8. Egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. május 12.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2006/05. számában (2006. május 12.)

Az egyházi szolgálatot ellátó személyek vonatkozásában az adó- és járulékfizetési kötelezettséget az határozza meg, hogy ezeket a személyeket az egyház belső törvénye miként minősíti (egyházi személy vagy alkalmazott). (Az alkalmazottak vonatkozásában az egyházi személyekkel kapcsolatos eltérő szabályok nem alkalmazhatók.)

A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (Ltv.) 13. §-ának (2) bekezdése értelmében az egyház és – ha az alapszabály így rendelkezik – az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egysége (szervezete, intézménye, egyházközössége stb.) jogi személy. Ugyanakkor a (3) bekezdés értelmében az egyház vallásos célra létesülő önálló szervezete akkor válik jogi személlyé, ha – képviselőjének bejelentése alapján – a bíróság nyilvántartásba veszi. A bejelentésben közölni kell a szervezet székhelyét, ügyintéző és képviseleti szervét. A bejelentéshez csatolni kell az illetékes egyházi szerv nyilatkozatát arról, hogy a szervezet az egyház szabályai szerint megalakult, és az egyház keretében működik.

Az ily módon létrejött egyesület olyan – az egyházak nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 11/1990. (VI. 13.) IM rendelet alapján – nyilvántartásba vett egyéb egyházi jogi személynek minősülő [Ltv. 13. § (3) bekezdés] egyesület, amelyet megillet minden olyan kedvezmény, ami nem kizárólagosan az egyházaknak jár (pl. nem jogosult az szja egyházi 1 százalékára).

Kapcsolódó jogszabályhely:

– a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény.

8.1. Személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség

Az adózás rendjéről szóló törvény 178. § 22. pontja alapján az egyházi személyt munkaviszonyban állónak kell tekinteni, ezért az e jogviszonyból származó jövedelemre a munkaviszonyból származó jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az egyházi személyek egyes jövedelmei mentesülnek a személyi jövedelemadó alól. Az "egyházi személynek egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatért magánszemély által közvetlenül vagy közvetve – így különösen perselypénz, egyházfenntartói járulék vagy adomány (ide nem értve az egyház számára közcélú adomány címén adott pénzösszeget) címén – adott vagyoni érték, valamint a központi költségvetési forrásból egyházi személy részére jövedelempótlék vagy annak megfelelő jogcímen juttatott támogatás;" mentes a személyi jövedelemadó alól. Az ezen a jogcímen adómentesen juttatott jövedelmet és az egyébként adóköteles jövedelmet az egyházi személy vagy az egyház szervezeti egysége köteles elkülönítetten nyilvántartani. Az adómentességre vonatkozó rendelkezés alkalmazásában egyházi személynek tekintendő az a személy is, aki az egyház részére végzett egyházi feladat ellátásáért az egyháztól rendszeres havi díjazásban részesül.

8.2. Járulékfizetési kötelezettség

8.2.1. Biztosítási kötelezettség

A Tbj-tv. szerint biztosított az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, valamint a szerzetesrend tagja.

A Tbj-tv. szempontjából azt a személyt kell egyházi személynek, illetőleg szerzetesrend tagjának (a továbbiakban együtt: egyházi személy) tekinteni, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít.

8.2.2. Egyházi személy után fizetendő járulékok

Az egyházi személy után – ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő egyházi személyt – az egyház a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztár tagja 0,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalék tagdíjat fizet. A járulékot központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint, a tagdíjat az érintett magánnyugdíjpénztárnak kell bevallani és megfizetni.

Az egyház a tagdíjbevallási kötelezettségét – választása szerint – egyszerűsített formában évente egy alkalommal is teljesítheti az érintett magánnyugdíjpénztár részére, a tárgyévet követő hó 12. napjáig. Ha a tagdíjfizetési kötelezettség év közben szűnik meg, a megszűnés napját követő hónap 12. napjáig a tárgyévre vonatkozó bevallást is be kell nyújtani.

Az a tény, hogy az egyházi személy vagy szerzetesrendi tag egyidejűleg egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban is áll, nem mentesíti az egyházat a járulékfizetési kötelezettség alól.

8.3. Egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség

8.3.1. Százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség

A társadalombiztosításijárulék-terhet nem viselő

– összevont adóalapba tartozó jövedelem után 11 százalék

– kisösszegű kifizetés (ide nem értve az alkalmi munkavállaló munkadíját) után 11 százalék

egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

8.3.2. Tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség

Az Eho-tv. tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget nem határoz meg, ezért az e jogviszonyban álló személyek után ilyen kötelezettséget megállapítani nem lehet.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. május 12.) vegye figyelembe!