1.1. Bankszámlavezetés
A bankszámlaszerződésben a bank arra vállal kötelezettséget, hogy az ügyfél nála elhelyezett pénzeszközeit kezeli és nyilvántartja, azok terhére kifizetéseket és átutalási megbízásokat teljesít, a számlatulajdonost pedig a számlája javára és terhére írt összegekről, valamint a számla egyenlegéről értesíti.
1.1.1. A bankszámla fogalma
A bankszámlát gyakran nevezik folyószámlának is, bár a magyar jog szerint a folyószámla-szerződés külön szerződéstípus. Betétszámla-szerződés esetén a számlavezető bank a számlán lekötött pénzeszközök után kamatot fizet, és a betéti összeget a szerződés szerint fizeti vissza. Elnevezésétől függetlenül a gyakorlatban a bankszámla legtöbbször betétszámlaként is működik.
1.1.2. Számlavezető bankok, hitelszövetkezetek, takarékszövetkezetek
A magyarországi piacon közel negyven bank és több mint száz takarékszövetkezet kínál számlavezetői szolgáltatásokat.
1.1.2.1. Bankok
Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) Rt.
Bank of China (Hungária) Hitelintézet Rt.
BNP-Paribas Bank (Hungaria) Rt.
Budapest Bank Rt.
CALYON Bank Magyarország Rt.
CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt.
Citibank Rt.
Commerzbank (Budapest) Rt.
Credigen Bank Rt.
Deutsche Bank Rt.
Dresdner Bank (Hungária) Rt.
ELLA Első Lakáshitel Kereskedelmi Bank Rt.
Erste Bank Hungary Rt.
Hanwha Bank Magyarország Rt.
HVB Bank Hungária Rt.
IC Bank Rt.
ING Bank (Hungary) Rt.
Inter-Európa Bank (IEB) Rt.
K & H Bank Rt.
KDB Bank (Magyarország) Rt.
Magyar Cetelem Bank Rt.
Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt.
Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt.
Magyarországi Volksbank Rt.
Merkantil Bank Rt.
MKB Bank Rt.
Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank (OTP) Rt.
Porsche Bank Rt.
Raiffeisen Bank Rt.
Sopron Bank Burgenland Rt.
WestLB Hungaria Bank Rt.
1.1.2.2. Hitelszövetkezetek
Általános Közlekedési Hitelszövetkezet
Mecsekkörnyék Hitelszövetkezet
Széchenyi István Hitelszövetkezet
Szentesi Hitelszövetkezet
Tiszántúli Első Hitelszövetkezet
1.1.2.3. Takarékszövetkezetek
Abasár és Vidéke Takarékszövetkezet
Agria Bélapátfalva Takarékszövetkezet
Alba Takarékszövetkezet
Alsójászsági Takarékszövetkezet
Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet
Apátfalvai Takarékszövetkezet
Ásványrárói Takarékszövetkezet
Bácska Takarékszövetkezet
Bak és Vidéke Takarékszövetkezet
Bakonyvidéke Takarékszövetkezet
Balatonfelvidéki Takarékszövetkezet
Balatonföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet
Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet
Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet
Biatorbágy és Vidéke Takarékszövetkezet
Biharkeresztes és Vidéke Takarékszövetkezet
Biharnagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet
Bokod és Vidéke Takarékszövetkezet
Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet
Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet
Borota Takarékszövetkezet
Bükkalja Takarékszövetkezet
Ceglédberceli Takarékszövetkezet
Cserhátvidéki Körzeti Takarékszövetkezet
Dél-Balaton Takarékszövetkezet
Dél-Pest megyei Takarékszövetkezet
Dél-zalai Egyesült Takarékszövetkezet
Domoszló és Vidéke Takarékszövetkezet
Döbrőközi Takarékszövetkezet
Drávamenti Takarékszövetkezet
Drégelypalánk és Vidéke Takarékszövetkezet
Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet
Dunakanyar Takarékszövetkezet
Dunapataj és Vidéke Takarékszövetkezet
Ecseg és Vidéke Takarékszövetkezet
Eger és Környéke Takarékszövetkezet
Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet
Ercsi és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet
Érd és Vidéke Takarékszövetkezet
Érsekvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet
Észak-Tolna Megyei Takarékszövetkezet
Esztergom és Vidéke Takarékszövetkezet
Fadd és Vidéke Takarékszövetkezet
Fáy András Takarékszövetkezet
Fegyvernek és Vidéke Takarékszövetkezet
Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet
Fókusz Takarékszövetkezet
Forrás Takarékszövetkezet
Forró és Vidéke Takarékszövetkezet
Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezet
Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet
Gyöngyös-Mátra Takarékszövetkezet
Gyulai Takarékszövetkezet
Hajdúdorog és Vidéke Takarékszövetkezet
Hajdúsági Takarékszövetkezet
Hajós és Vidéke Takarékszövetkezet
Halászi Takarékszövetkezet
Háromkő Takarékszövetkezet
Hartai Takarékszövetkezet
Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet
HBW Express Takarékszövetkezet
Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet
Hodász-Porcsalma Takarékszövetkezet
Hosszúpályi és Környéke Takarékszövetkezet
Ibrány és Vidéke Takarékszövetkezet
Jászárokszállás és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet
Jászfényszaru és Vidéke Takarékszövetkezet
Jógazda Takarékszövetkezet
Kaba és Vidéke Takarékszövetkezet
Kápolnásnyék és Vidéke Takarékszövetkezet
Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet
Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezet
Kisdunamenti Takarékszövetkezet
Kiskundorozsmai Takarékszövetkezet
Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet
Kis-Rábamenti Takarékszövetkezet
Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet
Komádi és Vidéke Takarékszövetkezet
Kondorosi Takarékszövetkezet
Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet
Környe és Vidéke Takarékszövetkezet
Kunszentmárton és Vidéke Takarékszövetkezet
Lakiteleki Takarékszövetkezet
Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet
Létavértes és Vidéke Takarékszövetkezet
Lövő és Vidéke Takarékszövetkezet
Mecsekvidéke Takarékszövetkezet
Mezőkeresztes és Vidéke Takarékszövetkezet
Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet
Monor és Vidéke Takarékszövetkezet
Mórahalom és Vidéke Takarékszövetkezet
Nádasd-Őrség Takarékszövetkezet
Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet
Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet
Nagyecsed és Vidéke Takarékszövetkezet
Nagyhalász és Vidéke Takarékszövetkezet
Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet
Nagymányok és Vidéke Takarékszövetkezet
Nagyréde és Vidéke Takarékszövetkezet
Nagyvázsonyi Kinizsi Takarékszövetkezet
Nemesnádudvar és Vidéke Takarékszövetkezet
Nyírbélteki Körzeti Takarékszövetkezet
Nyírségi Takarékszövetkezet
Nyúl és Vidéke Takarékszövetkezet
Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet
Örkényi Takarékszövetkezet
Pannon Takarékszövetkezet
Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet
Partiscum XI. Takarékszövetkezet
Pécel és Vidéke Takarékszövetkezet
Pereszteg és Vidéke Takarékszövetkezet
Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet
Pincehely-Ozora és Vidéke Takarékszövetkezet
Pocsaj és Vidéke Takarékszövetkezet
Polgár és Vidéke Takarékszövetkezet
Rábaközi Takarékszövetkezet
Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet
Rakamaz és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet
Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet
Rétköz Takarékszövetkezet
Ricse és Vidéke Takarékszövetkezet
Rónasági Takarékszövetkezet
Rum és Vidéke Takarékszövetkezet
Sajóvölgye Takarékszövetkezet
Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet
Savaria Takarékszövetkezet
Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet
Siómenti Takarékszövetkezet
Solt és Vidéke Takarékszövetkezet
Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet
Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet
Szabolcs Takarékszövetkezet
Szarvas és Vidéke Takarékszövetkezet
Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet
Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet
Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet
Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet
Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet
Székkutas és Vidéke Takarékszövetkezet
Szendrő és Vidéke Takarékszövetkezet
Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet
Szentlőrinc-Ormánság Vidéke Takarékszövetkezet
Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet
Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet
Szolnok Környéki Takarékszövetkezet
Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezet
Takarék Szövetkezeti Hitelintézet
Tamási és Vidéke Takarékszövetkezet
Tarnamérai Takarékszövetkezet
Tata és Vidéke Takarékszövetkezet
Téti Takarékszövetkezet
Tiszaalpári Takarékszövetkezet
Tiszaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet
Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet
Tiszakécskei Takarékszövetkezet
Tiszavasvári Takarékszövetkezet
Tokaj és Vidéke Takarékszövetkezet
Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet
Turai Takarékszövetkezet
Újszász és Vidéke Takarékszövetkezet
Vámosgyörk és Vidéke Takarékszövetkezet
Vámospércs és Vidéke Takarékszövetkezet
Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet
Vértes Takarékszövetkezet
Veszprémvarsány és Vidéke Takarékszövetkezet
Völgységi-Hegyhát Takarékszövetkezet
Zalavölgye Takarékszövetkezet
Zemplén Takarékszövetkezet
Zirc és Vidéke Takarékszövetkezet
Zomba és Vidéke Takarékszövetkezet
1.1.3. A bankszámlavezetés költségei
A vállalkozói, illetve vállalati bankszámlavezetés költségeit több körülmény együttesen határozza meg. A költségeken belül megkülönböztethetünk fix és állandó, illetve a forgalomtól függően változó tételeket. Az alacsony számlavezetési díj azoknak a vállalkozásoknak előnyös, akik ritkábban használják a számlát, és viszonylag kis összegeket forgalmaznak rajta. Ha viszont egy vállalkozó, illetve társaság gyakran használja a számlát, a nagyobb forgalom miatt előnyösebb számára, ha alacsonyabb forgalmi díjakat fizet, még ha a számla fix költségei – így például a számlavezetési díj - magasabbak is.
1.1.4. A bankszámlanyitás feltételei
A bank kivétel nélkül mindig köteles azonosítani ügyfeleit, ezért kizárólag a megfelelő okmányok bemutatását követően nyitja meg a számlát. A legtöbb banknál a számlanyitásnak kötelező minimális összege is van. Vállalkozás bankszámlát nyithat bármelyik hazai vagy külföldi banknál, számláját pedig vezettetheti forintban vagy devizában is. Utóbbi akkor praktikus, ha a vállalkozás fizetési kötelezettségeinek egy részét is devizában kell teljesíteni – ez leginkább exportőr vagy importőr cégeknél merül fel –, mert így megtakaríthatók a konverziós költségek.
A hitelintézetek nem csupán számlavezetést, hanem az egyes számlákhoz kapcsolódóan különböző szolgáltatáscsomagokat is kínálnak, amelyek előnyei elsősorban az árakban rejlenek. Bankszámlanyitáskor nemcsak a különböző díjakat és jutalékokat célszerű figyelembe venni – hiszen a díjak és jutalékok változhatnak –, hanem számolni kell az egyéb szolgáltatásokkal és a kamatokkal is.
Maga a pénzforgalmi bankszámla megnyitása a hitelintézetek többségénél díj- és jutalékmentes, amelyhez számlanyitási letét elhelyezésére nincs szükség.
Igény esetén a vállalkozás bankszámlájához különböző célú alszámlákat is nyitnak a hitelintézetek.
A bankszámla megnyitása bármely bank, illetve takarékszövetkezet fiókjában megtörténhet: a művelethez ugyanakkor minden esetben szükséges a vállalkozás képviselőjének személyes közreműködése.
A bankszámlát – a rendelkezési lehetőség, azaz a kifizetések, illetve átutalások tekintetében – a számlanyitáshoz szükséges okiratok teljes körű benyújtását követően nyitják meg a hitelintézetek, többnyire néhány napos átfutási idő mellett.
1.1.5. A törzstőke elhelyezése, felemelése
A törzstőke elhelyezéseként befizetésre vagy átutalásra kerülő megbízásnál minden esetben fel kell tüntetni, hogy mely társaság részére, ki, illetve mely társasági tag a befizető vagy átutaló, továbbá hogy annak jogcíme törzstőke elhelyezése vagy felemelése. A törzstőke elhelyezése, illetve felemelése címén befizetett pénzeszközökről a hitelintézetek a társaság kérésére igazolást állítanak ki a területileg illetékes cégbíróság felé.
A törzstőke elhelyezése címén befizetett vagy átutalt pénzeszközök felett a vállalkozás abban az esetben rendelkezhet, amennyiben az alapító okiratban nem zárták ki a vállalkozás előtársaságként történő működési lehetőségét, továbbá a számlanyitáshoz szükséges okiratokat teljeskörűen benyújtották. A törzstőke felemelése címén befizetett vagy átutalt összegek feletti rendelkezés lehetőségét – a cégbírósági határozat kézhezvételét megelőzően – a cégbíróság érkeztető bélyegzőjével ellátott változásbejegyzési kérelem bemutatása, továbbá az e célra rendszeresített nyilatkozatunk aláírását követően általában biztosítani tudják a hitelintézetek.
1.1.6. A bankszámlakivonat
A megbízások teljesítésének elszámolását – mind jóváírás, mind pedig terhelés esetén – a vállalkozás bankszámlakivonata tartalmazza, amelyet a hitelintézetek a legtöbb esetben pénzmozgásonkénti rendszerességgel készítenek el a vállalkozások részére. (Kisebb pénzforgalmat bonyolító vállalkozásoknál egyes szolgáltatóknál lehetőség van a kivonat havi, esetleg heti rendszerességgel történő kipostázására is.) A bankszámlakivonatot az ügyfél kérésének megfelelően bankpostafiókban történő átvételre vagy postai úton történő kézbesítésre készítik elő a bankok. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a számlakivonatokat a vállalkozás köteles könyvelésében megőrizni: ezért ha az elvész, a számlavezető hitelintézetnél haladéktalanul pótoltatni kell. (Ezt természetesen csak külön díj ellenében teszik meg a bankok.)
1.1.7. Kamatfizetés a folyószámlán
A vállalkozás bankszámlájára vagy annak pénzforgalmi célt szolgáló alszámláira a bank kamatot fizet. A látra szóló követelések kamatfizetésére – a forintátutalási megbízások után érvényesítendő forgalmi jutalékok felszámításával és terhelésével egy időben – zárlati időszakonként, szerződésben foglaltaktól függően naptári havonként vagy negyedévenként kerül sor.
1.1.8. A számlanyitáshoz szükséges okiratok
A bankszámlanyitáshoz szükséges okiratok köre az egyes szolgáltatóknál különböző lehet, de nagyjából azonos képet mutat. A pénzforgalmi számla nyitásakor fontos tudni, hogy a hitelintézetek az eredeti példány bemutatása mellett másolatot kérnek az egyes okiratokból, amelyeket a folyamat meggyorsítása érdekében már az igénylés előtt érdemes elkészíttetni.
Az alább felsorolt okiratok listája tájékoztató jellegű, egyes szolgáltatóknál egyéb dokumentumok bemutatása is szükségessé válhat.
1.1.8.1. Okiratok nem részvénytársaságként működő gazdasági társaságoknál
Alakuló társaság esetében:
– társasági szerződés,
– aláírási címpéldány (közjegyzői hitelesítéssel ellátva),
– cégbírósági tanúsítvány,
– cégjegyzékszám, adószám és statisztikai számjel.
Már működő társaság esetében:
– társasági szerződés,
– aláírási címpéldány közjegyzői hitelesítéssel ellátva,
– három hónapnál nem régebbi cégkivonat,
– adóbejelentkezési lap (ha a cégkivonat az adószámot és a statisztikai számjelet nem tartalmazza),
– az engedélyköteles tevékenység(ek) folytatásához szükséges hatósági engedély.
1.1.8.2. Okiratok részvénytársaságoknál
Alakuló társaság esetében:
– alapító okirat – alapszabály,
– aláírási címpéldány közjegyzői hitelesítéssel ellátva,
– cégbírósági tanúsítvány,
– cégjegyzékszám, adószám és statisztikai számjel.
Már működő társaság esetében:
– alapító okirat – alapszabály,
– aláírási címpéldány közjegyzői hitelesítéssel ellátva,
– 30 napnál nem régebbi cégkivonat,
– adóbejelentkezési lap, amennyiben a cégkivonat az adószámot és a statisztikai számjelet nem tartalmazza,
– az engedélyköteles tevékenység(ek) folytatásához szükséges hatósági engedély.
1.1.8.3. Okiratok devizabelföldi egyéni vállalkozóknál
– vállalkozói igazolvány,
– adóhatósági értesítés az adószámról (ez abban az esetben lehet szükséges, ha a vállalkozói igazolvány valamilyen okból az adószámot nem tartalmazza),
– egyéni cég esetén cégkivonat. (Egyéni cégnek minősül az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozását a cégbírósághoz bejelentette.)
1.1.8.4. Okiratok ügyvédi irodák esetében
– alapító okirat,
– a területi ügyvédi kamara által kiállított okirat, amelynek értelmében az ügyvédi irodát az ügyvédi irodák névjegyzékébe felvették,
– taggyűlési határozat a képviselő(k) személyéről,
– adóbejelentkezési lap.
Irodai tagsággal nem rendelkező (egyéni) ügyvédek esetében:
– ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételről szóló okirat igazolvány,
– adóbejelentkezési lap.
1.1.8.5. Okiratok alapítványoknál, egyesületeknél, társadalmi szervezeteknél
– alapító okirat – alapszabály,
– aláírási címpéldány közjegyzői hitelesítéssel ellátva,
– adóbejelentkezési lap,
– adószám és statisztikai számjel,
– bírósági határozat a szervezet nyilvántartásba vételéről,
– az engedélyköteles tevékenység(ek) folytatásához szükséges hatósági engedély.
1.1.8.6. Okiratok devizakülföldi társaságoknál
– a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet létesítő határozat, hiteles magyar nyelvű fordításban,
– a képviselőt kijelölő határozat hiteles magyar nyelvű fordításban,
– cégkivonat,
– adóbejelentkezési lap (ha az adószámot, a statisztikai számjelet a cégkivonat nem tartalmazza),
– aláírási címpéldány.
1.2. Bankszámlahasználat tudnivalói
1.2.1. Mire használható a bankszámla?
A vállalkozás a megnyitott bankszámlára készpénzt fizethet be vagy átutalást fogadhat, illetve arról készpénzt vehet fel bankfiókokban, bankkártyával bankjegy-automatákból, postahivatalokban. A bankszámláról indítható fizetési művelet is, akár bankkártyával, akár internetes vásárláskor. A számla tulajdonosa megbízást adhat a banknak eseti és rendszeres átutalásokra – például közterhek, bérjuttatások fizetésére – akár belföldre, akár külföldre.
A számlán végrehajtott műveletekről annak tulajdonosa öt évre visszamenőleg kimutatást kérhet, a gyakorlatban azonban a bankok a számlaforgalom adatait ennél sokkal hosszabb ideig is megőrzik.
Igen jól jöhet a számlaegyenleg túllépésének lehetősége vagy a folyószámlahitel. Előbbi esetben a bank saját belátása szerint és többnyire szerény összeghatárok között akkor is teljesítheti a fizetési megbízást, ha nincs meg a fedezete, utóbbi esetben viszont olyan hitelkeret kapcsolódik a számlához, amelyet a számla tulajdonosa bármikor igénybe vehet, és visszafizetését követően automatikusan újra megnyílik számára. A keretből felhasznált összeg után kamatot, a fel nem használt összeg után pedig rendelkezésre tartási jutalékot számít fel a bank.
1.2.2. A bankszámlaszám
A vállalkozás fizetési megbízásainak iránytűje az a 24 - egyesestekben csak 16 – jegyű szám, ami a számlát azonosítja. A számlaszám az egyedi bankszámlán túl a számlavezető bankot és annak fiókját is azonosítja, továbbá olyan ellenőrző számok is szerepelnek benne, amelyek kizárják, hogy a számlaszámot rosszul adjuk meg. Mivel teljesen nem zárható ki a tévedés lehetősége, gondosan oda kell figyelni a bankszámlaszámok pontos feltüntetésére. A nemzetközi bankszámlaszámot (IBAN) a számla tulajdonosa úgy kapja meg, hogy számlaszám elé kerül a nemzetközi országjelzés két betűje (HU) és a számlavezető bankunk által megadott két számjegy.
1.2.3. Elektronikus szolgáltatások
Elektronikus banki szolgáltatásoknak nevezzük azokat a szolgáltatásokat, amelyeknél a szolgáltató hitelintézet okmányos műveletek közbeiktatása nélkül az ügyfél megbízásából tranzakciót végez. Az elektronikus szolgáltatások fő csoportjai a mobiltelefonos, a telefonos – call centeres –, illetve az internetes szolgáltatások. A bankok az utóbbi években különösen nagy hangsúlyt fektettek az ilyen típusú szolgáltatások fejlesztésére.
Az elektronikus szolgáltatások az ügyfél számára kényelmesebbé teszik a banki ügyintézést, hiszen a fiók felkeresése, tehát lényeges idő ráfordítása nélkül végezhet tranzakciókat, illetve ellenőrizheti azok megtörténtét. További előnyt jelent, hogy az elektronikus szolgáltatások igénybevételével jelentősen mérsékelhetők a vállalalkozás banki költségei. Egy elektronikus – telefonon vagy interneten keresztül indított – átutalás költsége a többszörös adminisztráció mellőzésének lehetősége miatt töredéke egy hagyományos, átutalási szelvény kitöltésével indított tranzakciónak.
1.2.4. Csomagkedvezmények
A bankok a vállalkozások komplexebb kiszolgálása érdekében egyes célcsoportok számára különböző bankszámlacsomagokat kínálnak. A nagyobb forgalmú, és havonta akár több száz tranzakciót végrehajtó vállalkozások számára olyan csomag választása lehet kifizetődőbb, amely akár viszonylag magas havi számlavezetési díj mellett kedvezőbb tranzakciós díjakat kínál az ügyfélnek. A kicsi, havonta néhány tranzakciót lebonyolító cégek viszont olyan konstrukció igénylésében lehetnek érdekeltek, amely alacsony vagy jelképes mértékű havi díj mellett alkalmaz jelentősebb mértékű átutalási díjakat.
Egyes, külön igényekkel fellépő szakmák képviselőinek egyes hitelintézetek speciális számlacsomagokat kínálnak: ilyenek az ügyvédek, orvosok, alapítványok részére kifejlesztett konstrukciók.
1.2.5. Számlavezető kiválasztásának szempontjai
A számlavezető bank kiválasztásakor a vállalkozásnak egyszerre több szempontot kell mérlegelnie, amelyek a következők:
– a partnerül választott hitelintézet elérhető közelségben rendelkezzen vállalati szolgáltatásokat is nyújtó fiókkal,
– a szolgáltatások nyújtása gyors legyen,
– testreszabott ajánlatot tudjon nyújtani a szolgáltató,
– lakossági szolgáltatásoknál is versenyképes legyen (ez az alkalmazottak szempontjából érdekes),
– az ügyfél megfelelő aktivitása esetén hajlandó legyen kedvezményeket nyújtani.
Tekintettel arra, hogy a hitelintézetek között rendkívül erős verseny folyik mind a vállalati, mind a kis- és középvállalkozói ügyfelekért, érdemes az elérhető közelségben lévő bankok mindegyikével előzetesen felvenni a kapcsolatot. A potenciális számlavezetőket megpályáztatni ugyanakkor csak egymilliárd forintos vagy a fölötti árbevételnél lehet kifizetődő.
1.3. Értékpapírszámla
1.3.1. Értékpapírszámla vezetése
A bank a letétkezelésében lévő, nyomdai úton előállított és dematerializált értékpapírokról nyilvántartás céljából összevont értékpapírszámlát vezet. Az értékpapírok számlán való nyilvántartásának előnye, hogy az ügyfél egy számlakivonat keretében értesül valamennyi, a számláján elhelyezett értékpapír időszaki nyitó és záró állományáról, azok tájékoztató jellegű piaci értékéről (amennyiben ilyen információ a bank rendelkezésére áll), a forgalmi műveletekről (például értékpapír-adásvételi ügyletek elszámolási tételei) és a letétkezeléshez kapcsolódóan történt pénzmozgásokról. Ez utóbbihoz tartozik többek között a beérkezett bevételek, adólevonások, jutalékok elszámolása is.
Az értékpapírszámla-szolgáltatás keretében a bank a nyomdai úton előállított értékpapírokat gyűjtő letétbe veszi át. A letét tárgyát képező értékpapírokat az ügyfelek javára nem sorszám szerint és egyedileg, hanem sorozat és mennyiség – alapcímlet és darabszám – szerint tartják nyilván a szolgáltatók.
1.3.2. Dematerializált értékpapír fogalma
Magyarországon a pénz- és tőkepiaci törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség.
1.3.3. Az értékpapírszámlához kapcsolódó szolgáltatások
Az összevont értékpapírszámlán nyilvántartott értékpapírokban megtestesülő jogok gyakorlásához a szolgáltatók adatszolgáltatást nyújtanak: idetartozik többek között a részvénykönyvi bejegyzés, osztalék-, kamatfizetés is. A szolgáltató beszedi az értékpapírok hozadékait, illetve esedékessé váló tőketörlesztő részleteit, és jóváírja az összevont értékpapírszámlához tartozó ügyfélszámlán.
Az ügyfélszámla olyan korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatással, árutőzsdei szolgáltatással és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel kapcsolatos elszámolás lebonyolítására szolgál.
Nem forintban kibocsátott értékpapírok forgalmazásához és összevont értékpapírszámlán való nyilvántartásához szükséges, hogy a vállalkozás rendelkezzen a megfelelő devizában megnyitott devizaszámlával is.
1.4. Vállalati bankkártyák
A bankkártya egy szabványos méretű műanyag lap, amellyel a vállalkozás fizethet vagy készpénzt vehet fel. A kártya általában bankszámlához kapcsolódik, használatának fedezetéül pedig a számlán lévő pénzösszeg vagy a számlához kapcsolódó hitelkeret szolgál. Amikor a vállalkozás a kártyával fizet, valójában megbízza a bankot, hogy fizesse ki helyette a pénzt, az elfogadót pedig feljogosítja, hogy a fizetést beszedje vagy elfogadja. Ha a számlán lévő pénz elfogyott, vagy a hitelkeret kimerült, a kártyával történő fizetés meghiúsul. Amikor a vállalkozás a kártyát használja, az elfogadó a kártyán szerepelő adatok (név, aláírás) és a titkos személyazonosító, más néven PIN-kód segítségével azonosítja. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a bankkártya mindig a kibocsátó bank tulajdona, a használatára jogosult pedig a kártya birtokosa.
1.4.1. Bankkártyatípusok
A vállalati bankkártyáknál is megkülönböztetünk betéti és hiteltípusúakat. A kettő közötti lényeges különbség, hogy a betéti kártya csak a hozzá kapcsolódó számla egyenlegének mértékéig terhelhető, túllépés nem, vagy nagyon korlátozott mértékben lehetséges. (Ez természetesen akkor igaz, ha a vállalkozás nem rendelkezik a számlához kapcsolódó folyószámlahitellel.) A vállalati hitelkártyákhoz bizonyos, a bank által meghatározott hitelkeret kapcsolódik, amelyet egy megadott időintervallumon belül kamatmentesen használhat az ügyfél. Ha ezt az időkorlátot túllépi, az igénybe vett keret törlesztése már csak kamat ellenében történhet meg.
1.4.2. A bankkártya használata
1.4.2.1. Készpénzfelvétel kártyával
Ha a vállalkozásnak készpénzre van szüksége, akkor a bankkártya segítségével bankfiókban, bankjegy-automatánál (ATM) vagy postahivatalban vehet fel készpénzt. Készpénzfelvételhez mindig szükség van a PIN-kódra is, bankfiókban és postahivatalban pedig többnyire a készpénzfelvétel bizonylatát is alá kell írni. (Erre kizárólag a vállalkozás képviselője jogosult.) Amíg a bankfiókban történő készpénzfelvétel többnyire csak a kibocsátó bank hálózatában történhet, a mintegy háromezer postahivatal pedig csak nyitvatartási időben áll rendelkezésre, addig a Magyarországon üzemelő több mint három és fél ezer bankjegykiadó automata legnagyobb hányada éjjel-nappal elérhető. Érdemes tudni ugyanakkor, hogy a saját bankfiókban vagy a kibocsátó által üzemeltetett ATM-nél történő pénzfelvételnél általában drágább, ha más bank fiókjában vagy "idegen" ATM-nél, illetőleg postahivatalban történik a készpénzfelvétel. Ha pedig külföldön vesz ki pénzt a vállakozás - amennyiben erre a kártya alkalmas – bankjegykiadó automatából, az rendszerint a felvett összeg több százalékába is belekerülhet.
1.4.2.2. Bankkártyával fizetés az elfogadóhelyeken
Magyarországon a forgalmasabb üzletekben, áruházakban és szolgáltatóknál csaknem mindenütt elfogadják a bankkártyás fizetést. A több tízezer elfogadóhelyen a kereskedők termináljai segítenek a bankkártya elfogadásában, amelyeknél általában ugyancsak használni kell a PIN-kódot. Ezek a terminálok segítenek megállapítani, nincs-e letiltva a bankkártya, és van-e elegendő fedezet a fizetési művelethez. A fizetési művelet a készpénzfelvétellel szemben szinte mindig ingyenes a kártyabirtokos számára, ebben az esetben az elfogadó kereskedő fizet jutalékot.
Bár nem általános, az elfogadóhely a bankkártya használatakor valamelyik személyazonosító okmányt is elkérheti (például magasabb összegű vásárlás vagy visszaélés gyanúja esetén). Ez annak érdekében történik, hogy megakadályozzák a visszaélést, vagy biztosítsák magukat a nagyobb pénzügyi kockázat ellen. A személyazonosság okmánnyal történő igazolása természetesen önkéntes, az elfogadónak pedig az adatvédelem szabályai szerint kell eljárnia.
1.4.2.3. Fizetés interneten vagy telefonon
Egyre jobban terjed a kártyás fizetés azon formája, amikor az interneten vagy telefonon megrendelt termék vagy szolgáltatás vételárának kifizetéséhez a bankkártyánk számát kell megadni a szállítónak, aki a megrendelést követően önállóan gondoskodik a vételár beszedéséről. A vásárlás általában úgy történik, hogy az ügyfél begépeli vagy telefonon bemondja a bankkártyájának a számát, aminek érvényességét az elfogadó megvizsgálja, majd a vételárat beszedi a vásárló bankjától. Ezeknél a vásárlási műveleteknél fokozottan érvényesülnie kell az adatbiztonság követelményeinek, ezért néhány bank az internetes tranzakciókhoz külön virtuális kártyát kínál, és az adatkezelési biztonságot növelő szolgáltatásokkal segíti ügyfelei vásárlásait.
1.4.3. A bankkártya használatának szabályai
A bankkártyán mindig szerepel a kibocsátó bank emblémája, továbbá – hacsak nem kizárólag a kibocsátó saját hálózatában használható a kártya – azoknak a nagy nemzetközi kártyatársaságoknak (pl. VISA, Eurocard/MasterCard) az emblémája, amelyek a bankkártya egységes nemzetközi szabályok szerint történő elfogadásáról gondoskodnak. Ha ezt az emblémát, más néven logót jól láthatóan elhelyezték az üzlet ajtaján, kirakatában, nagy áruházakban a pénztáraknál, illetve a bankjegykiadó automatákon, ez a bankkártyánk elfogadását jelzi.
1.4.4. A bankkártyahasználat költségei
A bankkártyákhoz kapcsolódó díjtételek bankonként és kártyafajtánként eltérőek lehetnek, ám léteznek bizonyos standard díjtételek, amelyekkel minden birtokosnak számolnia kell.
Ezek az alábbiak:
– éves kártyadíj,
– társkártya (ha van) éves díja,
– készpénzfelvételi díjak,
– kártyapótlás díja,
– kártyaletiltás díja.
1.4.5. Vállalati hitelkártyák
Piaci alapon kínált vállalati hitelkártyák kibocsátásával jelenleg két hitelintézet foglalkozik Magyarországon. A K&H üzleti hitelkártya szabadon, a visszafizetést követően újra felhasználható hitelt nyújt. A hitelkeretből vásárlással felhasznált pénzösszeget a vállalkozás 45 napig kamat fizetése nélkül használhatja, miközben lekötött megtakarításai érintetlenül kamatozhatnak. (Egyéb esetben a havi kamat mértéke 1,9 százalék. A CIB Bank szintén 45 napos kamatmentes periódust alkalmaz, a maximálisan igénybe vehető hitelkeretet tízmillió forintban állapították meg. A kártyához korlátlan számú társkártya is igényelhető.
1.4.6. A Széchenyi Kártya
A Széchenyi Kártya államilag támogatott konstrukció, amelyet egyes kereskedelmi bankok forgalmaznak. A KA-VOSZ Zrt. tájékoztatója szerint a Széchenyi Kártyához kapcsolódó rulírozó hitelkeret a vállalkozás választása és a KA-VOSZ Zrt. előminősítése, illetve a hitelező bank ügyfélminősítése alapján ötszázezer, egymillió és huszonötmillió forint között egymilliónként emelkedő összegű lehet.
A vállalkozás a Széchenyi Kártyával történő vásárláshoz, készpénzfelvételhez vagy más módon történő számlaterheléshez szükséges bármilyen összeget igénybe vehet a rendelkezésre álló egyenleg és szabad hitelkeret összegén belül, de a rendelkezésre álló szabad hitelkeretet egy tranzakcióhoz is felhasználhatja a készpénzfelvételilimit-korlát figyelembevételével. Amennyiben a számlájára időközben jóváírás érkezik be, a nap végén az összes tranzakció (terhelés, jóváírás) végeredményeként fennmaradó folyószámla-egyenlegből a hitel összege automatikusan visszatörlesztődik.
A hitel rulírozó hitelként működik, a bank csak a ténylegesen fennálló hiteltartozás mértéke után számol fel kamatot. A kamatszámítás az igénybe vett hitel napi állománya alapján történik.
1.4.6.1. A Széchenyi Kártya felhasználásának lehetőségei
A hitelkeret célja a vállalkozás átmeneti likviditási problémáinak áthidalása. A Széchenyi Kártyához kapcsolódó hitelkeret minden, a vállalkozás érdekében felmerülő és – az adó- és számviteli jogszabályok szerint - elszámolható kiadásra felhasználható, akár vásárlás, akár készpénzfelvétel, akár átutalás, akár inkasszó útján vagy egyéb módon.
A Széchenyi Kártyához kapcsolódó hitelkeretet nem lehet igénybe venni exportálandó mennyiséghez kapcsolódó tevékenység, disztribúciós hálózat létrehozása és működtetése, illetve az exporttevékenységgel összefüggő költség finanszírozása céljából.
1.4.6.2. A hitelkeret megnyílása
A hitelkeret a hitelszerződés hatálybalépésének napján nyílik meg, mely megegyezik a bank által a Hitelgarancia Zrt.-hez benyújtott készfizető kezességvállalási kérelem elfogadásának napjával. A hitelkeret a hitelszerződés keltétől számított 365. napon jár le. A Széchenyi Kártya lejárata nem egyezik meg a hitelkeret lejáratával.
1.4.6.3. Futamidő meghosszabbítása
Az ügyfél igényelheti a hitel futamidejének meghosszabbítását. Ez esetben az igénylési lapot és annak mellékleteit a lejárat előtt legkésőbb 30 nappal be kell nyújtani a Regisztráló Iroda részére. A bank – pozitív hitelbírálat esetén – új hitelszerződést köt a vállalkozással.
A lejárat előtt elvégzett, ismételt ügyfélminősítés alapján lehetőség van arra, hogy a bank a hitelszerződés lejáratát meghosszabbítsa, amely technikailag új hitelszerződés megkötését jelenti. A bank a lejáró szerződés alapján fennálló tőketartozást, a kamatot és a kapcsolódó járulékokat a lejárat napján esedékessé teszi, amelyeket a vállalkozás köteles a bank részére megfizetni. A lejáró szerződés alapján fennálló tőketartozás kiegyenlítésére az új szerződés alapján fennálló szabad hitelkeretet fel lehet használni, de csak és kizárólag abban az esetben, amennyiben az új hitelszerződést a korábbi szerződés véglejáratát követő 30 naptári napon belül megkötik.
Amennyiben a vállalkozás hosszabbítási kérelmet (új hitelkérelmet) nyújtott be, de az új hitelszerződés legkésőbb a lejárat napján nem lépett hatályba, vagy a vállalkozás nem nyújtott be hosszabbítási kérelmet, vagy a hitelszerződést a bank az ügyfélminősítés alapján nem kötötte meg, a vállalkozásnak a lejárat napján a teljes tartozás összegét törlesztenie kell. Teljes tartozás alatt a tőke, a kamat, a kezelési költség és a szerződés szerint a vállalkozást terhelő valamennyi egyéb járulék együttes összege értendő.
1.4.6.4. A Széchenyi-hitel törlesztése
A vállalkozásnak minden naptári negyedévben törleszteni kell a hitel egy részét. A törlesztés napját követően a teljes szabad hitelkeret ismét igénybe vehető.
Amennyiben az igénybe vett hitel összege a negyedéves kamatterhelést követően nem haladja meg a vállalkozás részére megítélt hitelkeret 80 százalékát, a vállalkozásnak a lezárt negyedévhez kapcsolódóan nincs törlesztési kötelezettsége.
Amennyiben az igénybe vett hitel összege a negyedéves kamatterhelést követően a zárlat napján meghaladja a vállalkozás részére megítélt hitelkeret 80 százalékát, a vállalkozásnak törlesztési kötelezettsége keletkezik, amelyet a negyedéves zárás napját követő 15 naptári napon belül kell teljesítenie.
A törlesztés napja a negyedéves zárás napját követő 15 naptári nap bármelyike lehet. A vállalkozásnak olyan összeget kell törlesztenie, hogy a törlesztés napján a fennálló igénybe vett hitelállomány záró egyenlege ne legyen nagyobb, mint a vállalkozás részére megítélt hitelkeret 80 százaléka. A törlesztést követő napon a teljes szabad hitelkeretet, azaz a visszatörlesztett összeget is ismét igénybe lehet venni.
Ha a bank által előírt törlesztési kötelezettségének a vállalkozás a naptári negyedéves zárás napjától számított 15 naptári napon belül nem tesz eleget, a bank a hitelkeretet a negyedéves zárás napjától számított 16. naptári napon zárolja, és felszólítást küld az ügyfélnek, amelyben tájékoztatja arról, hogy amennyiben a vállalkozás a negyedéves zárás napjától számított harmincadik naptári napig a törlesztést nem teljesíti, a bank a hitelszerződést azonnali hatállyal felmondhatja, és a teljes tartozás összege – az igénybe vett hitel teljes összege és összes járuléka – a felmondás napján esedékessé válik.
1.4.6.5. A Széchenyi Kártyához kapcsolódó pénzforgalmi számla
A Széchenyi Kártya konstrukció keretében nyújtott hitel és a Széchenyi Kártyával bonyolított banki tranzakciók nyilvántartása érdekében a bank pénzforgalmi számlát nyit a hitelfelvevő vállalkozás részére. A bank jogosult a Széchenyi Kártya keretében nyújtott hitel és a Széchenyi Kártyával bonyolított számlaforgalom nyilvántartására a vállalkozás nála vezetett, korábban nyitott pénzforgalmi bankszámláját felhasználni. Ezen számlához kapcsolódóan a bank nem jogosult a Széchenyi Kártyán kívül más bankkártyát kibocsátani a vállalkozás részére.
A Széchenyi Kártyához kapcsolódó pénzforgalmi számláról
– átutalás teljesíthető,
– bankfiókban készpénz vehető fel,
– pénzkiadó automatából készpénz vehető fel,
– kártyával bonyolított vásárlás ellenértéke egyenlíthető ki,
– a számlára készpénz fizethető be,
– átutalás írható jóvá,
– a számla egyenlege vagy a hitelkeret egyéb módon felhasználható.
