6. Befektetővédelem

6.1. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)

Magyarországon 1993-ban alakult meg az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), amely a betétbiztosítás terén váltotta fel a korábbi állami garanciát, amely addig biztosította a forint- és devizabetéteket.

Piacgazdaságokban a betétbiztosítás fontos intézménye a bankrendszernek, ugyanis ezeket az intézményeket is érintik a piaci folyamatok, így számolni kell az esetleges csőd veszélyével.

A rendszerváltás óta Magyarországot – szerencsére – elkerülték a jelentősebb bankcsődök. (Igaz, ez részben az állami konszolidációnak volt köszönhető.) Az azonban könnyen belátható, hogy egy hitelintézet bukásának nemcsak az egyes embereket és vállalkozásokat, hanem az egész nemzetgazdaságot érintő, súlyos következményei lehetnek. Épp ezért minden országnak érdekében áll, hogy megőrizze bankrendszere stabilitását, a hitelintézetek iránti befektetői bizalmat. Ennek egyik legfontosabb eleme a betétbiztosítás intézménye.

Az Országos Betétbiztosítási Alap az 1993. évi XXIV. törvény alapján jött létre és az év július 1-jén kezdte meg működését, összhangban az Európai Unió irányelveivel és gyakorlatával.

Az OBA a bankok, takarékszövetkezetek, lakás-takarékpénztárak által létrehozott alap. Ehhez a bankoknak, a szakosított hitelintézeteknek és a takarékszövetkezeteknek kötelező csatlakozniuk. Létrehozásával védik a hitelintézetek betéteseit oly módon, hogy a hitelintézetek által fizetett kötelező és rendszeres befizetésekből képezett pénzügyi alap terhére teljesítenek kifizetéseket a betétesek felé az esetleges banki fizetésképtelenség esetén.

Az alapot egy független igazgatótanács irányítja. Az MNB, a Magyar Bankszövetség, valamint az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség egy-egy taggal képviselteti magát az alap igazgatótanácsában. Gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, és megállapításairól az Országgyűlésnek számol be.

6.1.1. Az OBA hatásköre

Az OBA legfontosabb feladata, hogy a tagintézeteinél elhelyezett betétek befagyása esetén a felügyelet betétbefagyást megállapító határozatát követő 15 napon belül megkezdje a betétesek részére a biztosított betétek utáni kártalanítási összeg kifizetését.

6.1.1.1. Betétesek kártalanítása

Az OBA 2004. május 1-jétől az addigi 3 millió forint helyett már 6 millió forint kártalanítást fizet (a tőke- és kamatösszeg együttes figyelembevételével) hitelintézetenként és betétesenként. (Ez praktikusan azt jelenti, hogy abban az esetben, ha egy cégnek több bankban van számlája, befektetése, akkor az minden esetben 6 millió forint értékhatárig biztosított. Viszont ha egy cégnek vagy magánszemélynek ugyanannál a banknál többféle megtakarítási formában van pénze elhelyezve, akkor azt összevontan kezelik, és csak a 6 milliós összeghatárig garantált. Ugyancsak fontos megjegyezni, hogy a limit a tőke- és a kamatösszeg együttesét jelenti/jelentheti. Például, ha valakinek a tőkerésze 6 millió forint, akkor a kamatrész már nem garantált, de ha 5,5 millió forint a tőkerész, akkor az arra járó kamat már biztosított – természetesen a tőke összegével együttesen számolt maximum 6 millió forintig.)

Itt érdemes megjegyezni még azt is, hogy egy gazdasági társaság tulajdonosaként a cég nevében elhelyezett betétek és a magánszemélyként elhelyezettek természetesen külön-külön értékvédettek. Ez alól az egyéni vállalkozók kivételt képeznek, mert jogilag nem minősülnek gazdasági társaságnak, ezért egy személy háztartásának és egyéni vállalkozásának a banki számlái és betétei – a betétbiztosítás szempontjából – ugyanazon személy által elhelyezett betéteknek minősülnek! A hitelintézet fizetésképtelensége esetén a szóban lévő betétek összeadódnak, és azok után együttesen legfeljebb az érvényben lévő értékhatárig fizet az OBA.

6.1.1.2. Betétbiztosítási határ az Unióban

A betétbiztosítási határ emelését az európai uniós előírásokhoz való alkalmazkodás tette szükségessé, ugyanis az EU-tagországok betétbiztosítói legalább 20 ezer euró értékben fizetnek kártalanítást a betéttulajdonosoknak. (Összehasonlításként: ez a júniusi forintgyengülés hatása következtében 280 forint/euró árfolyamon számolva hazánkban 21 429 eurót jelent.)

Az Unió területén bejegyzett bankokban elhelyezett betéteket az alapítás országában működő betétbiztosítási intézmény biztosítja, így ha egy francia vagy osztrák bank határon átnyúló szolgáltatását igénybe véve, annak magyarországi fiókjánál helyezzük el pénzünket, az anyabank országában érvényes betétbiztosítási limitek vonatkoznak ránk. (Ez természetesen fordított esetben is igaz.)

Minden cégvezető, cégtulajdonos számára fontos tudni, hogy a betétbiztosítási összegek nem azonosak – a 20 000 eurós limit csak alsó határ –, Franciaországban például 70 000, Nagy-Britanniában 47 500, Csehországban 25 000 euró, de Belgiumban, Hollandiában és Ausztriában nem haladja meg a 20 000 eurót. Az eltérő feltétel fogyasztóvédelmi és tájékoztatási kötelezettséget ró a fióktelepet létesítő bankra, az ügyfelek számára ugyanis világossá kell tenni a betétbiztosítási limiteket és feltételeket.

6.1.1.3. Biztosított betétek

A betétbiztosítás kiterjed minden olyan betétre, amelyet természetes vagy jogi személy nevére szólóan helyeztek el az OBA valamely magyarországi székhelyű tagintézeténél vagy azok külföldi fiókjainál, és a betétes személye a hitelintézet nyilvántartásából egyértelműen azonosítható.

(Csak a tényszerűség kedvéért jegyezzük meg, hogy ez alól kivételt jelentenek a költségvetési szervek, a hitel- és biztosítóintézetek, befektetési alapok stb. által elhelyezett betétek, mivel ezektől az intézményektől joggal elvárható a szakszerű kockázatmérlegelés.)

A megemelkedett kártalanítási értékhatár az európai uniós csatlakozás előtt elhelyezett betétekre is vonatkozik. Védettek továbbá a 2003. január 1-je után váltott kötvények és letéti jegyek, amelyeket hitelintézet bocsátott ki.

Csak akkor tudunk befektetések, betételhelyezések esetén körültekintően eljárni, ha megjegyezzük, hogy nem minden banki termék (megtakarítási, befektetési forma) jelent automatikus védelmet. Nem védett pl. az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás, a kamatozó részvény, a szövetkezeti részjegy, a célrészjegy. A betétbiztosítás továbbra sem védi a bankok által 2003. január 1. előtt kibocsátott kötvényeket, letéti jegyeket. Nem terjed ki például a biztosítás a főleg bankoknál vásárolható nyílt vagy zárt végű befektetési alapok befektetési jegyeire sem.

6.1.2. Betétbiztosítási ombudsman

Az OBA a törvényben szabályozott elsődleges feladatai mellett küldetése részének tekinti a betétesek hitelintézetekbe vetett bizalmának erősítését. Ennek elősegítésére létrehozta a betétbiztosítási ombudsman intézményét.

Az eddig ismert hasonló intézményektől eltérően a betétbiztosítási ombudsman nem jelenik meg létező személyként. A technikai keretet adó internetes háttérben az OBA munkatársai dolgozzák fel a betétesek – remélhetőleg minél kevesebb számú - betétekkel kapcsolatos kifogásait és segítenek azok megoldásában.

6.1.3. Az OBA által biztosított hitelintézetek

Érdemes azon is gondolkodni, hogy OBA-garanciás vagy a nélküli terméket válasszunk. Piaci magyarázata lehetne annak, hogy egy nem OBA-termék magasabb kamatot fizessen, vagyis elvileg reális választási alternatíva lehetne az ügyfelek előtt, hogy alacsony kamatot és magas biztonságot, vagy magasabb kamatot és kisebb biztonságot válasszanak. Magyarországon azonban nem igazán számottevőek a különbségek a hozamok között. (Kivételt és jelentős hozameltérést mutattak a közelmúltban sorozatban "megdőlt" cégek, amelyek jelentős számú befektetőt károsítottak meg, és amelyeknek "természetesen" nem volt jogosítványuk a betétgyűjtésre. Betétet ugyanis csak hitelintézet gyűjthet, és azt csak betétbiztosítási védelem mellett fogadhat el. A hitelintézetek közé tartoznak a bankok, takarékszövetkezetek, lakás-takarékpénztárak és hitelszövetkezetek.

6.2. A betétbiztosítási önrész

Említettük már, hogy az OBA létrehozása és működése megfelel az Európai Unió betétbiztosítási irányelveinek, így annak megfelelő az az intézkedés is, miszerint betétbiztosítási önrész épült be a hazai szabályozásba.

Ez a 10 százalékban rögzített önrész gyakorlatilag azt a célt szolgálja, hogy a betétesek még körültekintőbben járjanak el a hitelintézetek kiválasztásában. Egy esetleges betétbefagyást követő kártalanítási eljárás során a 10 százalékos önrész a következő módon érvényesül: az OBA által fizetett kártalanítás mértéke 1 millió forintig 100 százalékban, az 1 millió forint összeghatár feletti betétrésznek pedig csak a 90 százalékát fizeti ki az OBA, de maximum személyenként és hitelintézetenként hatmillió forintot. (Ez a korlátozott felelősségvállalás a betétesnek a gyakorlatban azt jelenti, hogy a maximális 6 millió forintot alapul véve 1 millióig a teljes összeget fizetik, az azon felüli összeg 90 százalékát, tehát példánk esetében 4,5 millió forintot, vagyis összesen 5,5 millió forintot térít az OBA. Ez esetben a betétes önrésze 500 ezer forint.)

6.3. Kártalanítás

6.3.1. A kártalanítási igény bejelentése

Hitelintézeti csőd esetén a kártalanítási igényt formanyomtatványon kell bejelenteni az OBA-nak. A kártalanítási eljárás keretében az OBA az igény bejelentését és annak elbírálását követően – a tagintézeteinél elhelyezett betétek befagyása esetén a felügyelet betétbefagyást megállapító határozatát követő 15 napon belül, ill. a felszámolás közzétételét követő 15 napon belül – megkezdi a betétesek részére a biztosított betétek utáni kártalanítási összeg kifizetését.

A kártalanítási eljárásban minden igényt benyújtó, vagy a kártalanításra jogosult betétes személyre szóló "Elszámolási bizonylatot" kap, amelyen részletezve, betétenként vannak feltüntetve a kártalanítás összegei.

6.3.2. Követeléselévülés

A betétesek OBA-val szembeni követelései takarékbetétek esetén korlátlanok, egyéb betétek esetén, az elévülés szabályai alapján, 5 év alatt évülnek el. A letéti jegy a beváltásra előírt határidő lejártát követő tíz év alatt évül el, a kötvényen alapuló követelés nem évül el.

A letéti jegyek és banki kötvények közül azonban csak a 2003. január 1-je után kibocsátottak biztosítottak.

6.3.3. A kártalanítási összeg kifizetése

A kártalanítási összeget a betétes többféle úton: banki úton (átutalással, bankfiókban kézpénzben történő felvétellel, OBA betétbiztosítási kártyára utalással) vagy postai átutalási csekken keresztül kaphatja meg.

6.4. A Befektetővédelmi Alap (BEVA)

A Befektetővédelmi Alap (BEVA) a befektetési szolgáltatásról, az értékpapírok forgalomba hozataláról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CVI. törvény által 1997. április 14. napján a pénzpiacon működő Országos Betétbiztosítási Alap mintájára létrehozott befektetővédelmi intézmény.

A Befektetővédelmi Alap létrehozásával az volt a jogalkotó szándéka, hogy a befektetők részére (korlátozott mértékű) vagyoni védelmet nyújtson. Ez a védelem arra irányul, hogy a befektető kárát megtérítse vagy enyhítse olyan károk ellen, amelyek a befektetői kockázatnak nem szükségszerű velejárói.

Az alapot kötelezően azok a befektetési szolgáltatók hozzák létre, amelyek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye alapján biztosított tevékenységet folytatják.

6.4.1. Biztosított szolgáltatások

A biztosított befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek a következők:

– bizományosi tevékenység,

– kereskedelmi tevékenység,

– egyéni portfóliók egyedi kezelése a befektető által adott megbízás alapján (portfóliókezelés),

– értékpapírok letéti őrzése és az azzal kapcsolatos nyilvántartások vezetése,

– értékpapírletét-kezelés,

– ügyfélszámla-vezetés,

– értékpapírszámla-vezetés.

Az alap által biztosított tevékenységek engedélyezésének előfeltétele az alaphoz való csatlakozás és a tagsági díj befizetése.

Az ügyfélszámla-vezetési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező árutőzsdei szolgáltató saját maga határoz arról, hogy a BEVA tagja kíván-e lenni, vagy e tevékenységet a BEVA biztosítása nélkül végzi.

6.4.2. A BEVA hatásköre

A BEVA feladata: a befektetési szolgáltató által a Befektetővédelmi Alaphoz történt csatlakozást (azaz taggá válást) követően megkötött, bizományosi, kereskedelmi, portfóliókezelési, értékpapírletét-kezelési, letéti őrzési, értékpapírszámla-vezetési, illetve ügyfélszámla-vezetési tevékenység körében a befektetők javára kötött, biztosított szerződésből eredő követelés befagyása esetén meghatározott kártalanítási összeg fizetése, amennyiben ennek törvényi feltételei fennállnak.

A BEVA kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a bíróság a Befektetővédelmi Alap valamely tagjának a felszámolását rendeli el.

Az alap közleményben tájékoztatja a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről, módjáról. A kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor.

A kártalanítási feltételek fennállása esetén a BEVA – befektetőként és összevontan – 2004. december 31-éig legfeljebb egymillió forintig nyújtott térítést. A kártalanítás összege 2005. január 1-jétől kettőmillió forintra emelkedett.

Az OBA konstrukciójához hasonlóan ebben az esetben is az egymillió forintot meghaladó követelésnek csak a 90%-át fizeti meg a BEVA, a kár fennmaradó 10 százalékát, mint önrészt, a befektető viseli.

A kártalanítás maximális összege 2008. január 1-jétől hatmillió forintra változik.

A korlátozott vagyoni biztosítékot a Befektetővédelmi Alap, mint önálló jogi személy, a törvény rendelkezései, valamint saját szabályzatai alapján, tagjai díjbefizetései és egyéb bevételei felhasználásával nyújtja.

A BEVA sem a befektetési szolgáltatók működésének ellenőrzésére, sem az ezekkel kapcsolatos panaszos ügyekben való eljárásra nem jogosult.

(Ezekben az ügyekben a hatósági feladatokat ellátó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének van kompetenciája.)

A Befektetővédelmi Alap a hozzá forduló befektetőknek információt nyújt arról, hogy mely társaságok a tagjai, azok tagsága mikor kezdődött, illetve mikor szűnt meg.

Tájékoztatást nyújt továbbá arról is, hogy mikor és milyen feltételekkel veheti igénybe a befektető a kártalanítást.

6.4.3. A BEVA által biztosított intézmények

A tőkepiacról szóló törvény alapján a biztosított tevékenységet végző szervezet részére kötelező a Befektetővédelmi Alap-tagság, ilyen szervezet csak a Befektetővédelmi Alap tagjaként rendelkezhet a biztosított tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel. A biztosított befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől engedélyt kérő szervezet köteles csatlakozni a Befektetővédelmi Alaphoz.

6.4.4. BEVA-tagsággal rendelkező cégek

Az alábbiakban közöljük a BEVA-tagsággal rendelkező cégek listáját és tagságuk kezdetét. (Forrás: Befektetővédelmi Alap hivatalos honlapja, www.bva.hu – utolsó frissítés 2005. 09.)

Tagok neve, tagsági viszony kezdetének időpontja:

AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Rt.	2002. 12. 19.
Általános Értékforgalmi Bank Rt.	1997. 04. 14.
Biztonság Invest Értékpapírkereskedelmi Rt.	1997. 04. 14.
BNP Paribas Hungária Bank Rt.	1998. 01. 06.
Buda-Cash Brókerház Rt.	1997. 04. 14.
Budapest Hitel és Fejlesztési Bank Rt.	1997. 04. 14.
CA IB Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt.	2002. 10. 03.
Calyon Bank Magyarország Rt.	1998. 04. 28.
Cashline Értékpapír Rt.	1997. 04. 14.
CIB Befektetési Alapkezelő Rt.	2002. 10. 29.
CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt.	1998. 06. 04.	Citibank Rt.	1997. 09. 06.
Codex Értéktár és Értékpapír Rt.	1997. 04. 14.
Commerzbank (Budapest) Rt.	1997. 04. 14.
Concorde Befektetési Alapkezelő Rt.	2003. 01. 01.
Concorde Értékpapír Rt.	1997. 04. 14.
Credit Suisse Asset Management
Hungary Alapkezelő Rt.	2002. 03. 22.	Deutsche Bank Rt.	1997. 04. 14.
Dresdner Bank (Hungária) Rt.	2003. 05. 14.
EMITA Értékpapír Befektetési és Szolgáltató Rt.	2005. 07. 07.
Equilor Befektetési Rt.	1997. 04. 14.
EQUITAS Bróker Rt.	1997. 04. 14.
ERSTE Bank Befektetési Magyarország Rt.	1997. 04. 14.
ERSTE Bank Hungary Rt.	1997. 04. 14.
ERSTE Bank Magyarország
Befektetési Alapkezelő Rt.	2003. 01. 14.
Generali Alapkezelő Rt.	2002.12. 04.
Hamilton International Tőzsdeügynökség Rt.	2000. 08. 15.
Hanwha Bank Magyarország Rt.	1997. 04. 14.
Hungarograin Tőzsdeügynöki Szolgáltató Rt.	2003. 09. 15.
HVB Bank Hungary Rt.	1997. 04. 14.
IC Bank Rt.	2005. 08. 09.
ING Bank Rt.	1997. 04. 14.
ING Befektetési Alapkezelő Rt.	2002. 06. 18.
Inter-Európa Bank Rt.	1998. 02. 06.
K&H Equities (Hungary) Rt.	1997. 04. 14.
K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt.	1998. 03. 10.
KDB Bank (Magyarország) Rt.	2000. 04. 27.
KELER Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt.	2003. 01. 01.
Kereskedelmi és Hitelbank Rt.	1998. 09. 29.
Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.	1997. 04. 14.
Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt.	2002. 03. 08.
Magyarországi Volksbank Rt.	1998. 11. 12.
Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt.	1997. 04. 14.
OTP Alapkezelő Rt.	2002. 09. 30.
Pláninvest Bróker Rt.	1997.04. 14.
QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Rt.	2004. 07. 28.
QUAESTOR Értékpapír Rt.	1997. 04. 14.
Raiffeisen Bank Rt.	1997. 04. 14.
Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Rt.	2002. 12. 20.
Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Rt.	1997. 04. 14.
SPB Befektetési Rt.	2000. 11. 16.
SWAP Tőzsdeügynöki Rt.	1997. 04. 14.
UNIQA Vagyonkezelő Rt.	2003. 03. 18.
WestLB Hungária Bank Rt.	1998. 01. 01.

6.4.5. A kártalanítás szabályai

A Befektetővédelmi Alap kártalanítására azok a befektetők tarthatnak igényt, akik a BEVA tagjával a biztosított tevékenységek valamelyikére érvényes szerződést kötöttek, és e szerződés alapján a befektetési szolgáltató birtokába került, és nevükön nyilvántartott vagyont (értékpapír, pénz) a befektetési szolgáltató nem tudja kiadni számukra.

A BEVA által nyújtott biztosítás a bizományosi, kereskedelmi, portfoliókezelési, értékpapír-letéti őrzési, illetve letétkezelési, ügyfélszámla-vezetési és értékpapírszámla-vezetési tevékenység körében megkötött szerződésekre terjed ki.

Kártalanítás csak olyan esetben fizethető, ha a követelés alapjául szolgáló szerződést a Befektetővédelmi Alaphoz történt csatlakozás (azaz a taggá válás) után kötötték.

A kártalanítás körébe tartozik minden olyan befektető (jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság és természetes személy), aki a követeléséhez nem jut hozzá. (E körből a törvény kizárja a jogi személyek bizonyos körét, pl. intézményi befektetők, helyi önkormányzatok, tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok, költségvetési szervek.)

A befektetési szolgáltató a szerződést az üzletszabályzata által előírt módon írásban vagy írásbeli keretszerződés alapján, elektronikus úton rögzíteni köteles, és a befektetőnek a kártalanításhoz a követelését az írásba foglalt szerződéssel kell alátámasztania.

6.4.5.1. Kártalanítás kizárólag kérelemre

Kártalanítás megállapítására kizárólag a befektető kérelme alapján kerül sor. A kérelmet a BEVA által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, és ehhez mellékelni kell a követelés alapjául szolgáló szerződést. A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Akadályoztatás esetén a kérelem az akadály elhárulását követő harminc napon belül terjeszthető elő a határidő elmulasztásának indokolásával együtt.

A Befektetővédelmi Alap a befektető kártérítési igényét a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

– a jogosult az igénybejelentő lapot megfelelően tölti ki,

– a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést mellékeli,

– rendelkezésre áll a BEVA tagja által vezetett nyilvántartás.

A BEVA akkor is fizet, ha a befektető részére kártalanítás a fentiek szerint ugyan nem állapítható meg, viszont követelését jogerős bírósági határozattal igazolja. Ekkor a befektető a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül jelentheti be kártalanítás iránti igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó határozatot.

6.4.5.2. A kártalanítás megállapítása

A Befektetővédelmi Alap a befektető által benyújtott és szerződéssel alátámasztott követelését a BEVA összeveti a tagja által vezetett nyilvántartással, és annak megegyezése esetén, annak erejéig a BEVA megállapítja a kártalanítást. A kártalanítás megállapítása során a befektetőnek a BEVA tagjánál fennálló, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó valamennyi követelését össze kell számítani.

6.4.5.3. Kártalanítás – pénzben

A BEVA a kártalanítást pénzben nyújtja.

Amennyiben a kártalanítás értékpapír után jár, úgy annak összege az értékpapírnak a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kerül kiszámításra.

A kártalanítási feltételek fennállása esetén a BEVA – befektetőként és összevontan – 2004. december 31-éig legfeljebb egymillió forintig nyújtott térítést. A kártalanítás összege 2005. január 1-jétől kettőmillió forintra emelkedett. Az OBA konstrukciójához hasonlóan ebben az esetben is az egymillió forintot meghaladó követelésnek csak a 90 százalékát fizeti meg a BEVA, a kár fennmaradó 10 százalékát, mint önrészt, a befektető viseli. A kártalanítás maximális összege 2008. január 1-jétől hatmillió forintra változik.

A Befektetővédelmi Alap az elbírált kártalanítási kérelem eredményéről köteles az igénylőt értesíteni.

Kártalanítás megállapítása esetén a BEVA köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg haladéktalan, de legfeljebb az elbírálástól számított kilencven napon belül történő kifizetéséről.

Amennyiben a befektető vitatja a BEVA döntését, úgy polgári peres úton léphet fel vele szemben.