5.1. Alapfogalmak
5.1.1. A részvény fogalma
A részvény tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Tulajdonosa az adott részvénytársaság résztulajdonosává válik. Megilletik mindazon jogok (és ugyanakkor terhelik mindazon kötelezettségek), amelyeket a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény alapján a részvényes gyakorolhat.
5.1.2. A részvényes jogai
A részvényes jogai tagsági és vagyoni jogokra különíthetők el.
5.1.2.1. Tagsági jogok
Tagsági jogai alapján a részvényes:
– részt vehet a társaság közgyűlésén, felvilágosítást kérhet, illetve észrevételt tehet,
– szavazhat és indítványt tehet,
– betekintést kérhet a társaság tevékenységéről szóló jelentésekbe,
– élhet az ún. kisebbségi jogok igénybevételével
(a szavazatok egytizedével rendelkező részvényeseknek lehetőségük van közgyűlés összehívására, közgyűlésen valamely kérdés napirendre való felvetetésére, üzletvezetés megvizsgáltatására).
5.1.2.2. Vagyoni jogok
Vagyoni jogai alapján a részvényest megilleti:
– az osztalék, amely a részvénytársaság mérleg szerinti nyereségének a részvényre jutó arányos része,
– a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetén az egyéb jogosultak kielégítését követően megmaradt, felosztható vagyon arányos része.
5.1.3. A részvény fajtái
A részvény fajtája szerint lehet:
– törzsrészvény: valamennyi fent felsorolt jogot biztosítja,
– elsőbbségi részvény: bizonyos részvényesi jogok terén elsőbbséget biztosít, adott esetben más részvényesi jog korlátozásával (pl. osztalékelsőbbségi részvény),
– kamatozó részvény: tulajdonosát a részvény névértéke után az adózott eredményből előre meghatározott mértékű kamat illeti meg,
– dolgozói részvény: részvénytársaság dolgozói számára ingyenesen vagy kedvezményes áron kibocsátott részvény.
5.1.4. A részvénytársaságok működési formái
Részvénytársaság a részvények kibocsátása szempontjából alapvetően kétféleképpen működhet: zártkörűen, illetve nyilvánosan. Zártkörűen működő társaság részvényei csak előre egyedileg meghatározott befektetők számára hozzáférhetők, míg a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba, tehát bárki számára megvásárolhatók.
5.1.5. Tőzsdei részvények
A nyilvánosan működő részvénytársaságok papírjai bevezethetők a szabályozott piacra, a tőzsdére. A tőzsde a nyilvánosan kibocsátott értékpapírok hivatalos kereskedési platformja (Magyarországon a Budapesti Értéktőzsde – BÉT).
Tőzsdére való felkerülés legfontosabb indoka a kibocsátó számára a befektetőktől történő pénzgyűjtés, ami alternatívát jelent a hitelintézeti forrásszerzéshez képest. A befektetők számára pedig lehetővé válik a kibocsátó cég alapos megismerése, gazdálkodásának figyelemmel kísérése, amit a részvénykibocsátó tájékoztatási kötelezettsége garantál.
5.1.6. A részvénykereskedés szereplői
A részvénykereskedés fő szereplői a kibocsátók, a közvetítők és a befektetők.
A részvénykibocsátók a fent említett nyilvánosan működő részvénytáraságok. A befektetők a magán- vagy intézményi befektetők, ez utóbbiak például a befektetési alapok, biztosítótársaságok, nyugdíjpénztárak. A közvetítők (befektetési szolgáltató vagy ilyen tevékenységre engedéllyel rendelkező bank) a kibocsátó és a befektető közötti adásvétel lebonyolításában működnek közre, mivel a befektető közvetlenül nem vásárolhat tőzsdei részvényeket.
5.1.7. A részvény megjelenítése
A részvényeket ma már nem nyomtatják ki, hanem ún. dematerializált formában, vagyis nem papíralapon jelennek meg. Ez azt jelenti, hogy a mai részvény már csak egy számítógépes jelsorozat, adásvétele során is elektronikus módon rögzítik a tulajdonosváltást, és a részvény tulajdonjogát ez a nyilvántartás bizonyítja.
5.1.8. A részvény mint befektetési forma
A részvény befektetési jellege két dolgot jelent: egyrészt a részvények után a társaságok az üzleti év során elért hasznukból a közgyűlés döntésének megfelelően osztalékot fizethetnek, másrészt a részvények adásvételével árfolyamnyereségre lehet szert tenni. Ez utóbbi befektetési lehetőség értelemszerűen elsősorban a tőzsdére bevezetett részvényekre vonatkozik, hiszen ezek kapcsán biztosított a megfelelő likviditás (azaz bármikor készpénzzé tehető) és a részvény árfolyamát biztosító információk teljes körű nyilvánossága. A részvény árfolyamát alapvetően a kibocsátó vállalat piaci pozíciója befolyásolja, egy vállalat piaci helyzetét pedig számtalan olyan tényező határozza meg, amelyeket nehéz előre látni, például milyen kilátásai vannak az adott cégnek a közeljövőre vagy hosszabb távon, milyen a hasonló területen tevékenykedő egyéb cégek helyzete, hogyan ítélik meg a vezetőség munkáját stb. Emellett a részvényárakat az egész ország makrogazdasági helyzete, alkalmazott gazdaságpolitikája is befolyásolja, sőt olyan kisebbnek számító tőzsdék árfolyamára, mint amilyen a magyar BÉT is, az uniós, illetve amerikai és japán piacokon zajló folyamatok is jelentős hatást gyakorolnak.
A részvény kockázatos befektetési forma, nincs előre rögzített hozama, így a részvény áralakulásától függően jelentős nyereségre tehetünk szert, kedvezőtlen esetben azonban veszteséget is elszenvedhetünk. A részvényeknek nincs lejárata, ezért a befektetett pénzt (rosszabb esetben – kedvezőtlen árfolyam-alakulás esetén – annak egy részét) csak az értékpapír eladásával kaphatjuk vissza.
5.2. Tőzsdei részvények vásárlása és eladása
Első lépésként értékpapírszámla-szerződést kell kötni az adott bankkal, illetve brókercéggel. (A számlanyitással, megbízásokkal kapcsolatos kondíciók és az ezekhez kapcsolódó díjtételek a különböző bankoknál és brókercégeknél eltérőek lehetnek.)
Az értékpapírok számlán való nyilvántartásának előnye, hogy a megbízó egy számlakivonat keretében értesül valamennyi, a számláján elhelyezett értékpapír időszaki nyitó és záró állományáról, azok tájékoztató jellegű piaci értékéről, a forgalmi műveletekről (pl. értékpapír-adásvételi ügyletek elszámolási tételei) és a letétkezeléshez kapcsolódóan történt pénzmozgásokról (beérkezett bevételek, adólevonások, jutalékok elszámolása).
5.2.1. Az értékpapírszámla nyitásához szükséges dokumentumok
1. Társasági szerződés. (Gazdasági társaságok számlanyitásának előfeltétele, hogy a számlatulajdonos eredeti okmányokkal igazolja a cégalapítást és a cégbejegyzést: közjegyző, ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett alapító okirat, alapszabály csatolásával.)
2. Aláírási címpéldány. [A számlanyitáskor a gazdálkodó vagy egyéb szervezet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a megbízott bank vagy brókercég rendelkezésére bocsátja a képviseletére feljogosított személy(ek) közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát, valamint a számla feletti rendelkezésre – képviselő írásbeli felhatalmazása alapján – feljogosított személy(ek) nevét és aláírásmintáját.]
3. Harminc napnál nem régebbi cégkivonat. (Hiteles cégkivonatként a Cégbíróság vagy az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálata által kibocsátott okmány fogadható el.)
4. A számlanyitáshoz az üzletfélnek be kell mutatnia a KSH egységes statisztikai számjeléről és az adószámáról szóló igazolást.
(Még be nem jegyzett gazdasági társaságok esetében be kell mutatni a Cégbíróság által kiadott Tanúsítványt, mely okmánnyal a számlatulajdonos igazolja, hogy a cégbírósági bejegyzés iránti kérelmet benyújtották. A számlatulajdonos tudomásul veszi, hogy a megnyitott értékpapírszámla terhére, illetve javára a megbízott megbízást mindaddig nem teljesít, amíg a számlatulajdonos nem igazolta a cégbírósági bejegyzés kezdeményezését, valamint nem közölte adószámát.)
Ha a számlatulajdonosnak, illetve képviselőjének az adataiban változás történik, azt kötelesek a számlavezetőnél bejelenteni.
5.2.2. Megbízás az értékpapírszámla-szerződés megkötésére
A megbízó az értékpapírszámla-szerződés megkötését követően adhat megbízást, ha elegendő pénzösszeg áll rendelkezésre a számláján. A megbízás lehet vételi vagy eladási megbízás.
Piaci áras vételi megbízás meghatározott kibocsátó(k) részvényeinek a tőkepiacon éppen aktuális összegen történő megvásárlására szól.
A limitáras megbízás a papír egy maximumösszegnél nem drágábban történő megvétele egy adott időszakon belül – maximum 30 nap.
A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett értékpapírokra vonatkozó megbízások esetén tárgynapi érvényességgel a bankok és brókercégek általában azokat a megbízásokat fogadhatják el, amelyek a tőzsdei kereskedési időszak lezárását megelőző egy órán belül átadásra kerültek. (A bankok és brókercégek gyakorlata e tekintetben is eltérhet egymástól.)
A fent említett határidő után felvett megbízásokat másnapi érvényességgel rögzítik. A megbízás időtartama akár 30 nap is lehet. Piaci áras vételi megbízás esetében a megbízás időtartama maximum 3 nap.
5.2.2.1. Vételi megbízás
A bizományosi szerződés megkötésekor a megbízónak a vételi árat és a bizományosi jutalékot be kell fizetnie készpénzben vagy átutalással. Vételi megbízás esetén lehetőség van piaci ár megadására.
További lehetőségként az ügyfelek a megbízás érvényességének első napjaként későbbi időpontot is megjelölhetnek. Limitáras megbízás esetén egy hónappal, piaci áras megbízás esetén egy nappal el is lehet halasztani az érvényesség kezdőnapját.
A megbízók a vásárolt értékpapírokat a teljesítést követő 3. munkanapon írják jóvá, illetve az esetleges visszajáró összeget is ezen a napon fizetik ki részükre. Ennek a 3 napos "csúszásnak" az az oka, hogy a KELER Rt. – mint törvény által kötelezően előírt közvetítő – 3 munkanap alatt számolja el a tőzsdei tranzakciókat, azaz T+3. napon írja jóvá a bank vagy a brókercég KELER Rt.-nél vezetett számláját.
A KELER – Központi Elszámolóház és Értéktár Rt., az Épt. (1996. évi CXI.) tizedik részének szabályai alapján működő elszámolóház – "kvázi nagykereskedelmi" szolgáltatásokat nyújt, és infrastruktúrát biztosít a magyar tőkepiac szereplői, közvetítői számára. Közvetlen partnerei a befektetési szolgáltatók, brókercégek, bankok és értékpapírt kibocsátó vállalatok. Az elszámolóház lehetővé teszi, hogy a piaci szereplők megkötött értékpapír-kereskedelmi tranzakciói kockázatmentesen, gyorsan és hatékonyan elszámolódjanak, azaz pénz és értékpapír gazdát cseréljen).
5.2.2.2.Eladási megbízás
Az értékpapírok tőzsdei eladása során a befektetők árfolyamnyereséghez juthatnak. Árfolyamnyereség akkor keletkezik, ha az értékpapír elidegenítéséért kapott bevétel meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított összeget.
Az árfolyamnyereség megállapításánál figyelembe vehetők a járulékos költségek. (Járulékos költségnek minősülnek azok a kiadások, amelyeket az értékpapír adásvétele során az értékpapír forgalmazásával üzletszerűen foglalkozó kifizetőnek – a mindenkor hatályos üzletszabályzatban rögzített feltételek szerint – igazoltan megfizettek. Amennyiben a megszerzésre fordított összeg az előzőek szerint nem állapítható meg, a bevétel 25%-a az árfolyamnyereség.)
5.3. Részvények listája
A bankok és brókercégek jelenleg az alábbi, a Budapesti Értéktőzsdén szerepelő "A" és "B" kategóriás részvényekre vehetnek fel megbízatást.
A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a részvényszekcióban kereskedett értékpapírok. (Forrás: a Budapesti Értéktőzsde hivatalos honlapja – www.bet.hu.)
5.3.1. "A" kategória (20 értékpapír-sorozat)
Állami Nyomda Nyrt. névre szóló törzsrészvény
BorsodChem Rt. névre szóló törzsrészvény
Danubius Hotels Nyrt. névre szóló törzsrészvény
DÉMÁSZ Nyrt. névre szóló törzsrészvény
Egis Nyrt. névre szóló törzsrészvény
FHB Nyrt. névre szóló törzsrészvény
FOTEX Nyrt. névre szóló törzsrészvény
Globus Rt. névre szóló törzsrészvény
Graphisoft SE névre szóló törzsrészvény
Inter-Európa Bank Rt. névre szóló törzsrészvény
Linamar Rt. névre szóló törzsrészvény
MAGYAR TELEKOM Nyrt. névre szóló törzsrészvény
MOL Rt. névre szóló törzsrészvény
OTP Bank Nyrt. névre szóló törzsrészvény
PANNONPLAST Nyrt. névre szóló törzsrészvény
Rába Nyrt. névre szóló törzsrészvény
Richter Gedeon Rt. névre szóló törzsrészvény
SYNERGON névre szóló törzsrészvény
TVK Rt. névre szóló törzsrészvény
ZWACK Unicum Rt. névre szóló törzsrészvény
5.3.2. "B" kategória (23 értékpapír-sorozat)
Agrimill – Agrimpex Rt. névre szóló törzsrészvény
BIF Nyrt. névre szóló törzsrészvény
Csepel Holding Rt. névre szóló törzsrészvény
econet.hu Nyrt. névre szóló törzsrészvény
EHEP Nyrt. névre szóló törzsrészvény
ELMů Rt. névre szóló törzsrészvény
ÉMÁSZ Rt. névre szóló törzsrészvény
Forrás Rt. "A" sorozatú névre szóló törzsrészvény
Forrás Rt. "B" sorozat névre szóló osztalékelsőbbségi részvény
FreeSoft Rt. névre szóló törzsrészvény
Gardénia Rt. névre szóló törzsrészvény
Humet Rt. névre szóló törzsrészvény
Hungagent Rt. névre szóló törzsrészvény
KARTONPACK Nyrt. névre szóló törzsrészvény
Konzum Rt. névre szóló törzsrészvény
NABI Rt. névre szóló törzsrészvény
Novotrade Befektetési Nyrt. névre szóló törzsrészvény
Pannon-Váltó Rt. névre szóló törzsrészvény
Pannonflax Rt. névre szóló törzsrészvény
Phylaxia Pharma Rt. névre szóló törzsrészvény
Quaestor Rt. névre szóló törzsrészvény
Skoglund Holding Rt. névre szóló törzsrészvény
Székesfehérvári Hűtőipari Nyrt. névre szóló törzsrészvény
5.4. A részvényekre vonatkozó kereskedési típusok
5.4.1. Azonnali piac
Az azonnali piacon a kereskedés két szekcióban zajlik, a Részvény és a Hitelpapír Szekciókban.
Az azonnali piaci ügyletnél, melynek tárgya valamilyen értékpapír, az adásvételi szerződés megkötése és az ügylet teljesítése időben nem szakad el egymástól, az eltérés legfeljebb néhány napra korlátozódik. Az eladónak ez időn belül kell szállítania az értékpapírokat, a vevőnek a szállítással egyidejűleg az ellenértéket ki kell egyenlítenie.
5.4.2. Derivatív piac
A tőzsdei határidős és opciós termékek a származtatott (származékos) pénzügyi termékek családjába tartoznak. A származtatott termék elnevezés onnan ered, hogy ezen termékek ára egy úgynevezett alaptermék árából származtatható.
5.4.3. Határidős termékek
A határidős szerződés keretében az üzletkötő felek kötelezettséget vállalnak:
– egy adott termék (alaptermék)
– előre meghatározott mennyiségének
– előre rögzített áron (határidős ár) és
– meghatározott jövőbeni időpontban történő adásvételére.
A BÉT jelenlegi egyedi részvény- és indexalapú termékei: Egyedi részvényalapú termékek: a BÉT valamennyi "A" kategóriában jegyzett részvényekre szóló határidős termékek mellett a "B" kategória leglikvidebb részvényein alapuló határidős kontraktusokat vezetett be. Az egyes részvénykontraktusokra hat különböző lejáratra lehet üzletet kötni.
Indexalapú termékek: A BÉT-en a BUX-indexre szóló határidős termékek nyolc különböző lejáratára lehet üzletet kötni. A teljesítés pénzügyi elszámolással történik.
A BUX elméleti határidős árának kalkulálásánál az indexben szereplő részvények osztalékfizetését nem kell figyelembe venni, tekintve, hogy az index számolása során azok hatása korrigálásra kerül.
5.4.4. A megbízások technikai módozatai
A technológia fejlődése a tőzsdei kereskedésre is hatott, így manapság a személyes megbízás mellett egyre jellemzőbb a telefonon vagy interneten keresztül adott megbízás, sőt mobiltelefonon szöveges üzenet formájában is figyelemmel lehet már követni a tőzsdei árfolyamokat, illetve be lehet kapcsolódni a kereskedésbe.
A megbízó attól függő technikai módszerrel teheti megbízásait, hogy abban szolgáltatójával (bankjával, brókercégével) előzetesen írásban miképp állapodott meg.
5.5. Tőzsdei kereskedési idő és kereskedési szakaszok
A Budapesti Értéktőzsdén a kereskedés három szakaszra oszlik, és jelenleg, tőzsdei napokon 8.30-tól 16.40-ig tart.
A kereskedés szakaszai:
Nyitó szakasz:
8.30-9.00 - Ajánlatgyűjtés (9.00-kor egyensúlyi áras algoritmus keretében meghatározódik a nyitó ár)
Szabad szakasz
9.00-16.30 - Folyamatos ajánlatpárosítás
Záró szakasz (csak a határidős piacon)
16.30-16.40 - Ajánlatgyűjtés (16.40-kor egyensúlyi áras algoritmus keretében meghatározódik a záró ár)
5.5.1. A tőzsdei kereskedés napi maximális ármozgása és a kereskedés felfüggesztésének esetei
A Budapesti Értéktőzsde kereskedési szabályzatában rögzítették azt a maximális napi ármozgást, amelynél az ár többet nem mozoghat, és az adott részvényt vagy részvényeket felfüggesztik.
A kereskedés felfüggesztése napi ármozgás miatt:
– "A" kategóriás részvény esetén: ą 15% ármozgás a bázisárhoz viszonyítva,
– "B" kategóriás részvény esetén: ą 20% ármozgás a bázisárhoz viszonyítva,
– minden részvény esetében (2-10 percre): ą 10%-os árelmozdulás esetén.
A kereskedés szüneteltethető vállalati esemény miatt is:
– A kibocsátó kérheti a papír felfüggesztését maximum 3 napra (10 nap felügyeleti engedéllyel).
– Technikai szünet (60 perc).
5.6. Tőzsdei kereskedés költségtételei
A bank vagy brókercég nyilvántartja a számlatulajdonos értékpapírjait, teljesíti megbízásait, és szolgáltatásaiért díjakat számít fel, melyek mértékét az adott szolgáltató mindenkor hatályos értékpapír-üzletági szolgáltatásainak díjtételeiről szóló hirdetménye tartalmazza. Ebből következően ezek a díjtételek az egyes szolgáltatók esetében eltérhetnek egymástól.
Egyes tőzsdei szolgáltatások díjtételei négy szolgáltató összehasonlításában. (Az adatok tájékoztató jellegűek, az éppen aktuális kondíciókat az egyes bankoknak és brókercégeknek a megbízás időpontjában hatályos üzletidíj-jegyzéke tartalmazza.)
Értékpapírszámla nyitása a legtöbb szolgáltatónál ingyenes.
A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvénymegbízások
– CIB: árfolyamérték 0,9%, a minimum 3500 Ft,
– ERSTE: árfolyamérték 0,7%, a minimum 3000 Ft,
– HVB: árfolyamérték 1,0%, a minimum 3000 Ft
– OTP: 0-5 M Ft között árfolyamérték 0,7%, min. 3000 Ft,
(vételi megbízás esetén),
0-5 M Ft között árfolyamérték 0,9%, min. 3000 Ft
(eladási megbízás esetén),
5-30 M Ft között 35 000 Ft + 5 M Ft feletti rész 0,4%-a
(vételi megbízás esetén),
5- 30 M Ft között 45 000 Ft.+ 5 M Ft feletti rész 0,7%-a
(eladási megbízás esetén),
30-100 M Ft között 135 000 Ft + 30 M Ft feletti rész 0,3%-a
(vételi megbízás esetén),
30-100 M Ft között 220 000 Ft + 30 M Ft feletti rész 0,5%-a
(eladási megbízás esetén),
100 M Ft felett 345 000 Ft + 100 M Ft feletti rész 0,2%-a
(vételi megbízás esetén),
100 M Ft felett 570 000 Ft + 100 M Ft feletti rész 0,3%-a
(eladási megbízás esetén).
Megbízás módosításának, visszavonásának díja:
CIB: 500 Ft.
OTP: 500 Ft.
ERSTE: ingyenes.
5.7. Tőzsdei árfolyamnyereség adózásának szabályai
A befektetők az értékpapírok tőzsdei eladása során árfolyamnyereséghez juthatnak. Árfolyamnyereségről akkor beszélhetünk, ha az értékpapír elidegenítéséért kapott bevétel meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított összeget.
Az árfolyamnyereség megállapításánál figyelembe vehetők a járulékos költségek. (Járulékos költségnek minősülnek azok a kiadások, amelyeket az értékpapír adásvétele során az értékpapír forgalmazásával üzletszerűen foglalkozó kifizetőnek – a mindenkor hatályos üzletszabályzatban rögzített feltételek szerint – igazoltan megfizettek. Amennyiben a megszerzésre fordított összeg az előzőek szerint nem állapítható meg, a bevétel 25%-a az árfolyamnyereség.)
A befektetési szolgáltató az ügyletekről igazolást állít ki az ügyfelek felé. A befektetési szolgáltató az igazolásokról évente egyszer adatot szolgáltat az adóhatóság felé.
A tőzsdei kereskedelem során előfordulhat, hogy a megbízót az ügyletek során veszteség éri.
A megbízónak a tőzsdei ügyletekből származó nyereségei és veszteségei szembeállíthatók egymással, vagyis a nyereséggel szemben elszámolható a tőzsdei ügyletek vesztesége is.
Ez év őszéig a hatályos törvények szerint a befektetőnek a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmét nem terhelte adókötelezettség, de 2006. szeptember 1-jétől 20%-os adó terheli a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmet:
– értékpapíron elért árfolyamnyereséget,
– összetett vagy származtatott ügylet elszámolt nyereségét.
A céges befektetőket terhelő egyéb adófajták (pl. osztalékadó) tekintetében a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó általános adózási szabályok továbbra is érvényesek.
