11. Képviselet alapján fennálló jogviszony

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. május 12.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2006/05. számában (2006. május 12.)

Ebben a pontban azokról a jogviszonyokról ejtünk szót, amelyekre az a jellemző, hogy a foglalkoztató külföldi, viszont a foglalkoztatott magyar állampolgár, illetőleg az Szja-tv. és/vagy a Tbj-tv. szerint belföldi.

A külföldi foglalkoztatóra a magyar jog hatálya nem vagy igen korlátozottan terjed ki, ezért a magyarországi munkavégzéshez kapcsolva a magyar állampolgárok, a belföldi személyek és az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamainak állampolgárai, továbbá egyes szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmények hatálya alá tartozó személyek vonatkozásában rendezik a jogszabályok a kötelezettségeket.

11.1. Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése értelmében a belföldi illetőségű magánszemélyt a Magyar Köztársaságban a világjövedelme után terheli adókötelezettség. Ezt a szabályt csupán a kettős adózást kizáró egyezmények korlátozzák annyiban, hogy egyes esetekben az egyezmény a magyar adóügyi illetőségű személy jövedelmét a külföldi államban rendeli adóztatni, azonban jellemzően lehetőség van arra, hogy a külföldön adózott jövedelem a magyarországi adókötelezettség megállapítása során beszámításra kerüljön.

A kettős adózást kizáró egyezmények alapján a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek a magánszemély illetősége szerinti államban adóztathatók, ebből következik, hogy a külföldi illetőségű munkáltató által belföldön foglalkoztatott magyar illetőségű magánszemélynek az e tevékenységére tekintettel megszerzett jövedelme a Magyar Köztársaságban adóztatható.

Abban az esetben, ha a foglalkoztató államával nincs a kettős adóztatás kizárásáról szóló egyezményünk, akkor a jövedelem ugyancsak belföldön adóztatható.

11.1.1. Az adóelőleget megállapító, levonó, megfizető magánszemély

Tekintettel arra, hogy ebben az esetben nincs belföldi illetőségű munkáltató, aki köteles lenne az adóelőleget megállapítani, levonni és megfizetni, a magánszemélynek magának kell az adóelőleget negyedévente megállapítania és megfizetnie a 49. §-ban foglaltak szerint.

11.2. Járulék- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség

11.2.1. Biztosítási és járulékfizetési kötelezettség

A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltatónak a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévő munkavállalója (foglalkoztatottja) biztosítási jogviszonyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi munkáltató (foglalkoztató) képviseletére az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. §-át kell alkalmazni. A képviseletre vonatkozó meghatalmazás hiányában a külföldi munkáltató (foglalkoztató) képviseletét ellátó személynek a munkavállalót (foglalkoztatottat) kell tekinteni.

A külföldi foglalkoztató által a Magyar Köztársaság területén a magyar jogszabályok szerint foglalkoztatott Tbj-tv. szerinti belföldi személyre a biztosítás kiterjed. A járulékfizetési kötelezettséget a külföldi foglalkoztató képviselő útján látja el, képviselő hiányában a munkavállalót kell képviseletet ellátónak tekinteni.

2004. május 1-jétől, az Európai Unióhoz csatlakozás napjától az 1408/71/EGK rendelet értelmében a Magyar Köztársaság területén munkát végző magyar állampolgár a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá tartozik, annak ellenére, hogy az őt foglalkoztató vállalkozás székhelye az Európai Gazdasági Térség (EGT) más tagállamában van.

11.2.1.1. Az EGK közösségi rendeleteinek hatása a Tbj-tv. szerinti biztosítási kötelezettségre

Az EGK-rendeletek biztosítást érintő főbb szabályai szerint az EGT tagállamának állampolgára ott biztosított, ahol a keresőtevékenységét folytatja.

Ez vonatkozik

– az alkalmazottra, akkor is, ha egy másik tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, vagy ha az őt alkalmazó vállalkozás székhelye egy másik tagállam területén található,

– az önálló vállalkozóként tevékenykedő személyre, akkor is, ha másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel.

11.2.1.2. Különleges rendelkezések

Kiküldetés esetén, ha a munkavégzés várhatóan a 12 hónapot nem haladja meg, úgy a "küldő" ország jogszabályainak a hatálya alatt marad a munkát végző személy. Ha a munkavégzés időtartama előre nem látható körülmények miatt túllépi az eredetileg meghatározott időtartamot, és meghaladja a 12 hónapot, az előbbi tagállam jogszabályai továbbra is alkalmazandók a munka elvégzéséig. Ennek feltétele, hogy annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága, amely tagállam területére az érintett személyt kiküldték, hozzájárulását adja. A hozzájárulást a 12 hónap lejárta előtt kell kérelmezni, és a hozzájárulás 12 hónapot meghaladó időtartamra nem adható meg.

Tengerészeken kívül olyan személyek, akiket szokásosan több tagállam területén foglalkoztatnak (nemzetközi szállítás, árufuvarozás), fő szabályként a vállalkozás székhelye szerinti állam jogszabályainak hatálya alá tartozik.

Abban az esetben, ha az említett vállalkozás fiókteleppel vagy állandó képviselettel rendelkezik más tagállamban, mint amelyben a székhelye található, a fióktelep által alkalmazott személy azon állam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben a fióktelep vagy állandó képviselet található.

Ha az adott személyt elsődlegesen annak a tagállamnak a területén alkalmazzák, amelyben lakóhellyel rendelkezik, e személy e tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, még akkor is, ha az őt alkalmazó vállalkozás annak a tagállamnak a területén nem rendelkezik székhellyel, fiókteleppel vagy állandó képviselettel.

Az előzőekben nem említett személyek a lakóhely szerinti állam jogszabályainak a hatálya alá tartoznak, ha tevékenységüket részben e tagállam területén végzik, vagy több olyan vállalkozás vagy munkáltató számára végeznek munkát, amelynek székhelye vagy lakóhelye különböző tagállamok területén található.

Ha lakóhellyel nem rendelkezik az illető abban a tagállamban, ahol a tevékenységét végzi, az őt alkalmazó vállalkozás vagy magánszemély székhelye vagy lakóhelye szerinti tagállam jogszabályainak a hatálya alá kerül.

Az a személy, akit olyan vállalkozás alkalmaz, amelynek székhelye más tagállam területén található, és e tevékenységei átterjednek a két állam közös határán, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelynek területén e vállalkozás székhelye található.

Önálló vállalkozó az az egyéni vállalkozó, aki szokásosan egy tagállam területén dolgozik, de egy másik tagállam területén végzi tevékenységét, továbbra is az előbbi állam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, ha a munkavégzés időtartama előreláthatólag a 12 hónapot nem haladja meg.

Ha a munkavégzés időtartama előre nem látható körülmények miatt túllépi az eredetileg meghatározott időtartamot – hasonlóan a kiküldetésnél írtakhoz –, annak a tagállamnak a hozzájárulásával, melynek területére az érintett személy a munka elvégzése céljából belépett, továbbra is a vállalkozás helye szerinti tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozhat. A hozzájárulást itt is a 12 hónap lejárta előtt kell kérelmezni, és az nem adható 12 hónapnál hosszabb időtartamra.

Az a személy, aki két vagy több tagállam területén végez önálló vállalkozóként tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, melynek területén lakóhellyel rendelkezik, feltéve, hogy tevékenységének bármely részét e tagállam területén végzi. Ha nem végez tevékenységet a lakóhely szerinti tagállam területén, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, melynek területén főtevékenységét végzi.

11.2.1.3. Munkavállalás – önálló vállalkozás

Az a személy, aki egyidejűleg egy tagállam területén munkavállalóként, egy másik tagállam területén önálló vállalkozóként tevékenykedik, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alatt áll, amelynek területén munkaviszonyban áll. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy ha az osztrák vállalkozó pl. Magyarországon munkavállalóként dolgozik, akkor Magyarországon lesz biztosított.

11.2.1.4. Magyarországon be nem jegyzett külföldi gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott külföldi

A Tbj-tv. szerint nem terjed ki a biztosítás a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott külföldi személyre.

Az EGT-tagállamok állampolgáraira akkor nem terjed ki a biztosítás, ha a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendeletekben a külön jogszabály ilyen értelmű rendelkezést tartalmaz.

A harmadik állam (nem EGT-tagállam és nem egyezményes ország) állampolgárára akkor nem terjed ki a biztosítás, ha a munkavégzés kiküldetés, kirendelés, illetőleg munkaerő-kölcsönzés alapján történik, és nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.

Az EGT közösségi rendeletei a vázolt szabályokat meghatározott esetekben felülírják. Ilyen eset például, ha az EGK-rendelkezésekhez csatlakozott másik tagállam állampolgára a munkáját kiküldetésben végzi, és a 12 hónapi kiküldetési időtartam lejártát követően átkerül a magyar jogszabályok hatálya alá.

11.2.1.5. Külföldi vállalkozó

Amennyiben a külföldi állampolgár magyar vállalkozói vagy vállalkozásra jogosító igazolvánnyal rendelkezik, vagy ha az önálló vállalkozását a Magyar Köztársaság területén folytatja, illetve ha a vállalkozási tevékenység folytatása Magyarországon előreláthatólag meghaladja a 12 hónapot, a biztosítási kötelezettség a magyar jogszabályok (Tbj-tv.) szerint jön létre.

11.2.1.6. A járulék- és az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség a külföldiek után

A hatályos társadalombiztosítási jogszabályok a járulékfizetési kötelezettséget a biztosítási kötelezettséggel öszszefüggésben írják elő. Amennyiben a biztosított részére járulékalapot képező jövedelem kerül kifizetésre, a juttatás után a járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint meg kell állapítani.

A járulékfizetési kötelezettség általánosan a foglalkoztatót terheli, azonban ha a foglalkoztató Magyarországon nem bejegyzett cég, a részére előírt kötelezettségeknek vagy a képviselő, vagy a foglalkoztatott, mint a foglalkoztató képviseletében eljáró személy, köteles eleget tenni.

Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló, mint egy "kvázi" foglalkoztató, a saját személyére vonatkozó biztosítási kötelezettség fennállása esetén köteles a járulékok összegét megállapítani, befizetni és bevallani.

A foglalkoztatók képviseletében eljáróknak a járulékfizetési kötelezettséget a külföldiek tekintetében az általános szabályok szerint kell megállapítani és teljesíteni (lásd: jogviszony szerinti pont!).

Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége ugyancsak az általános szabályok szerint áll fenn.

11.2.2. Egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség

11.2.2.1. Százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség

Az Eho-tv. a jövedelemhez kötött fizetési kötelezettség megállapítása meghatározásánál csak a Tbj-tv. szerinti belföldi illetőségű magánszemély jövedelmével kapcsolatban ír elő százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás fizetési kötelezettséget.

Az említett személyek adófizetési kötelezettségét érintően módosították az Szja-tv.-t a csatlakozás napjától. E szerint az Szja-tv. 7. §-ának (1) bekezdés x) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt az összeget, amelyet a belföldi jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltató képviseletét ellátó, a belföldi társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá tartozó magánszemély a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő fizetési kötelezettségek (járulék, hozzájárulás) megelőlegezése, megtérítése címén kap.

11.2.2.2. Tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség

A Magyarországon nem bejegyzett cégeknek a belföldi szabályok szerint biztosított alkalmazottai után az Art. szerinti kifizető hiányában nem keletkezik tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. május 12.) vegye figyelembe!