Az egyházi szolgálatot ellátó személyek vonatkozásában az adó- és járulékfizetési kötelezettséget az határozza meg, hogy ezeket a személyeket az egyház belső törvénye miként minősíti (egyházi személy vagy alkalmazott). (Az alkalmazottak vonatkozásában az egyházi személyekkel kapcsolatos eltérő szabályok nem alkalmazhatók.)
A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (Ltv.) 13. §-ának (2) bekezdése értelmében az egyház és – ha az alapszabály így rendelkezik – az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egysége (szervezete, intézménye, egyházközössége stb.) jogi személy. Ugyanakkor a (3) bekezdés értelmében az egyház vallásos célra létesülő önálló szervezete akkor válik jogi személlyé, ha – képviselőjének bejelentése alapján – a bíróság nyilvántartásba veszi. A bejelentésben közölni kell a szervezet székhelyét, ügyintéző és képviseleti szervét. A bejelentéshez csatolni kell az illetékes egyházi szerv nyilatkozatát arról, hogy a szervezet az egyház szabályai szerint megalakult, és az egyház keretében működik.
Az ily módon létrejött egyesület olyan – az egyházak nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 11/1990. (VI. 13.) IM rendelet alapján – nyilvántartásba vett egyéb egyházi jogi személynek minősülő [Ltv. 13. § (3) bekezdés] egyesület, amelyet megillet minden olyan kedvezmény, ami nem kizárólagosan az egyházaknak jár (pl. nem jogosult az szja egyházi 1 százalékára).
Kapcsolódó jogszabályhely:
– a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény.
8.1. Személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség
Az adózás rendjéről szóló törvény 178. § 22. pontja alapján az egyházi személyt munkaviszonyban állónak kell tekinteni, ezért az e jogviszonyból származó jövedelemre a munkaviszonyból származó jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az egyházi személyek egyes jövedelmei mentesülnek a személyi jövedelemadó alól. Az "egyházi személynek egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatért magánszemély által közvetlenül vagy közvetve – így különösen perselypénz, egyházfenntartói járulék vagy adomány (ide nem értve az egyház számára közcélú adomány címén adott pénzösszeget) címén – adott vagyoni érték, valamint a központi költségvetési forrásból egyházi személy részére jövedelempótlék vagy annak megfelelő jogcímen juttatott támogatás;" mentes a személyi jövedelemadó alól. Az ezen a jogcímen adómentesen juttatott jövedelmet és az egyébként adóköteles jövedelmet az egyházi személy vagy az egyház szervezeti egysége köteles elkülönítetten nyilvántartani. Az adómentességre vonatkozó rendelkezés alkalmazásában egyházi személynek tekintendő az a személy is, aki az egyház részére végzett egyházi feladat ellátásáért az egyháztól rendszeres havi díjazásban részesül.
8.2. Járulékfizetési kötelezettség
8.2.1. Biztosítási kötelezettség
A Tbj-tv. szerint biztosított az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, valamint a szerzetesrend tagja.
A Tbj-tv. szempontjából azt a személyt kell egyházi személynek, illetőleg szerzetesrend tagjának (a továbbiakban együtt: egyházi személy) tekinteni, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít.
8.2.2. Egyházi személy után fizetendő járulékok
Az egyházi személy után – ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő egyházi személyt – az egyház a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztár tagja 0,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalék tagdíjat fizet. A járulékot központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint, a tagdíjat az érintett magánnyugdíjpénztárnak kell bevallani és megfizetni.
Az egyház a tagdíjbevallási kötelezettségét – választása szerint – egyszerűsített formában évente egy alkalommal is teljesítheti az érintett magánnyugdíjpénztár részére, a tárgyévet követő hó 12. napjáig. Ha a tagdíjfizetési kötelezettség év közben szűnik meg, a megszűnés napját követő hónap 12. napjáig a tárgyévre vonatkozó bevallást is be kell nyújtani.
Az a tény, hogy az egyházi személy vagy szerzetesrendi tag egyidejűleg egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban is áll, nem mentesíti az egyházat a járulékfizetési kötelezettség alól.
8.3. Egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség
8.3.1. Százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség
A társadalombiztosításijárulék-terhet nem viselő
– összevont adóalapba tartozó jövedelem után 11 százalék
– kisösszegű kifizetés (ide nem értve az alkalmi munkavállaló munkadíját) után 11 százalék
egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.
8.3.2. Tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség
Az Eho-tv. tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget nem határoz meg, ezért az e jogviszonyban álló személyek után ilyen kötelezettséget megállapítani nem lehet.
