7. Fogyasztóvédelem

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2006/07. számában (2006. szeptember 15.)

7.1. Az elnevezés védelme

Az 1996. évi CXII. törvény szerint cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a "hitelintézet", "bank", "takarék", "takarékszövetkezet" vagy "hitelszövetkezet" elnevezést, e fogalmak összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét csak a törvényben előírtaknak megfelelően engedélyezett hitelintézet vagy bankképviselet szerepeltetheti.

E korlátozások nem vonatkoznak az MNB-re, továbbá a pénzügyi intézmények szakmai és érdek-képviseleti szervezeteire. Kivételt képez a tilalom alól az az eset is, ha cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon valamely személy a "bank" kifejezést olyan összefüggésben használja, amely kizárja azt a látszatot, hogy pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat.

Abban a kérdésben, hogy egy vállalkozás jogosult-e az elnevezés használatára, a Felügyelet határoz.

7.2. Hirdetés

Hirdetés: a pénzügyi intézményre, bankképviseletre, illetőleg a pénzügyi, valamint a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó, kereskedelmi úton történő figyelemfelhívás, tekintet nélkül arra, hogy az az országban megjelenő sajtótermék vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, moziműsor, az ország területén sugárzott, belföldi műsorszolgáltató rendelésére közvetített televízió- vagy rádióműsor előadásával, vagy bármely más módon történik, ideértve az olyan hirdetést is, amely olyan cikkben, műsorban jelenik meg, amelynek nem a hirdetés az elsődleges célja, ha a cikk, illetve a műsorrészlet a pénzügyi intézmény kezdeményezésére vagy támogatásával jött létre.

Főszabályként hitelintézet fiatalkorúak körében betételhelyezésre, hitelfelvételre vagy egyéb pénzügyi szolgáltatás igénybevételére felhívó hirdetési tevékenységet csak nyilvános módon, legalább két országos napilap útján folytathat. Szövetkezeti hitelintézet hirdetési tevékenységet nyilvános módon, legalább két napilap útján folytathat, amelyből az egyik országos napilap.

A hitelintézet által közzétett hirdetésben egyértelműen szerepelnie kell a betét, illetve a hitelintézet által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír jogszabályban előírt módon számított, egy évre vonatkozó kamata, illetőleg hozama mértékének.

A pénzügyi intézmény hirdetésében sorsolást – nyereménybetétet kivéve – nem reklámozhat. A pénzügyi intézmény nem küldhet ügyfelének közvetlen postai vagy elektronikus levelezési úton reklámanyagot, ha ezt az ügyfél kifejezett rendelkezéssel kizárta.

7.2.1. Tiltott hirdetés

Tilos a betétbiztosításra, az Országos Betétbiztosítási Alapra, illetőleg az önkéntes betét- és intézményvédelmi alapra vonatkozó információkat hirdetés útján, a betétállomány növelése céljából felhasználni.

7.3. Az ügyfelek tájékoztatása

A pénzügyi intézmény egyértelműen és közérthetően köteles ügyfeleit, illetve jövőbeni ügyfeleit a pénzügyi intézmény által nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, valamint e feltételek módosulásáról tájékoztatni.

A tájékoztatást a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni, valamint az ügyfél kívánságára azt ingyenesen az ügyfél rendelkezésére bocsátani, továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé tenni.

A pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben közzétenni, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé tenni továbbá:

– általános szerződési feltételeit is tartalmazó üzletszabályzatait,

– az ügyfelek számára ajánlott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal (ügyletekkel) kapcsolatos szerződési feltételeket,

– a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét.

A pénzügyi intézmény köteles az ügyfél kívánságára ingyenesen rendelkezésre bocsátani

– üzletszabályzatait, továbbá

– a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat.

A pénzügyi intézmény – főszabályként – a szerződés megkötése előtt köteles az ügyfelet arról tájékoztatni, ha a szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén nem a magyar jog alkalmazását, illetve nem a magyar bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

7.3.1. Kockázatfeltáró nyilatkozat

Olyan lakossági ügyféllel kötött szerződés esetén, amely devizahitel nyújtására irányul, illetőleg ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmaz, a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával igazolja. A kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell

– devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztőrészletre,

– ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmazó szerződés esetén a vételi jog érvényesítésének módját és következményeit, a vételár megállapításának, az ügyfél értesítésének és a pénzügyi intézmény elszámolásának módját, valamint azt, hogy biztosítanak-e az ügyfélnek haladékot, mely időszakban az ügyfél értékesítheti az ingatlant, és ha igen, a haladék időtartamát.

7.3.2. A betétesek tájékoztatása

A hitelintézet köteles az Országos Betétbiztosítási Alappal, a külföldi betétbiztosító intézménnyel, valamint az önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi alapban való részvétel esetén az azzal kapcsolatos, a betétest érintő lényeges kérdésekről, így különösen az Országos Betétbiztosítási Alap által biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékéről, továbbá – a betétek befagyása, illetve a hitelintézet felszámolása esetén – a kártalanítási kifizetés feltételeiről, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról a betétest közérthető formában tájékoztatni.

Az a hitelintézet, amelynek az Országos Betétbiztosítási Alapban vagy a külföldi betétbiztosító intézményben való tagsága megszűnt, köteles erről a betéteseit tájékoztatni, és minden tájékoztatás szövegéből törölni a jelen törvény által előírt minden, a betétbiztosításra vonatkozó megjelölést. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a betéttulajdonos jogait, illetőleg e jogok érvényesítésének módját.

A hitelintézet a tájékoztatást – a felek eltérő megállapodásának hiányában - magyar nyelven köteles megadni.

7.3.3. Időszakos tájékoztatás

Folyamatos szerződések (betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződés) esetében a pénzügyi intézmény köteles az ügyfél részére

– legalább évente egy alkalommal, valamint

– a szerződés lejártakor

egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni.

A számláról megküldött kimutatást – az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában – elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást; ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét.

Az ügyfél – saját költségére – a kérést megelőző öt évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást a pénzügyi intézmény legkésőbb kilencven napon belül köteles az ügyfélnek írásban megküldeni.

A hitelintézet a kivonatot, valamint a kimutatást – a felek eltérő megállapodásának hiányában – magyar nyelven köteles kiállítani és megküldeni.

7.4. Üzletszabályzat

A pénzügyi intézmény köteles a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalni.

7.4.1. Üzletszabályzat betétügyletnél

A betétügylet feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell különösen

– a hitelintézet teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát,

– a kamatszámítás, illetőleg az átlagkamat-számítás módját, a kamat megváltoztatásának lehetőségét,

– azt a legkisebb összeget, amelyet a hitelintézet betétként elfogad,

– azt a legrövidebb időtartamot, amíg a betétet nem, illetve csak a kamat vagy annak egy része elvesztése árán lehet kivenni,

– a fizetendő kamatból történő – a hitelintézet által eszközölt – esetleges levonásokat,

– a betétszámla megszüntetésének módját, esetleges költségét,

– a betét biztosítottságára vonatkozó információt,

– névre szóló betét esetében a hitelintézet által nyilvántartott személyi azonosító adatok körét.

A hitelintézet csak akkor köthet betétszerződést (szolgáltathat ki betétokiratot), illetőleg bocsáthat ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, ha a szerződés tartalmazza a törvénynek megfelelő figyelemfelhívást.

Ha az Országos Betétbiztosítási Alapban tagsággal rendelkező hitelintézet más jogi személy útján végez betétügyletet, a jogi személynek közölnie kell azt is, hogy mely hitelintézet megbízásából történik a betét elfogadása. Az értékpapírszerű formában kiállított betétokiraton feltűnően fel kell tüntetni, hogy az alapjául szolgáló szerződés takarékbetét-szerződés.

7.4.2. Üzletszabályzat bankhitel- és a bankkölcsönügyletnél

A bankhitel- és a bankkölcsönügylet általános szerződési feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell legalább

– a hitelintézet teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát,

– azt, hogy változtatható-e, és ha igen, milyen módon a kamat,

– a kamatszámítás módját,

– az egyéb díjakat és költségeket,

– a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket,

– a KHR-rel kapcsolatos adatkezelési szabályokat, a jogorvoslati lehetőségekre való figyelemfelhívással együtt.

7.4.3. Pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés

A pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában köthet. Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni.

A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módját, következményeit is.

A kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha szerződés ezt – külön pontban – a pénzügyi intézmény számára meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére egyértelműen lehetővé teszi.

Az üzletszabályzat kamatot, díjat vagy egyéb feltételeket érintő – az ügyfél számára kedvezőtlen – módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.

7.5. Bankszünnap

A hitelintézet évenként legfeljebb két bankszünnapot tarthat. A pénzügyi szolgáltatás meghatározott munkanapon történő ilyen szüneteltetése kiterjedhet

– a könyvelésre (könyvelési szünnap), vagy

– a pénztári szolgálatra (pénztári szünnap),

– a könyvelésre és a pénztári szolgálatra (könyvelési és pénztári szünnap).

A hitelintézet a bankszünnapot – tizenöt nappal megelőzően – legalább két országos napilapban köteles meghirdetni, valamint a Felügyeletnek és az MNB-nek bejelenteni.

A Felügyelet az MNB-vel egyetértésben a hitelintézet kérelmére bankszünnap tartását rendeli el. Az elrendelt bankszünnapok száma évenként három napnál nem lehet több.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. szeptember 15.) vegye figyelembe!