Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény módosította a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényt is. A jövedékiadó-törvény változásai a költségvetési egyensúly javítását célzó adóintézkedéseken túl érintik a bioüzemanyagokra vonatkozó szabályokat, további lehetőségeket, illetve könnyített feltételeket teremtve a jövedéki szabályozás oldaláról a bioüzemanyagok szélesebb körű elterjesztésére. A módosítás érinti továbbá az alkoholtermékek fogalommeghatározását, az uniós szabályozással összhangban, s kiemelhetők még az elkobzott ásványolajtermékek további sorsát érintő, közhasznú célokra (árvíz-, belvízvédekezés, egyéb katasztrófák) történő átadásuk lehetőségét megteremtő új rendelkezések. A fontosabb változásokat az alábbiakban ismertetjük.
6.1. Jövedékiadó-mértékek változása 2006-ban
A 2006. szeptember 1-jei hatálybalépéssel megvalósuló, év közben végrehajtott adóemelések a jövedéki italok és a dohánygyártmányok adóját érintik, az üzemanyagok esetében nincs változás.
6.1.1. Jövedéki italok
A jövedéki italok adómértékei egységesen 7 százalékkal emelkednek, azonban a borok adója változatlan marad (azaz a szőlőbor esetében 0 forint, a gyümölcsborra pedig literenként 80 Ft).
6.1.1.1. Alkoholtermékek, bérfőzési szeszadó
A tömény szesz és szeszes italok, vagyis az alkoholtermékek jövedéki adója 1 hektoliter 100 térfogatszázalékos etil-alkohol-tartalomra (tiszta szeszre) számítva 220 600 forintról 236 000 forintra nő. Ennek megfelelően változik a bérfőzési szeszadó is: a kedvezményes kulcs, ami gyümölcstermesztő háztartásonként évente legfeljebb 50 liter mennyiségig érvényesíthető, 1 hektoliter tiszta szeszre 110 300 forintról 118 000 forintra emelkedik, az 50 liter feletti mennyiségre pedig 236 000 forint lesz.
6.1.1.2. Sör
A sör esetében a jövedéki adó 1 hektoliterre Balling-fokonként 505 forintról 540 forintra nő.
6.1.1.3. Pezsgő
A pezsgőnél hektoliterenként az eddigi 11 400 forint helyett 12 200 forint, a köztes alkoholtermékeknél (vermutoknál) pedig 17 600 forint helyett 18 800 forint lesz az adómérték 2006. szeptember 1-jétől.
Fontos megjegyezni, hogy a törvény – az eddigiektől eltérően – most nem írja elő a jövedéki italok forgalmazóira a szeptember 1-jén meglévő készleteik után a jövedékiadó-emelés miatti készletérték-növekedésnek megfelelő összeg áfakénti befizetését. A készleteket tehát most nem kell felmérni, évközi leltárfelvételt nem kell végezni.
6.1.2. Dohánygyártmányok
6.1.2.1. Cigaretta
A dohánygyártmányok esetében a cigaretták adómértéke nő, valamint változnak az egyes dohánygyártmányokra érvényes eddigi adóminimumok összegei is. A cigarettáknál az EU-minimumszinthez való közelítés érdekében még hátralévő, 2007. január 1-jére előirányzott adóemelés fele előrehozottan, már ez évben, 2006. szeptember 1-jével megvalósul. Az ezer darabonként 6880 forint tételes adó 7240 forintra, a kiskereskedelmi ár után fizetendő értékarányos adó 27 százalékról 27,5 százalékra nő, ami átlagosan 5,7 százalék adótartam- és 2,7 százalékos fogyasztóiár-növekedést (+ 20 Ft/doboz) jelent. Emellett emelkedik a cigaretták ezer száljára megfizetendő legkisebb adó összege is, 2006. szeptember 1-jétől a korábbi 12 630 forintról 13 090 forintra változik (ami egy 20 szálas dobozra számolva az eddigi 252,60 forint helyett 261,80 forintot tesz ki).
6.1.2.2. Finomra vágott fogyasztási dohányok
Az adóminimum a finomra vágott fogyasztási dohányoknál (cigarettadohányok) és az egyéb fogyasztási dohányoknál (pipadohányok) is emelkedik, igazodva a cigarettákéhoz: kilogrammonként 4170 forint helyett 4320 lesz (ami egy 40 grammos csomag esetében a korábbi 166,80 forint helyett 172,80 forintot jelent). Megjegyezzük, hogy a finomra vágott fogyasztási dohányok jövedékiadó-mértéke marad 52 százalék, az egyéb fogyasztási dohányoké 32,5 százalék (a kiskereskedelmi árra vetítve), s nem változik a szivar, szivarka jövedékiadó-mértéke, a 28,5 százalékos kulcs sem.
6.2. 2007. évi adóváltozások dohánygyártmányokra
A törvénymódosítás már most rögzíti a dohánygyártmányokra vonatkozó 2007. évi adóintézkedéseket. Eszerint a cigaretta adója jövőre két lépésben változik.
2007. április 1-jétől a tételes adó 7240 forintról 7420 forintra emelkedik ezer darabonként, és a kiskereskedelmi ár után fizetendő értékarányos adó 27,5 százalékról 27,75 százalékra nő. Az adóminimumok új összege pedig ezen időponttól a cigaretták esetében ezer szálanként 13 090 forint helyett 13 730 forint (egy 20 szálas dobozra számolva 274,60 forint), a finomra vágott fogyasztási dohányoknál (cigarettadohányok) és az egyéb fogyasztási dohányoknál (pipadohányok) kilogrammonként 4320 forint helyett 4530 forint (egy 40 grammos csomagra 181,20 forint) lesz.
A következő adóváltozás dátuma 2007. szeptember 1. napja. Ekkor a cigaretta tételes adója 7420 forintról 7600 forintra emelkedik ezer darabonként, és a kiskereskedelmi ár után fizetendő értékarányos adó 27,75 százalékról 28 százalékra nő. Egyidejűleg emelkednek a minimumadók: a cigaretták ezer száljára kivetendő legkisebb adó 13 730 forintról 13 965 forintra (egy 20 szálas dobozra számolva 279,30 forint), a finomra vágott fogyasztási dohányoké (cigarettadohányok) és az egyéb fogyasztási dohányoké (pipadohányok) kilogrammonként 4530 forint helyett 4610 forintra (egy 40 grammos csomagra 184,40 forint).
A cigarettán kívüli dohánygyártmányok jövedékiadó-mértékei 2007-ben sem változnak, e termékeket csak az adóminimumok változásai érintik.
6.3. Bioüzemanyagokra vonatkozó hatályos szabályok módosítása
6.3.1. Bioetanol bekeverése benzinbe
A jelenlegi szabályok a bioetanolt csak ETBE-vel (etil-tercier-butil-éter), annak alkotórészeként engedik meg a benzinbe keverni, közvetlenül nem. Ugyanakkor a 2007. július 1-jétől hatályba lépő, biotartalom szerinti adódifferenciálás miatt a forgalmazóknak már most el kezdeniük a felkészülést a közvetlenül bekevert bioetanolt tartalmazó benzin forgalmazására (a szükséges kísérletek, vizsgálatok, átalakítások elvégzése stb.). Erre tekintettel a módosítás lehetővé teszi, hogy a kőolaj-finomító, a finomítói ásványolajraktár és az ásványolaj-tároló adóraktár közvetlen bekeverésre már 2006. szeptember 1-jétől beszerezhessen adózatlan alkoholt vagy bioetanolt szeszüzemi adóraktárból, s a szeszüzem azt adófelfüggesztéssel szállíthassa részükre. Amennyiben a kőolaj-finomító, a finomítói ásványolajraktár és az ásványolaj-tároló adóraktár nem bioetanolt szerez be, a módosítás már ezen időponttól megengedi ezen ásványolaj-adóraktárakban az alkohol denaturálását is (nem minősül előállításnak, azaz alkohol-adóraktári engedélykötelezettség alá esőnek e tevékenység).
6.3.2. Adó-visszaigénylők körének bővítése
A versenysemleges szabályozás érdekében változik a biokomponens utáni adó-visszaigénylésnek 2007. június 30-ig (benzin), illetve 2006. december 31-ig (gázolaj) fennálló rendszere. Az üzemanyagok legfeljebb 5 százalék biokomponens-tartalmára (benzin esetében az ETBE 47 százalékát kitevő bioetanolra, illetve gázolaj esetében a biodízelre) eső adót az ásványolaj-tároló adóraktár-engedélyesek is visszaigényelhetik (eddig ezt csak a kőolaj-finomító, a bejegyzett kereskedő és az importáló esetében engedte meg a törvény).
6.3.3. Nyers alkohol előállítása kisebb szeszüzemekben
A bioetanol-gyártás mezőgazdasági területek hasznosulása szempontjából is fontos fejlesztésének programjához kapcsolódóan azoknak a legfeljebb évi 50 ezer hektoliter (mintegy 5 ezer tonna) kapacitású kisebb szeszüzemeknek az esetében, amelyek a bioetanol előállításához alapanyagként használható nyers alkoholt állítanak elő 80-92 százalék közötti alkoholtartalommal, s víztelenítést, finomítást nem végeznek, a törvénymódosítás a jövedékibiztosíték-követelményre könnyített feltételt állapít meg, annak érdekében, hogy ilyen üzemek létesítésének a szigorúbb jövedéki előírások ne képezzék gátját. A módosítás értelmében ilyen esetben nem kell alkalmazni a szeszüzemekre egyébként előírt 40 millió forint összegű jövedékibiztosíték-minimumot, továbbá az ilyen, az alkohol-előállítást egy desztillációs lépésben végző szeszüzemek esetében a maximális jövedéki biztosíték összege is alacsonyabb, csak 25 millió forint, és nem 200 millió forint. A nyújtandó jövedéki biztosíték nagysága tehát az éves termeléshez igazodik, de 25 millió forintnál nem több.
6.4. E85 üzemanyagra vonatkozó rendelkezések
6.4.1. Adókedvezmény
A törvény E85 üzemanyagnak a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó, legalább 70 százalék bioetanol-tartalmú, üzemanyag célra előállított terméket tekinti. Az E85-re adókedvezményt határoz meg a törvénymódosítás. Az alkalmazandó adómérték alapján ugyanis csak a benzintartalomra kell a benzin adóját megfizetni, a bioetanol-tartalom tehát adómentes. Az adómérték a motorbenzin alacsonyabb adómértékének és az adott E85 üzemanyag bioetanolon kívüli összetevői részarányának szorzataként adódó összeg.
6.4.1.1. Hatálybalépés
Megjegyezzük, hogy az új rendelkezés, valamint az E85-re vonatkozó egyéb, a továbbiakban ismertetendő rendelkezések hatálybalépésének pontos időpontja még nem ismert. Erre vonatkozóan a törvény csak azt tartalmazza, hogy hatálybalépésükről külön törvényben kell rendelkezni. Ennek oka, hogy – az uniós szabályoknak megfelelően, annak eleget téve – az E85 üzemanyag bioetanol-tartalmának adómentességét Magyarországnak tagállamként az állami támogatások szempontjából előzetesen, a hatálybalépést megelőzően engedélyeztetni kell az Európai Bizottsággal, azonban az engedélyezési procedúra a törvénymódosítás benyújtásáig nem zárult le, s még e cikk írásakor is folyamatban volt. (A várakozások szerint várhatóan 2007. január 1-jével lehetséges legkorábban a hatálybaléptetés.) A bioetalon-tartalom előzőek szerinti adómentessége 6 éves időszakra szólóan érvényesül.
6.4.2. Az E85 üzemanyag előállítása, forgalmazása
Az E85 előállítása (vagyis a bioetanol és a benzin összekeverése), ehhez az alkohol vagy a bioetanol adómentes beszerzése, továbbá az alkohol denaturálása az ásványolaj-adóraktárak közül a kőolaj-finomítóban és a finomítói ásványolajraktárban végezhető (az ásványolaj-tárolóban nem lehetséges, az ilyen engedélyesek készen szerezhetik be és forgalmazhatják az E85-öt, csakúgy, mint a bejegyzett kereskedők). A kőolaj-finomítónak és a finomítói ásványolajraktárnak nem kell külön alkohol-adóraktári engedélyt kérnie az alkohol denaturáláshoz, az ugyanis ebben az esetben nem minősül termék-előállításnak.
6.4.2.1. Előállítás szeszüzemben
Tekintettel arra, hogy az E85-ben az alkohol nagyobb arányban van jelen, mint a benzin, a törvény megengedi az E85 előállítását a szeszüzemekben is, de ennek lehetőségét – a jobb és hatékonyabb ellenőrizhetőség érdekében – egy bizonyos nagyságrend feletti kapacitással rendelkező szeszüzemekre korlátozza. Ilyen jogosultságot az évi 25 ezer liternél nagyobb kapacitású szeszüzemi adóraktárak szerezhetnek, és azt a szeszüzemnek külön kérelmeznie kell. Ahhoz azonban, hogy e tevékenységre a vámhatóságtól engedélyt kapjanak, nem kell az ásványolajokra előírt jövedéki biztosítékot is teljesíteniük, elégséges az alkohol-adóraktári jövedéki biztosítékuk. Az engedéllyel rendelkező szeszüzembe E85 előállítása céljából a benzin adófelfüggesztéssel szállítható kőolaj-finomítóból, finomítói ásványolajraktárból vagy ásványolaj-tárolóból.
6.4.2.2. Forgalmazás jövedéki engedéllyel
Az E85 forgalmazása esetében is érvényesül az a szabály, hogy a nem üzemanyagtöltő állomáson történő forgalmazásához jövedéki engedélyt kell kiváltani (120 millió forint jövedéki biztosítékkal). Az üzemanyagtöltő állomások továbbá csak olyan E85-öt forgalmazhatnak, amely megfelel a hatályos magyar szabvány előírásainak, és az értékesítést kútoszlopon keresztül kell végezni.
6.5. Elkobzott ásványolaj felhasználása
Az elkobzott ásványolajtermékeket az eddigi szabályok szerint először értékesítésre kellett bocsátani, s az értékesítés eredménytelensége esetén pedig meg kellett azokat semmisíteni. A módosítás ezzel szemben lehetővé teszi, hogy a megsemmisítés helyett az arra alkalmas ásványolajokat eredeti rendeltetésüknek megfelelően felhasználhassák.
6.5.1. Felhasználás katasztrófahelyzetekben
Az új rendelkezés egyrészt megengedi azok célzott átadását, mégpedig az árvíz-, belvízvédekezésre, illetve a katasztrófának minősülő egyéb esetekben történő felhasználásra. Az átadás a területileg illetékes védelmi bizottságok elnökeinek, illetve az I-III. fokú árvíz- vagy belvíz-védekezési készültség esetén az érintett területen lévő település polgármesterének vagy a területi vízügyi igazgatási szerv vezetőjének kérelmére történhet.
6.5.2. Vámhatóság általi felhasználás
A másik megnyíló lehetőség a vámhatóság általi felhasználás a testület gépjárműveiben vagy tüzelési, fűtési céljaira. Az átadás minden esetben a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokának jóváhagyásával történhet, és ahhoz elszámolási kötelezettség kapcsolódik.
6.6. Alkoholtermék-fogalom változása
6.6.1. Új alkoholtermékek
Az uniós szabályokhoz igazodva változik az alkoholtermékek fogalmi meghatározása. Az új szabály szerint alkoholterméknek minősül minden olyan, egyébként nem a jövedéki italok vámtarifaszámai (vagyis nem a 2204, 2205, 2206, 2207 vagy 2208 vtsz.) alá tartozó termék is, amely 1,2 térfogatszázaléknál több alkoholt (tömény szeszt vagy szeszes italt) oldott vagy oldatlan állapotban tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy – főszabályként – az ilyen termékek alkoholtartalma is adóköteles.
6.6.2. Adómentes új alkoholtermékek
Az új szabály szerint alkoholterméknek számító termékek közül nem tartoznak az adóköteles körbe azok, amelyekhez az alkoholt adómentesen lehet felhasználni az uniós, illetve a magyar szabályok szerint. Ilyenek például a gyógyszer, az ecet vagy más, a magyar szabályok szerint keretengedéllyel adózatlan alkoholból előállítható termék. Ezt a szabályt mind a belföldön előállított, mind a tagállamból vagy harmadik országból behozott termékre alkalmazni kell. Ugyancsak kívül maradnak az adóztatáson azok is, amelyekben lévő alkoholra belföldön megfizették az adót vagy arra végleges mentesülés következett be (például alkoholtartalmú hígító-, oldószerből előállított másik termék, amely még szintén tartalmaz alkoholt). Az alkoholokra előírt adót nem kell megfizetni továbbá a bioetanolt tartalmazó üzemanyagokra sem, azok ugyanis ásványolajként adóznak.
6.6.3. Új alkoholtermékek előállítása, forgalmazása
A nem jövedéki ital vámtarifaszámú alkoholtermékek előállításához nem szükséges adóraktári engedély, amennyiben az előállítás adózott alkohol felhasználásával történik, mivel az ilyen tevékenység a módosítás értelmében nem minősül belföldi előállításnak. (Megjegyezzük, hogy adózatlan alkoholból pedig – az adómentes felhasználói rendszer adta korlátozott lehetőséget nem számítva – csak jogellenesen lehetne ilyen termékeket előállítani, ugyanis a törvény azt az alkohol-adóraktárak egyik típusában sem engedi meg.)
Az új alkoholtermékekre nem vonatkoznak a jövedéki termékek belföldi és Unión belüli forgalmazására, valamint exportálására, importálására kialakított jövedéki szabályok. Ez azt jelenti, hogy forgalmazásukhoz, tagállamból való beszerzésükhöz, exportálásukhoz, importálásukhoz nem kell külön jövedéki engedély, s ebből fakadóan jövedéki biztosítékot sem kell letenni. Megjegyezzük, hogy a vámhatóság természetesen az ilyen termékek forgalmazóit is ellenőrizheti, jövedéki ellenőrzéseket folytathat le, vizsgálhatja az alkoholtartalom utáni adó befolyását.
6.6.4. Adó-visszaigénylés tagállamba kiszállított új alkoholtermékre
Amennyiben új alkoholtermékeket szállítanak más tagállamba, azok alkoholtartalma után az ilyen termékek értékesítését végző személy is visszaigényelheti – a vonatkozó szabályok, illetve feltételek esetén - a belföldön megfizetett jövedéki adót, hasonlóan a "normál" jövedéki termékeket kiszállító adóraktár-engedélyesekhez, illetve a jövedéki engedélyes kereskedőkhöz (a feladást megelőzően adó-visszatérítési igény bejelentése, az adózottan történt beszerzés igazolása, kiszállítás EKO-val, átvétel igazolása stb.).
6.6.5. Zárjegy alkalmazása, kiszerelési korlát alóli mentesülés
Az új alkoholtermékek esetében nem kell zárjegyet alkalmazni, és – értelemszerűen, a szóba jövő termékek sokfélesége miatt – a 2 liter űrtartalomnál kisebb göngyölegben, palackozva történő szabad forgalomba bocsátás követelménye sem vonatkozik rájuk. Nem kell zárjeggyel ellátni továbbá azt az alkoholt sem, amelyet az új alkoholtermék előállítása céljára, adózottan értékesítenek.
6.7. Jövedéki engedély alkoholos gyümölcs beszerzéséhez
A jogalkalmazásban felmerült bizonytalanság miatt került pontosításra, hogy az alkoholos gyümölcs beszerzése esetén előírt jövedékiengedély-kötelezettség csak abban az esetben értelmezendő, ha keretengedéllyel előállított, vagyis adózatlan alkoholt tartalmazó alkoholos gyümölcsnek csokoládégyártáshoz való beszerzéséről van szó. Minden egyéb esetben, amikor tehát adózott alkoholból készült terméket szereznek be (alkoholos gyümölcsöt késztermékként, továbbforgalmazási céllal vagy saját fogyasztásra), a rendelkezést nem kell alkalmazni.
6.8. Adóraktári szabályok szőlőborra
Nem jelent változást, pusztán a hatályos szabályok egyértelműbb és az eddigi értelmezéssel, illetve jogalkalmazói gyakorlattal összhangban levő újrafogalmazását célozta a szőlőbor előállítására vonatkozó rendelkezések pontosítása. A módosítás egyértelműbben fogalmazza meg, hogy a szőlőbor előállításához, palackozásához minden esetben egyszerűsített adóraktári engedélyt kell kiváltani, s az egyszerűsített adóraktárként engedélyezett helyen más jövedéki terméket, mint szőlőbort nem lehet előállítani, tartani. Ha az adóraktár-engedélyes például pezsgőt is előállít, arra másik adóraktári helyet kell kialakítani és "normál" adóraktári engedélyt kérni, s a pezsgő előállítását, készletváltozását termékmérlegben, a szőlőborét pincekönyvben kell vezetni, illetve nyilvántartani.
6.8.1. Tároló adóraktár létesítésének korlátja
A szőlőborra kereskedelmi adóraktár (az ún. tároló adóraktár) az egyszerűsített adóraktárakra vonatkozó feltételekkel csak abban az esetben létesíthető, ha az adóraktárban kizárólag szőlőbort tartanak, egyébként a raktározott többi ital valamelyikére szóló tároló adóraktári engedély megléte szükséges.
6.9. Dohánygyártmányok fogyasztói csomagolása
A törvénymódosítás a jövedéki szabályokon is átvezette a fogyasztói csomagolásra időközben meghozott szakmai rendelkezéseket [lásd a dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenőrzéséről szóló 102/2005. (X. 31.) FVM rendelet]. E szerint a cigaretta és a szivarka egyedi fogyasztói csomagolása a cigaretta esetében legalább 19 szálat, a szivarka esetében legalább 5 darabot kell hogy tartalmazzon. (A cigarettára megadott felső mennyiségi korlát, azaz a legfeljebb 50 darab, nem változott.)
6.10. Exportált termék utáni adó-visszaigénylés
Adó-visszaigénylést abban az esetben is érvényesíteni lehet, ha a közösségi kereskedő vagy a bejegyzett kereskedő a tagállamból behozott jövedéki termékét exportálja, amennyiben a behozatalkor keletkezett adót a Jöt. szabályai szerint megfizette (eddig exportálás esetén csak a vásárolt termék kivitele vagy a reexport esetén lehetett visszaigényelni). A módosított szabályt a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
6.11. Szankciók, intézkedések szabályainak változása
6.11.1. Adómentes felhasználók adóbírsága
Az adómentes felhasználók esetében, amennyiben az adómentesen beszerzett terméket adóköteles célra használják fel (például nem tudnak maradéktalanul elszámolni az engedélyezett célra való felhasználásról), de az ezáltal keletkező adókötelezettséget bevallják, nem kell adóbírságot megállapítani, ami egyébként az adóhiány 100 százaléka lenne. E szabályt a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
6.11.2. Nem az elkövető tulajdonában lévő jármű lefoglalása
Amennyiben a jövedéki jogsértéshez (például cigaretta illegális behozatalához) nem az elkövető tulajdonában lévő járművet használnak szállításra, a jármű lefoglalását csak akkor lehet megszüntetni, ha az ügyben jogerősen kiszabott adót, jövedéki bírságot és a felmerült költségeket megfizették, vagy akkor, ha a tulajdonos írásos nyilatkozatot tesz arról, hogy nem volt tudomása járművének ilyen célra való felhasználásáról, és egyébként az eljárás lefolytatásához a jármű lefoglalására már nincs szükség.
6.11.3. Lefoglalt jármű tárolási költsége
A törvény meghatározza a szállításra használt lefoglalt járművek tárolása után fizetendő térítést. Az új rendelkezés szerint a jármű után minden megkezdett 100 kilogramm saját tömegre naptári naponként 200 forint tárolási költséget kell fizetni.
6.11.4. Üzlethelyiség bezárása
A kereskedők üzlethelyiségének, telephelyének bezárására vonatkozó szabályozás módosítása szerint a jövedéki bírsággal együtt járó jogsértések (például adózás alól elvont termékek forgalmazása) esetén kell a súlyosabb intézkedést (bezárás első esetben 30 napra, a további esetekben 60 napra), s a mulasztási bírsággal járó jogsértések (például adójegyes ártól eltérő ár alkalmazása dohánygyártmányoknál, vagy az egyéb ellenőrzött ásványolaj 5 liternél nagyobb kiszerelésben forgalmazása) esetén lehet az enyhébb intézkedést (bezárás első alkalommal 12, ismételt előfordulás esetén 30, minden további jogsértés esetén 60 napra) alkalmazni. Szigorítást jelent továbbá, hogy a bezárás időtartamát nem az eddigiek szerint, azaz naptári napokban, hanem nyitvatartási napokban kell érteni.
6.12. Jövedéki engedélyesek listájának közzététele
A módosítás megszüntette a jövedéki engedélyesek listájának a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában, a Pénzügyi Közlönyben való időnkénti közzétételét. A naprakészség az eddigi formában nem volt igazán biztosítható, annak vannak korszerűbb módjai. Az aktuális lista a VPOP honlapján érhető el.
