4.1. A befektetési alap ismérvei
4.1.1. A befektetési alap fogalma
A befektetési alap olyan eszköz, amely azt teszi lehetővé, hogy az egyes befektetők megtakarításaikat egyszerű, biztonságos és költséghatékony módon, a kockázatok megosztásával fektethessék be az értékpapír- és (ingatlanalapok esetében) az ingatlanpiacon.
Az alap – a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) meghatározása szerint – a befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg, melyet az alapkezelő (egyéb intézmények közreműködésével) hoz létre és kezel. Az egyes befektetők részesedését ebből a közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg. Az, hogy a közös vagyontömegből adott pillanatban mennyi jut egy befektetési jegyre, az egy jegyre jutó nettó eszközérték (a befektetési jegy árfolyama) mutatja meg. Ennek kiszámításához az alap vagyonának értékét – az egyes eszközök aktuális piaci értékét alapul véve - folyamatosan meg kell állapítani, ez az alap nettó eszközértéke. Fontos, hogy a nettó eszközérték már tartalmazza a költségeket, így gyakorlatilag tiszta vagyoni értéket testesít meg, teoretikusan ez az az érték, amennyiért az alap vagyona értékesíthető lenne. A befektetési jegyek értéke tehát közvetlenül függ az alap tulajdonában lévő befektetések értékének változásától. Ez egyben a legszemléletesebb különbség pl. a bankbetétekkel szemben, mivel utóbbiak esetében – szemben az értékpapír-befektetésekkel – a befektetők nem viselik a mögöttes befektetések kockázatát, ennek a kockázatmentességnek ugyanakkor természetesen ára van.
4.1.2. A befektetési alap kockázata
Fontos tudni a befektetések alapvető törvényszerűségét: a hozamok jellemzően együtt járnak a kockázattal, amely utóbbi gyakorlatilag a befektetés értékének változékonyságával ragadható meg. Magasabb kockázatokhoz jellemzően magasabb hozamszintek párosulnak, ezért a befektetőknek befektetési döntésük meghozatalánál mindig a két tényezőt együttesen kell figyelembe venniük.
4.1.3. Alapfogalmak
A befektetési alapokat működtető intézményi háttér legfontosabb szereplői a BAMOSZ meghatározása szerint az alábbiak:
4.1.3.1. Alapkezelő
Az alapkezelő társaság feladata az alap létrehozatala, a befektetési döntések meghozatala, végrehajtása és adminisztrálása, továbbá a befektetők tájékoztatása. Fontos, biztonságot növelő szabály, hogy az alapkezelő az alap számára értékpapírszámlát nem vezethet, így közvetlenül nem rendelkezhet az alap eszközei felett, e feladat a letétkezelő bankra hárul.
4.1.3.2. Letétkezelő
A letétkezelő bank legfontosabb feladata az alap eszközeinek őrzése, az értékpapírügyletek technikai lebonyolítása, az alap nettó eszközértékének megállapítása és közzététele. Feladatainak ellátásával egyúttal ellenőrzi is az alapkezelő tevékenységét.
4.1.3.3. Forgalmazók
A forgalmazók feladata a befektetési jegyek forgalmazása, a bektetők információkkal, tájékoztatókkal való ellátása.
4.1.3.4. Könyvvizsgáló
A könyvvizsgáló feladata az alap éves beszámolójának auditálása, nyilvántartásainak ellenőrzése.
4.1.3.5. Felügyelet
A felügyelet engedélyezi az alapok létrehozatalát, folyamatosan ellenőrzi az alapkezelő és a letétkezelő tevékenységét.
4.1.3.6. Ingatlanértékelő
Az ingatlanértékelő feladata az ingatlanalapok tulajdonában lévő ingatlanok értékének megállapítása.
4.1.3.7. Tanácsadók
Az alapkezelő a befektetési alap portfóliójának kialakításához egyéb tanácsadókat is igénybe vehet. A tanácsadókat szintén be kell mutatni az alap tájékoztatójában.
4.1.4. A befektetési alapok előnyei
A befektetési alapok az utóbbi évtizedekben világszerte hatalmas fejlődésen mentek keresztül, gyakorlatilag minden fejlett országban népszerű és széles körben alkalmazott pénzügyi termékké váltak. Habár történetük Magyarországon még csak alig több, mint tíz évre terjed ki, fejlődésük hazánkban is látványos volt, mára a lakossági megtakarításokon belül 10 százalékos arányt mondhatnak magukénak.
Sikerüket egyértelműen azoknak az előnyöknek köszönhetik, amelyekkel az alapok rendelkeznek az egyéb befektetési lehetőségekkel összehasonlítva.
4.1.4.1. Méretgazdaságosság, költséghatékonyság
Nyilvánvaló, hogy egy adott méret alatt nem igazán éri meg közvetlen értékpapír-befektetéseket eszközölni, mivel az egyszeri befektetések relatív költsége így lényegesen magasabb. A befektetések összpontosítása a relatív költségek mérséklésével ezáltal igen jelentős hozamnövelő tényező.
4.1.4.2. Kockázatok megosztása
Elméleti úton is igazolható, hogy a befektetések különböző eszközök közötti megosztásával a kockázat hatékonyan csökkenthető, azaz pl. két ugyanolyan szintű kockázatot megtestesítő eszközből összeállított portfólió együttes kockázata kisebb (feltéve, hogy az eszközök árfolyama nem mozog tökéletesen együtt), ezzel párhuzamosan ugyanakkor nem csökken a várható átlagos hozam. Gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy minél több eszközből állítunk össze egy portfóliót, az ebből fakadó kockázatcsökkenés annál nagyobb lesz. Ilyen szintű kockázatmegosztásra ugyanakkor az egyes befektetők nem képesek, ezt az előnyt a befektetési alapokon keresztül tudják csak elérni.
4.1.4.3. Likviditás
A nyílt végű befektetési alapok egyik behozhatatlan előnye minden más megtakarítási formával szemben az egyedülálló likviditás, azaz a befektetők minimális költséggel, rugalmasan tudják változtatni a befektetésük nagyságát.
4.1.4.4. Szakértelem
Nyilvánvaló, hogy az értékpapírpiacok jelenlegi fejlettségi szintje mellett a befektetésekhez szükség van megfelelő szakértelemre, ezt viszont csak megfelelő szakemberek tudják nyújtani. Jellemző, hogy egy-egy alapkezelőn belül az egyes részpiacokkal is különböző, erre specializálódott portfóliómenedzserek foglalkoznak.
4.1.4.5. Nyilvánosság, információk
Az alapok esetében minden más kollektív megtakarítási formánál szélesebb körű az információszolgáltatás a befektetők felé a különböző jelentéseken, tájékoztatókon keresztül. Ezáltal az alapok a befektetők számára a legátláthatóbb kollektív befektetési formának tekinthetők.
4.1.4.6. Biztonság, intézményi garanciák
A befektetési alapokra, alapkezelőkre szigorú törvényi szabályozás vonatkozik, melyet tovább erősít, hogy mind az alapok, mind az alapkezelők működése az egyéb pénzügyi intézményekkel összehasonlítva sokkal áttekinthetőbb és ellenőrizhetőbb. A befektetések biztonságát az alapok esetében egyedülálló, szigorúan szabályozott intézményrendszer garantálja. Ennek lényege, hogy a főbb feladatok különböző intézmények között meg vannak osztva, amelyek ezáltal egymást is folyamatosan ellenőrzik, a biztonság egyedülállóan magas szintjét nyújtva.
4.2. A befektetési alapok típusai
Ahány befektető, annyi befektetői igény merülhet fel, ezért az alapkezelők is a különböző befektetési politikájú alapok széles körét kínálják, valamint ezen túlmenően a törvényi szabályozás is az alapok különböző fajtáit, típusait különbözteti meg. A különböző fogalmak közötti eligazodást segítendő, az alábbiakban szeretnénk röviden áttekinteni az alapok főbb típusai, kategóriáit.
4.2.1. Nyílt és zárt végű alapok
A befektetési jegyek likviditása (visszaválthatósága) szempontjából az alapok két fő csoportra oszthatók. A nyílt végű alapok esetében a befektetési jegyek folyamatosan vásárolhatók, illetve visszaválthatók, míg zárt végű alapok esetében a visszaváltásra csak a futamidő lejártával, az alap megszüntetésével kerülhet sor. Ez utóbbi alapok gyakran sajátos befektetési célra jönnek létre, mely esetében a likviditás korlátozása szükséges lehet.
4.2.2. Nyilvános és zártkörű alapok
Nyilvánosság szempontjából vannak nyilvános és zártkörű alapok, ez utóbbiakat a befektetők egy előre meghatározott köre számára hozza létre az alapkezelő.
4.2.3. Index alapok, alapok alapjai, származtatott ügyletekbe fektető alapok
A törvényi szabályozás a működési sajátosságoknak és az ehhez kapcsoló befektetési korlátoknak, előírásoknak megfelelően többféle alaptípust különböztet meg. Így a leginkább általánosnak tekinthető értékpapíralapok mellett, illetve ezeken belül vannak ún. index alapok (ezek gyakorlatilag lemásolják egyes tőkepiaci idexek összetételét), alapok alapjai (kizárólag más alapok befektetési jegyeit veszik) és származtatott ügyletekbe fektető alapok. Ez utóbbiakra jellemző, hogy sokkal szabadabban köthetnek ún. származtatott ügyleteket, melynek célja vagy a magasabb hozam/kockázati szint elérése, vagy épp ellenkezőleg, az értékpapír-piaci kockázatok csökkentése (ilyen formában jön létre a garantált hozamokat ígérő alapok többsége).
4.2.4. Ingatlanalapok
Külön kategóriát képviselnek az ingatlanalapok, amelyek közvetlenül ingatlanbefektetéseket valósítanak meg, értékpapírokat kizárólag likviditási célból vásárolnak.
A fentieken túlmenően az alapok megkülönböztetésének legfontosabb szempontja az adott alap befektetési politikája. Annak ellenére, hogy gyakorlatilag nincs két azonos befektetési politikájú alap, a piaci és befektetői igények miatt hamar kialakult az alapok kategorizálása iránti igény, melynek célja, hogy segítse a befektetők eligazodását, illetve megteremtse a múltbeli teljesítmények tisztességes összehasonlíthatóságának feltételeit.
Az alapok kategorizálásának világszerte széles körű és egymástól különbőző gyakorlata terjedt el, Magyarországon a BAMOSZ ad ajánlást tagjai számára e téren. Az alapok kategorizálásának szintén több szempontja lehet, a besorolási szempontok, kategóriák száma elsősorban az alapok sokféleségének mértékétől függ. A kategorizálás elsődleges szempontja általában a mögöttes értékpapírok kockázatossága, illetve a befektetések földrajzi megoszlása.
4.2.5. A BAMOSZ által nyilvántartott kategóriák
Magyarországon 2005. április 1-je óta a BAMOSZ ajánlásának megfelelően az alábbi kategóriákba sorolják az egyes értékpapíralapokat:
4.2.5.1. Likviditási alapok
A korábbi pénzpiaci alapokon belül azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfólióban lévő kötvény jellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg a három hónapot.
4.2.5.2. Pénzpiaci alapok
Azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfólióban lévő kötvény jellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg az egy évet.
4.2.5.3. Rövid kötvényalapok
Azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfólióban lévő kötvény jellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje 1-3 év.
4.2.5.4. Hosszú kötvényalapok
Azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfólióban lévő kötvény jellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 évet.
4.2.5.5. Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok
A portfólióban lévő részvény típusú eszközök aránya nem haladja meg a 30 százalékot.
4.2.5.6. Kiegyensúlyozott vegyes alapok
A portfólióban lévő részvény típusú eszközök aránya 30-70 százalék közötti.
4.2.5.7. Részvénytúlsúlyos alapok
A portfólióban lévő részvény típusú eszközök aránya 70-90 százalék közötti.
4.2.5.8. Tiszta részvényalap
A portfólióban lévő részvény típusú eszközök aránya meghaladja a 90 százalékot.
4.2.5.9. Garantált alapok
Hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok.
4.2.5.10. Származtatott alapok
A származtatott alapok olyan származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé.
4.2.5.11. Ingatlanforgalmazó alapok
Az ingatlanforgalmazó alapok olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30 százalék.
4.2.5.12. Ingatlanfejlesztő alapok
Az ingatlanfejlesztő alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 60 százalék.
4.2.5.13. Egyéb, be nem sorolt alap
Azon alapok, amelyek befektetési politikájuk szerint egyetlen fent felsorolt kategóriába sem tartoznak, a kimutatásokban "egyéb, be nem sorolt alap"-ként szerepelnek. A befektetési alapokba fektető alapokat a mögöttes termék(ek) kategóriájának megfelelően kell kategóriába sorolni.
4.2.6. Eszközcsoportok az alapoknál
A magyarországi alapok befektetéseiket alapvetően három, egymástól jól elhatárolható eszközcsoportban hajtják végre.
4.2.6.1. Kötvények
Magyarországi értékpapírpiacon a legfontosabb szerepe a kötvényeknek van, ezen belül is meghatározó az államkötvények piaca. A kötvények hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kibocsátójuk a kötvény tulajdonosa számára a kötvény ellenértékének visszafizetésén túlmenően meghatározott jövedelem (kamat) kifizetését ígéri. A kötvények tehát meghatározott jövőbeli pénzáramlással rendelkeznek.
Fontos tudni, hogy a kötvényeknek ugyanúgy van másodlagos piacuk, ahol a befektetők ezeket a kötvényeket adják-veszik. Mint minden piacon, itt is az egyes kötvények iránti piaci igény határozza meg a kötvények árát. Az, hogy egy kötvény a másodlagos piacon mennyit ér, alapvetően attól függ, hogy az egyes piaci szereplők hogyan értékelik a kötvény által biztosított jövőbeli pénzáramlás jelenlegi értékét, amit a kötvény jelenértékének hívunk. Egy jövőbeli kifizetés jelenértékét úgy kapjuk meg, hogy a kifizetés összegét elosztjuk az arra az időszakra elvárt kamattal (diszkontráta). A diszkontráta mértékét a befektetői várakozások határozzák meg, amit többek között befolyásol az adott időszakra várható infláció mértéke, illetve az adott devizával, kibocsátóval kapcsolatos kockázatok. Minél kockázatosabb egy kötvény, annál magasabb az ún. kockázati felár, amit kamat formájában a befektetők elvárnak.
Eltérő futamidőkre a befektetők a kockázatoknak és a piaci várakozásaiknak megfelelően eltérő kötvényhozamokat várnak el. Az eltérő futamidőkre elvárt hozamokat az ún. hozamgörbén szokták ábrázolni. Amennyiben valamilyen oknál fogva a befektetők által elvárt hozamokban változás következik be, természetesen átértékelődik az adott kötvények jövőbeli kifizetéseinek jelenértéke, azaz változik a kötvény másodlagos piaci árfolyama. Ez alól természetesen az államkötvények sem kivételek, így fordulhat elő, hogy állampapírokon is lehet veszteséget elszenvedni.
Az értékelési sajátosságokból fakadóan minél hosszabb egy kötvény lejárata, árfolyamát annál nagyobb mértékben befolyásolják a jövőbeli elvárt hozamokban bekövetkezett változások, így ezek árfolyama jobban ingadozik rövidebb futamidejű társaiknál. Minél hosszabb tehát a kötvény futamideje, annál nagyobb a kockázata. Mivel a befektetési alapok portfóliójában lévő kötvényeket a másodlagos piaci árfolyamok alapján kell értékelni, e piaci mozgások közvetlenül megjelennek a befektetési jegyek árfolyamának változásában.
A magyarországi kötvénypiac sajátossága továbbá, hogy a külföldi intézményi befektetők jelentős aránya miatt a forint árfolyamában bekövetkezett változások közvetlenül kihatnak a kötvénypiaci folyamatokra, tekintettel arra, hogy a külföldi befektetők a kötvénykockázatok mellett a forintbefektetések kockázatát is viselik.
4.2.6.2. Részvények
A részvények gazdálkodó társaságokban lévő tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírok. Tekintettel arra, hogy előre kiszámítható pénzáramlással nem rendelkeznek, értéküket nem lehet a kötvényekhez hasonlatosan megállapítani. Léteznek ugyan különböző módszerek a vállalatok értékelésére, ugyanakkor a részvények értékét mindig elsősorban az adott társaság jövőbeli fejlődésével kapcsolatos általános befektetői megítélés befolyásolja, amihez hozzájön a teljes részvénypiac várható mozgásával kapcsolatos befektetői vélekedés bizonytalansága is. A részvénypiaci mozgásokban ennek megfelelően a pszichológiai tényezőnek van meghatározó szerepe. A részvénybefektetés tehát a nagyobb áringadozások miatt lényegesen kockázatosabb, mint a kötvénybefektetés, de mint tudjuk, a magasabb kockázat hosszú távon magasabb hozamokkal jár együtt. Részvénybefektetések esetében a magasabb egyedi kockázatok miatt még fontosabb a befektetések megosztása, a diverzifikáció, melynek leghatékonyabb eszközét a részvénybefektetési alapok jelentik.
4.2.6.3. Ingatlanok-ingatlanalapok
Az ingatlanalapok Magyarországon az utóbbi években látványos fejlődésen mentek keresztül, sikerüket nagymértékben annak köszönhetik, hogy meglehetősen stabil, kiszámítható, ugyanakkor kellően magas hozamokat tudtak elérni, köszönhetően az ingatlanpiac eddigi fejlődésének. Az ingatlanalapok közvetlenül valósítanak meg ingatlanbefektetéseket, ingatlanokon kívül egyéb értékpapírt a rövid lejáratú állampapírok kivételével nem is vásárolhatnak. Az alap tulajdonában lévő ingatlanok értékelését független ingatlan-értékbecslő végzi el.
Az ingatlan az általános vélekedés szerint biztonságos befektetés, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az ingatlanbefektetés az értékpapírokkal szemben sajátos kockázatokat is magában hordoz. Az egyik legfontosabb kockázat a likviditás, ugyanis egy ingatlan értékesítése nyilvánvalóan nagyságrendileg nehezebb és időigényesebb, mint egy egyszerű értékpapír-adásvétel. További kockázati elemet jelent az ingatlanok értékelésének bizonytalansága, mivel értelemszerűen az ingatlanok esetében nincs olyan másodlagos piac, amely teljesen megbízható árfolyamokkal tudna szolgálni.
4.3. A befektetők jogai
A magyarországi befektetési alapok működési, jogi sajátosságaiból adódóan a befektetők jogai alapvetően két területre terjednek ki: egyrészt joguk van a befektetési alapban meglévő arányos részesedésük alapján az alap vagyonának őket megillető részéhez (beleértve az erre eső hozamkifizetéseket), másrészt joguk van ahhoz, hogy meghatározott formában informálódhassanak az alap és az alapkezelő működéséről.
4.3.1. Korlátozott befektetői jogok
A magyarországi alapok esetében nincs ugyanakkor a befektetőknek szavazati joguk, azaz nincs közvetlenül lehetőségük arra, hogy beleszólhassanak az alapkezelő befektetési, illetőleg az alap működtetésével kapcsolatos bármely egyéb döntésébe. Ebből a szempontból lényegi különbség van a befektetési alapok és például a részvénytársaságok között. E működési forma egyértelmű előnye, hogy egyszerű és így költséghatékony, továbbá nem ad lehetőséget arra, hogy a befektetők egyes csoportjai a többi befektetők érdekeivel ellentétesen befolyásolhassák az alap működését. A korlátozott jogokért cserébe ugyanakkor a befektetők érdekeit igen szigorú törvényi előírások védik. Egyrészt az alap kezelési szabályzatában részletesen meg van határozva, hogy a törvény adta kereteken belül milyen befektetési politikát valósíthat meg az alapkezelő, továbbá az alap működésével kapcsolatban elszámolható költségek köre és mértéke is szabályozott. E szabályok folyamatos betartását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szigorúan ellenőrzi.
4.3.2. Az alapkezelő tájékoztatási kötelezettsége
A törvény részletesen szabályozza az alapkezelő tájékoztatási kötelezettségét, így a befektetőknek kiterjedt lehetőségük van arra, hogy folyamatosan nyomon követhessék az alap működését, és adott esetben "lábbal szavazhassanak". A tájékoztatás főbb elemei az alábbiak.
Tájékoztató, kezelési szabályzat: e dokumentumok tartalmazzák az alap létrehozatalának és későbbi működésének feltételeit. Ezek közül a legfontosabbak: az alap befektetési politikája, az alapot, befektetőket terhelő költségek, a befektetési jegyek forgalmazásának szabályai. Megtalálható továbbá az alapkezelő és a letétkezelő, illetve az egyéb, az alap működésében közreműködő intézmények bemutatása. A tájékoztató, kezelési szabályzat áttanulmányozása a befektetési döntés meghozatala előtt minden befektető alapvető érdeke. Tekintettel arra, hogy ezek a dokumentumok meglehetősen nagyok és bonyolultak, a törvény előírja az alapkezelők számára, hogy ún. rövidített tájékoztatót készítsenek, mely a befektetők számára legfontosabb információkat tartalmazza közérthetőbb formában.
4.3.3. Éves, féléves és portfóliójelentések
Ezek azok a dokumentumok, amelyekből a befektetők folyamatosan tájékozódhatnak az alap működéséről. Az éves és féléves jelentések tételesen tartalmazzák többek között az alap portfólióját, így a befektetők pontosan ellenőrizni tudják, milyen formában valósította meg az alapkezelő az ígért befektetési politikát. Tekintettel arra, hogy e jelentések évente csak kétszer adnak részletes betekintést, a törvény előírja, hogy az alapkezelő havi szinten, az ún. portfóliójelentésekben is tájékoztassa a befektetőket, mely jelentés jellemzően az alap portfóliójának főbb elemeit mutatja meg. Az éves, féléves és portfóliójelentéseket közzé kell tenni a forgalmazási helyeken, de jellemzően ezek megtalálhatók az egyes alapkezelők, továbbá a BAMOSZ honlapján.
Nettó eszközértékek közzététele: nyílt végű alapok esetében naponta, zárt végű alapok esetében legalább kéthetente a letétkezelőnek meg kell határoznia és közzé kell tennie az alap teljes és egy jegyre jutó nettó eszközértékét. Ennek segítségével a befektetők folyamatosan nyomon tudják követni befektetésük értékének alakulását.
Mindezen előírások eredményeként a különböző tőkepiaci kollektív befektetési formák közül a befektetési alapok tekinthetők a befektetők számára a legátláthatóbb, legkiszámíthatóbb működési feltételeket biztosító befektetési formának.
