9. A természetes személy eredeti biztosítási jogviszonyára tekintettel más foglalkoztatótól kapott juttatása

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. május 12.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2006/05. számában (2006. május 12.)

A Tbj-tv. a természetes személy eredeti biztosítási jogviszonyára tekintettel a más foglalkoztatótól kapott juttatására is kiterjeszti a járulékfizetési kötelezettséget az alábbi rendszer szerint.

9.1. Járulék- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség

9.1.1. Biztosítási és járulékfizetési kötelezettség

Foglalkoztatónak kell tekinteni azt a jogi és természetes személyt, egyéni vállalkozót, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot, egyéb szervezetet, költségvetés alapján gazdálkodó szervet, bármely személyi egyesülést is, aki a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat.

A 2005. évi CXIX. törvény 207. §-a (1) bekezdésében foglaltak szerint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXII. törvény a következő 51. §-sal egészült ki:

"51. § (1) Ha az értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy eladási jog alapítása tárgyában kötött megállapodást 2005. augusztus 31-éig írásba foglalták, a magánszemély által a jog 2008. augusztus 31-éig történő gyakorlása révén megszerzett jövedelem társadalombiztosításijárulék-kötelezettségét a 2005. augusztus 31-éig hatályos rendelkezések szerint kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést visszamenőlegesen 2005. szeptember 1-jétől kell alkalmazni."

Ha a jövedelem juttatására a másik foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel kerül sor, a jövedelemmel összefüggésben a biztosítási jogviszony időtartamaként a jövedelem kifizetésének (juttatásának, elszámolásának) napját kell figyelembe venni.

9.1.1.1. A foglalkoztató járulékfizetésének mértéke

A foglalkoztató a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt járulékalapot képező jövedelem után havonta 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet.

9.1.1.2. A foglalkoztatott járulékfizetése

A foglalkoztatott

– 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztár tagja 0,5 százalék nyugdíjjárulékot + 8 százalék tagdíjat, valamint

– 4 százalék egészségbiztosítási járulékot

fizet.

9.1.1.3. A járulék alapja

A nyugdíjjárulék, a tagdíj és az egészségbiztosítási járulék alapja a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem.

9.1.1.4. A járulék összege

A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a juttatás napjára eső járulékfizetési felső határ összegéig köteles megfizetni.

A járulékfizetési felső határ naptári összege 2006-ban napi 17 330 forint.

9.1.1.5. Nyugdíjas járulékfizetése

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot nem fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni.

9.1.1.6. Fegyveres erők, rendvédelmi szervek tagjának járulékfizetése

A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a további jogviszonyából származó jövedelme után nyugdíjjárulékot, tagdíjat nem fizet.

9.1.1.7. Nem járulékköteles díj

Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék alapját: a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj.

9.1.2. Egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség

9.1.2.1. Százalékos egészségügyi hozzájárulás

Százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakban együtt: kifizető) a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, a következőkben meghatározott jövedelem után.

A társadalombiztosításijárulék-terhet nem viselő

– összevont adóalapba tartozó jövedelem után 11 százalék

– kisösszegű kifizetés (ide nem értve az alkalmi munkavállaló munkadíját) után 11 százalék

egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

9.1.2.2. Tételes egészségügyi hozzájárulás

Tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség az eredeti jogviszonyban fennálló kötelezettség miatt nem keletkezik.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. május 12.) vegye figyelembe!