5. Autózás és adózás

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. április 14.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2006/04. számában (2006. április 14.)

5.1. Cégautóadó

A cégautók adójára vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) tartalmazza.

A törvény alapján természetbeni juttatásnak minősül a kifizető tulajdonában lévő, vagy általa bármely más jogcímen használt személygépkocsi (azaz a cégautó) magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem (ideértve az úthasználat díját és a cégautó használatával összefüggő más kiadásokat is). Magáncélú használatról beszélünk abban az esetben, ha bármely körülmény vagy dokumentum (így különösen a tárolás helye, illetve az irányadó belső szabályzat, szerződés, útnyilvántartás) alapján megállapítható, hogy a cégautót magánszemély(ek) - akár állandó, akár eseti jelleggel, a cégautó egyéb használatától függetlenül - személyes célra (is) használja (használják) vagy használhatja (használhatják). Személyes használatnak minősül különösen a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás, kivéve, ha az említett útvonalon történő használat kiküldetés (kirendelés), külföldi kiküldetés, külszolgálat keretében történik.

5.1.1. Adóalany

Az előzőekben említett jövedelem után az adó (cégautóadó) fizetésére az a kifizető köteles, aki (amely) a magánszemély(ek) számára a magáncélú használatot biztosítja (lehetővé teszi) azzal, hogy a cégautóadó fizetésére kötelezettnek a személygépkocsi tulajdonosát – ha a tulajdonos és az üzembentartó (üzemeltető) személye eltér, akkor üzembentartóját (üzemeltetőjét) – kell tekinteni, kivéve ha okirattal bizonyítja, hogy a személygépkocsi használatának átengedésére kizárólag más személy jogosult (ez utóbbi esetben a személygépkocsi használatának átengedésére kizárólagosan jogosult más kifizető köteles a cégautóadót megfizetni).

5.1.2. Adómérték

A cégautóadó havonta fizetendő mértéke a következő:

A személygépkocsi beszerzési ára

A személygépkocsi beszerzésének évében és az azt követő 1-4. évben (Ft)

A személygépkocsi beszerzésének évét követő 5. és további években (Ft)

1-500 000

6 000

3 000

500 001-1 000 000

8 000

4 000

1 000 001-2 000 000

12 000

6 000

2 000 001-3 000 000

20 000

10 000

3 000 001-4 000 000

26 000

13 000

4 000 001-5 000 000

32 000

16 000

5 000 001-8 000 000

42 000

21 000

8 000 001-10 000 000

60 000

30 000

10 000 001-15 000 000

82 000

41 000

15 000 000 felett

112 000

56 000

Ha a cégautóadó fizetésére kötelezett kifizető a személygépkocsit üzletszerűen kölcsönző, bérbe adó kifizetőtől (azaz más személytől) nem a teljes naptári hónapra szerezte meg a cégautó használatának jogát, akkor a cégautóadó havonta fizetendő mértéke – az előző táblázatban foglaltaktól eltérően – az ott megállapított adótétel egyharmincad részének és a használat alapjául szolgáló jogviszony (így különösen a bérlet) fennállása napjai számának szorzata akkor, ha ez alatt az időszak alatt a kifizető – bármely rövid időtartamra – magáncélú használatot biztosított.

5.1.2.1. Beszerzési ár

A személygépkocsi beszerzési árának meghatározására az szja-törvény a következő rendelkezést tartalmazza: a beszerzési ár

– a személygépkocsinak az üzembe helyezése időpontjára a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően megállapított bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke, egyéni vállalkozó által üzembe helyezett személygépkocsi esetében a személygépkocsinak az üzembe helyezése időpontjára a törvény rendelkezései szerint megállapított beruházási költsége, illetve

– a személygépkocsinak a magáncélú használat első napjára megállapított szokásos piaci értéke akkor, ha a cégautóadó fizetésére kötelezett kifizető bármely okból nem ismeri a személygépkocsi előző bekezdés szerinti beszerzési árát.

Ha a cégautóadó fizetésére nem az a kifizető (más személy) kötelezett, aki (amely) a cégautót a magáncélú használatot megelőzően üzembe helyezte, akkor e kifizető (más személy) nyilatkozhat a cégautóadó fizetésére kötelezett kifizetőnek a cégautó beszerzési áráról. A cégautó szokásos piaci értékét – az elmondottakon túl – a cégautónak megfelelő személygépkocsi forgalmazását üzletszerűen végző vállalkozás – a cégautó beszerzésének időpontját figyelembe vevő, a valóságnak megfelelő – írásba foglalt nyilatkozata alapján is meg lehet állapítani.

5.1.2.2. A beszerzés éve

A cégautó beszerzésének éve a tulajdonjog megszerzésének éve. Eltérő a beszerzési év meghatározása, ha a cégautóadó megfizetésére nem a tulajdonos kötelezett. Ilyenkor az adófizetés alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének (így különösen a bérleti szerződés, a lízingszerződés megkötésének) az éve minősül a tulajdonjog megszerzése évének.

5.1.3. Adómegállapítási, -bevallási, adófizetési szabályok

A cégautóadót a kifizető havonta megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezései szerint megfizeti, illetve bevallja. Lényeges, hogy az adókötelezettség tekintetében minden olyan hónap, amelyben a kifizető – bármely rövid időtartamra – magáncélú használatot biztosított, egész hónapnak számít.

5.1.3.1. Adókötelezettség a kifizető személyében bekövetkezett változás esetén

A cégautóadó fizetésére kötelezett kifizető személyében bekövetkezett változás esetén az új kifizetőt a változás hónapját követő hónaptól terheli a cégautóadóval összefüggő minden adókötelezettség.

5.1.3.2. Megállapodás a cégautóadó megtérítéséről

A cégautóadó fizetésére kötelezett kifizetőnek az szja-törvény lehetőséget ad arra, hogy írásban megállapodhasson a magánszeméllyel, hogy a cégautóadót részére a magánszemély megtéríti, azonban fontos, hogy e megállapodás a kifizetőt nem mentesíti a cégautóadóval összefüggő adókötelezettségei (így különösen adómegállapítási, -fizetési és -bevallási kötelezettsége) teljesítése alól.

5.1.4. Adófizetés alóli mentesség

Bizonyos esetekben a kifizető mentesül a cégautóadó megfizetésének kötelezettsége alól – a cégautó használati módja, illetve az üzemeltető személye alapján. Ennek megfelelően nem kell a cégautóadót megfizetni az után a cégautó után,

– amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló miniszteri rendelet előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel vagy figyelmeztető jelzést adó készülékkel szereltek fel, valamint amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i) ellátásához üzemeltet;

– amelyet postai szolgáltatás (SZJ 64.11.1), közműhiba-elhárítás, kegyeleti szolgáltatás céljából üzemeltetnek, továbbá amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó kifizető kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be, valamint amelyet társas vállalkozás taxirendszerű személyszállítás vagy gyakorlati gépjárművezető-oktatás céljából üzemeltet;

– amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló egészségügyi miniszteri és pénzügyminiszteri együttes rendeletben meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából – az összes körülmény figyelembevételével – egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik;

– amelyet kizárólag az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által – az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet alapján – finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat intézetei törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek;

– amelyet a kifizető ellenérték fejében adott a magánszemély használatába, feltéve, hogy a használat díjának (például a bérleti díjnak, a lízingdíjnak) a havi mértéke eléri a cégautóadó havi mértékét, és a személygépkocsi üzemeltetésének összes költségét és közterheit az adott hónapban kizárólag a személygépkocsit használó magánszemély viseli;

– amelyet átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó üzemeltet; illetőleg

– amelyet vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó üzemeltet, kivéve azon időszakot, amelyre vonatkozóan az értékcsökkenési leírást, a bérleti díjat költségként számolja el.

5.1.4.1. A mentesülés korlátjai

A kifizető azonban – a fenti felsorolás első négy bekezdésében foglaltaktól eltérően – köteles megállapítani, megfizetni és bevallani a cégautóadót az után a cégautó után, amelyet nem kizárólag a hivatkozott pontokban említett alapfeladat(ok) ellátására használnak, hanem amellett bármely körülmény vagy dokumentum alapján megállapítható egyben a személyes használat is. Az adó megfizetése alól az előzőekben említett bekezdések alapján mentesülő kifizető köteles a cégautónak az alapfeladat(ok)hoz kapcsolódó kizárólagos használatát igazoló minden dokumentumot (menetlevél, útnyilvántartás) az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni, ellenkező esetben azt kell feltételezni, hogy a cégautóadó megfizetése alól az említett rendelkezések alapján nem mentesült.

5.1.4.2. Mentesség üzemeltetés hiánya miatt

Amennyiben a kifizető a cégautót a hónap egyetlen napján sem üzemeltette, és ez a tény a körülmények alapján egyértelműen megállapítható, akkor e személygépkocsi után az adott hónapra nem köteles a cégautóadót megállapítani, megfizetni és bevallani. Az említett körülménynek kell tekinteni különösen a cégautó tartalékban tartását és üzemképtelenségét mindaddig, amíg forgalomba nem helyezték a cégautót.

5.1.4.3. Mentesség a magáncélú használat bizonyos eseteiben

Az elmondottakon túlmenően nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség az olyan magáncélú használat alapján sem, amelynél a magánszemély az egyébként a cégautóadó fizetésére kötelezett kifizetőnek térítést fizetett, feltéve hogy e térítés legalább a magáncélú használat során futott kilométernek megfelelően

– az üzemanyag-fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagár alapján az szja-törvény rendelkezései szerint megállapított vagy

– a számlák alapján meghatározott

üzemanyagköltség és az általános személygépkocsi-normaköltség figyelembevételével kiszámított összeg. Kiemeljük, hogy az üzemanyagköltség megtérítettnek tekintendő akkor is, ha a magáncélú használatra jutó üzemanyagra fordított kiadást kizárólag a magánszemély viseli.

5.2. Gépjárműadó

A gépjárművek adózására vonatkozó előírásokat a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) tartalmazza.

A törvény általános rendelkezése alapján a belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (gépjármű) után gépjárműadót kell fizetni. A törvény hatálya azonban nem terjed ki a belföldi rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a munkagépre, a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, továbbá a motorkerékpárra, ha hajtómotorjának lökettérfogata a 250 cm3-t nem éri el, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában tartanak nyilván.

A Gjt. külön tartalmazza a belföldön, és külön a külföldön nyilvántartott gépjárművekre vonatkozó adózási előírásokat.

5.2.1. Adózás belföldön nyilvántartott gépjárművek után

5.2.1.1. Adóalany, adófizetésre kötelezett

Az adóévre járó adót az adóalany köteles megfizetni.

Az adó alanya – bizonyos kivételekkel – a gépjármű azon tulajdonosa, üzembentartó esetén üzembentartója, akinek/amelynek a nevére – a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett nyilvántartás (azaz a hatósági nyilvántartás) év első napján fennálló állapota szerint – a forgalmi engedélyt kiállították. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzembentartója van, akkor közülük az adó alanya az, aki/amely a hatósági adatszolgáltatást megelőző tárgyév utolsó napján az adó alanya volt.

A fentiekben ismertetett általános szabály alól azonban – mint arra már utaltunk – vannak kivételek az adóalanyiság tekintetében. E szerint az év közben használatba vett új vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén az adó alanya az, akit/amelyet ez alkalommal tulajdonosként a hatósági nyilvántartásban feltüntettek.

Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos (átruházó) a külön jogszabályban meghatározott módon bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (azaz a szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ettől az időponttól kezdve a korábbi tulajdonostól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve azt az esetet, ha ettől az időponttól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.

Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig az előzőekben részletezett általános szabályok szerinti tulajdonos az adó alanya. Az adó alanya az "E" és "P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.

5.2.1.2. Adókötelezettség keletkezése

A Gjt. értelmében az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napján kezdődik. Ha azonban az állandó rendszámtáblával, valamint a "V" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű utáni adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni. Az adókötelezettség az "E" és "P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadásakor keletkezik.

5.2.1.3. Az adókötelezettség változása, megszűnése, az adófizetési kötelezettség szünetelése

Az adóalany körülményeiben, illetve a gépjárműben beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással van, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni.

Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.

Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség akkor, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany e gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik.

5.2.1.4. Adómentesség

A Gjt. taxatíve felsorolja az adómentesség eseteit – bár a korábbi szabályozáshoz képest annak köre szűkebb. A hatályos szabályozás szerint tehát mentes az adó alól

– a költségvetési szerv, az egyház, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalat és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódja, valamint a fogvatartottak foglalkoztatása céljára alapított közhasznú társaság tulajdonában lévő gépjármű;

– a társadalmi szervezet, az alapítvány tulajdonában levő gépjármű abban az évben, amelyet megelőző évben a gépjármű tulajdonosának jövedelem- (nyereség)adó-fizetési kötelezettsége nem keletkezett;

– a helyi és a helyközi tömegközlekedést lebonyolító gépjármű;

– bejelentésre a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy személyszállító gépjármű;

– az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja, azzal, hogy a viszonosság tekintetében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó, valamint

– az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői – ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is – tulajdonában lévő gépjármű.

5.2.1.5. Adóalap

Az adó alapja a gépjármű közúti közlekedési nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya).

A fenti, általános szabálytól eltérően tehergépjármű esetében – ide nem értve a nyerges vontatót, valamint a lakópótkocsit – az adó alapja a közúti közlekedési nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50 százalékával.

5.2.1.6. Adómérték

Az évi adótétel – főszabály szerint – az előzőekben meghatározott adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1200 forint.

Kivétel a fenti rendelkezés alól

– az "E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű, amely után 8000 forint, valamint

– a tehergépjármű, amely után 40 000 forint adót kell fizetni, illetve

– a "P" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 20 000 forint adót kell fizetni, azzal, hogy a gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint állandó rendszámmal ellátott gépjárműre "E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adnak ki, ez után nem kell az e bekezdés szerinti adót megfizetni.

5.2.1.7. Adókedvezmény

A Gjt. eltérő mértékű adókedvezményeket határoz meg a következők szerint:

– 20 százalékos adókedvezmény illeti meg a műbizonylat alapján az ENSZ-EGB 83.02/C., 83.03, 83.04 előírásnak megfelelő, 3500 kg össztömeget meg nem haladó gépjárművet (környezetvédelmi osztály jelzése: 4), illetve a szabályozott katalizátorral ellátott benzinüzemű gépjárművet (környezetvédelmi osztály jelzése: 2);

– az euro 2 (ENSZ-EGB 49.02/B. és 51.02) előírásnak megfelelő tehergépjárművet – a nyerges vontató kivételével, amely után 30 százalékos kedvezmény jár –, autóbuszt (környezetvédelmi osztály jelzése: 4);

– 30 százalékos kedvezmény illeti meg a műbizonylat alapján az ENSZ-EGB 83.05 előírásnak legalább megfelelő, 3500 kg össztömeget meg nem haladó gépjárművet (környezetvédelmi osztály jelzése: 6, 7 vagy 8);

– a legalább euro 3 (ENSZ-EGB 49.03/A. és 51.02) előírásnak megfelelő tehergépjárművet – a nyerges vontató kivételével, amely után 50 százalékos kedvezmény jár –, autóbuszt (környezetvédelmi osztály jelzése: 7 vagy 8);

– 50 százalékos kedvezmény illeti meg a műbizonylat alapján a kizárólag elektromos meghajtású, a hibrid meghajtású, valamint a tiszta gázüzemű személyszállító gépjárművet (környezetvédelmi osztály jelzése: 5).

Más szabályok érvényesülnek a kedvezményrendszerre az ún. kombinált árufuvarozás esetén. E szerint, ha az adóalany az adóévben tehergépjárművével – fuvarokmánnyal igazoltan – olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél a Magyar Köztársaság területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 km-nél hosszabb volt, akkor az alábbiakban meghatározott adókedvezményre jogosult:

– az adókedvezmény mértéke 30-60 járat teljesítése esetén a tehergépjármű után adóévre – a korábban ismertetett általános szabályok alapján megállapított - fizetendő adó 10 százaléka,

– 60 járat felett 20 százaléka,

– 2004. január 1-jétől az adókedvezmény mértéke 40 járat feletti teljesítés esetén a tehergépjármű után adóévre – az általános rendelkezések alapján megállapított – fizetendő adó 10 százaléka.

Lényeges, hogy a fentiek szerinti adókedvezmény csak az után a tehergépjármű után jár, amely a kombinált szállítási útvonal vasúti vagy/és vízi szakaszát is igénybe vette.

Az adóalany a kombinált áruszállítás után járó adókedvezmény iránti – fuvarokmánnyal igazolt - igényét az adóév július 1-jétől nyújthatja be a gépjármű adóztatására illetékes adóhatósághoz, amely az adókedvezményt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül bírálja el.

5.2.2. Külföldön nyilvántartott gépjárművek adózása

5.2.2.1. Adófizetésre kötelezett

A külföldön nyilvántartott gépjárművek után az adót az üzembentartó köteles megfizetni.

5.2.2.2. Adókötelezettség

Az adókötelezettség a Magyar Köztársaság területére való belépés napjával kezdődik, és a gépjármű adókötelezettsége megszűnik azon a napon, amelyen a Magyar Köztársaság területét elhagyja.

Szünetel az adókötelezettsége a forgalom számára használhatatlanná vált gépjárműnek – a használhatatlansága időtartama alatt. A használhatatlanságot hatósági bizonyítvánnyal vagy a javítóüzem által kiállított okirattal kell bizonyítani.

5.2.2.3. Adómentesség

Mentes az adó alól a kombinált árufuvarozásra nemzetközi viszonylatban alkalmazott, külföldön nyilvántartott tehergépjármű, amely az árut a Magyar Köztársaság területén

– a határátlépés helyétől vagy az áru feladási helyétől az útirány szerinti legközelebbi – attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levő - vasútállomásra vagy belvízi kikötőbe közúton fuvarozza (előfuvarozás), illetőleg

– a vasútállomásról vagy belvízi kikötőből az útirány szerinti legközelebbi - attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levő – határátlépés helyére vagy az áru rendeltetési helyére közúton elfuvarozza (utánfuvarozás).

Az előző bekezdésben meghatározott adómentesség nem illeti meg a tehergépjárművet

– előfuvarozás esetén akkor, ha a vasútállomásról vagy belvízi kikötőből vasúton, illetve vízi úton abba az államba lép ki, amelyből közúton belépett,

– utánfuvarozás esetén akkor, ha a vasútállomásról vagy belvízi kikötőből közúton abba az államba lép ki, amelyből vasúton vagy vízi úton belépett,

– ha a 70 kilométeres távolságot túllépte.

Mentes az adó alól a katasztrófa következményeinek enyhítését szolgáló, azonnali támogatást nyújtó és nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) nemzetközi segélyszállítmányt fuvarozó gépjármű is.

(A fenti két bekezdés szerinti adómentesség csak azon tehergépjármű után jár, amely a kombinált szállítási útvonal vasúti vagy/és vízi szakaszát is igénybe vette.)

Részben vagy egészben mentes az adó alól az a gépjármű, amelynek adómentességét vagy kedvezményét – ideértve az adó mértékét is – nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.

Mentes az adó alól az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak fegyveres erői – ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - üzemeltetésében lévő szolgálati gépjármű.

5.2.2.4. Fizetendő adótétel, a megfizetés módja

A 12 tonna össztömeget meg nem haladó, loco célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű (e bekezdés alkalmazásában a járműszerelvény is) esetén az oda-, illetve a visszaútra 10 000-10 000 forint, míg a 12 tonna össztömeget meghaladó, loco célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda-, illetve a visszaútra 30 000-30000 forint adót kell fizetni. A 12 tonna össztömeget meg nem haladó, tranzit célra használt (ideértve a harmadik országos engedély ilyen felhasználását is) fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda-, illetve a visszaútra 20 000-20 000 forint, míg a 12 tonna össztömeget meghaladó, tranzit célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda-, illetve a visszaútra 60 000-60 000 forint adót kell fizetni. Az előzőek szerinti adófizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a fuvarozási engedély érvénytelen, illetve azt az adózó jogszerűtlenül használta fel vagy fuvarozási engedély nélkül közlekedett.

Az előző bekezdés szerinti adótételek oda-, illetőleg visszaútra, a fuvarozás időtartamára, legfeljebb 48-48 órára a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra vonatkoznak. Az előző időtartamot meghaladó tartózkodás esetén minden megkezdett 48 óránként kell az adót az előző bekezdésben foglaltak figyelembevételével megfizetni. E bekezdés szerinti fuvarozási időtartamba (tartózkodási időbe) nem számít bele a külön jogszabályban meghatározott forgalomkorlátozási időszak.

A fenti, első bekezdés szerinti adótételt illetékbélyeggel kell megfizetni, amelyet a közúti fuvarozási engedélyre – locofuvarozás esetén a fuvarozás teljes időtartamára vonatkozóan tranzitfuvarozás esetén az oda- és visszaútra külön-külön – kell felragasztani a Magyar Köztársaság területére való belépéskor. Adózó a felragasztást követően köteles a belépés időpontját (év, hónap, nap, óra) az illetékbélyegekre rávezetni. Adóköteles fuvarozási engedéllyel fizetési kötelezettség teljesítése (illetékbélyeg) nélkül legfeljebb a Magyar Köztársaság területére való belépéstől számított 5 km-es körzethatáron belül lehet szankciómentesen közlekedni.

5.2.2.5. Hatósági ellenőrzés

Az ellenőrzéssel kapcsolatban a Gjt. a következő rendelkezéseket tartalmazza:

– a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű esetében az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzését a vámhatóság végzi. A vámhatóság az illetékbélyeget érvényteleníti, a tehergépjármű rendszámát és a lerótt illeték összegét nyilvántartásba veszi;

– ha az adózó az adófizetési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, a vámhatóság az adóhiányt és annak ötszörösét adóbírság címén határozattal állapítja meg. A határozatot a vámhatóság kihirdetés útján közli, mely fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható;

– az adóhiányt és a bírságot az adózó illetékbélyeggel, ennek hiányában készpénzzel fizeti meg. A készpénz átvételéről a vámhatóság köteles nyugtát adni, mely a későbbiek során az adófizetési kötelezettség teljesítésének igazolására is szolgál;

– az adóhiány és bírság megfizetéséig a vámhatóság a gépjármű továbbhaladását megakadályozhatja. Nem tartható vissza az élő állatot, illetve a gyorsan romló árut szállító gépjármű. Ebben az esetben a fizetési kötelezettséget a tulajdonossal, illetve a tényleges üzembentartóval szemben kell érvényesíteni.

5.3. Regisztrációs adó

A regisztrációs adót a 2003. évi CX. törvény alapján kell megfizetni. A törvény értelmében regisztrációs adót kell fizetni a Magyar Köztársaság területén (azaz belföldön) forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó, valamint motorkerékpár után.

5.3.1. Adókötelezettség

Úgynevezett feltétel nélküli adókötelezettséget keletkeztet a gépjármű forgalomba helyezése.

Adókötelezettséget keletkeztet továbbá

– a gépjármű importálása,

– a gépjármű Közösségen belüli beszerzése, valamint

– a gépjármű átalakítása,

azzal a feltétellel, hogy annak közvetlen következményeként a gépjárművet majd forgalomba helyezik.

5.3.2. Adóalanyiság

Az adó alanya – főszabály szerint – az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, akinek (amelynek) a nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik.

5.3.2.1. Adóalanyiság import esetén

Abban az esetben, ha a forgalomba helyezés a gépjármű importjának közvetlen következményeként valósul meg, az adó alanya az importáló.

5.3.2.2. Forgalomba helyezés Közösségen belüli beszerzés közvetlen következményeként

Ha a forgalomba helyezés Közösségen belüli beszerzés közvetlen következményeként valósul meg, az adó alanya az áfa fizetésére kötelezett személy.

5.3.2.3. Forgalomba helyezés átalakításhoz kapcsolódóan

Ha a forgalomba helyezés átalakítással kapcsolatos, az adó alanya a gépjármű tulajdonosa.

5.3.2.4. Adóalanyiság közös tulajdon esetén

Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában minősülnek adóalanyoknak. Az adó megfizetéséért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek.

5.3.2.5. Pénzügyi képviselő egyetemleges felelőssége

Ha az adóalany székhelye, állandó telephelye vagy lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye külföldön van, az adó alanya köteles az adókötelezettség teljesítése érdekében belföldön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező, az Art.-ban meghatározott pénzügyi képviselőt meghatalmazni. A képviselő az adókötelezettség teljesítéséért az adóalannyal egyetemlegesen felelős.

5.3.3. Adófizetési kötelezettség keletkezése

Ha az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezéséhez kapcsolódik, akkor az legkésőbb a forgalomba helyezés időpontjában keletkezik.

Az adókötelezettség

– gépjármű importálásakor a vámjogi szabad forgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének napján,

– gépjármű Közösségen belüli beszerzése esetén az áfafizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában, míg

– gépjármű átalakításakor az átalakítás napján, de legkésőbb a forgalomba helyezés időpontjában

keletkezik.

Az adót az adóhatóság határozattal állapítja meg, import esetén az adót az adóhatóság a vámeljárás során állapítja meg.

5.3.4. Az adó összege

Az adó összegét a gépjárművek egyes kategóriájában az adóhatóság a regisztrációs adóról szóló törvény melléklete alapján határozza meg. Ha a személygépkocsit átalakították, az átalakított személygépkocsi forgalomba helyezésekor az adó összegét az átalakítás utáni és az átalakítás előtti állapot közti adó különbözeteként kell megállapítani. Amennyiben a különbözet előjele pozitív, úgy az adót az adóalany köteles az adóhatóságnak megfizetni.

Wankel-motoros személygépkocsi esetén a mellékletben szereplő besoroláshoz szükséges műszaki tulajdonságot a gépjármű műszaki adatlapján szereplő kamratérfogatának kétszeresével kell megállapítani.

5.3.5. Adóigazolás

Az adókötelezettség megfizetéséről az adóhatóság adóigazolást állít ki. Adóigazolást akkor is ki kell állítani, ha az adókötelezettség negatív előjelű.

Az igazolást az adó alanyának kell kiadni, amelyet a továbbiakban együtt kell kezelni azzal a gépjárművel, amelyre az adóigazolás szól.

5.3.5.1. Adóigazolás kiadásának feltétele új gépjármű Közösségen belüli beszerzésekor

Új gépjármű Közösségen belüli beszerzésekor – ha az áfát a vámhatóság határozattal állapítja meg – adóigazolás csak akkor adható ki, ha az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint fizetendő áfa megfizetése is megtörtént.

5.3.5.2. Adóigazolás kiadásának feltétele közös tulajdon esetén

Közös tulajdon esetében az adóigazolás csak akkor adható ki, ha a tulajdonostársak a gépjárművet terhelő adókötelezettségüknek maradéktalanul eleget tettek.

5.3.6. Adómentességek

Az adót nem kell megfizetni

– a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek s ezek nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tagjai és családtagjaik DT betűjelű rendszámmal ellátandó gépjárművének forgalomba helyezése esetén;

– az előző bekezdésben említett képviseletek, szervezetek igazgatási, műszaki és kisegítő személyzetének nem magyar állampolgárságú tagjai és családtagjaik CK betűjelű rendszámmal ellátandó gépjárművének forgalomba helyezése esetén;

– külföldre szállítási céllal belföldön vásárolt gépjármű kivitelére, illetve érvényes forgalmi engedély nélkül Magyarországon tartózkodó gépjármű reexportjára, vagy Magyarországon elvesztett, illetve megrongálódott vagy érvénytelen külföldi rendszámtábla ideiglenes pótlására Z betűjelű rendszámmal ellátandó gépjármű forgalomba helyezése esetén;

– CD betűjelű rendszámmal ellátandó, a fenti, első két bekezdésben meghatározott olyan gépjármű forgalomba helyezése esetén, amelynek magyar forgalmi engedélyét és rendszámtábláját az ország területének végleges elhagyása miatt beszolgáltatják, valamint külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélye és rendszámtáblája nincs; valamint

– ha az importáló nem kéri a gépjármű forgalomba helyezését. Amennyiben az adómentesen behozott gépjárművet utóbb mégis forgalomba helyezik, akkor a regisztrációs adóról szóló törvény szerinti adót meg kell fizetni, továbbá

– muzeális jellegű gépjármű forgalomba helyezése esetén.

5.3.7. Adó-visszafizetés

Bizonyos esetekben az adóhatóság visszafizeti a már megfizetett regisztrációs adót. Így visszafizeti a forgalomba helyezés előtt megfizetett adót akkor, ha a gépjárművet belföldi forgalomba hozatal nélkül végleges rendeltetéssel belföldről kiszállítják vagy kiviszik.

5.3.7.1. A kiszállítás tényének igazolása

A kiszállítás/kivitel tényét

– a Közösség területén kívülre történő kiszállítás, kivitel esetén a kiléptetést igazoló okmánnyal,

– egyéb esetben saját fuvareszközzel történő kiszállításnál belső elszámolással, fuvareszköz igénybevétele nélküli kivitelnél a Z betűjelű rendszám visszajuttatásával, illetve harmadik személy közreműködésével történő kiszállításnál nemzetközi fuvarlevéllel kell igazolni.

5.3.7.2. Az adó-visszafizetés további esetei

A megfizetett adót az adóhatóság visszafizeti abban az esetben is, ha

– az adó megfizetését követően, de még forgalomba helyezés előtt az adó alanya igazolja, hogy a gépjármű műszaki állapota miatt forgalomba helyezésre alkalmatlanná vált;

– az adó alanya igazolja, hogy a gépjármű forgalomba helyezése annak ellopása, elrablása (eltulajdonítása) vagy megsemmisülése miatt lehetetlenné vált, illetve

– ha a gépjármű forgalomba helyezése adómentes.

Az előző bekezdésekben meghatározott esetekben az adó visszatérítésének feltétele a gépjármű adóigazolásának visszaszolgáltatása.

5.3.7.3. Adókötelezettség "újbóli" keletkezése

Ha utóbb – a fentiekben meghatározott esetekben – mégis forgalomba helyezik a gépjárművet, újból adókötelezettség keletkezik.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. április 14.) vegye figyelembe!