7. Díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok, választott tisztségviselő

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. május 12.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2006/05. számában (2006. május 12.)

Ebben a fejezetben a következő jogviszonyokkal kapcsolatban található tájékoztatás:

– megbízási jogviszony,

– vállalkozási jellegű jogviszony

– segítő családtagi jogviszony,

– bedolgozói jogviszony,

– választott tisztségviselői jogviszony.

Kapcsolódó jogszabályhely:

– a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény,

– a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,

– a bedolgozó foglalkoztatásáról szóló 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet.

7.1. Személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség

7.1.1. A megbízásos jogviszonyból származó jövedelem adókötelezettsége

A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében a megbízásos jogviszonyban folytatott tevékenység önálló tevékenységnek minősül, mivel a törvény a nem önálló tevékenységként nevesített tevékenységek között ezt nem sorolja fel. Az önálló tevékenység bevételének kell tekinteni mindazt a vagyoni értéket, amelyet a magánszemély e tevékenységére tekintettel kap. E törvényi rendelkezés alapján az önálló tevékenység természetben kapott ellenértéke nem minősül természetbeni juttatásnak sem. Az önálló tevékenységből származó bevételnek része az ezzel összefüggésben kapott költségtérítés is.

7.1.1.1. A jövedelem megállapítása

Az önálló tevékenységből származó jövedelmét a magánszemély tételes költségelszámolással, vagy bizonylat nélküli költségelszámolási módszer alkalmazásával állapíthatja meg. Tételes költségelszámolás esetén a törvény 3. számú mellékletében költségként elismert kiadások bizonylat alapján történő érvényesítéséről van szó. A bizonylat nélküli költségelszámolás esetén a magánszemélynek lehetősége van arra, hogy a bevételének a 90 százalékát tekintse jövedelemnek. Ez utóbbi módszer választása esetén a magánszemély a többi önálló tevékenységére – kivéve az egyéni vállalkozói tevékenységet és a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem esetén az átalányadózási módot, valamint az ingatlan bérbeadása esetén a külön adózási mód alkalmazását – is csak a 90 százalékos jövedelemszámítási szabályt alkalmazhatja.

7.1.1.2. Adóelőleg-levonási kötelezettség

Amennyiben az önálló tevékenység ellenértéke kifizetőtől származik, akkor a kifizetőnek a kifizetéskor adóelőleget kell megállapítania és levonnia. Az adóelőleg-levonási kötelezettség független attól, hogy a magánszemély számlaadásra kötelezett-e vagy sem.

7.1.1.3. Az adóelőleg meghatározása

Az adóelőleg alapjául szolgáló összeg meghatározásakor a magánszemély nyilatkozatát kell figyelembe venni, azonban tételes költségelszámolásra irányuló nyilatkozat esetén a kifizetőnek legalább a bevétel teljes (ha a magánszemély az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, akkor az általános forgalmi adó nélküli) összegének 50 százalékát kell az adóelőleg alapjának tekintenie. Amennyiben az önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés is kifizetésre kerül, annak jövedelemtartalmából is adóelőleget kell vonni.

Ha a magánszemély a megbízási díjra tételes költségelszámolási módot jelölt meg, akkor a költségtérítésre is ezt kell alkalmaznia, azonban az 50 százalékos korlát a költségtérítésnél nem érvényesül, akár a költségtérítés 100 százalékáig terjedően is nyilatkozhat a megbízott. Abban az esetben azonban, ha a magánszemély a megbízási díjra a 90 százalékos szabályt választotta, akkor a költségtérítés címén megszerzett bevételnek is a 90 százaléka az adóelőleg alapját képezi.

Ha az önálló tevékenység ellenértéke nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető bármely ok miatt nem vonta le az adóelőleget, akkor azt a magánszemélynek kell negyedévenként megállapítania a göngyölítéses módszerrel.

7.1.1.4. A szellemi tevékenységből származó jövedelem adókedvezménye

A személyi jövedelemadó szempontjából a szellemi tevékenységből származó jövedelem külön nevesítésére azért van szükség, mert e jövedelemhez adókedvezmény kapcsolódik, a jövedelemszámítás szabályai megegyeznek az önálló tevékenységnél ismertetett szabályokkal.

A törvény alkalmazásában szellemi tevékenységnek minősül az olyan tevékenység, amelynek eredményeként a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény szerint szabadalmi oltalom tárgya, vagy szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás jön létre, vagy egyébként azt a szerzői jogról szóló törvény védelemben részesíti.

A személyi jövedelemadó szempontjából a szerzői jog felhasználásának átengedéséből származó bevétel is a szellemi tevékenységből (önálló tevékenységből) származónak minősül.

A szellemi tevékenységet folytatók a jövedelmük 25 százalékával, de legfeljebb évi 50 ezer forinttal csökkenthetik az összevont adóalap utáni adójukat. Ez az adókedvezmény is része azoknak a kedvezményeknek, amelyeknek az együttes összege 6 millió forintot meg nem haladó összes jövedelemig legfeljebb 100 ezer forint lehet, 6 millió 500 ezer forint feletti összes jövedelem esetén pedig ezen a címen az összevont adóalap utáni adó nem csökkenthető. Ezt az adókedvezményt azonban csak az év végi adóbevallásban, munkáltatói elszámolásban lehet érvényesíteni. Nem keletkezik szellemi tevékenységből származó jövedelem akkor, egyéni vállalkozóként vagy munkaviszony keretében folytatta a tevékenységet.

Az újításból származó jövedelem nem minősül szellemi tevékenységből származó jövedelemnek.

7.1.2. A segítő családtagi jövedelem adókötelezettsége

A személyi jövedelemadóban a segítő családtagi minőségben megszerzett jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelem. Ezen a címen megszerzett bevételből a munkaviszonyból származó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerinti tételek vonhatók le.

A segítő családtagnak az e tevékenységére tekintettel kifizetett összeg nem minősül bérnek. Az adóelőleg megállapításánál a kifizetőkre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény a Tbj-tv.-től eltérően elismeri a mezőgazdasági őstermelő segítő családtagját is.

7.1.3. A bedolgozói jogviszonyból származó jövedelem adókötelezettsége

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában a bedolgozói jogviszony munkaviszonynak, az ebből származó jövedelem pedig munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, ezért az adókötelezettségre a munkaviszonyból származó jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A bedolgozónak a munkavégzéssel kapcsolatos költségei fedezetére a munkáltatója költségtérítést fizet, amely jövedelemtartalmának megállapítására a törvény speciális szabályt állapít meg. A magánszemélyt választási jogosultság illeti meg, vagyis a költségeit vagy tételes költségelszámolással bizonylatok alapján, vagy bizonylat nélkül állapítja meg. A bizonylat nélküli költségelszámolás esetén az éves munkabér 30 százaléka vonható le a bevételéből akkor, ha más költség elszámolására nem kerül sor.

7.1.4. A választott tisztségviselő jövedelmének adókötelezettsége

Egyes jogszabályok kötelező jelleggel írják elő, hogy bizonyos tevékenység ellátására az adott jogszabályban meghatározott módon tisztségviselőt válasszanak, aki e tevékenységéért tiszteletdíjat kaphat. A tiszteletdíj nagyságát jellemzően a megválasztására jogosultak állapítják meg. A leggyakrabban előforduló választott tisztségviselői jogviszony a felügyelőbizottsági és az igazgatósági tagsági jogviszony, valamint a társasházak közös képviselői jogviszonya.

Mint arról már szó volt, a választott könyvvizsgálói jogviszony nem tartozik az adózás szempontjából az előzőek szerinti kategóriába.

A választott tisztségviselői jogviszonyból származó jövedelmeket a személyi jövedelemadóról szóló törvény a nem önálló tevékenységek közé sorolja, ezért az adókötelezettségre is a nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A főbb tudnivalók a munkaviszonyból származó jövedelmekre vonatkozó szabályok között találhatók, azonban az adóelőleg megállapítása során a kifizetőkre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

Az adókötelezettséget nem befolyásolja, hogy a tisztségviselővel az őt megválasztó szervezet megbízási szerződést kötött (vannak olyan választott tisztségviselők, akikkel munkaszerződés nem is köthető), ugyanis ebben az esetben is a nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

7.2. Járulékfizetési kötelezettség

7.2.1. Biztosítási kötelezettség

A Tbj-tv. szerint biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy – külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét.

A minimálbér összege 2006. január 1-jétől 62 500 forint, 30 százaléka 18 750 forint, a 30 százalék 1/30 része 625 forint.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházközösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az előző bekezdésben említett összeget.

A Tbj-tv. alkalmazásában segítő családtag az egyéni vállalkozónak, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetőleg a társaságban személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, kivéve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, ezáltal a biztosítás csak az aktív korú segítő családtagokra terjed ki.

7.2.1.1. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítása

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy biztosítása akkor is fennáll, ha

– táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban,

– gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül.

Ha a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás (a továbbiakban együtt: szerzői jogi védelem alatt álló mű) hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (a továbbiakban együtt: felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója (előadóművész) személyes közreműködésre is kötelezett, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés (előadás) szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni.

7.2.1.2. A biztosítás időtartama

Ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában nem állapítható meg, vagy az vitatott, akkor a biztosítás időtartamaként a tevékenység időtartamát, teljesítésére irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot, ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig (esedékességéig) eltelt időtartamot kell figyelembe venni.

Amennyiben a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetőleg a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból – ideértve az előleget is – a személyijövedelemadó-előleg alapját képező összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.

7.2.1.3. Előadó(művész) biztosítási kötelezettsége

Az előadó(művész) biztosítási kötelezettsége elbírálásánál figyelembe vehető időtartam a felhasználási szerződés megkötésétől, az előadásra történő felkérés elfogadásától az előadás tartása napjáig áll fenn, azonban szerződésenként (előadásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe.

7.2.1.4. Választott tisztségviselő biztosítási kötelezettsége

A választott tisztségviselő biztosítási kötelezettségének elbírálásánál azt az időszakot kell figyelembe venni, amely a választás napjától a díj fizetéséig, illetőleg az előző kifizetéstől az újabb díj kifizetésének napjáig, vagy ha a tisztség megszűnt, akkor a tisztség megszűnésének napjáig eltelt.

A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt járulékalapot képező jövedelem után havonta 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet.

A foglalkoztatott 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztár tagja 0,5 százalék nyugdíjjárulékot + 8 százalék tagdíjat, valamint 4 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet.

A nyugdíjjárulék, a tagdíj és az egészségbiztosítási járulék alapja a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem.

7.2.2. Nyugdíjas járulékfizetése

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot nem fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni.

7.2.3. Fegyveres erők, a rendvédelmi szervek

A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a további jogviszonyából származó jövedelme után nyugdíjjárulékot, tagdíjat nem fizet.

7.2.4. A foglalkoztatott járulékfizetésének felső határa

A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ).

A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítási jogviszony kezdete napjától a tárgyév december 31. napjáig kell számítani.

A járulékfizetési felső határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyekre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ szorzatával. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a biztosítással járó jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg.

A járulékfizetési felső határ naptári összege 2006-ban évi 6 325 450 forint, napi 17 330 forint.

7.2.5. Járulékalapot nem képező összeg

Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék alapját:

– a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege;

– a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj.

7.3. Egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség

7.3.1. Százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség

Százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakban együtt: kifizető) a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, a következőkben meghatározott jövedelem után.

A társadalombiztosítási járulékterhet nem viselő

– összevont adóalapba tartozó jövedelem után 11 százalék

– kisösszegű kifizetés (ide nem értve az alkalmi munkavállaló munkadíját) után 11 százalék

egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj után.

7.3.2. Tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség

A tételes egészségügyi hozzájárulás a kifizetőt a természetes személlyel fennálló, a díjazás ellenében vállalkozási jellegű szerződésen alapuló jogviszony esetén akkor terheli, ha a természetes személy e jogviszonyából származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra számítva annak harmincadrészét.

Meg kell fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást az után a segítő családtag után is, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, ha az e jogviszonyából származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra számítva annak harmincadrészét.

Ha a vállalkozási jellegű jogviszonyban a jövedelem kifizetése nem havonként, hanem időszakonként vagy a tevékenység befejezését követően történik, a tételes egészségügyi hozzájárulás havi fizetési kötelezettsége akkor is fennáll, ha a jogviszony tartama alatt a jövedelem naptári napokra számított átlaga eléri a meghatározott összeget.

A kötelezettség a természetes személy egyidejűleg fennálló több jogviszonya esetén csak egy jogviszony után áll fenn.

Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást

– a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt,

– a keresőképtelenség idejére,

– az ápolási díj folyósítása alatt, kivéve ha a folyósításban részesülő az ellátás folyósítása alatt munkát végez.

Az önálló tevékenységet végző magánszemély önálló adószáma nem mentesíti a foglalkoztatót a kapcsolódó közterhek megfizetése alól.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. május 12.) vegye figyelembe!