10.1. A 2006. évi változások
10.1.1. Foglalkoztatói egészségbiztosítási járulék
2006. szeptember 1-jétől a foglalkoztatói egészségbiztosítási járulék változatlanul 11 százalék, de kockázatok szerint megosztásra kerül természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékra (7 százalék természetbeni, 4 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék lesz) [Tbj-tv. 19. § (1) bekezdés].
10.1.2. Tételes egészségügyi hozzájárulás
A korábbi elképzelésektől eltérően – az egészségügyi ellátások finanszírozási stabilitásának a növelésére is figyelemmel – mégsem szűnik meg a foglalkoztatók tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége.
A foglalkoztatót terhelő biztosítottankénti havi 1 950 (napi 65) forint tételes egészségügyihozzájárulási-fizetési kötelezettség 2006. október 31-ét követően is fennmarad [Eho-tv. 6-9. §-ai és 11. §].
10.1.3. Egyéni egészségbiztosítási járulék
2006. szeptember 1-jétől az egyéni egészségbiztosítási járulék 4 százalékos mértéke 2 százalékkal emelkedik, így 6 százalék lesz. Ezzel egyidejűleg az egyéni egészségbiztosítási járulék is megosztásra kerül kockázatok szerint. A 6 százalékos kötelezettségből 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék, 2 százalék pedig pénzbeli egészségbiztosítási járulék elnevezést kap.
A 2006. szeptember 1-jétől 6 százalékos egyéni egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség 2007. január 1-jétől 7 százalékra emelkedik (ebből változatlanul 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék és 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék) [Tbj-tv. 19. § (3) bekezdés].
10.1.4. Természetbeni egészségbiztosításijárulék-fizetés többes jogviszony esetén
2006. szeptember 1-jétől a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot valamennyi biztosítási jogviszony után meg kell fizetni, felső határ nélkül, függetlenül attól, van-e vagy nincs legalább egy munkáltatónál heti 36 órás foglalkoztatás [Tbj-tv. 31. § (1) bekezdés].
10.1.5. Minimum-járulékalap 2006. szeptember 1-jétől
2006. szeptember 1-jétől a foglalkoztató, a főállású egyéni vállalkozó, az evázó egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás számára előírásra kerül az ún. minimum-járulékalap. A minimum-járulékalap azt jelenti, hogy a járulékfizetésre kötelezett előbbi körnek a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább 125 ezer forint, részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része után kell megfizetni.
Akkor, ha a járulékalapot képező jövedelem a minimum-járulékalapot nem éri el, és a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó (evás is), illetve a társas vállalkozás az adózás rendjéről szóló törvény 17/A §-ában meghatározott bejelentést tesz az állami adóhatósághoz, a társadalombiztosításijárulék-alapot a tényleges jövedelem után kell megfizetni.
Az egyéni vállalkozó esetében, ha a vállalkozói kivét nem éri el a minimum-járulékalapot, és a vállalkozó az állami adóhatósághoz bejelentést tesz, akkor a társadalombiztosítási járulékot a vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér után köteles megfizetni. Az átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az a szabály, hogy ha az átalányadó alapját képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, akkor az állami adóhatósághoz történt bejelentése esetén a társadalombiztosítási járulékot az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér után kell megfizetnie. Az evázó egyéni vállalkozónál az állami adóhatósághoz történő bejelentése esetén a járulékot legalább a minimálbér alapján kell megfizetnie.
A társas vállalkozás esetén a minimum-járulékalap hiányában és az állami adóhatósághoz történő bejelentés esetén a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér után kell megfizetni.
Akkor, ha a biztosított (foglalkoztatott) járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, és a foglalkoztató nem tesz az állami adóhatósághoz bejelentést erre vonatkozóan, a biztosítottat terhelő járuléktöbblet a foglalkoztatót terheli [Tbj-tv. 20. § (2)–(3) bekezdés, 27. § (1) bekezdés, 29. § (1)–(2) bekezdés, 29/A § (1) bekezdés].
10.1.6. Természetbeni juttatás utáni járulékfizetés
2006. szeptember 1-jétől a foglalkoztatónak, ha a biztosítási jogviszonnyal összefüggésben adóköteles természetbeni juttatást nyújt, annak az 54 százalék személyi jövedelemadóval növelt értéke után kell megfizetnie a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot (korábban a 44 százalékos személyi jövedelemadóval növelt juttatás összege után kellett) [Tbj-tv. 4. § k) (1) pont].
10.1.7. Nem biztosított, de jövedelemmel rendelkező személy járulékfizetési kötelezettsége
2006. szeptember 1-jétől az a személy, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik, és nem is eltartott hozzátartozó, de jövedelme van, 15 százalékos mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a minimálbér alapján kell megfizetni. E fizetési kötelezettsége alapján jogosultságot szerez a természetbeni egészségbiztosítási ellátásokra [Tbj-tv. 19. § (4), és 39. § (2) bekezdés].
10.1.8. Pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetés többes biztosítási jogviszony esetén
2006. szeptember 1-jétől a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (aminek mértéke 2 százalék) csak annak kell az egyidejűleg fennálló valamennyi biztosítási jogviszonya után megfizetni, akinek a biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló jogviszonya nem éri el a heti 36 órát. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény átmeneti rendelkezései egyértelművé teszik azt is, hogy akik a 2006. augusztus 31-éig hatályos rendelkezések szerint jogosultságot szereztek pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra (mivel többes biztosítási jogviszonyuk után meg kellett fizetniük a 4 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékot), e jogosultságuk a 2006. január 1-je és 2006. augusztus 31-e közötti időszak vonatkozásában változatlanul fennáll, illetve a változás a korábban megszerzett jogosultságukat nem érinti [Tbj-tv. 31. § (3) bekezdés].
10.1.9. Egyéni vállalkozó társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége
2006. szeptember 1-jétől az úgynevezett főállású egyéni vállalkozó számára az ún. minimum-járulékalap azt jelenti, hogy havonta a vállalkozó kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább 125 ezer forint után köteles a társadalombiztosítási járulékot megfizetni.
10.1.9.1. Mentesülés
A fentiek szerinti fizetési kötelezettség alól akkor mentesül az egyéni vállalkozó, ha
– a vállalkozói kivét, illetve átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az átalányadó alapját képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot és
– az adózás rendjéről szóló törvény 17/A §-a szerinti bejelentést tesz az állami adóhatóság felé.
Ilyen esetben az egyéni vállalkozó a vállalkozó kivét, de legalább a minimálbér, átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot [Tbj-tv. 29. § (1) bekezdés].
10.1.10. Egyéni vállalkozó egészségbiztosításijárulék-fizetése
2006. szeptember 1-jétől az egyéni vállalkozónak a 6 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékot (amelyből 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, 2 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék) felső határ nélkül, a nyugdíjjárulékot viszont legfeljebb a felső határ – 2006-ban napi 17 330 forint jövedelem – után kell megfizetnie [Tbj-tv. 19. § (3) bekezdés b) pontja és a 29. § (3) bekezdés].
10.1.11. Társas vállalkozás társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége
2006. szeptember 1-jétől a társadalombiztosítási járulék alapja jelentősen módosul, mivel a társas vállalkozások ún. főállású tagjai után a módosítás bevezeti a minimum-járulékalapot. Így a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt), járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább 125 ezer forint minimum-járulékalap után kell megfizetni. Amennyiben a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előbbi összeg harmincadrészét kell figyelembe venni.
10.1.11.1. Mentesülés
A fentiekben részletezett kötelezettség alól akkor mentesül a társas vállalkozás, ha
– a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum-járulékalapot és
– az adózás rendjéről szóló törvény 17/A §-a szerinti bejelentést tesz az állami adóhatóság felé.
Ilyen esetben a társas vállalkozás a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot [Tbj-tv. 19. § (3) és 27. § (2) bekezdés].
10.1.12. Társas vállalkozás főállású tagjának egyéni egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége
2006. szeptember 1-jétől a társas vállalkozás főállású tagja 6 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék fizetésére köteles felső határ nélkül (ezen belül 4 százalék a természetbeni, 2 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék) [Tbj-tv. 19. § (3) bekezdés a) pont, 27. § (2) bekezdés].
10.1.13. Nyugdíjas foglalkoztatott egyéni 0egészségbiztosításijárulék-fizetése
2006. szeptember 1-jétől a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott is köteles egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetni, amelynek mértéke 4 százalék. Ennek alapján természetbeni egészségügyi szolgáltatásra szerez jogosultságot [Tbj-tv. 25. §].
10.1.14. Kiegészítő tevékenységet folytatók járulékfizetési kötelezettsége
2006. szeptember 1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó (nyugdíjas) balesetijárulék-fizetési kötelezettsége megszűnik, de egyidejűleg bevezetésre kerül számukra az egészségügyi szolgáltatási járulék, aminek mértéke 10 százalék lesz (e fizetési kötelezettséget csak arra a hónapra vonatkozóan kell teljesíteni, amikor e tevékenységéből vállalkozói kivétet/személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelmet realizál) [Tbj-tv. 19. § (4) bekezdés és 36-37. §].
10.1.15. Egyszerűsített vállalkozói adózást (eva) választó egyéni vállalkozók társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége
2006. szeptember 1-jétől a főállású evázó egyéni vállalkozóra is vonatkozik az ún. minimumjárulékalap-fizetési kötelezettség. Így a társadalombiztosítási járulékot havonta 125 ezer forint minimum-járulékalap után köteles megfizetni. Akkor, ha az adózás rendjéről szóló törvény 17/A §-a szerinti bejelentést tesz az állami adóhatóság felé arra vonatkozóan, hogy tényleges jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, az evaadózó főállású egyéni vállalkozó a járulékot legalább a minimálbér alapján köteles megfizetni. Bejelentése alapján ő is számíthat arra, hogy az adóhatóság vizsgálja a bejelentésének valóságtartalmát – különösen a vállalkozásból származó jövedelmeire figyelemmel [Tbj-tv. 29/A § (1) bekezdés, 50. § (8) bekezdés].
10.1.16. Adóhatósági ellenőrzés minimum-járulékalaptól eltérő bejelentés esetén
2006. szeptember 1-jétől az a foglalkoztató, egyéni vállalkozó, társas vállalkozás, aki az állami adóhatóság felé bejelentést tesz arra vonatkozóan, hogy tényleges járulékalapja alacsonyabb a minimum-járulékalapnál (2006. szeptember 1-jétől havi 125 ezer, 2007. január 1-jétől havi 131 ezer forintnál), arra számíthat, hogy az állami adóhatóság a bejelentés valóságtartalmát – különösen a vállalkozásból származó jövedelmekre figyelemmel - vizsgálni fogja [Tbj-tv. 50. § (8) bekezdés].
10.1.17. Nyugdíj-szüneteltetés
2006. augusztus 1-jétől a saját jogú nyugdíjas számára lehetőség nyílik arra, hogy saját elhatározásából nyugellátását szüneteltesse akkor, ha biztosítási jogviszonyban áll. E szüneteltetés mindaddig fennáll, amíg nyugdíjának újbóli folyósítását nem kéri. A nyugdíjának szüneteltetését kérő, a társadalombiztosítási jogok és kötelezettségek szempontjából nyugdíjasnak minősül (így például ő is 2006. szeptember 1-jétől 4 százalékos, majd 2007. január 1-jétől 5 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot lesz köteles fizetni) [Tbj-tv. 83. § (3) bekezdés].
10.2. A 2007. évi változások
10.2.1. Foglalkoztató (munkáltató) társadalombiztosítási járuléka
2007. január 1-jétől a foglalkoztató változatlanul 29 százalékos társadalombiztosítási járulék fizetésére köteles, de ezen belül megváltozik az egészségbiztosítási, illetve a nyugdíj-biztosítási járulék mértéke. A munkáltatói egészségbiztosítási járulék 11 százalékról 8 százalékra csökken, egyidejűleg a munkáltatói nyugdíj-biztosítási járulék 18 százalékról 21 százalékra nő. A munkáltatói egészségbiztosítási járulék mértékének változása miatt a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék százalékos mértéke is módosul: a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék lesz [Tbj-tv. 19. § (1) bekezdés].
10.2.2. Minimum-járulékalap
2007. január 1-jétől a minimum-járulékalap havi 131 ezer forint lesz. (A 2006. évi 125 ezer forint helyett.) [Tbj-tv. 20. § (2)–(3) bekezdés, 27. § (1) bekezdés, 29. § (1)–(2) bekezdés, 29/A § (1) bekezdés.]
10.2.3. Költségvetési kötelezettségek
2007. január 1-jétől a központi költségvetés 9 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet (e kötelezettség 2006-ban 11 százalék volt)
– a nyugdíjasok,
– a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülők,
– a rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, álláskeresési juttatásban részesülők,
– a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgárok,
– az eltartott közeli hozzátartozók,
– a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgárok,
– a személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személyek,
– a fogvatartottak,
– a szociálisan rászorulók,
– a hajléktalanok
után.
A központi költségvetés havonta utalja át a járulékot az Egészségbiztosítási Alapnak.
10.2.3.1. Járulékalap
A költségvetés a 9 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjasok, a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülők után a folyósított ellátás, a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár, az eltartott közeli hozzátartozó, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgár, a személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy, a fogvatartottak, a szociálisan rászorulók után a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató hallgató után a hallgatói juttatás alapján fizeti meg. Azok esetében, akik a gyes, gyed, gyet mellett részesülnek családi pótlékban, a költségvetés nem a minimálbér, hanem a családi pótlék figyelembevételével teljesíti átalányfizetési kötelezettségét [Tbj-tv. 26. § (5) bekezdés].
10.2.4. Nem biztosított, de jövedelemmel rendelkező személy járulékfizetési kötelezettsége
2007. január 1-jétől a nem biztosított, de jövedelemmel rendelkező személy egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége 15 százalékról 16 százalékra emelkedik [Tbj-tv. 19. § (4) és 39. § (2) bekezdés].
10.2.5. Egyéni vállalkozó társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége
2007. január 1-jétől a minimum-járulékalap havi 131 ezer forint lesz. (2006-ban 125 ezer forint.) [Tbj-tv. 29. § (1) bekezdés.]
10.2.6. Egyéni vállalkozó egészségbiztosításijárulék-fizetése
2007. január 1-jétől az egyéni vállalkozó egyéni egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége 6 százalékról 7 százalékra emelkedik (ebből változatlanul 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási, 3 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék) [Tbj-tv. 19. § (3) bekezdés b) pontja, és a 29. § (3) bekezdés].
10.2.7. Társas vállalkozás társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége
2007. január 1-jétől a minimum-járulékalap havi 131 ezer forintra emelkedik (2006-ban ez 125 ezer forint) [Tbj-tv. 19. § (3) és 27. § (2) bekezdés].
10.2.8. Társas vállalkozás főállású tagjának egyéni egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége
2007. január 1-jétől a 6 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék további 1 százalékkal emelkedik, így 7 százalék lesz (ebből változatlanul 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék és 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék) [Tbj-tv. 19. § (3) bekezdés a) pont, 27. § (2) bekezdés].
10.2.9. Kiegészítő tevékenységet folytatók járulékfizetési kötelezettsége
2007. január 1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége 10 százalékról 16 százalékra változik [Tbj-tv. 19. § (4) bekezdés és 36-37. §].
10.2.10. Egyházi személyek utáni egyéni egészségbiztosításijárulék-fizetés
2007. január 1-jétől az egyháznak az egyházi személy után egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie, amelynek mértéke 4 százalék.
10.2.10.1. Járulékalap
Egyházi személy és szerzetesrendi tag után – kivéve a saját jogú nyugdíjas egyházi személyt – az egyház a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (2006 februárjától 62 500 forint) után köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíjat, valamint egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetni. [Tbj-tv. 26. § (3) bekezdés].
10.2.11. Megállapodás szolgálati időre 2007-től
2007. január 1-jétől a nyugdíjra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalap szerzése céljából fizetendő járulék mértéke 2007-ben 29,5 százalék (2006-ban 26,5 százalék), alapja legalább a megállapodás napján érvényes minimálbér havi összege (2006-ban 62 500 forint). A megállapodást kötő személy döntheti el, mekkora jövedelem után akar járulékot fizetni, de a megjelölt jövedelem legfeljebb a megállapodás kötésekor érvényes, egy napra számított járulékfizetési felső határ naptári évre felszorzott összege (2006-ban 6 325 450 forint) lehet [Tbj-tv. 34. §].
10.2.12. Magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás és -befizetés
2007. január 1-jétől megváltozik a magán-nyugdíjpénztári tagdíj befizetési, bevallási rendszere.
2006. december 31-éig a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallást, -befizetést a magánnyugdíjpénztárakhoz kell teljesíteni. 2007. január 1-jétől a foglalkoztató - a járulékokkal egyezően – a tagdíjat is az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint [Art. 31. § (2) bekezdés] az állami adóhatóságnak köteles bevallani, illetőleg megfizetni. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget az APEH nevén, a Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíjpénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra kell teljesíteni. A Magyar Államkincstár a tagdíjat haladéktalanul átutalja a magánnyugdíjpénztárnak. A törvénymódosítás arról is rendelkezik, hogy a tagdíj, a késedelmi és az önellenőrzési pótlék a magánnyugdíjpénztárat illeti meg [Tbj-tv. 50. §].
10.2.13. Változás az adatszolgáltatási kötelezettségben
2007. január 1-jétől a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó mellett a vendéglátóüzlet felszolgálója és a biztosított személy [1997. évi LXXX. törvény 5. § (3) bekezdése] is köteles adatot szolgáltatni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek a nyugdíj megállapítása érdekében (ún. nyenyi-lapos adatszolgáltatás). E kötelezettséget utolsó alkalommal 2007-re vonatkozóan kell teljesíteni 2008. április 30-áig. A nyugdíjazás évéről és a tárgyév április 30-a előtt a nyugdíjazás évét megelőző évről soron kívül kell adatszolgáltatást teljesíteni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek [Tbj-tv. 97. § (2)–(3) bekezdése).
10.2.14. Egyszerűsített vállalkozói adózást (eva) választó egyéni vállalkozók társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége
2007. január 1-jétől a minimum-járulékalap havi 131 ezer forint lesz [Tbj-tv. 29/A § (1) bekezdés, 50. § (8) bekezdés].
10.2.15. Evát választó egyéni vállalkozó egyéni egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége
Az egyéni egészségbiztosításijárulék-fizetésnél az evásokra is vonatkozik a 2 százalékos mértékű növekedés és a járulékfizetés természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékra történő megbontása (a 6 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékból 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, 2 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék).
2007. január 1-jétől a 6 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék 7 százalékra változik (ezen belül 5 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, 2 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék) [Tbj-tv. 19. § (3) bekezdés, 29/A § (2) és (4) bekezdés].
10.2.16. Evát választó egyéni vállalkozók egészségügyihozzájárulás- fizetése
2007. január 1-jétől az evát választó egyéni vállalkozónak is 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, ha 450 ezer forint alatti 8 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizetett, és rendelkezik a következő jövedelmek valamelyikével:
– vállalkozásból kivont jövedelem,
– értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
– 25, illetve 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap,
– árfolyamnyereségből származó jövedelem,
– ingatlan-bérbeadásból származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelem [Eho-tv. 3. § (3)–(5) bekezdés].
10.2.17. Egyéni százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség változásai 2007-ben
A százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségnél jelentősen megváltozik az ún. feltöltés szabályrendszere. A változás egyrészt a feltöltési felső határt, másrészt a százalékos mértéket érinti. A feltöltési felső határ 400 ezer forintról 450 ezer forintra, a százalékos mérték 4 százalékról 14 százalékra emelkedik.
A magánszemélyt a százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) a 2006. január 1-jétől kezdődő időszakra juttatott, megszerzett jövedelmek után terheli.
Egyént terhelő százalékos eho-t a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja-tv. 68. §], az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja-tv. 65/A §], a 25, illetve 35 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja-tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja-tv. 49/C §], az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja-tv. 67. §], az ingatlan-bérbeadásból [Szja-tv. 74. §] 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetén kell fizetni akkor, ha az egyén foglalkoztatója által megfizetett egészségbiztosítási járulék éves szinten nem éri el 2006-ban a 400 ezer forintot, 2007-ben a 450 ezer forintot.
Ha a foglalkoztató 2006-ban legalább 400 ezer forint, 2007-ben legalább 450 ezer forint egészségbiztosítási járulékot fizetett, az egyén már nem köteles százalékos eho fizetésére; a magánszemély 2006-ban legfeljebb a 400 ezer forintból, 2007-ben legfeljebb a 450 ezer forintból hiányzó rész megfizetésére kötelezett, ha foglalkoztatója 2006-ban 400 ezer forintnál, 2007-ben 450 ezer forintnál kevesebb egészségbiztosítási járulékot fizetett utána. Például, ha a foglalkoztató 250 ezer forint egészségbiztosítási járulékot fizetett, s az egyénnek van olyan jövedelme, amely után egyéni százalékos eho-t kell fizetni, akkor az után (legfeljebb 150 ezer forint összegű) eho-t köteles fizetni 2006-ban. 2007-ben – figyelemmel a 450 ezer forintos felső határra – az egyénnek már – az előbbi példánál maradva – 200 ezer forint összegű százalékos eho-t kell fizetnie.
Ha az ingatlan bérbeadója ténylegesen a lakásban lakik, akkor sem terheli százalékos eho, ha a bérbeadásból 1 millió forintnál nagyobb jövedelme származott; kivétel az, ha az ingatlant saját vállalkozásának vagy vele együtt élő közeli hozzátartozójának (élettársának) vállalkozása részére adja bérbe. Ez esetben meg kell fizetnie 2006-ban a 4 százalékos, 2007-ben a 14 százalékos eho-t (feltéve, hogy az ebből származó évi jövedelme meghaladta az 1 millió forintot, de ebben az esetben a bérleti díj teljes bevételét figyelembe kell venni).
Az egyént a százalékos eho fizetésének kötelezettsége a naptári év folyamán mindaddig terheli, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy foglalkoztatója az egészségbiztosítási járulékot vagy ő maga a százalékos eho-t a felső határig megfizette. Arról is nyilatkozik, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme meghaladja az 1 millió forintot.
Az egyén nyilatkozhat arról is, hogy a foglalkoztatója által fizetett egészségbiztosítási járulék összege év közben vagy az év végére várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha az év végén kiderül, hogy az egészségbiztosítási járulék összege mégsem érte el a felső határt, a magánszemélynek a százalékos eho-t 6 százalékkal növelten a tárgyévi személyijövedelemadó-bevallásában kell bevallania, s a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.
Ha az egyén a felső határnál több százalékos eho-t fizetett, a túlfizetést a tárgyévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában igényelheti vissza [Eho-tv. 3. § (3)–(5) bekezdés, 11. § (3) bekezdés, 11/A §].
10.2.18. Mezőgazdasági őstermelő
2007. január 1-jétől a mezőgazdasági őstermelő is biztosított lesz, de az általánosnál jelentősen kedvezőbb feltételekkel.
10.2.18.1. Járulékmértékek 7 millió forint alatti bevételnél
Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek a tárgyévet megelőző évben az e tevékenységéből származó bevétele nem haladja meg a 7 millió forintot, bevétele 20 százaléka után 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (ami magában foglalja a nyugdíj-biztosítási járulékot is), valamint 5 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. Miután a 8,5 százalékos nyugdíjjárulék-mérték jelentősen kedvezőbb a társadalombiztosítási nyugdíj fedezeteként egyébként fizetendő 29,5 százalékos (munkáltatói és egyéni együtt) járulékfizetési kötelezettségnél, ezért a fenti feltételekkel járulékot fizető mezőgazdasági őstermelő nyugellátási alapját is (hasonlóan a felszolgálási díj alapján biztosítottá válókhoz) arányosítva kell megállapítani. Az arányról a módosított társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rendelkezik úgy, hogy az ilyen esetben keresetként, jövedelemként az éves bevétel 6 százalékát kell figyelembe venni. A 7 millió forintos bevételi összeghatár számításánál nem kell figyelembe venni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást (vagyis a kedvező feltételű járulékfizetés akkor is fennáll, ha a mezőgazdasági őstermelő bevétele pl. évi 10 millió forint, de abból 3 millió forint EU-s támogatás).
10.2.18.2. Járulékalap 7 millió forintot meghaladó bevétel esetén
Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek bevétele a 7 millió forintot meghaladja, a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a járulékokat (társadalombiztosítási, egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék).
10.2.18.3. Magasabb összegű járulékfizetés saját elhatározás alapján
A most biztosítottként a társadalombiztosítási rendszerbe bekerülő mezőgazdasági őstermelő számára is – hasonlóan az evázó egyéni vállalkozóhoz – lehetőség van a magasabb összegű járulékfizetés vállalására.
10.2.18.4. Alanyi kör
Az új szabályok azokra a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkoznak, akik
– egyéb jogcímen nem biztosítottak,
– nem saját jogú, özvegyi nyugdíjban részesülők (ez utóbbiak akkor, ha a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték),
– nem közös őstermelői igazolvány alapján kiskorú személyek,
– a már megszerzett szolgálati idővel együtt legalább 20 év szolgálati időt szerezhetnek.
10.2.18.5. Eljárási szabályok
A mezőgazdasági őstermelő a járulékokat az adózás rendjéről szó törvény előírásai szerinti adattartalommal [31. § (2) bekezdése] elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés i) pont, 30/A §, 50. § (4) és (7) bekezdés].
10.2.19. Alkalmi munkavállalás
2007. január 1-jétől az alkalmi munkavállalói könyvet (AM) kiállító munkaügyi központ (kirendeltség) az állami adóhatóságnak történő adatszolgáltatását a tárgyévet követő év március 31-éig már elektronikus úton köteles teljesíteni (korábban ezt a kötelezettséget mágneses adathordozón teljesíthette) [1997. évi LXXIV. törvény 5. § (10) bekezdés].
A munkaügyi kirendeltség az AM-könyv kiállításakor az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár taj-szám kiadása céljából történő megkeresése mellett köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságot is megkeresni az adóazonosító jel kiadása érdekében [1997. évi LXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés].
Az összeállítást készítették
a Pénzügyminisztérium munkatársai
