3.1. Állampapírok
3.1.1. Diszkont Kincstárjegy
A Diszkont Kincstárjegy egy évnél rövidebb futamidejű állampapír, mely kamatot nem fizet, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkontáron kerül forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizeti vissza. A diszkont összege a névérték és a vételár közötti különbség.
A Diszkont Kincstárjegyet devizakülföldiek és devizabelföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek egyaránt megvásárolhatják. E körben a papír teljes futamideje alatt szabadon átruházható.
A Diszkont Kincstárjegyet aukció keretében az elsődleges forgalmazók, illetve a befektetők a nekik adott aukciós megbízás útján vásárolhatják meg.
A Diszkont Kincstárjegy másodpiaci adásvétele többek között történhet az elsődleges forgalmazóknál vagy a Magyar Államkincstár fiókjaiban.
3.1.1.1. A Diszkont Kincstárjegyek futamideje
A Diszkont Kincstárjegyek jelenleg három különböző – 3, 6 és 12 hónapos – futamidővel kerülnek elsődleges piaci értékesítésre, de tekintve az állampapír aktív másodpiaci forgalmát, egy éven belül lényegében bármilyen hátralevő futamidővel megvásárolható.
3.1.1.2. Diszkont Kincstárjegyekhez való hozzájutás
A Diszkont Kincstárjegyekhez már a kibocsátások kezdete óta (1988 vége) nyilvános kibocsátás keretében, aukciókon lehet hozzájutni. Jelenleg 3 hónapos Diszkont Kincstárjegy-aukcióra minden héten kedden, 6 hónapos Diszkont Kincstárjegy-aukcióra minden páratlan héten szerdán, 12 hónapos Diszkont Kincstárjegy-aukcióra pedig minden páratlan héten csütörtökön kerül sor. A Diszkont Kincstárjegyek fizetési határideje és a tulajdonjog átszállásának időpontja minden esetben az aukció hetét követő hét szerdája. A kincstárjegyek lejárata is mindig szerdai napra esik. Az egyes aukciókon a Diszkont Kincstárjegyből értékesítendő mennyiséget a finanszírozási terv alapján határozzák meg.
3.1.1.3. A Diszkont Kincstárjegyek címletei
A Diszkont Kincstárjegy alapcímlete 10 ezer forint. 1999. április 12. óta a Diszkont Kincstárjegy új sorozatait dematerializált formában bocsátja ki az ÁKK.
A 6 és 12 hónapos Diszkont Kincstárjegyek a pénzügyi teljesítés napján (aukció utáni hét szerda) bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére.
3.1.2. A Magyar Államkötvény
3.1.2.1. A Magyar Államkötvény futamideje
A Magyar Államkötvény egy évnél hosszabb futamidejű, kamatozó állampapír. Jelenleg négyféle, 3, 5, 10 és 15 éves futamidővel kerülnek értékesítésre. Ezek közül a 3 és 5 éves lejáratú, fix kamatozású kötvények első aukciójára 1996. május 2-án, illetve 1997. január 30-án került sor, a 10 éves fix kamatozású kötvényt 1999. január 14-én bocsátotta először aukcióra az ÁKK, az 5 éves futamidejű, változó kamatozású állampapír első értékesítése 1998. március 19-én történt, míg a 15 éves futamidejű, fix kamatozású kötvény első aukciója 2001. november 8-án volt.
3.1.2.2. Az államkötvények kamatozása
A fix kamatozású államkötvények esetében már a kibocsátáskor meghirdetett és rögzített az egyes kamatfizetési periódusokban kifizetendő kamat nagysága. Ezzel szemben a változó kamatozású kötvényeknél csak a kamatmegállapítás módja és ideje rögzített, a kifizetendő kamat mértéke csak az adott kamatfizetési periódusra ismert.
A kamatfizetés gyakoriságát tekintve a Magyar Államkötvények között vannak éves és féléves gyakorisággal kamatot fizető papírok is. A 2002-től kibocsátásra kerülő államkötvények évente fizetnek kamatot.
3.1.2.3. Az államkötvények kibocsátása
A kibocsátás módja szerint megkülönböztethetünk nyilvános vagy zártkörű kibocsátás során értékesített államkötvényeket. A zártkörű kibocsátás útján forgalomba hozott államkötvények kibocsátása legtöbbször különleges célt szolgált, és az értékesítés célja meg is határozta az adott állampapír befektetőinek körét. Ilyen kötvények voltak pl. a bank-, hitel- és adóskonszolidációs államkötvények, amelyek a bankok tőkemegfelelési mutatóját és működési feltételeit voltak hivatva javítani. A zárt kibocsátású államkötvények aránya azonban már nem jelentős.
A többi állampapírt nyilvános kibocsátás keretében értékesítették. A gazdaság fejlődésének, az államháztartási reform előrehaladtának, a Magyar Nemzeti Bank és az állami költségvetés közötti funkciók egyre világosabb szétválasztásának köszönhetően, valamint a kibocsátó azon törekvéseivel összhangban, amelyek a nyilvános kibocsátások szerepének erőteljes növelésére irányulnak, 1997-től az államkötvények döntően nyilvános értékesítéssel kerülnek forgalomba.
3.1.2.4. A Magyar Államkötvény aukción
A Magyar Államkötvényt 1996 óta aukció útján értékesítik, emellett 1998 júliusáig havonta két alkalommal jegyzésre is lehetőség volt. Az aukciókat jelenleg minden páros hét csütörtökén tartják, amikor is egy alkalommal kétféle kötvény – jelenleg az egyik aukción 3 és 5 éves fix kamatozású, a következő aukción 3 éves fix és egy 10 vagy 15 éves fix kamatozású állampapír – kerül felajánlásra.
3.1.2.5. A Magyar Államkötvény címlete, dematerializált formája
A Magyar Államkötvény alapcímlete 10 ezer forint. 1999. április 12. óta a Magyar Államkötvény új sorozatait dematerializált formában bocsátják ki. Az ezt megelőzően forgalomba hozott Magyar Államkötvények részben immobilizált állampapírok voltak, így összevont címletekben nyomtatták ki, amelyeket a KELER Rt. őriz. A befektetőknek lehetőségük van a futamidő alatt a részben immobilizált állampapírok fizikai kikérésére. Ekkor a kibocsátó az összevont címlet felváltásáért és a papír fizikai előállításáért a névérték 2 százalékának megfelelő díjat számít fel, amelyhez hozzáadódik a forgalmazónak a saját üzletszabályzatában meghatározott díja.
A Magyar Államkötvényt a pénzügyi teljesítés napján bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére.
3.1.2.6. A Magyar Államkötvényt vásárlók köre
A Magyar Államkötvényt devizabelföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. E körben az államkötvény a futamidő alatt szabadon átruházható. Devizakülföldiek a hatályos devizajogszabályok alapján, az abban meghatározott feltételek szerint, az államkötvényt teljes futamideje alatt megvásárolhatják és értékesíthetik.
A Magyar Államkötvényhez aukción az elsődleges forgalmazók közvetlenül, befektetők pedig a nekik adott megbízások révén juthatnak.
A Magyar Államkötvény másodpiaci adásvétele többek között történhet az elsődleges forgalmazóknál vagy a Magyar Államkincstár fiókjaiban.
3.1.3. Állampapírok forgalmazása
3.1.3.1. Elsődleges forgalmazás
Az Elsődleges Forgalmazók az ÁKK Rt. fő partnerei a forintban kibocsátott állampapírok forgalomba hozatalában és forgalmazásában. A befektetők jellemzően csak rajtuk keresztül juthatnak állampapírokhoz. Az Elsődleges Forgalmazók kötelezettsége, hogy a másodpiacon folyamatosan kétoldali árakat jegyezzenek a forgalomban lévő állampapírokra. Jelenleg tíz hitelintézet és egy befektetési vállalkozás tagja az elsődleges forgalmazói körnek.
Elsődleges forgalmazók:
CIB Közép-európai Bank Rt.
Citibank Rt.
Deutsche Bank Rt.
Dresdner Bank AG.
ERSTE Bank Befektetési Magyarország Rt.
HVB Bank Hungary Rt.
ING Bank Rt.
Kereskedelmi és Hitelbank Rt.
Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.
Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt.
OTP Bank Rt.
3.1.3.2. Másodlagos forgalmazás
Az elsődleges forgalmazói rendszer létrehozásának egyik legfontosabb célja az volt, hogy tagjai aktív piaci tevékenységükkel és kétoldali árjegyzésükkel a befektetők számára likvid és nyilvános másodpiacot biztosítsanak. Ennek megfelelően a forgalmazók alapvető kötelezettsége, hogy a rendszerbe bevont állampapírokra folyamatosan kétoldali (vételi és eladási) árat jegyezzenek.
Az állampapírokkal való kereskedés két fő formája a tőzsdei és a tőzsdén kívüli (OTC) kereskedés.
A tőzsdére bevezetett állampapírok kereskedelme a tőzsde hitelpapír-szekciójában, automatikus kereskedési rendszerben zajlik. Az üzletkötés tárgya a nettó árfolyam. A kereskedési időszakon (9.00-16.30) belül a kötelező árjegyzés 9.00-10.30 óráig, illetve 13.30-15.00 óráig tart. A leglikvidebbnek számító ún. referencia államkötvények (benchmark kötvények) esetén valamennyi forgalmazó köteles árat jegyezni legalább 200 millió forint névértékre. A többi, tőzsdére bevezetett állampapír esetében a kibocsátó pályáztatás, illetve sorsolás útján választ ki legalább 3 forgalmazót (piacvezetőt), amelyek folyamatosan eladási és vételi árfolyamot jegyeznek a pályázatukban vállalt mennyiségig. Ezen forgalmazóknak a fix kamatozású Magyar Államkötvények, valamint a Diszkont Kincstárjegyek esetében minimum 100 millió forint névértékig, legfeljebb 0,5 százalékpontos hozammarzs megtartása mellett, míg a változó kamatozású Magyar Államkötvények esetén legfeljebb egy százalékpontos árfolyammarzs megtartásával, minimum 50 millió forint névértékig kell az árjegyzési időszakban árfolyamot jegyezni.
Az így megadott részteljesíthető ajánlatok a hitelpapír-szekció minden kereskedési joggal rendelkező résztvevője számára érvényesek, velük a forgalmazó az adott árfolyamon üzletet köteles kötni. Az árjegyzés azonnali vételi, illetve eladási kötelezettséget jelent, az ügyletet a KELER Rt. T+2 napra számolja el értéktőzsdei állampapír-elszámolási szabályzata alapján.
Az elsődleges forgalmazók egymás közötti tőzsdén kívüli árjegyzése a különböző elektronikus kereskedési rendszereken (elsősorban Reuters, Bloomberg) zajlik, azonban a telefonon keresztül történő árjegyzésnek és üzletkötésnek is nagyon fontos szerepe van.
A tőzsdén kívüli árfolyamjegyzés folyamatát és módját az ÁKK nem határozza meg. A forgalmazók az általuk jegyzett kétoldalú árak meghatározása során saját maguk döntik el, hogy milyen hozammarzs mellett jegyeznek az egyes állampapír-sorozatokra. A jelentős másodpiaci likviditásnak köszönhetően a tőzsdén kívüli árak jegyzésénél a hozammarzs jellemzően kevesebb mint fél százalék.
A tőzsdén kívül megkötött üzletek elszámolása a KELER Rt.-n keresztül történik, rendszerint a T+2 napi elszámolási ciklus figyelembevételével, azonban a felek ettől eltérő teljesítési időpontról is megegyezhetnek.
Az elsődleges forgalmazók a befektetők érdeklődésére – telefonon vagy személyesen - a rendszerbe bevont összes állampapírra eladási és vételi árfolyamot adnak, és azon 2 millió forint feletti névértékre saját számlás üzletet kötnek. A forgalmazók kötelesek áraikat a fix kamatozású állampapírok esetén legfeljebb 1 százalékpont hozammarzs, változó kamatozású állampapírok esetén legfeljebb 1 százalékpont árfolyammarzs megtartásával megadni.
A forgalmazók ezen kötelezettségei az üzletszabályzatukban vállalt időszakokban, de a tőzsdei árjegyzés kötelező üzletkötési időszakában mindenképpen érvényesek. Az árjegyzés azonnali vételi és eladási kötelezettséget jelent, T+2 napi elszámolással.
Az állampapírok másodpiacát tovább élénkíti a bankközi (interdealer) brókerek tevékenysége. Feladatuk, hogy az állampapírok és az egyéb nyilvánosan kibocsátott kötvények másodlagos piacán az értékpapírok eladására és vételére vonatkozó ajánlatokat koncentrálják, és a piaci szereplők számára a pillanatnyi hozamokról és árfolyamokról megbízható információt nyújtsanak. Az interdealer brókernél az árat megadó forgalmazók az üzletkötés pillanatáig anonimok maradnak, és az üzletkötést követően is csak a két fél számára lesz ismert a partner kiléte. Más piaci szereplők kizárólag az üzletkötés tényéről értesülhetnek.
A másodpiaci üzletek lebonyolítása a KELER Rt. értékpapírszámla-vezetési szabályzata szerinti elszámolással történhet. Az egyes állampapírokra tőzsdén kívüli elszámolást a kibocsátás munkanapjától a lejárat dátumát megelőző harmadik munkanapig teljesít a KELER Rt.
Mind az OTC-, mind a tőzsdei kereskedés esetén a kamat-, illetve törlesztőrészlet-fizetést megelőzően a kamatra, törlesztésre jogosító értékpapír vonatkozásában az utolsó kereskedési nap (Ex-kupon nap), a T+2 napos elszámolást figyelembe véve, az esedékességi napot megelőző 5. munkanap. Az esedékes összegek jóváírása a fordulónapi pozíciók – az esedékességi napot megelőző 3. munkanap – alapján történik.
A tőzsdei kereskedés során a nettó árfolyamra kell üzletet kötni, és ez szerepel a tőzsdén kívüli árjegyzésben is. Telefonon, ettől függetlenül, általában hozamban tesznek ajánlatot, de célszerű a partnercéggel az árfolyamot is egyeztetni.
3.2. Vállalati (banki) kötvények
A vállalatok is bocsáthatnak ki kötvényeket, beruházásaik finanszírozása, esetleg korábban felvett hiteleik visszafizetése céljából. A különféle konstrukcióknak megfelelően lehetnek fix és változó, esetleg vegyes kamatozásúak. Amire azonban a leginkább figyelni kell, az a kibocsátó személye, hiszen míg az állam által kibocsátott papírok mögött az állam áll, ő vállal garanciát a visszafizetésükért, addig a vállalati kötvények esetén igen nagy eltérések lehetnek a kibocsátó vállalatok között. Vállalati kötvényeket az értékpapír-forgalmazó cégeknél lehet vásárolni.
Mielőtt a vállalkozás kötvényt vásárol, számolnia kell azzal, hogy a kötvények árfolyama a futamidő alatt változik. Ha a futamidő lejárta előtt szüksége van pénzére, csak az aktuális árfolyamon tudja értékesíteni kötvényét, amivel lehet, hogy rosszabbul jár, mintha megvárta volna a futamidő végét.
A lakossági és intézményi befektetőknek egyaránt ideális megoldást jelenthetnek a banki kötvények, amennyiben kedvező hozamú, ugyanakkor likvid befektetés a cél. A hitelintézeti értékpapírok kedvező hozamát biztosítja, hogy a kamat a három hónapos Buborhoz (bankközi kínálati kamatláb) igazodik: a kamatfizetés negyedévente történik, a tőkét pedig – amennyiben addig nem értékesíti kötvényeit – a futamidő végén kapja meg a tulajdonos. A Buborhoz alkalmazkodó kamat a hosszú távú banki betéteknél kedvezőbb hozamot eredményez: sokatmondó adat, hogy a most futó kötvények kamatai nagyjából azonosak a hitelintézetek két-három havi lekötésű, akciós lakossági betéteinek kamataival.
A hosszú lejárat ellenére a likviditás folyamatosan biztosított ezen értékpapíroknál, hiszen az újonnan kibocsátott kötvényeket azonnal bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére. A széles körű elérhetőséget a kibocsátó bankok igyekeznek biztosítani – általában a teljes fiókhálózatban árulják a papírokat -, viszont a lakossági befektetőknek nem árt tudniuk, hogy a banki kötvények vásárlásához értékpapírszámlával is rendelkezniük kell, amelynek fenntartása többletköltséggel jár.
A banki kötvények kínálata nem túl széles Magyarországon, csak néhány hitelintézet foglalkozik ilyen típusú értékpapírok kibocsátásával. A honlapján feltüntetett befektetési lehetőségek között egyedül a CIB Bank és az MKB említi meg kiemelt helyen a most elérhető banki kötvényeit.
3.3. Jelzáloglevelek
3.3.1. A jelzáloglevél fogalma
Az első nyilvános jelzáloglevelet az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt. bocsátotta ki 2001-ben, az a bank, amely meghatározó szerepet játszik az otthonteremtési program végrehajtásában.
A jelzáloglevél leginkább a hosszabb lejáratú államkötvényekhez hasonlítható értékpapír. Lejárata legalább 6-10 év, tehát hosszú időn keresztül kiszámítható, magas hozamot fizet. Kamatozása fix vagy változó, vagyis a lassuló infláció és csökkenő betétikamat-szintek időszakában is biztos magas hozamot fizet hosszú ideig.
A kamatot a kibocsátók az állampapírokhoz hasonlóan általában évente kétszer fizetik.
A tőketörlesztés a futamidő végén egy összegben vagy két részben történik. A jelzáloglevél névértéke többnyire 10 ezer forint, így már kisebb összeggel is jegyezhető. A jelzáloglevél dematerializált értékpapír. Ez azt jelenti, hogy nem kerül kinyomtatásra, hanem értékpapírszámlán tartják nyilván.
A jelzáloglevél az államkötvényeket megközelítő biztonságú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Mégis alapvetően különbözik mind az állampapíroktól, mind a közönséges vállalati vagy banki kötvényektől. A jelzáloglevél mögött ugyanis különleges fedezet áll, melynek folyamatos meglétét az FHB neves vagyonellenőre ellenőrzi és igazolja. A vagyonellenőr pecsétje nélkül nem lehet jelzáloglevelet kibocsátani.
A jelzáloglevelek mögött álló rendes fedezet a kibocsátó által folyósított hitelekből befolyó, jelzálogjoggal kellő rátartással biztosított tőke- és kamattörlesztések összege. A jelzáloglevél erősségét jelzi, hogy pótfedezet csak államilag garantált eszköz (pl. állampapír) lehet.
A rendes és pótfedezetek, a bank egyéb vagyonelemei kizárólagosan a jelzáloglevél-tulajdonosok követelésének kielégítésére szolgálnak. Azaz a jelzáloglevél-tulajdonosok abszolút elsőbbséget élveznek a bank hitelezői között. A hazai konstrukciójú jelzáloglevélhez hasonló értékpapír Európában már több mint 100 éves hagyománnyal rendelkezik, visszafizetési probléma még egyetlen esetben sem fordult elő. Az eurózónában ezen értékpapír manapság meg éppenséggel a reneszánszát éli.
3.3.2. A jelzáloglevél előnyei, adózása
A jelzáloglevél hosszú lejáratú befektetés, de ugyanakkor a tőzsdén bármikor eladható, vehető. Az állampapírokhoz hasonlóan igen alacsony kockázatú értékpapír. Hasonló szerkezetű értékpapír, mint a már jól ismert és bevált államkötvény, de annál legalább 0,5-1 százalékponttal magasabb kamatot biztosít. Fix kamatozása előre kiszámítható jövedelmet ad. Változó kamatozásnál évente hozzáigazítható a piaci hozamokhoz.
A jelzáloglevél likvid értékpapír, hiszen már jelen van a tőzsdén, így a befektetőnek mindig lehetősége van nyomon követni az árfolyamát, forgalmát.
A jelzáloglevelek másodlagos piacának folyamatos működését a Budapesti Értéktőzsdén hat árjegyző garantálja. Így ennek az értékpapírnak a másodpiaci kereskedelme teljesen átlátható és követhető. A jelzáloglevelek szabadon adhatók-vehetők a tőzsdén.
A nyilvánosan kibocsátott jelzáloglevelek árfolyamnyeresége kamatbevételnek számít, így jelenleg még nulla százalékkal adózik.
