2. A társasági adó változásai

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. augusztus 21.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2006/06. számában (2006. augusztus 21.)

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao-tv.) módosításai részben a költségvetési egyensúly helyreállítását, részben az európai uniós szabályokkal, részben pedig más jogszabályokkal való összhang megteremtését szolgálják.

A Tao-tv.-t más törvények is módosították, így például a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, illetőleg a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény is érintette a társaságiadó-alanyok körét.

2.1. A társasági adó 2005. évi adókötelezettségre is alkalmazható változása

2.1.1. Értékcsökkenési leírás

A leghátrányosabb helyzetű 48 kistérségben üzembe helyezett, új gépekre, berendezésekre és járművekre (kivéve a személygépkocsit) a bekerülési érték teljes összege értékcsökkenési leírásként érvényesíthető az üzembe helyezés adóévében a kis- és középvállalkozásnak minősülő adóalanyok esetén [1. számú melléklet 14. pontja].

2.2. A társasági adó 2006. évi változásai

2.2.1. Adóalanyok

2.2.1.1. Magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (új Gt.) 2006. július 1-jei hatálybalépésével több ponton érinti a társaságiadó-törvényt. Módosítja a társaságiadó-alanyok körét, kiveszi a társaságiadó-alanyok közül a magánszemélyek jogi személyiségével rendelkező munkaközösségét. A magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségét szabályozó jogszabály [az iskolarendszeren kívüli magánoktatás egyes kérdéseiről és az oktatói munkaközösségekről szóló 36/1990. (II. 28.) MT rendelet] 2004. május 1-jétől már nincs hatályban [105/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet], így ettől kezdve új jogi személy alapítására nem volt lehetőség. Ehhez kapcsolódóan a mikro-, kis- és középvállalkozás fogalmából is kikerül a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségére való utalás. A módosítás eredményeképpen 2006. június 30-ával el kell számolni a 2006. adóévi adóval.

Az adót, mivel ez az esemény nem jelenti az üzleti év lezárását és beszámoló készítését, a könyvviteli zárlat alapján megállapított adóalapra kell megfizetni 30 napon belül, azaz július 30-áig.

E munkaközösségeknek az új cégeljárási törvény szerint legkésőbb 2006. december 31-ével kell közkereseti társasággá vagy korlátolt felelősségű társasággá alakulni, illetve megszűnni [2. § (2) bekezdés d) pont, 4. § 24. pont].

2.2.1.2. Felsőoktatási intézmény

2006. július 1-jétől társaságiadó-alanynak minősül a felsőoktatási intézmény, ideértve az általa létrehozott intézmény, valamint a diákotthon. A módosítás azért vált szükségessé, mert a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerint a magán-felsőoktatási intézmény alaptevékenységét (oktatás, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység) közhasznú szervezetként vagy vállalkozásként végezheti. A diákotthon pedig költségvetési szervként vagy nem költségvetési szervként működő jogi személy lehet, amely közül ez utóbbi a társasági adó alanya [2. § (2) bekezdés h) pont].

2.2.2. Kapcsolt vállalkozás a társasági adózásban

Az új Gt. hatálybalépésével 2006. július 1-jétől változott a többségi irányítást biztosító befolyás mint fogalom elnevezése és tartalma, továbbá ezek meghatározását már nem az új Gt., hanem a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza. A fogalom új elnevezése többségi befolyás, amely a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással való rendelkezést jelent. Ez a gyakorlatban nem jelent tartalmi változást az eddigi kapcsolt vállalkozás fogalomhoz képest, a törvény ezentúl a Ptk.-ra hivatkozik, és a többségi befolyás fogalmat használja [4. § 23. pontja].

2.2.3. Társaságiadó-kötelezettség

2.2.3.1. Jogutódok

Az új Gt. 2006. július 1-jétől a kiválás egy új esetét nevesíti, eszerint kiválás lehetséges úgy is, hogy a társaságtól megváló tag a társasági vagyon egy részével más, már működő társasághoz mint átvevő társasághoz csatlakozik. Az adótörvény ezzel összefüggésben előírja, hogy a jogutódra vonatkozó rendelkezéseket a kiválás e formájánál az átvevő társaságnak is alkalmaznia kell [5. § (5) bekezdés és a módosító törvény 225. § (2) bekezdés].

2.2.4. Közhasznú szervezetek a Tao-tv.-ben

2.2.4.1. Felsőoktatási intézmény

2006. július 1-jétől a közhasznú szervezetekre, a kiemelkedően közhasznú szervezetekre vonatkozó adózási szabályokat alkalmazható adózók köre kiegészül a felsőoktatási intézménnyel, mivel a közhasznú szervezetekről szóló törvény módosítása révén közhasznú szervezetté minősíthető a nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény, diákotthon.

A módosító törvény ehhez kapcsolódva annyi pontosítást tett, hogy nem adóalany a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény (általa létrehozott intézmény) és a költségvetési szervként működő diákotthon. A felsőoktatásról szóló törvény szerint ugyanis e szervezetek az alaptevékenységet (oktatás, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység) költségvetési szervként vagy vállalkozásként végezhetik.

2.2.4.2. Szociális szövetkezet

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (új szövetkezeti törvény) bevezeti a szociális szövetkezet fogalmát. A szociális szövetkezet olyan szövetkezeti forma, amelynek célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése, és amely iskolaszövetkezetként működik.

Közhasznú szervezetté minősíthető a közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet, így a közhasznú szervezetekre, a kiemelkedően közhasznú szervezetekre vonatkozó adózási szabályokat alkalmazható adózók köre kiegészül a szociális szövetkezettel [5. § (7) bekezdése].

A módosítás révén az adóévben bekövetkezett közhasznú besorolás változása esetén az adóév utolsó napján érvényes rendelkezéseket kell alkalmazni [5. § (7) bekezdése és a módosító törvény 225. §-ának (2) bekezdése].

2.2.5. Adóalapot módosító tételek

2.2.5.1. Visszavásárolt befektetői részjegy

2006. július 1-jétől az átalakított szövetkezeti részjegy bevonása esetén csökkenthető az adóalap a bekerülési értéket meghaladóan elszámolt bevétellel. A módosítást az indokolja, hogy az új szövetkezeti törvény előírása szerint a hatálybalépése előtt már működő szövetkezeteknél meglévő szövetkezeti üzletrészek – meghatározott feltételek mellett - átalakított befektetői részjeggyé alakulnak át, amely a szövetkezetből nem vonható ki, de a szövetkezetre vagy a tagra átruházható, és örökölhető. Mivel az átalakított befektetői részjegy a korábbi szövetkezeti üzletrészből ered, indokolt a szövetkezet által történő visszavásárlás és bevonás esetén azonosan kezelni a szövetkezeti üzletrésszel [7. § (1) bekezdés m) pontja].

2.2.6. Felsőoktatási intézmény, diákotthon adózása

A közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményt cél szerinti tevékenység és a vállalkozási tevékenység tekintetében megilletik mindazok a kedvezmények, amelyeket a közhasznú szervezetekről szóló törvény meghatároz. 2006. július 1-jétől a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmények a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt más szervezetekkel hasonlóan csak a vállalkozási tevékenységük adózás előtti eredményéből kiindulva meghatározott, speciális adóalap után adóznak. Vagyis csökkenti az adózás előtti eredményüket a vállalkozási tevékenységük adózás előtti nyereségének 20 százaléka, ami biztosítja számukra is, hogy ezt az összeget adómentesen fordíthassák közhasznú céljaik megvalósítására.

Ha a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézménynek az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van, akkor növelnie kell az adózás előtti eredményt az általa kiállított (más adózónál vagy a magánszemélynél), kedvezmény érvényesítésére lehetőséget adó igazolásban feltüntetett kapott adomány teljes összegével.

2.2.6.1. Kedvezményezett tevékenységek

A törvény rendelkezik a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény által végzett kedvezményezett tevékenységekről is. Eszerint nem minősül vállalkozási tevékenységnek a közhasznú tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást is; a kizárólag a közhasznú tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele; a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni [9. § és a módosító törvény 225. § (2) bekezdése és 6. számú melléklet D) fejezete].

2.2.6.2. Külön szabályok 2006-ban

A felsőoktatási intézmény és a diákotthon 2006. július 1-jétől adóalany, így a 2006. évre a törvény külön szabályokat határoz meg az adókötelezettségük megállapítására. Eszerint az adóalap megállapításához szükséges éves adatokból (amelyet a beszámoló és az ehhez szükséges nyilvántartás támaszt alá) kell kivonni a 2006. június 30-ára készített közbenső mérlegben (és azt alátámasztó nyilvántartásban) kimutatott adatokat. Az adóalapot 2006 második félévére e különbözetek alapján határozzák meg. Így kell eljárni abban az esetben is, ha a felsőoktatási intézmény közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállással rendelkezik, és akkor is, ha nincs ilyen jogállása [módosító törvény 225. § (15) bekezdése].

A közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállással nem rendelkező magán-felsőoktatási intézmény (általa létrehozott intézmény), valamint a magándiákotthon a társaságiadó-kötelezettséget a gazdasági társaságokra vonatkozó általános előírás szerint határozza meg. Ez alól kivétel, hogy az ún. elvárt jövedelem alapján nem kell adókötelezettséget megállapítaniuk. Sajátosság csak a 2006. évben érvényesül rájuk, tekintettel arra, hogy adóalanyiságuk év közben, július 1-jével kezdődik, de a társaságiadó-alanyok közé sorolásuk nem jelenti azt, hogy új üzleti évük kezdődik. Ezért a módosítás előírta számukra, hogy a 2006. évi adókötelezettséghez úgy állapítsák meg az adóalapot, hogy az éves adatokból (amelyet a beszámoló és az ehhez szükséges nyilvántartás támaszt alá) vonják ki a 2006. június 30-ára készített közbenső mérlegben (és azt alátámasztó nyilvántartásban) kimutatott adatokat. E különbözetek alapján meghatározott adóalapra kell az adót számítaniuk.

2.2.7. Célszervezetek

A célszervezetek adózására utoljára 2006-ban vonatkoznak speciális szabályok, azaz csak a jóváhagyott osztalék után adóznak, így eredménytartalékuk adómentesen képződik. A módosítás szerint 2006. január 1-jétől, a 2006. évi adókötelezettség megállapításakor nem kell az adómentesen képződött eredménytartalékhoz kapcsolódó adóalap-korrekcióra vonatkozó jelenleg hatályos rendelkezést (amely szerint célszervezet átalakulása esetén a jogutódnak – ha nem célszervezet – meg kell növelnie az adózás előtti eredményét a célszervezetnél adómentesen képződött eredménytartalék összegével) alkalmaznia a célszervezet jogutódjának, ha az közhasznú társaság. A 2006. évi adóbevallást követően adómentesen nyilvántartott eredménytartalék után a 2007-ben kezdődő adóévben és azt követő két adóévben, egyenlő részletekben kell az adózás előtti eredményt növelni, kivéve ha a célszervezet közhasznú társasággá alakul, vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságként működik tovább [módosító törvény 225. § (13)-(14) bekezdése].

2.2.8. A jogutód nélküli megszűnés szabályainak változása 2006. január 1-jétől

Növelni kell az adóalapot az alábbi korrekciós tételekkel, ha annak elszámolása, adóalapnál történő figyelembevétele korábban elmaradt:

– megelőző adóévekben a befektetett pénzügyi eszközök értékének növekedése, illetve hosszú lejáratú kötelezettségek értékének csökkenése miatt elszámolt, nem realizált devizaárfolyammal csökkentette adózás előtti eredményét, de az adózó ezt korábban az eszköz kikerülése, értékvesztés elszámolása vagy részbeni kikerülése miatt még nem vette figyelembe növelő tételként;

– kedvezményezett átalakulással létrejött adózónál, illetve kedvezményezett eszközátruházást követően a kötelezettségként vállalt összegből az, amelyet még nem vett figyelembe az adóalapnál;

– a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletből származó szokásos piaci ár és alkalmazott ár közötti különbözettel, ha az alkalmazott ellenérték következtében az adózás előtti eredménye kisebb volt, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna, és azt több évre elosztva kellett növelnie az adózás előtti eredményét.

Csökkentik az adóalapot az alábbi korrekciós tételek, ha azok elszámolása, adóalapnál történő figyelembevétele korábban elmaradt:

– megelőző adóévekben a befektetett pénzügyi eszközök értékének csökkentése, illetve hosszú lejáratú kötelezettségek értékének növekedése miatt nem realizált árfolyamveszteség miatt növelte adózás előtti eredményét, de az adózó ezt korábban az eszköz kikerülése, értékvesztés elszámolása vagy részbeni kikerülése hiányában még nem vette figyelembe csökkentésként;

– kedvezményezett átalakulással létrejött adózónál, illetve kedvezményezett eszközátruházást követően a jogutódot megillető adózás előtti eredmény csökkentéséből az, amelyet még nem vett figyelembe az adóalapnál;

– a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletből származó szokásos piaci ár és alkalmazott ár közötti különbözettel, ha az alkalmazott ellenérték következtében az adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna, és e korrekcióval több évre elosztva kellett az adózás előtti eredményt csökkenteni (pl. mert tárgyieszköz-beszerzéshez kapcsolódott).

2.2.9. Kedvezményezett átalakulás

2006. január 1-jétől kedvezményezett átalakuláskor nem kell módosítani az eszközök számított nyilvántartási értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözettel, illetve a korábbi átalakulás és korábbi részesedéscsere során szerzett részesedés következtében az adózás előtti eredményt. A kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás és részesedéscsere szabályainak alapját a 434/90/EK és azt kiegészítő 2005/19/EK egyesülési irányelv adja. Az irányelv szerint a kedvezményezett ügylet nem eredményezheti nem realizált nyereségek megadóztatását. Ennek megvalósulását biztosítja a szabályváltozás [16.§ (2) bekezdés a)-c) pont].

2.2.10. Elhatárolt veszteség

A felszámolási eljárás alatt álló személy nem alanya a társasági adónak. A felszámolást megelőzően keletkezett és korábban el nem számolt veszteséget az adózó felhasználhatja, amennyiben a felszámolási eljárás (vagy annak megfelelő más eljárás) befejezését követően az adózó adókötelezettsége folytatódik. A módosítás 2006. január 1-jétől hatályos [17.§ (12) bekezdés].

2.2.11. Feltöltés, adóelőleg

A kettős könyvvitelt vezető adózó és a külföldi vállalkozó 2006. július 1-jétől a feltöltéskor nem köteles figyelembe venni az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott uniós vagy költségvetési támogatásra jutó adót. A módosítás azért vált szükségessé, mert a korábbi szabályok esetén előfordulhatott olyan eset, amikor az adózó az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig feltöltötte az adóelőlegét a várható fizetendő adó összegéig, majd ezt követően, még ugyanabban az adóévben jelentős összegű (uniós vagy költségvetési) támogatást kapott, és így fizetendő adója magasabb lett.

2.3. A társasági adó 2007. évi változásai

2.3.1. Alapelvek

2007. január 1-jétől a módosuló alapelv szerint az adóztatás tárgyi hatálya a gazdasági tevékenység folytatása lesz és nem a gazdasági tevékenységből elért jövedelem. Így meghatározott, eddig negatív adóalappal rendelkező adózók esetében az adóalap egy úgynevezett elvárt jövedelem lesz, vagyis mindenképpen keletkezik adófizetési kötelezettség [1.§ (1) bekezdés].

2.3.2. Adóalanyok meghatározásának változása a Tao-tv.-ben 2007-től

2.3.2.1. Külföldi személy

A külföldi személy belföldi illetőségű adózónak minősül, ha üzletvezetésének helye belföld, ha viszont a külföldi személy belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, akkor külföldi illetőségű adózónak minősül. Annak érdekében, hogy a külföldi személy ne váljon kétszeresen (belföldi és külföldi illetőségű adózóként) is adóalannyá, a törvény 2007. január 1-jétől kimondja, hogy ha az üzletvezetés helye alapján belföldi illetőségű adóalanyként bejelentkezett, akkor nem minősül külföldi vállalkozónak [2. § (4) bekezdés].

2.3.2.2. Nonprofit gazdasági társaság

2007. július 1-jétől az új Gt. rendelkezéseivel összefüggésben a társaságiadó-alanyok köre kiegészül a nonprofit gazdasági társaságokkal.

Az új Gt. a gazdasági társaságok új formájának, a nonprofit gazdasági társaságoknak a létrehozását és működését teszi lehetővé. Ez a gazdasági társasági forma nem jövedelemszerzésre irányuló gazdasági tevékenység folytatására alapítható, ugyanakkor bármely társasági formában (például korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) létrehozható és működtethető. Nonprofit jellegénél fogva az ilyen gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, osztalékot nem fizethet, azaz a nyereség a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. Ez a társasági forma a közhasznú társasági forma helyébe lép, azt hivatott felváltani, ami azt is jelenti, hogy – szintén az új Gt. rendelkezése alapján – 2007. július 1. után közhasznú társaság nem alapítható, viszont a bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaságok 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint működhetnek. A közhasznú társaságoknak 2009. június 30-áig el kell dönteniük, hogy ettől az időponttól kezdve nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működnek tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakulnak át, vagy jogutód nélkül megszűnnek. Ezen társaságoknak 2009. június 30-ig kell a cégbíróságnál a nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vételüket kérniük vagy a jogutód nélküli megszűnés cégbírósági bejelentését megtenniük. Amennyiben ezen időpontig nem történik intézkedés, a közhasznú társaságot a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja [2. § (2) bekezdés a) pont, módosító törvény 225. § (5) bekezdés].

2.3.2.3. Közhasznú szervezetek

2007. július 1-jétől a közhasznú szervezetekre, a kiemelkedően közhasznú szervezetekre vonatkozó adózási szabályokat alkalmazható adózók köre kiegészül a 2007. július 1-jétől alapítható nonprofit gazdasági társaságokkal, mivel a szóban forgó gazdasági társasági formával rendelkező adózók számára lehetőség lesz a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nyilvántartásba vételre [5. § (7) bekezdése és a módosító törvény 225. §-ának (5) bekezdése].

2.3.3. Társaságiadó-alap

2.3.3.1. Elvárt jövedelem

Meghatározott kivételekkel 2007. január 1-jétől valamennyi adóalanynak részt kell vállalnia a közteherviselésből. Amennyiben az adóalany adóalapja negatív, egy úgynevezett elvárt jövedelem lesz az adó alapja, amely az összes bevétel (csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével) 2 százaléka. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni abban az esetben is, ha az adóalap az eredményt módosító tételek miatt lesz kisebb az elvártnál.

Nem vonatkozik rá ez a szabály, így nem kell az elvárt jövedelem alapján megállapítania az adóalapot

– az MRP-nek,

– a közhasznú társaságnak,

– a vízitársulatnak,

– az alapítványnak,

– a közalapítványnak,

– a társadalmi szervezetnek,

– a köztestületnek,

– az egyháznak,

– a lakásszövetkezetnek,

– az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak,

– a felsőoktatási intézménynek,

– a diákotthonnak,

– a szociális szövetkezetnek,

– az iskolaszövetkezetnek, valamint

– a közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaságnak.

Nem kell továbbá az elvárt jövedelem alapján adózni az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben, továbbá akkor sem, ha az árbevétel a megelőző évhez képest legalább 25 százalékkal csökkent, illetve ha az adóévben vagy a megelőző adóévben az adózót elemi kár sújtotta [6. § (5) bekezdés].

2.3.3.2. Bejelentett részesedéshez kapcsolódó korrekciós tétel

2007. január 1-jétől új fogalmat, a bejelentett részesedés fogalmát vezeti be a törvény, annak érdekében, hogy az ilyen részesedés értékesítésekor elszámolt árfolyamnyereséggel csökkenthető legyen az adózás előtti eredmény, abban az esetben, ha a részesedést az adózó az értékesítést megelőzően legalább két éven át folyamatosan birtokolta. Egy részesedés csak akkor felel meg a bejelentett részesedés törvényi követelményének, ha a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben szerzett részesedésről van szó, feltéve hogy összege eléri legalább a jegyzett tőke 30 százalékát, és az adózó a részesedés megszerzését bejelenti az adóhatóságnak. A szerzést követő 30 napon belül kell eleget tenni a bejelentési kötelezettségnek, és csatolni kell a szerzésre vonatkozó szerződést is. Igazolási kérelem előterjesztésére nincs lehetőség. A korrekciós tételt csak a 2007. január 1-jét követően megszerzett részesedésekre lehet alkalmazni.

Ha az adózó a bejelentett részesedésre értékvesztést vagy árfolyamveszteséget számol el, illetve ha a kivezetés következtében a ráfordításai meghaladják az elszámolt bevételt, akkor ezek az úgynevezett veszteségjellegű tételek növelik az adózás előtti eredményt [4. § 5. pont, 7. § (1) bekezdés gy) pont b) alpontja, 7.§ (10) bekezdés c) pontja, 8. § (1) bekezdés m) pont b) alpontja és a módosító törvény 225. §-ának (17) bekezdése].

2.3.3.3. Áruminta adózása

Az áruminta fogalmát a törvény az általános forgalmi adóról szóló törvényre való hivatkozással határozza meg. Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint áruminta: valamely termék, annak mintapéldánya vagy egy része – ideértve a kereskedelmi forgalomban szokásos kiszereléstől eltérő csomagolású, vagy a felhasználás során megsemmisülő, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váló terméket –, melyet az eladásra szánt termék ismertetése, kipróbálása céljából ingyenesen adnak át.

2007. január 1-jétől az árumintát kapó adózó adózik, vagyis nem csökkentheti az adózás előtti eredményét. Az árumintát juttató viszont mentesül az adózás alól, azaz nem kell növelnie az adózás előtti eredményét [7.§ (8) bekezdés c) pontja és a 8. § (1) bekezdés n) pont].

2.3.3.4. Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség

Az adóelkerülés szűkítése érdekében 2007. január 1-jétől nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek az új Gt.-ben előírt, a saját tőke/jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés [3. számú melléklet 11. pontja].

2.3.4. Célszervezetek

A 25/2005. (XII. 27.) FMM-EüM-IcsSzEM-PM együttes rendelet 2007. július 1-jével hatályon kívül helyezi a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendeletben szereplő, a munkáltatók rehabilitációs tevékenységét segítő támogatást. Ilyent támogatást kaphattak a kijelölt célszervezetek is, ezzel egyidejűleg megszűnik a célszervezeti kijelölés is. Ettől az időponttól a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet alapján lehet kérni az akkreditációs tanúsítványt, amely akkreditációs eljárás alapján kerül kiadásra. Az akkreditációval rendelkező adózókra azonban nem vonatkoznak különös adózási szabályok. Közülük azok, amelyek közhasznú társaságként vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit társaságként működnek, az e szervezetekre vonatkozó adómentességgel élhetnek [10. § és a módosító törvény 225. § (13)-(14) bekezdése].

2.3.5. Nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet

2.3.5.1. Nonprofit gazdasági társaság

Nonprofit gazdasági társaság közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősíthető. 2007. július 1-jétől a közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú minősítésű társaságot adómentesség illeti meg a társasági adóban, nem kell az adó azon részét megfizetni, amilyen részt képvisel a közfeladatokból elért bevétel az összes bevételen belül. Közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság adóalapját úgy határozza meg, mint a közhasznú társaság, saját tőkéjét megbontja adózottan és adómentesen képzett saját tőkére. Az adómentesen képzett saját tőkét a nonprofit gazdasági társaság vagy annak jogutódja akkor adózza le, ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, vagy nem közhasznú (kiemelkedően közhasznú) szervezetként működik tovább.

2.3.5.2. Szociális szövetkezet

A törvény a közhasznú (kiemelkedően közhasznú) szervezetekre vonatkozó szabályokat alkalmazza a szociális szövetkezetre is, mivel a szociális szövetkezet is rendelkezhet közhasznú besorolással. Ekkor adómentesség illeti meg az adónak azon része után, amelyet a kedvezményezett tevékenységből elért bevétel képvisel az összes bevételen belül. A szociális szövetkezet nem kötelezett adóelőleg-bevallásra és -fizetésre, és nem kell feltöltenie sem december 20-ig [13/A §, 20. § és 26. § (11) bekezdése, 6. számú melléklet].

2.3.6. Kedvezmények a társasági adózásban 2007-től

2.3.6.1. Kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye és adókedvezménye

A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló (2006/C 54/08) iránymutatás (regionális iránymutatás) szerint a beruházáshoz érvényesíthető támogatás (adókedvezmény) régióra meghatározott támogatásintenzitással számított maximális értéke csekély összegű támogatással sem léphető túl. A kis- és középvállalkozások a beruházási adóalap-kedvezmény, illetve a 2003. december 31-ét (mert a de minimist is olyan szerződésre kell alkalmazni) követően megkötött hitelszerződés (illetve pénzügyi lízingszerződés) alapján fizetett kamatra tekintettel érvényesíthető adókedvezmény esetében választhatják, hogy a támogatást csekély összegű (de minimis) támogatásként érvényesítik; vagy az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK rendelet (kkv csoportmentességi rendelet) 4. cikkében foglalt támogatásként veszik igénybe.

Az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK rendelet (kkv. csoportmentességi rendelet) 4. cikkének (3) bekezdés b) pontja vonatkozik Magyarországra, ennek megfelelően a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a regionális támogatásnak az adott régióra meghatározott maximális támogatási intenzitás 15 százalékponttal növelt összegét. Attól függően, hogy az adózó székhelye, telephelye – ahol az eszközberuházást üzembe helyezi – melyik tervezési-statisztikai régióban található, különböző maximális támogatási intenzitás érvényesül. A tervezési-statisztikai régiókat és azok megyék szerinti felosztását az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat VI. (A régiók fejlesztési irányai) fejezete tartalmazza.

További feltétel, hogy az adózó által az összes beruházáshoz érvényesített összes támogatás (a kkv csoportmentességi rendelet szerint az adóban igénybe vehető támogatás és más állami támogatás) intenzitása nem haladhatja meg a beruházási érték 75 százalékát. A rendeletnek történő megfelelés érdekében az adózónak legalább 5 éven keresztül üzemeltetnie kell az adott térségben (vagy azonos támogatási intenzitású településen) a beruházását, illetve a beruházást minimum 25 százalékban saját forrásból (azaz nem állami támogatásból) kell finanszírozni [7. § (12) bekezdés b) pontja és a 22/A§ (4) bekezdés b) pontja].

2.3.6.2. Fejlesztési adókedvezmény

Az uniós állami támogatási szabályok az új regionális iránymutatással bővülnek 2007. január 1-jei hatállyal. Az iránymutatás új rendelkezéseit részben a törvény, részben a fejlesztési adókedvezményről szóló 275/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása tartalmazza. Az iránymutatás 2007-2013 közötti időszakra átfogóan szabályozza a regionális támogatások nyújtásának szabályait (integrálja a korábban a multiszektorális keretszabályban szabályozott kérdéseket is). Az iránymutatás szerint azonos, ugyanazon beruházáshoz igénybe vett támogatás a de minimis (csekély összegű) támogatással együtt sem haladhatja meg a régióra előírt maximális támogatásintenzitást.

A változások a következők: az adókedvezményre jogosító, megvalósított beruházást a kis- és középvállalkozó beruházónak elegendő 3 évig fenntartani, nagyvállalkozás esetében marad a jelenlegi 5 éves követelmény; a nagyvállalkozás kizárólag új eszköz beruházással szerezhet jogot adókedvezményre, ugyanakkor kis- és középvállalkozás esetében nincs korlátozva a korábban már használatba vett eszközök és az új eszközök aránya; engedélyezett a nagyvállalkozásnak is olyan vállalkozás eszközeinek megvásárlására, amely nem küzd pénzügyi gondokkal, és megszűnt vagy megszűnt volna, ha a felvásárlás nem történik meg; a fejlesztési adókedvezményt igénybe vevő adózónak megszűnt a kis- és középvállalkozói beszállítók arányának növelésére vonatkozó választási lehetősége; emelkednek a fejlesztési adókedvezményt igénybe vevő adózónak előírt minimális létszámnövelési követelmények. Legalább 3 milliárd forintos beruházás esetén minimálisan 150 fővel, legalább 1 milliárd forintos beruházás esetében minimum 75 fővel kell növelni a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát az adókedvezmény első igénybevételét követő négy adóévben; a 48 leghátrányosabb kistérségben munkahelyteremtő beruházást megvalósító adózó már 20 fő, kis- és középvállalkozás akár 5 fő foglalkoztatottal jogosulttá válhat fejlesztési adókedvezményre [22/B§ (1)-(2), (8) bekezdése, (9) bekezdés a) pontja, (12) bekezdés b) pontja, (13), (17) és (19) bekezdése].

2.3.7. Feltöltés, adóelőleg

A 2006. évi társaságiadó-bevallásban azon adózóknak, akiknek adóalapja nem éri el a bevétel 2 százalékát, adóelőlegüket e számított adóalapra meghatározott adó alapján kell bevallaniuk és nem a tényleges 2006. évi fizetendő adó alapján. A módosítás azt szolgálja, hogy 2007-ben az adóelőleg-fizetés az elvárt adó alapján történjen.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. augusztus 21.) vegye figyelembe!