A gépjármű-adóztatás fő változása, hogy az adóteher a személygépkocsi és a motorkerékpár "értékéhez" igazodik, amelyet e gépjárművek hajtómotorjának teljesítménye és gyártási évének együttese fejez ki. A módosítások 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
5.1. Általános rendelkezések – a gépjárműadó hatálya
A méhészek helyzetének javítása érdekében, a kizárólag méhészek által használt, külön jogszabály szerinti, ún. "méhesházas" gépjárművek 2007. január 1-jétől nem tartoznak a gépjárműadó hatálya alá [1. § (2) bekezdés].
5.2. Az adó alanya, az adófizetésre kötelezett
2007. január 1-jétől pontosabbá válik a gépjárműadó alanyának személye. Az adó alanya – meghatározott kivétellel – az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban (hatósági nyilvántartásban) az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították [2. § (1) bekezdés].
5.2.1. Adóalanyiság tulajdonosváltozás esetén
5.2.1.1. Forgalomba helyezés újonnan, ismételten
Egyértelműen meghatározta a módosító jogszabály, hogy ki az adó alanya azokban az esetekben, amikor a gépjármű újonnan vagy ismételten történő forgalomba helyezésének hónapjában – azaz még az adókötelezettség keletkezése előtt – a forgalomba helyező elidegeníti járművét, azaz az adókötelezettség keletkezésének időpontjában már egy másik személy a gépjármű tulajdonosa. Az év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel [2. § (2) bekezdés].
5.2.1.2. Elhalálozás, szervezet megszűnése
Új szabály rendezi az adóalanyiság kérdését elhalálozás, illetve szervezetmegszűnés eseteire. Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő adóévtől – feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként – azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet az elhalálozást, illetve megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek [2. § 3) bekezdés].
5.3. Alanyi mentesség
5.3.1. Mozgáskorlátozottak mentességének szigorodása
A súlyos mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó mentességi szabályozás annyiban szigorodik, hogy a jövőben csak a súlyos mozgáskorlátozott adóalany tulajdonában, illetve a kiskorú súlyos mozgáskorlátozott szülője, nevelőszülője, mostoha- és örökbe fogadó szülője tulajdonában lévő egy darab 100 kW teljesítményt el nem érő személygépkocsi – taxi kivételével – mentes az adó alól, ezzel a korábbi közeli hozzátartozói, élettársi vagy eltartási szerződésen alapuló jogcímen a súlyos mozgáskorlátozott személyt szállító adóalanyok mentessége megszűnik. Ha a mentességre jogosult tulajdonában több személygépkocsi is van, akkor ezek közül mindig a legkisebb teljesítményű után jár a mentesség [5. § f) pont].
5.3.2. Mentesség megszűnése
Az alanyi mentességi szabályozás további változása, hogy megszűnik az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalat és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódja, valamint a fogvatartottak foglalkoztatása céljára alapított közhasznú társaság gépjárművei utáni alanyi adómentesség [5. § a) pont, módosító törvény 235. § (2) bekezdés].
A változtatással összefüggésben valamennyi rendszámmal ellátott (50 cm3 hengerűrtartalmat meghaladó) motorkerékpár után kell adót fizetni.
5.4. Adóalap személygépkocsiknál és motorkerékpároknál
A személygépkocsik és a motorkerékpárok esetében 2007. január 1-jétől az adó alapja – a jelenlegi önsúly helyett – a gépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kW-ban kifejezve. Amennyiben a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a személyszállító gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a személyszállító gépjármű azonosító adataival megkeresi a területileg illetékes közlekedési felügyeletet a személyszállító gépjármű teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a személyszállító gépjármű adóalapjának tekinteni [6. § (1) bekezdés].
Az adó alapja az autóbusz, a nyergesvontató, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) [6. § (2) bekezdés].
Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50 százalékával [6. § (3) bekezdés].
5.5. Adómérték személygépkocsiknál és motorkerékpároknál
A kW szerinti adóalaphoz a személygépkocsi és a motorkerékpár kora szerinti adómérték (a 0-3 év közötti járműnél 300 Ft/kW, a 4-7 év közöttinél 260 Ft/kW, a 8-11 év közöttinél 200 Ft/kW, a 12-15 év közöttinél 160 Ft/kW, míg a 16. év feletti járműnél 120 Ft/kW) társul [7. § (1) bekezdés].
Az autóbuszok, a nyergesvontatók, a lakópótkocsik, továbbá a tehergépjárművek esetén az adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1200 forint [7. § (2) bekezdés].
5.6. Adókedvezmények
5.6.1. Személygépkocsik
A személygépkocsik és a motorkerékpárok esetében a legkorszerűbb környezetvédelmi követelményeket teljesítő, jelenleg 20-30 százalékos adókedvezményt élvező gépkocsik utáni kedvezmény megszűnik [8. § (1) bekezdés]. Ennek következtében a jövőben az értékesebb gépkocsik után a jelenleginél magasabb, míg a kevésbé értékes gépkocsik után alacsonyabb, az átlagos életkorú és hajtómotor-teljesítményű (11 év, 40-50 kW), illetve az állományban legmagasabb arányt képviselő gépjárműcsoporton (8 éves, 50 kW-os) belüli gépkocsik utáni teherszint nem vagy valamelyest csökken.
5.6.2. Tehergépjárművek
A tehergépjárművek esetén a környezetvédelmi rendszer struktúrája megmarad azzal, hogy a mára elavult konstrukciójú (EURO-2-es környezetvédelmi besorolású) tehergépjárművek utáni kedvezmény megszűnik [8. § (2) bekezdés].
5.7. Értelmező rendelkezések a gépjárműadóban
A módosítás új értelmező rendelkezésként határozza meg a személygépkocsi, a személytaxi, valamint a gyártási év fogalmát, illetőleg módosul az autóbusz, a motorkerékpár és a munkagép meghatározása.
5.7.1. Személygépkocsi
Személygépkocsi a személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – legfeljebb kilenc állandó ülőhely van, ide nem értve az e törvény szerinti autóbuszt, valamint motorkerékpárt [18. § 3. pont].
5.7.2. Autóbusz
Autóbusz a személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött gépjármű, amelyben a vezető ülésével együtt kilencnél több állandó ülőhely van (a jelenlegi legalább 9 állandó ülőhely helyett) [18. § 13. pont, módosító törvény 235. § (1) bekezdés].
5.7.3. Motorkerékpár
Motorkerékpár az olyan gépjármű, amelynek két vagy három kereke van, és a tervezési legnagyobb sebessége 45 km/óránál nagyobb, továbbá olyan négykerekű gépjármű, amelynek saját tömege legfeljebb 550 kg, és motorteljesítménye nem haladja meg a 15 kilowattot [18. § 7. pont].
5.7.4. Személytaxi
Személytaxi a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatás vagy a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás végzésére jogosult vállalkozás személygépkocsija, amely a hatóság által kiadott taxiengedéllyel és meghatározott színű rendszámtáblával ellátott [18. § 15. pont].
5.7.5. Munkagép
Munkagép minden szállító- vagy vontatóeszköznek - függetlenül a rendszámtábla jellegétől – nem minősülő jármű, amely önerejéből 15 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes [18. § 24. pont].
5.7.6. Gyártási év
Gyártási év a hatósági nyilvántartásban ilyen elnevezéssel szereplő naptári év [18. § 25. pont].
5.8. Iparűzési adó
A helyi iparűzési adó megszűnését tartalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezésével nem szűnik meg a helyi iparűzési adó 2007. december 31-ével.
Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvénynek az iparűzési adó 2008-tól történő megszüntetését tartalmazó rendelkezéseit hatályon kívül helyezi a módosítás, ezzel a helyi iparűzési adó nem szűnik meg 2008-tól [módosító törvény 236. §].
