10.1. Személyi jövedelemadó
Személyi jövedelemadó szempontjából a jogviszony szerinti jövedelem sorsát osztja a külföldről származó jövedelem. Ilyen pl. a belföldön fennálló munkaviszonyra tekintettel a külföldi cégtől kapott értékpapír-juttatás.
10.2. Járulék- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség
10.2.1. Biztosítási és járulékfizetési kötelezettség
A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, ha valamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez.
10.2.1.1. A járulék mértéke
A természetes személy a járulékalapot képező jövedelme után 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztár tagja 0,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalék tagdíjat, valamint 4 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet.
10.2.1.2. A foglalkoztató járulékátvállalása
A foglalkoztató – akihez fűződő jogviszonyára tekintettel a természetes személy részére a járulékalapot képező jövedelem juttatása történik – a természetes személlyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja a társadalombiztosítási járulék megfizetését, bevallását. A fizetési, bevallási kötelezettség átvállalásának további feltétele a biztosított nyilatkozata arról, hogy a járulékfizetési, bevallási kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Az átvállalt járulékkötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a biztosított egyetemlegesen felelnek.
10.2.1.3. Értékpapírral kapcsolatban megszerzett jövedelem utáni járulékkötelezettség
A 2005. évi CXIX. törvény 207. §-a (1) bekezdésében foglaltak szerint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXII. törvény a következő 51. §-sal egészül ki:
"51. § Ha az értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy eladási jog alapítása tárgyában kötött megállapodást 2005. augusztus 31-éig írásba foglalták, a magánszemély által a jog 2008. augusztus 31-éig történő gyakorlása révén megszerzett jövedelem társadalombiztosításijárulék-kötelezettségét a 2005. augusztus 31-éig hatályos rendelkezések szerint kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést visszamenőlegesen 2005. szeptember 1-jétől kell alkalmazni."
10.2.1.4. A járulék megfizetésének határideje
A természetes személy a járulékalapot képező jövedelme után a jövedelem kifizetését, juttatását követő hónap 12-éig fizeti meg az egészségbiztosítási, a nyugdíjjárulékot és a tagdíjat, valamint – ha azt a foglalkoztató nem vállalta át – a társadalombiztosítási járulékot. (A természetes személy járulékbevallási kötelezettségét a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában teljesíti, egyidejűleg adatot szolgáltat a járulék alapjáról és összegéről.)
Ha a jövedelem juttatására a másik foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel kerül sor, e jövedelemmel összefüggésben a biztosítási jogviszony időtartamaként a jövedelem kifizetésének (juttatásának, elszámolásának) napját kell figyelembe venni.
10.2.1.5. Nyugdíjas járulékfizetése
A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot nem fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni.
10.2.1.6. Fegyveres erők, rendvédelmi szervek tagjának járulékfizetése
A fegyveres erők, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a további jogviszonyából származó jövedelme után nyugdíjjárulékot, tagdíjat nem fizet.
10.2.1.7. A járulék összege
A biztosított a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a juttatás napjára eső járulékfizetési felső határ összegéig köteles megfizetni.
A járulékfizetési felső határ naptári összege 2006-ban napi 17 330 forint.
10.2.1.8. Nem járulékköteles díj
Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék alapját: a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj.
10.2.2. Egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség
Százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakban együtt: kifizető) a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, a következőkben meghatározott jövedelem után.
A társadalombiztosítási járulékterhet nem viselő
– összevont adóalapba tartozó jövedelem után 11 százalék
– kisösszegű kifizetés (ide nem értve az alkalmi munkavállaló munkadíját) után 11 százalék
egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.
Tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség az eredeti jogviszonyban fennálló kötelezettség miatt nem keletkezik.
