezte.

Az azonosítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a kétmillió forintot. Ebben az esetben az azonosítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyletek együttes értéke eléri a kétmillió forintot.

Pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az azonosításra még nem került sor, a szolgáltató köteles haladéktalanul az ügyfelet, a meghatalmazottat, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt a fenti értékhatárra tekintet nélkül azonosítani.

Ha az ügyfél jogi személy vagy más szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy személyazonosságának megállapítása mellett a jogi személy, illetőleg a más szervezet azonosítását is el kell végezni.

Nem kell az azonosítást ismételten elvégezni, ha

– a szolgáltató az ügyfelet, a meghatalmazottat, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt egyéb ügylet kapcsán már azonosította, és

– az aktuális ügylet kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, a képviselő személyazonosságát megállapította, és

– nem történt az adatokban változás.

A szolgáltató nem köteles azonosítani az ügyfelet, ha ügyfele az Európai Unió területén bejegyzett pénzügyi intézmény.

9.1.1. Okiratok

Az azonosítási kötelezettség teljesítésének minősül, ha a szolgáltató rendelkezik az ügyfél azonosításához szükséges adatokat tartalmazó okirat hiteles másolatával.

Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítási kötelezettség teljesítéséhez, ha azt a kiállítás helye szerinti állam hitelesítésre feljogosított hatósága vagy – ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – az illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette.

Azonosítás során a szolgáltató köteles megkövetelni természetes személy esetén az alábbi azonosságot igazoló okiratok (okmányok) bemutatását:

– belföldi természetes személy személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa) és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, vagy kártya formátumú vezetői engedélye és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,

– külföldi természetes személy útlevele, személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy érvényes tartózkodási engedélye,

– 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele, diákigazolványa.

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) a) pontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően be kell mutatni az azt igazoló okiratot, hogy

– a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal rendelkezik, illetőleg az adóhatósági bejelentkezési kérelmét benyújtotta,

– más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörténtét, illetőleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtotta,

– külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént,

– cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát).

A szolgáltató jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezettől köteles 30 napnál nem régebbi okirat bemutatását megkövetelni.

9.1.2. Adatrögzítés

A szolgáltató az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

– a természetes személy családi és utónevét (születési név), amennyiben van, házassági nevét, lakcímét, születési helyét, idejét, állampolgárságát, anyja születési nevét, az azonosító okmányának típusát és számát, külföldi természetes személy esetében az 1-6. pontban meghatározott adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet;

– jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet nevét, rövidített nevét, székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, főtevékenységét, azonosító okiratának számát, a képviseletére jogosultak nevét és beosztását, a kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatait;

– az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó és ahhoz kapcsolódó legfontosabb adatokat.

9.1.3. Adatváltozások bejelentése

Üzleti kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni.

A fenti kötelezettség teljesítése érdekében a szolgáltató felhívja ügyfelei figyelmét az adataikban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére.

Ha a szolgáltató által vezetett számla terhére és javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor – ide nem értve a természeténél fogva többéves futamidejű ügyleteket –, a szolgáltató a következő egyenlegközlő értesítésben felhívja ügyfelét az adataiban időközben esetlegesen bekövetkezett változások közlésére.

Amennyiben az ügyfél adataiban változás következik be, és azt az ügyfél nem közli a szolgáltatóval, úgy a szolgáltató az ügyfél személyes megjelenésekor az adatokban való változást rögzíteni köteles.

9.1.4. Sikertelen azonosítás

Amennyiben az ügyfél, illetve a tényleges tulajdonos adatai az azonosítási eljárás során nem állapíthatók meg, illetve nem szerezhetők be, a szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízást, illetve a további ügyleti megbízások teljesítését megtagadja.

9.1.5. Tényleges tulajdonos azonosítása

Meghatározott esetekben az ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el.

Ügyfél az, aki a szolgáltatóval a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére szerződést köt (rendszeres ügyfél), illetve a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad (alkalmi ügyfél). Üzleti kapcsolat, ha az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó írásbeli szerződéssel létrejött tartós jogviszony.

Tényleges tulajdonos az, akinek az érdekében az ügyfél az ügyleti megbízást adta, illetve aki az ügyleti megbízás során létrejött vagyoni előny felett utasítási, kapcsolt vállalkozási, megbízási, meghatalmazási, vagyonkezelési vagy egyéb jogviszony alapján rendelkezhet.

Amennyiben az ügyfél nyilatkozik arról, hogy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, az írásbeli nyilatkozatnak az azonosításhoz szükséges adatokat kell tartalmaznia.

Amennyiben bármikor kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a szolgáltató az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel. A szolgáltató köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a tényleges tulajdonos azonosítását elvégezze.

9.2. Bejelentési kötelezettség

A pénzmosásra utaló adatot, tényt vagy körülményt haladéktalanul be kell jelenteni az ORFK-nak. A bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető a bank-, értékpapír-, biztosítási, pénztár- és az üzleti titok megsértésének, vagy más – akár jogszabályon, akár szerződésen alapuló – adat- vagy információszolgáltatási korlátozás megsértésének.

A bejelentőt – jóhiszeműsége esetén – akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.

Az ORFK pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén saját hatáskörben vagy külföldi Pénzügyi Információs Egység megkeresése alapján bank- vagy egyéb üzleti titkot képező adat vagy információ szolgáltatását kérheti a szolgáltatótól, amelynek átadását a szolgáltató nem tagadhatja meg. Az adatot az ORFK a megkeresés teljesítése céljából vagy a nélkül, saját hatáskörben - amennyiben a pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény külföldi érintettség gyanúját veti fel – a külföldi Pénzügyi Információs Egységnek átadhatja.

9.3. Az ügylet felfüggesztése

A szolgáltató felfüggeszti a gyanús ügyletek lebonyolítását, ha pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény ellenőrzéséhez azonnali rendőri intézkedést lát szükségesnek.

A szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni az ORFK-nak annak érdekében, hogy a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhessék. Az ügylet teljesíthető, ha az ORFK a szolgáltatót 24 órán belül nem értesíti írásban (telefax, levél) a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései alapján meghozott intézkedéséről. A 24 óra számításánál a szombatot, a vasárnapot, valamint az ünnepnapokat figyelmen kívül kell hagyni.

9.4. Őrzési idő

A szolgáltató az azonosítási és bejelentési kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve azok másolatait, valamint a kötelezettség teljesítését igazoló iratokat, illetve azok másolatait az adatrögzítéstől, illetve a bejelentéstől számított tíz évig köteles megőrizni.

Az adatokat úgy kell megőrizni, hogy azokból a változás dátuma és a változás előtti adatok is megállapíthatók legyenek.

9.5. Nyilvántartás

A szolgáltató köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a 2 millió forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetőleg valutában) lebonyolított ügyleti megbízások esetén az ügyfél adatait.

Az összeállítást készítette:

Barát Mihály, Bukai Ferenc

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. szeptember 15.) vegye figyelembe!