6. FÜGGELÉK

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. április 14.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2006/04. számában (2006. április 14.)

6.1. A gépjárműhasználat gyakorlati problémái

6.1.1. A pénzügyi lízingbe vett gépjármű üzemeltetője lehet-e más személy, mint a lízingbe vevő?

A gépjárművek adásvételéhez egyre gyakrabban kapcsolódik hitelkonstrukció - cégek esetében a felek általában pénzügyi lízingszerződést kötnek. A gépjármű forgalomba helyezése, az üzemeltetésével kapcsolatos kockázatok és felelősségek viselése szempontjából is fontos kérdés, hogy ki annak üzembentartója és tulajdonosa. Ha az üzembentartó a gépjárművel kapcsolatban harmadik személytől úgynevezett "kezelési" szolgáltatásokat vesz igénybe (például ez a szolgáltatás a gépjármű biztonságos tárolását, folyamatos üzemképességét biztosítja), ez nem változtatja meg az üzembentartó személyét és kötelezettségeit (a gépjármű tényleges hasznosítása nem a szolgáltató, hanem a szolgáltatását igénybe vevő által és érdekében történik).

A számviteli törvény az alapelvek között felsorolja a tartalom elsődlegessége a formával szemben elvet. Ennek alapján, pénzügyi lízing esetében a tulajdonjog általában csak a lízingtartozás megfizetése után száll át a lízingbe vevőre, de a használattal kapcsolatos kockázat, költségek és hasznok a lízingbe vevőt terhelik, illetve illetik (az eszközt és a kötelezettséget a mérlegében kimutatja, az üzemeltetési költségeket és az azokhoz kapcsolódó bevételeket elszámolja). Üzembentartóként tehát a lízingbe vevő jegyezhető be a tulajdonjog átszállásáig.

Ha a lízingbe adó hozzájárulásával a lízingbevevő az üzembentartási jogot továbbadja harmadik személynek, ez újabb üzleti kapcsolat keletkezését jelenti, s annak tartalma szerint kell az elszámolásokat végrehajtani, azaz ha a harmadik személy a megállapodás alapján tulajdonjogot is szerez(het) az eredeti lízingbe vevő eszköze felett, akkor valójában a pénzügyi lízingbe vevő személye változik meg. Ez esetben az eredeti lízingszerződés megszűnik (a lízingbe vevő visszaadja a lízingbeadónak a lízingelt eszközt), és a lízingbe adó új lízingszerződéssel lízingeli az új lízingbe vevőnek az adott eszközt. Pénzügyi lízing esetén a lízingbe vevőt terheli minden, az eszköz hasznosításával összefüggő költség és ráfordítás, ideértve az értékcsökkenés elszámolását is.

Abban az esetben, ha tulajdonszerzési lehetőséget nem tartalmaz a harmadik személlyel kötött megállapodás, akkor az eredeti lízingbe vevő könyveiben kimutatandó eszköz használatba adása - a lízingbe adó hozzájárulása mellett – bérleti jogviszony vagy ingyenes átengedés alapján lehetséges. Bérleti jogviszony esetén a bérbeadót terheli minden olyan költség, amely a bérbe adott eszköz üzemképességének biztosítását eredményezi (például kötelező biztosítási díj, szervizköltségek), az eszköz értékcsökkenése, illetve felelősként viseli a bérbe adott eszközben keletkezett vagy általa okozott káresemény következményeit is, függetlenül attól, hogy azok a bérleti díjból megtérülnek-e vagy sem. A bérbevevő a bérleti díjon felül csak olyan költségeket számolhat el, amelyek a használattal összefüggnek (például üzemanyag-vásárlás), illetve olyan ráfordításokat, amelyek a bérleti szerződésben jogszerűen kikötött különleges események bekövetkezésekor őt terhelik (például a bérbevevőnek felróható káresemény miatti kártérítés).

(91/2003. Számviteli kérdés)

6.1.2. Hogyan kell a számviteli elszámolásokban szerepeltetni a regisztrációs adót, illetve az adóelőleget az importőrnél, a márkakereskedőnél és a személygépkocsit forgalomba helyezőnél (az első tulajdonosnál)?

Az Országgyűlés 2003. december 8-ai ülésnapján fogadta el a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvényt. Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása révén megszűnő, de addig ellenőrzött határforgalomhoz kötődő fogyasztási adót váltotta fel a regisztrációs adó.

A törvény szerint a regisztrációsadó-fizetési kötelezettség a személygépkocsi forgalomba helyezésekor, a tulajdonjog megszerzésének napján keletkezik, így a számviteli elszámolás is az adófizetési kötelezettség keletkezéséhez kötődik.

Amennyiben a forgalomba helyezés előtt az adóelőleget – a törvény 5. §-ának megfelelően – a gyári vezérképviselet (az importőr) vagy a márkakereskedő megfizeti, illetve az utóbbi köteles megfizetni, akkor azt a számviteli elszámolásban az import vagy a beszerzés napjára vonatkozóan kell elszámolni és egyéb követelésként kimutatni.

Az importőr, illetve a márkakereskedő a személygépkocsi értékesítéséről kiállított számlában a megfizetett regisztrációsadó-előleget – mint az adóhatósággal szembeni követelést – engedményezi a márkakereskedőre, illetve a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratban szereplő természetes személyre, jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre (első tulajdonos). A megfizetett adóelőleg összege lesz az engedményezett követelés könyv szerinti értéke és az engedményes által elismert érték is, amelyet egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell az importőrnél, a márkakereskedőnél elszámolni, a számviteli törvény alapján.

Az elszámolás bizonylata az importőr, illetve a márkakereskedő által a személygépkocsi értékesítéséről kiállított számla, amelyen a megfizetett regisztrációsadó-előleget célszerű külön feltüntetni (ennek hiányában az elszámolás bizonylata az adóhatóság által kiállított, az adóelőleg megfizetését igazoló határozat), de az nem része a számla szerinti – az értékesítés nettó árbevételeként könyvelendő – értéknek, csak a pénzügyileg rendezendő összeget növeli.

A regisztrációsadó-előleg, amely az adóelőleg-fizetést átvállaló importőr (vezérképviselet) és a márkakereskedő között jelentkezik, nem tartozik az adó alapjába, mivel az előlegként nem lehet a beszerzési ár része – az áfatörvény alapján. A regisztrációsadó-előleg – fentebb leírt – áthárítása az egyébként áfás ügylet dokumentálására szolgáló bizonylaton vagy külön bizonylattal lehetséges. (A regisztrációsadó-előleg áthárításának áfakörön-kívüliségére a bizonylaton utalni kell.)

A regisztrációs adó megfizetése – a regisztrációs adóról szóló törvény alapján – a forgalmi engedélyben megjelölt tulajdonjog megszerzőjét terheli, így a megfizetett regisztrációs adót az eszköz bekerülési értékét növelő tételként kizárólag a tulajdonjog megszerzőjének (a forgalmi engedélyben szereplő tulajdonosnak) van lehetősége elszámolni.

Mivel a gépjármű üzembe helyezésére (azaz a forgalmi engedély kiadására) csak a regisztrációs adó tulajdonos általi megfizetése után nyílik lehetőség, a tulajdonos a forgalmi engedély birtokában, a márkakereskedő által a regisztrációs adó megfizetéséről kiállított, azt igazoló – az adóhatósággal szembeni követelés engedményezéséről szóló – számviteli bizonylat alapján a regisztrációs adót figyelembe veheti (elszámolhatja) a gépjármű bekerülési értékét növelő tételként.

A vonatkozó számviteli szabályok szerint az adóelőleg – importőr, illetve márkakereskedő általi – megfizetése esetén a gépjármű továbbértékesítésekor az adóelőleg sem az importőrnél, sem a márkakereskedőnél nem lesz készletérték-növelő tétel, azzal az eszköz bekerülési értéke nem növelhető meg.

(56/2004. Számviteli kérdés)

6.1.3. Szlovák cég részére történő gépkocsi-bérbeadás adókötelezettsége

Egy magyar társaság által – amelynek Szlovákiában nincs telephelye - szlovák cég részére nyújtott gépkocsi-bérbeadás kapcsán a következő szabályozásra kell figyelemmel lenni.

A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Pozsonyban, 1994. augusztus 5-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1996. évi C. törvény (Egyezmény) 12. cikke szerint a jogdíj kifejezés magában foglalja – többek között – az ipari berendezések használatáért vagy használati jogáért kifizetett térítést. A fenti meghatározásba besorolható a gépjármű bérbeadásából származó bérleti díj is.

Az OECD Modell Egyezmény 5. cikkéhez fűzött Kommentár 8. bekezdése értelmében "Ha az egyik állam vállalkozása a másik állam vállalkozásának létesítményeket, ICS-eszközöket (ipari, kereskedelmi, tudományos berendezéseket), épületeket vagy immateriális javakat ad bérbe vagy lízingbe anélkül, hogy ott e tevékenység folytatására állandó üzleti helyet tartana fenn, a bérbe adott létesítmény, ICS-eszköz, épület vagy immateriális javak önmagukban nem minősülnek a bérbe-, illetve lízingbe adó telephelyének, amennyiben a szerződés az ICS-eszköz stb. bérletére, illetőleg lízingjére korlátozódik.

Az OECD Modell Egyezmény 5. cikkhez tett, 60. pontban található "szlovák fenntartás szerint... noha egyetért az 1. bekezdés "állandó üzleti hely" kitételével, "fenntartja a jogot, hogy kétoldalú tárgyalásokon különös rendelkezéseket javasoljanak, amelyek tisztázzák ezen elv alkalmazását a jelentős időtartamon keresztül nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó megállapodásokra". A szerződő felek Illetékes Hatóságai között nem került sor tárgyalások kezdeményezésére az 5. cikk értelmezését és alkalmazását illetően az Egyezmény aláírása óta.

A magyar cég vonatkozásában nem telephelyhez kapcsolódó tevékenység esetén – az Egyezmény 12. cikk 1. bekezdése alapján – a szlovák fél által fizetett bérleti díj Magyarországon adóköteles.

Az ilyen jogdíj ugyanakkor az Egyezmény 12. cikkének 2. bekezdése szerint Szlovákiában, a szlovák fél jogszabályai szerint is adóztatható, de csak arra figyelemmel, hogy ha a kedvezményezett a haszonhúzó, az így megállapított adó nem haladhatja meg a jogdíj bruttó összegének 10 százalékát. A haszonhúzó fogalmára az Egyezmény nem tartalmaz meghatározást, e vonatkozásban a forrásország joga (illetve az érintett két ország által közösen elfogadott értelmezés) alkalmazandó.

A fentiek alapján a szlovákok tehát abban az esetben vethetnek ki 10 százaléknál magasabb adót a bérleti díjból származó jövedelemre, ha a kifizetéskor nem igazolták azt, hogy a jövedelem magyar tulajdonosa egyben annak haszonhúzója is, és a szlovák belső jogszabályok 10 százaléknál magasabb adó kivetését is lehetővé teszik az adott jövedelemtípusra.

(PM Jövedelemadók főosztálya 10698/2005. – APEH Adójogi főosztály 8931770937/2005.; AEÉ 2005/10.; 2005/72. Adózási kérdés)

6.1.4. A környezetvédelmi felülvizsgálat és a műszaki vizsga adójogi megítélése 2004. július 1-je után

2004. július 1-jétől hatályba lépett a 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet (rendelet), amely egyértelműen rendezi, miként kell elszámolni az egyes díjakat a konstrukcióban részt vevő szereplők között. Így a helyes gyakorlat az alábbiak szerint alakul az egyes vizsgálatok alkalmával.

6.1.4.1. Környezetvédelmi felülvizsgálat

A környezetvédelmi ellenőrzést és felülvizsgálati tevékenységet a felülvizsgáló szervezet a gépkocsi tulajdonosa számára (megrendelésére) végzi, melynek során két szolgáltatás történik. Az egyiket, a tényleges műszaki vizsgálati tevékenységet a vállalkozás (felülvizsgáló szervezet) a saját nevében végzi, amely áfa hatálya alá tartozó áfaköteles szolgáltatás, besorolási száma SZJ 74.30 [rendelet 2. § (2) bekezdés 1. számú melléklet II. fejezet 2. pont]. A szolgáltatásról a gépkocsi-tulajdonos felé kiállított számlán a vállalkozásnak saját magát kell feltüntetnie szállítóként (szolgáltatásnyújtóként). A rendeletben megállapított díj bruttó összeg, az az általános forgalmi adót is tartalmazza, tehát abból visszafelé számítással 0,20-dal szorozva kell meghatározni az általános forgalmi adó összegét. A közlekedési hatóság felé e tevékenység tekintetében nincs számlakiállítási kötelezettség, tekintve hogy felé nem nyújt szolgáltatást, a vállalkozás saját nevében folytatott tevékenységéről van szó.

A vizsgálat lezárását követően adja ki a közlekedési hatóság megbízásából, a hatóság pecsétjével a tanúsítványadó (a vállalkozás) a környezetvédelmi "zöldkártyát" mint hatósági okmányt. E tevékenység – a rendelet illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényre utaló preambulumára és 6. §-ára is figyelemmel – az áfatörvény 4/A § (2) bekezdése szerint közhatalmi tevékenységnek minősül, azaz áfa hatályán kívüli tevékenységként nem jár adófelszámítással.

Közhatalmi tevékenység áfa hatályán kívüli tevékenységkénti minősítéséből következően az igazolólap kiállításáról nem kell számlát kiállítani. Amennyiben mégis kiállítanak – áfa hatályán kívüli megjelöléssel – számlát, minthogy a tevékenységet a közlekedési hatóság nevében végzi a vállalkozás, a szóban forgó tanúsítványadás ellenértékéről kiállított számlán a közlekedési hatóságot kell szállítóként (szolgáltatásnyújtóként) feltüntetni. Bár a vállalkozás a tanúsítványadást a közlekedési hatóság nevében végzi, de nem részesül tőle ellenértékben [a tanúsítványadás díját a rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint közvetlenül a közlekedési hatóság felé kell befizetnie a gépkocsi-tulajdonosnak], ezért a közlekedési hatóság felé nincs áfa hatálya alá tartozó kötelezettsége a vállalkozásnak.

Tekintettel arra, hogy a vállalkozás a közhatalmi tevékenységét a hatóság nevében végzi, a zöldkártya-kiállítással összefüggésben saját nevében kizárólag adóköteles tevékenységet folytat, a környezetvédelmi felülvizsgálattal kapcsolatosan felmerült áfát egyéb feltételek megléte esetén teljes egészében levonhatja.

6.1.4.2. Műszaki vizsga

A rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a közlekedési hatóság vizsgabiztosa az időszakos vizsgálatot kijelölt vizsgálóállomáson végzi, és az időszakos vizsgálat alapján hozott döntéséhez az előzetesen elvégzett gépjármű-fenntartói vizsgálat eredményét tanúsító – külön jogszabályban meghatározott – okmányt felhasználja, akkor a díj 80 százalékát az eljáró közlekedési hatóság, 20 százalékát pedig a gépjárműfenntartó szervezet (a kijelölt vizsgálóállomás) számlájára kell befizetni. A jelzett jogszabályhely hatósági bizonyítványnak nevezi a vizsgálat eredményét tanúsító okmányt, ezért az illetéktörvényen alapuló díjfizetés történik, ebből következően az okmányra vonatkozó 20 százalékos ellenérték erejéig a vállalkozás az Áfa-tv. 4/A § (1) bekezdés g) pontja és (2) bekezdése alapján áfa hatályán kívüli közhatalmi tevékenységet végez. Áfa hatályán kívüli tevékenységről lévén szó, arról az áfatörvénynek megfelelő, adót tartalmazó bizonylatot sem kell (lehet) kiállítani.

A közhatalmi tevékenységhez kapcsolódó beszerzések adótartalma a 4/A § (7) bekezdés alapján nem vonható le, az e tevékenységhez és az adóköteles tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzések levonható adótartalmát az arányosítás szabályai szerint kell meghatározni azzal, hogy a közhatalmi tevékenység bevétele a tárgyi mentes tevékenységgel esik egy tekintet alá.

(PM Forgalmi adók, vám és jövedéki főcsoport 13.363/2004. – APEH Adójogi főosztály 1228794380; AEÉ 2005/3., 2005/13. Adózási kérdés, CompLex DVD Jogtár+)

6.1.5. A levonható adó becsléssel történő megállapítása

Az Art. 110. §-a alapján, ha az általános forgalmi adó megállapítása során alkalmaznak becslést, akkor bizonylatok hiányában az állami adóhatóság a fizetendő adót a tényleges eladási ár, a levonható adót a tényleges beszerzési ár, ezek hiányában a forgalmi érték vagy az árképzési szabályok szerint kalkulált ár, illetőleg a szokásos piaci ár és a vonatkozó adómérték alapján állapítja meg.

Ezzel kapcsolatosan azonban olyan megkötést is tartalmaz a törvény, amely szerint a levonható adó tekintetében a becslés csak abban az esetben alkalmazható, ha a bizonylatok hiányát természeti, illetőleg az adózó érdekkörén kívül álló okból bekövetkező katasztrófa okozta. Ebbe a fogalomkörbe kizárólag a vis maior érthető, vagyis a különféle, az ember által elháríthatatlan külső ok, mint például a tűzeset, árvíz stb.

Nem tekinthető azonban elháríthatatlan külső oknak például a gépjármű feltörése, a gépjármű ellopása. Az ellopást, feltörést ugyan adott esetben nem lehet megakadályozni, azonban a bizonylatokat oly módon kell őrizni és tárolni, hogy ilyen körülmények se eredményezzék azok eltűnését.

(APEH Jogi főosztály Ajf-371/2004.; AEÉ 2004/7., 2004/60. Adózási kérdés, CompLex DVD Jogtár+)

6.1.6. Úthasználati díj elszámolása kifizetők és magánszemélyek tulajdonában lévő járművek után

6.1.6.1. A kifizető tulajdonában lévő vagy általa bármely jogcímen használt járművek

Abban az esetben, ha a kifizető a tulajdonában lévő vagy az általa bármely jogcímen használt személygépkocsi után megfizeti a cégautóadót, és a személygépkocsi autópálya-használatára jogosító matricával van ellátva, akkor a cégautóadó megfizetése okán a magáncélú használatra tekintettel nem keletkezik jövedelme a magánszemélynek.

Az autópálya magáncélú használatára tekintettel akkor sem keletkezik jövedelme a magánszemélynek, ha az Szja-tv. 70. §-ának (12) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján fizet térítést.

Személygépkocsin kívüli más járművek esetében a matrica érvényességi ideje alatt olyan részletes nyilvántartást (menetlevelet) kell vezetni, melyből a díjköteles útszakaszok és ezen belül a magáncélból és az üzleti (hivatalos) célból megtett utak aránya megállapítható.

Amennyiben ezen utóbbi járműveknél magáncélú utak is vannak, akkor a matrica értékéből a díjköteles útszakaszon megtett magáncélú utakra eső arányos rész a szerzés jogcíme szerint a magánszemély jövedelme lesz, ha a kifizető felé nem téríti meg ezt az összeget.

A jövedelemszámításnál a matrica bekerülési értékét kell alapul venni, függetlenül attól, hogy annak érvényessége egy évre, hónapra vagy esetleg napokra szól.

6.1.6.2. A magánszemély tulajdonában lévő járművek úthasználati díja

Az úthasználat díja nem tartozik a járművek üzemeltetési költségei közé, így annak költsége útnyilvántartás vezetése mellett számolható el.

A magánszemélynek - akkor is, ha egyéni vállalkozó és a cégautóadót megfizeti – a díjköteles útszakaszról részletes útnyilvántartást kell vezetnie, ezen belül a hivatali és az üzleti utak arányát külön kell jelölnie.

A költségek arányosítása során a matrica tényleges bekerülési árát kell alapul venni.

Abban az esetben, ha a magánszemély a saját tulajdonában lévő járművet használja a kiküldetés alkalmával, és a rendelvény szerint úthasználati díj fizetésére is kötelezett, akkor a kiküldetésre tekintettel kapott összeg csak akkor nem lesz a magánszemély bevétele, ha az úthasználati díjat nem a rendelvény alapján, hanem külön – költségtérítés címén – fizeti ki a munkáltató.

Amennyiben a kiküldetésre tekintettel az úthasználat díját is megtéríti a munkáltató, akkor a térítés összege bevételnek minősül, és a magánszemély önadózó lesz, mivel a kiküldetés keretében felmerült úthasználat díja a magánszemély által vezetett útnyilvántartás alapján állapítható meg a költségelszámolás során.

Amikor a magánszemély a kifizető érdekében használja a saját tulajdonában lévő vagy általa üzemeltetett járművet, akkor a kifizető költségtérítést, költségátalányt fizet a magánszemély részére, mellyel szemben részletes útnyilvántartás vezetése mellett állapíthatók meg a költségek. Az úthasználat díja – a matrica érvényességi idején belül – az üzleti és a magáncélból megtett díjköteles utak arányában számolható csak el.

Egyéni vállalkozóknál – a cégautóadó megfizetése ellenére is – a díjköteles szakaszon megtett utakról részletes útnyilvántartást kell vezetni, melyben az üzleti és a magáncélból megtett útszakaszt kell elkülöníteni, és a matrica árából az üzleti célból megtett utakra jutó összeget lehet elszámolni.

Az a mezőgazdasági őstermelő és minden más önálló tevékenységet folytató magánszemély, aki az Szja-tv. 3. számú melléklete alapján számol el költséget, részletes útnyilvántartás vezetése mellett számolhatja el a jármű üzemeltetésével kapcsolatos költségeket. Az útnyilvántartásban az üzleti célú, továbbá az üzleti és a magáncélból megtett útdíjköteles utakat is jelölni kell, mivel az üzemeltetéssel összefüggő költségeken felül az úthasználat díja is csak az üzleti célból megtett utakra számolható el.

(PM Jövedelemadók főosztálya 15977/2004. – APEH Adójogi főosztály Ajf-502/2004.; AEÉ 2004/11., 2004/81. Adózási kérdés)

6.1.7. Aktiválható-e a pénzügyi lízingnél a lízingdíj kamatrésze?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 23. §-ának (3), 42. §-ának (5), 68. §-ának (2) bekezdése tartalmazza a lízingbe vevő számára a pénzügyi lízingre vonatkozó előírásokat.

A lízingbe vevő - mivel neki a pénzügyilízing-szerződés alapján a lízingbe adó átenged lényegében minden, az eszközzel kapcsolatos kockázatot és hasznot – állományba veszi az eszközt, és hosszú lejáratú kötelezettségként kimutatja a lízingbe adó által meghitelezett "vételárat". A mérlegben kimutatott kötelezettség kamatot nem tartalmazhat.

A számviteli törvény 47. §-a (4) bekezdésének ad) alpontja szerint a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele után, az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat. E rendelkezés a pénzügyi lízingbe vett eszközre is alkalmazható, illetve alkalmazandó, ha annak üzembe helyezése, használatbavétele későbbi a lízingbe adótól történt átvétel időpontjánál, és kamatot kell fizetni az átvétel és az üzembe helyezés időpontja közötti időtartamra. Ilyenre példa, ha egy szerszámgép üzembe helyezésének feltétele az, hogy azt megfelelő teherbírású alapra helyezve rögzítsék, de az alapozási munka nem készült még el, a tőketörlesztésből és kamatfizetésből álló lízingdíj esedékes összegét viszont a lízingbe vevő már megfizette (meg kell fizetnie). Az üzembe helyezést, a használatbavételt követő időtartamra vonatkozó fizetett (fizetendő) kamatot azonban már nem szabad az eszköz bekerülési értékét növelő tételként érvényesíteni (a pénzügyi műveletek ráfordításai között a fizetendő kamatok és kamat jellegű ráfordítások tételben kell azt az eredménykimutatásban szerepeltetni).

(55/2005. Számviteli kérdés)

6.1.8. A személygépkocsik értékcsökkenésének elszámolásánál a számviteli törvény szerint nem lehet a maradványértéket figyelembe venni. A társaságiadó-törvény szerint viszont a teljes aktivált bruttó érték után kell az értékcsökkenést elszámolni, így a bevallásban az adóalapot növelő-csökkentő tételek eltérőek lesznek. Melyik értelmezés a helyes? Lehet, hogy a maradványérték miatt külön analitikát kell vezetni?

Abban az esetben, ha a személygépkocsinál a hasznos élettartam végén maradványértékkel számolnak, akkor valóban eltérhet a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenés a társaságiadó-törvény szerint számolttól.

A számviteli törvény 52. §-ának (1) bekezdése szerint a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (bruttó) érték alapján kell az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírást megállapítani.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-törvény) 1. számú mellékletének 3. pontja alapján az adózó az értékcsökkenési leírást az eszköz bekerülési (bruttó) értékére vetítve állapítja meg (a társaságiadó-törvény nem számol a maradványértékkel).

A leírtakból az következik, hogy ha a számviteli elszámolásokban a társaságiadó-törvény szerinti kulcsokat alkalmazzák, akkor az adóalapot növelő értékcsökkenési leírás eltér az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírástól (ez utóbbi lesz a több), a különbözet a maradványérték kivezetésekor fogja növelni az adóalapot.

Az adott esetben nem helyes a társaságiadó-törvényre való hivatkozás (a kérdező minden bizonnyal a társaságiadó-törvény 1. számú melléklete 4. pontjának előírására gondol). Oda azok az eszközök tartoznak, amelyek a számviteli törvény 52. §-ának (5)–(6) bekezdésében kerültek ismertetésre. Ezek között a maradványérték nem szerepel.

Az utolsó kérdésben a kérdezőnek igaza van. A számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenési leírás azonban nemcsak akkor térhet el a társaságiadó-törvény szerint számításba veendő értékcsökkenési leírástól, ha maradványértékkel számolnak, eltérhet akkor is, ha a számviteli elszámolás során más mértéket (kulcsot) használ, mint a társaságiadó-törvény (figyelemmel arra, hogy ugyanannyi idő alatt eltérő összeget kell leírni), amiből az következik, hogy az analitikus nyilvántartásban külön-külön kell azokat kimutatni a könyv szerinti érték, illetve a számított nyilvántartási érték megállapításához.

(82/2005. Számviteli kérdés)

6.2. Fogalomtár

Jármű

Jármű a közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska – azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.

Gépjármű

Gépjárműnek minősül a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) első számú függelékének II. b) pontjában meghatározott gépjármű, továbbá a pótkocsi, a félpótkocsi, a mezőgazdasági vontató, a segédmotoros kerékpár, a forgalomban való részvétel feltételeként hatósági jelzésre kötelezett lassú jármű és munkagép. Gépjármű a KRESZ szerint az olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek.

Gépkocsi

Gépkocsi az olyan gépjármű, melynek négy vagy több kereke van; a négykerekű motorkerékpár azonban nem gépkocsi.

Személygépkocsi

Személygépkocsinak minősül a személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – legfeljebb 9 állandó ülőhely van.

Üzembentartó

Üzembentartó a gépjármű tulajdonosa vagy a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzembentartója.

Telephely szerinti ország

Telephely szerinti ország az az ország, amelynek hatósága a gépjárművet hatósági jelzéssel ellátta; hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a jármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (szervezet) állandó lakóhelye (székhelye) szerinti ország.

Biztosított

Biztosított a gépjármű üzembentartója és vezetője.

Biztosító

Biztosító a biztosítási törvényben meghatározott szervezet, amely székhelye tagállamában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság területén a felelősségbiztosításról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység folytatására jogosult.

Nemzeti Iroda

Nemzeti Iroda: a Bit.-ben meghatározott fogalom. A Nemzeti Iroda ellátja továbbá a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ e jogszabályban meghatározott feladatait. A Nemzeti Iroda a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szervezetén belül működik, jogait és kötelezettségeit a MABISZ gyakorolja.

Kártalanítási Számla

Kártalanítási Számla (garanciaalap): a Bit.-ben meghatározott pénzalap. A Kártalanítási Számlát a MABISZ kezeli.

Belső Szabályzat

Belső Szabályzat: az Irodák Tanácsa 2002. május 30-án tartott közgyűlésén elfogadott, a Nemzeti Irodák egymás közti kapcsolatait szabályzó megállapodás (közzétéve a 2003/564/EC sz. bizottsági döntéssel, EU hivatalos közlöny L192/23/2003. július 31.).

Zöldkártya

Zöldkártya: nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylat (kártya), amelyet a Nemzeti Iroda nevében a biztosítók állítanak ki a biztosított számára, a meglátogatott országban megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására.

Levelező

Levelező: biztosító, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működésük szerinti ország Nemzeti Irodájának jóváhagyásával más országban működő biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott károk kezelésére és rendezésére.

Előzetes fedezetigazolás

Előzetes fedezetigazolás: a biztosító által a biztosítási szerződés megkötését megelőzően kiadott igazolás, amely a biztosító kockázatviselését igazolja.

Károsult

Károsult: a gépjárművel okozott kár érvényesítésére jogosult személy vagy szervezet.

Kárképviselő

Kárképviselő: a Bit. 3. § 24. pontjában meghatározott határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségi károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet.

Rendszámegyezmény

Rendszámegyezmény: a Nemzeti Irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményt aláíró országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkívánt biztosítási fedezet igazolásául a jármű forgalmi rendszámát az országjellel együtt elfogadják.

Díjtarifa

Díjtarifa: a biztosító által az egyedi díjak megállapításához alkalmazott számítási módszer.

Közterületi elhelyezés

Közterületi elhelyezés: a jármű őrizetlenül hagyása a közforgalom előtt nyitva álló helyen.

Szabálytalan elhelyezés

Szabálytalan elhelyezés: a járműnek a közúti közlekedési szabályokat sértő, valamint a közterület rendeltetésével vagy a használatára vonatkozó jogszabályi előírásoktól eltérő elhelyezése, ha az szabálysértést valósít meg.

Jármű rögzítése

Jármű rögzítése: kerékbilincs alkalmazása.

Kerékbilincs

Kerékbilincs: a jármű kerekének külső rögzítésére szolgáló, a járművel történő elhajtás, illetve elvontatás megakadályozására alkalmas olyan műszaki eszköz, amelynek illetéktelen eltávolítása nem lehetséges vagy aránytalan nehézséggel jár.

Üzemeltető

Üzemeltető: a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett tulajdonos, továbbá a tulajdonos bejegyzéséig az érvényes adásvételi szerződés szerinti vevő, illetőleg - a jármű e rendelet szerinti értékesítése kivételével – a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartó vagy az, aki a járművet egyéb jogcímen használja.

Pótkocsi

Pótkocsi: a gépjármű által vontatható teher- és sátras utánfutó, félpótkocsi, lakópótkocsi, műhelykocsi vagy hasonló jellegű, más, nem önjáró jármű, amely rendszámtáblával ellátott.

Személyszállító gépjármű

Személyszállító gépjármű: az autóbusz, a motorkerékpár, valamint a hatósági nyilvántartás szerint személyszállításra szolgáló más gépjármű.

Motorkerékpár

Motorkerékpár: olyan gépjármű, amelynek két vagy három kereke van, és saját tömege nem haladja meg a 400 kilogrammot, továbbá az ilyen gépjárművel vontatható egytengelyű utánfutó.

Külföldön nyilvántartott gépjármű

Külföldön nyilvántartott az a gépjármű, amelynek forgalmi engedélyét és hatósági jelzését (rendszámát) nem magyar hatóság adta ki, kizárólag külföldön nyilvántartott gépjárművekből álló gépjárműszerelvény esetén az adó megállapítása a vontató honossága szerint történik, feltéve ha nemzetközi egyezmény e kérdésben másként nem rendelkezik.

Használt gépjármű

Használt gépjármű az, amely a gyártóüzem által történt kibocsátást követően közúti forgalomban részt vett.

Külföldön nyilvántartott gépjármű és pótkocsi üzembentartója

Külföldön nyilvántartott gépjármű és pótkocsi üzembentartója azon személyek egyike, akinek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították; vagy akit a jogi személy vagy más személyi egyesülés nevére kiállított forgalmi engedélyben a jogi személy vagy a személyi egyesülés mellett feltüntettek; vagy aki a járművet a Magyar Köztársaság területén használja; vagy aki azt az ország területéről kilépteti.

Gépjármű forgalomból való kivonása

Gépjármű forgalomból való kivonásának minősül a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet szerinti forgalomból való kivonás, ide nem értve a forgalomból való fiktív kivonást.

Forgalomba helyezés

Forgalomba helyezés: a gépjármű

– belföldön első ízben történő nyilvántartásba vétele és a forgalmi engedélybe történő bejegyzése,

– átalakítás esetében az átalakítás tényének nyilvántartásba vétele és a forgalmi engedélybe történő bejegyzése,

– meghatározott mentesség megszűnése esetén az ismételt forgalomba helyezés.

Átalakítás

Átalakítás: a közúti gépjármű olyan műszaki megváltoztatása, amelynek eredményeként az e törvény hatálya alá nem tartozó gépjárműből személygépkocsi vagy motorkerékpár jön létre, illetőleg a személygépkocsi vagy a motorkerékpár más adókategóriába kerül.

Személygépkocsi

Személygépkocsi: a Kereskedelmi Vámtarifának az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) szereplő időpont szerinti állapota alapján a 8703 vámtarifaszám alá tartozó jármű, ide nem értve a mentőautót és aszerinti motorkerékpárt.

Új gépjármű

Új gépjármű: az a személygépkocsi, illetve motorkerékpár, amely az adó alanya által történt megszerzésének időpontjában legfeljebb 6000 kilométert futott, vagy amelynek első külföldi forgalomba helyezésétől számítva legfeljebb 6 hónap telt el.

Nyilvántartásba vétel

Nyilvántartásba vétel: a gépjármű közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti jármű nyilvántartásba vétele.

6.3. Gépjármű-kategóriák a felelősségbiztosítás rendszerében a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet szerint

Személygépkocsik

– 850 ccm lökettérfogatig

– 851 ccm-től 1150 ccm-ig

– 1151 ccm-től 1500 ccm-ig

– 1501 ccm-től 2000 ccm-ig

– 2001 ccm-től 3000 ccm-ig

– 3001 ccm lökettérfogat és afölött

Motorkerékpárok

– 150 ccm lökettérfogatig

– 151 ccm-től 350 ccm-ig

– 351 ccm lökettérfogat és afölötti

Autóbuszok

– 10-19 férőhelyig

– 20-79 férőhelyig

– 80 férőhelytől

Trolibusz

Tehergépkocsik

– 2 tonna teherbírás alatt

– 2 tonnától 6 tonnáig

– 6 tonna teherbírás és afölött

Vontató

Pótkocsik

– nehéz pótkocsi

– könnyű pótkocsi

– személygépkocsi-utánfutó, lakókocsi

– motorkerékpár-utánfutó

Mezőgazdasági vontató

Lassú jármű

Munkagép

Segédmotoros kerékpár

6.4. Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi és motorkerékpár esetén

Kiinduló osztály

Megfigyelési időszakban figyelembe vett károk

 

0 kár

1 kár

2 kár

3 kár

4 vagy több kár

B10

B10

B08

B06

B04

M04

B09

B10

B07

B05

B03

M04

B08

B09

B06

B04

B02

M04

B07

B08

B05

B03

B01

M04

B06

B07

B04

B02

A00

M04

B05

B06

B03

B01

M01

M04

B04

B05

B02

A00

M02

M04

B03

B04

B01

M01

M03

M04

B02

B03

A00

M02

M04

M04

B01

B02

M01

M03

M04

M04

A00

B01

M02

M04

M04

M04

M01

A00

M03

M04

M04

M04

M02

M01

M04

M04

M04

M04

M03

M02

M04

M04

M04

M04

M04

M03

M04

M04

M04

M04

6.5. Bonus-malus osztályba sorolás tehergépjármű, busz, vontató, mezőgazdasági vontató esetén

Kiinduló osztály

Megfigyelési időszakban figyelembe vett károk

 

0 kár

1 kár

2 kár

3 kár

4 vagy több kár

B10

B10

B09

B08

B07

B06

B09

B10

B08

B07

B06

B05

B08

B09

B07

B06

B05

B04

B07

B08

B06

B05

B04

B03

B06

B07

B05

B04

B03

B02

B05

B06

B04

B03

B02

B01

B04

B05

B03

B02

B01

A00

B03

B04

B02

B01

A00

M01

B02

B03

B01

A00

M01

M02

B01

B02

A00

M01

M02

M03

A00

B01

M01

M02

M03

M04

M01

A00

M02

M03

M04

M04

M02

M01

M03

M04

M04

M04

M03

M02

M04

M04

M04

M04

M04

M03

M04

M04

M04

M04

6.6. Kártörténeti igazolás

Üzembentartó neve:

Lakcíme:

Születési dátuma:

Biztosított gépjármű fajtája:

gyártmánya:

típusa:

hatósági jelzése
(forgalmi rendszáma):

alvázszáma;

Kötvényszám:

Szerződés kezdete:

Szerződés vége:

Díjfizetés rendezve: -ig

Megszűnés oka:

Díjnemfizetés Érdekmúlás Felmondás Szüneteltetés Forgalomból kivonás

Amennyiben a táblázatban nem szerepelnek adatok, úgy a fenti kötvényszámon a szerződés kezdetétől bejelentett, illetve kifizetéssel járó károk nem történtek.

Káresemény bejelentésének dátuma Első kifizetés dátuma

Bonus-malus besorolás a szerződés megszűnésének időpontjában:

Ezen igazolás a kiállítás dátumától számított 30 napig érvényes.

Dátum:

P. H.

biztosító

6.7. Igazolás kötelező felelősségbiztosításról

A szerződő adatai:

Neve (megnevezése):

Lakcíme (székhelye):

Születési ideje:

Anyja neve:

Születési helye:

Személyazonosításra alkalmas okmány száma:

Nem természetes személy esetén adószáma:

Szerződő érdekeltsége a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötésére:

Jármű tulajdonosa, "forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó":

A jármű adatai:

Fajta:

Hatósági jelzés (forgalmi rendszám):

Gyártmány:

Típus:

Alvázszám:

Biztosító neve:

Biztosító címe:

Kárképviselő neve:

Kárképviselő címe:

Kötvényszám/ajánlat száma:

Kockázat viselésének kezdete:

Kockázat viselésének vége: határozatlan

Díjfizetés rendezve: -ig

A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

Jelen igazolást a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet alapján állítottuk ki.

Kelt:

biztosító

6.8. A pontrendszer hatálya alá tartozó egyes bűncselekmények – a 2000. évi CXXVIII. törvény alapján

Kódszám

Tényállás

Pontszám

01

Segítségnyújtás elmulasztása (közúti közlekedés körében) [Btk. 172. § (1)]

7

02

Közúti veszélyeztetés [Btk. 186. § (1)]

7

03

Közúti baleset okozása [Btk. 187. §]

4

04

Járművezetés ittas vagy bódult állapotban [Btk. 188. § (1)]

7

05

Járművezetés tiltott átengedése [Btk. 189. § (1)]

7

06

Cserbenhagyás [Btk. 190. §]

7

6.9. A pontrendszer hatálya alá tartozó egyes szabálysértések – a 2000. évi CXXVIII. törvény alapján

Kódszám

Tényállás

Pontszám

07

Járművezetés az eltiltás tartama alatt [Sztv. 156/A § (1)]

1

08

Ittas vezetés [Korm. rendelet 42. § (1)]

1

09

Sebességkorlátozás jelentős túllépése [Korm. rendelet 43. § (1)]

1

10

Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése [Korm. rendelet 44. § (1)]

1

11

Vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése [Korm. rendelet 45. § (1)]

1

12

A közúti közlekedés rendjének megzavarása [Korm. rendelet 46. §]

1

13

Engedély nélküli vezetés (közúti forgalomban gépi meghajtású jármű vezetése, más kategóriába tartozó engedéllyel, illetve a jármű vezetésének átengedése engedéllyel nem rendelkező részére) [Korm. rendelet 47. § (1)]

1

14

Biztonságos közlekedésre alkalmatlan jármű vezetése, üzemképtelen fék, kormányberendezés esetén [Korm. rendelet 48. § (1)]

1

15

Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése, amennyiben a jogsértés más helyen meghatározott körbe nem sorolható [Korm. rendelet 54. § (1)]

 

1501

A megengedett sebességhatár legalább negyedével történő túllépése (KRESZ 26. §)

1

1502

Irányjelzés szabályainak megszegése (KRESZ 29. §)

1

1503

Bekanyarodási szabályok megsértése (KRESZ 31. §)

1

1504

Megfordulás, hátramenet szabályainak megszegése autópályán, autóúton (KRESZ 33. §)

1

1505

Megállás útkereszteződésben [KRESZ 40. § (5) bek. D) pontja]

1

1506

Megállás kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, valamint a gyalogos-átkelőhely előtt [KRESZ 40. § (5) bek. E) pontja]

1

1507

Távolsági fényszóró használatára vonatkozó szabályok megszegése

1

6.10. A kerékbilincs alkalmazásával és a jármű elszállításával kapcsolatos költségek a 143/1995. Korm. rendelet alapján

1. A jármű elszállításának költsége

– személygépkocsi vagy pótkocsija, továbbá motorkerékpár és pótkocsija, segédmotoros kerékpár esetén

Budapesten

7000 Ft

városokban

6000 Ft

egyéb településen

5000 Ft

– a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet II. függelékében meghatározott, az előző bekezdésben nem említett gépjármű, vontató, lassú jármű vagy ezek pótkocsija esetén az ott írt költség háromszorosa.

A fentiekben meghatározott költségek nem tartalmazzák az általános forgalmi adót.

2. Az 1. pontban felsorolt járművek rögzítésének költsége 4000 forint.

3. A jármű tárolásának és őrzésének költsége naponként 500 forint.

4. A jármű értékesítésének költsége nulla forint.

6.11. Az autópálya-matrica – 20 százalék áfát tartalmazó – ára

bruttó ár Ft-ban

Díjosztály

1 napos

4 napos

heti

 

havi

éves

 

 

2006.01.01.- 2006.04.30.

2006.05.01.-

2006.10.01.-

 

 

 

 

 

 

2006. 09. 30.

2006. 12. 31.

 

 

 

D1

1170

1520

1170

2 500

4 200

37 000

D2

6 500

12 500

106 000

D3

10 000

18 000

158 000

D4

2000

13 000

22 500

190 000

 

Az összeállítást készítette:

dr. Kovács Károlyné

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. április 14.) vegye figyelembe!