3. Szabálysértések, szankciók

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. április 14.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2006/04. számában (2006. április 14.)

3.1. A közúti közlekedési előéleti pontrendszer

Az Országgyűlés a gépjárművezetők önkéntes jogkövető magatartásának erősítése, a közúti közlekedés biztonságának javítása érdekében megalkotta a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvényt, amelyet

– a Magyar Köztársaság területén,

– magyar hatóság által kiállított járművezetésre jogosító okmánnyal (azaz vezetői engedéllyel) rendelkező, illetve

–járművezetéstől eltiltás, illetőleg a vezetői engedély visszavonásának hatálya alatt álló

személy által – a vezetői engedéllyel vezethető járművekkel elkövetett – a közúti közlekedéssel összefüggő bűncselekmény és a közúti közlekedés biztonságát fokozottan veszélyeztető szabálysértés esetén kell alkalmazni.

A törvényt a fentieken túl arra a gépjárművezetőre is alkalmazni kell, aki a szabálysértés elkövetésekor olyan járművet vezetett, amelyre vezetői engedélye nem volt érvényes. A törvény meghatározza azt is, hogy a közúti közlekedési nyilvántartásban 2001. január 1-jén szereplő, illetve a nyilvántartásba későbbiekben felvett járművezetőt 0 ponttal rendelkezőnek kell tekinteni, a pontszám ez alá nem csökkenhet.

3.1.1. "Pontozással" sújtható szabályszegések

A közúti közlekedési előéleti pontrendszer lényegét tekintve olyan rendszer, amely jogszabályban meghatározott szabályszegés elkövetése esetén (lásd összeállításunk függelékében) kiszabható pontok fenti törvényben meghatározott számának elérése esetén a vezetői engedély ideiglenes visszavonását teszi lehetővé.

A pontrendszer alapján – a jogszabályban meghatározott – olyan szabályszegésre állapítható meg pont, amely miatt az elkövetőt a bíróság, a szabálysértési hatóság, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 30. §-ában meghatározott fegyelmi hatóság a jogerős határozatával – ide nem értve a megrovás, figyelmeztetés, feddés alkalmazását – elmarasztalta, vagy az elkövető a helyszíni bírság kiszabását a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után tudomásul vette.

3.1.1.1. Mentesítés

Nincs lehetőség azonban pont megállapítására olyan szabályszegés elkövetése esetén, amely miatt a bíróság vagy a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást, meghatározott jármű-kategória, alkategória, kombinált kategória vezetésétől való eltiltást alkalmazott.

3.1.1.2. A pontok törlése

A járművezetőnek az eltiltás jogerőre emelkedésének időpontjáig nyilvántartásba vett pontjait törölni kell abban az esetben, ha a vezetői engedély visszaadása csak ún. utánképzést követően lehetséges.

3.1.1.3. Pontszámok

A törvény alapján pontrendszerbe vonható szabályszegésekhez rendelhető pontok száma a következő:

– bűncselekmény gondatlan elkövetése esetén 4,

– bűncselekmény szándékos elkövetése esetén 7, illetve

– szabálysértés elkövetése esetén 1 pont.

Amennyiben a pontrendszer hatálya alá tartozó több szabályszegést egy eljárásban bírálják el, úgy az elbírált bűncselekmények közül a legmagasabb pontszámmal járó bűncselekményhez rendelt pontértéket 3 ponttal, szabálysértések esetén a - legmagasabb pontszámmal járó – szabálysértéshez rendelt pontértéket pedig 1 ponttal növelni kell.

3.1.2. Tájékoztatási kötelezettség

A szabálysértési ügyben eljáró hatóság és a fegyelmi hatóság által hozott határozatban, helyszíni bírság esetén pedig az elismervényben tájékoztatni kell az elkövetőt az elbírált cselekményhez – a jogszabályban – rendelt pontok számáról. A bírósági határozattal elbírált cselekményhez rendelt pontok számáról az elkövetőt a belügyminiszter irányítása alatt álló, a közúti közlekedési nyilvántartást végző központi hivatal (Hivatal) szervezeti egysége (Nyilvántartó) tájékoztatja.

3.1.3. Nyilvántartás

A Nyilvántartó a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (Kknyt.) 8. §-a szerinti vezetői engedély nyilvántartás részeként vezeti a pontrendszer következő adatait:

– az elkövető személyazonosító adatát (családi és utónév, nők esetén a leánykori családi és utónév, anyja leánykori családi és utóneve, születési hely és idő),

– vezetői engedélyének okmányazonosító jelét,

– az elbírált cselekmény jogszabály szerinti megnevezését, minősítését, továbbá a KRESZ megszegett rendelkezéseire való hivatkozást,

– járművezetéstől eltiltás, jármű-kategória vezetésétől eltiltás alkalmazását, időtartamát,

–a határozat jogerőre emelkedésének idejét, helyszíni bírság kiszabásának idejét,

– a határozat, elismervény ügyszámát, illetve sorszámát,

– az eljáró bíróság, hatóság megnevezését,

– a szabályszegéshez rendelt pontszámot,

– a vezetői engedély visszavonásának időpontját,

– a vezetői engedély leadásának időpontját,

– a vezetői engedély visszaadásának időpontját, valamint

– az utánképzés igazolásának időpontját.

3.1.3.1. A Nyilvántartó értesítése

A pontrendszer hatálya alá tartozó szabályszegést elbíráló hatóságok, illetve a bíróság tájékoztatást ad – különböző adattartalommal – a Nyilvántartó felé, amelynek alapján a Nyilvántartó a tájékoztatásban (értesítésben) megnevezett szabályszegéshez a jogszabályban rendelt pontszámot nyilvántartásba veszi.

3.1.3.2. Időkorlát

A nyilvántartásba vett pontszámot a pontszám alapját képező szabályszegést megállapító határozat jogerőre emelkedésének, illetve a helyszíni bírság tudomásulvételének időpontjától számított legfeljebb két évig lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni.

3.1.3.3. A járművezető értesítése

A Nyilvántartó értesíti a járművezetőt abban az esetben, ha pontjainak száma a 14-et elérte, tájékoztatja a pontok csökkentését eredményező önkéntes utánképzés lehetőségéről, továbbá figyelmezteti a felső pontérték elérésének következményeire.

3.1.3.4. A vezetői engedély visszavonása

Abban az esetben pedig, ha a járművezető nyilvántartott pontjainak száma eléri vagy meghaladja a 18-at, vezetői engedélyét a Nyilvántartó határozattal visszavonja, és az addig nyilvántartott pontokat nullára csökkenti.

3.1.3.5. A visszavont vezetői engedély visszaadása

A fentiek szerint visszavont vezetői engedélyt annak leadásától számított hat hónapot követően vissza kell adni, ha

– a járművezető igazolja, hogy a vezetői engedély visszavonását követően utánképzésen vett részt, és

– a vezetési jogosultság külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételei fennállnak.

Az előzőekben megjelölt hat hónapos időtartamba be kell számítani azt az időt, amely alatt a visszavonást megelőző szabályszegés miatt a vezetői engedély a hatóság birtokában volt. A gyakorlatban előfordulhat, hogy ez az időtartam a hat hónapot eléri vagy meghaladja. Ilyen esetben a vezetői engedélyt a hatóság az utánképzés igazolását követően visszaadja a járművezetőnek.

Amennyiben a bíróság, szabálysértési hatóság a vezetői engedély pontrendszer alapján történő visszavonásának időtartama alatt járművezetéstől eltiltást alkalmazott, a vezetői engedély visszaadására legkorábban az eltiltás elrendelését követő utánképzés igazolása esetén nyílik lehetőség, kivéve azt az esetet, ha a bíróság a járművezetés ismételt gyakorlását a jártasság meghatározott formájának igazolásához kötötte.

3.1.4. Pontcsökkentés utánképzéssel

A járművezetőnek a törvény értelmében lehetősége van arra, hogy nyilvántartott pontjainak számát utánképzésen való önkéntes részvétellel csökkenthesse. Az utánképzés igazolásakor nyilvántartott pontok számát 14 pontig 9 ponttal, 15-17 pont között 5 ponttal kell csökkenteni.

3.1.4.1. A pontcsökkentés korlátja

A nyilvántartott pontok száma az önkéntes utánképzésen való részvétel igazolásától számított egy éven belül ismételt önkéntes utánképzéssel azonban már nem csökkenthető.

A Nyilvántartónak a fenti esetben is értesítési kötelezettsége van a járművezető felé az önkéntes utánképzés alapján történt pontcsökkentés mértéke és a fennmaradó pontok száma tekintetében.

3.1.5. Adatkezelés

Nem árt tudni, hogy a Nyilvántartó a pontrendszer adatait a nyilvántartásba vételtől számított három évig kezeli, kivéve, ha a vezetői engedélyt nem adják vissza a járművezetőnek. Ilyenkor a visszavonás alapját képező adatokat a járművezető haláláig kell kezelnie a törvény értelmében.

3.1.6. Eljárási szabályok

Felhívjuk a figyelmet, hogy a pontrendszerre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályait kell alkalmazni a következő kivételekkel:

– nincs helye bírósági felülvizsgálatnak a pontok nyilvántartásba vétele, továbbá a vezetői engedély visszavonását elrendelő határozat ellen;

– a Nyilvántartó határozata ellen benyújtott fellebbezést a Hivatal vezetője bírálja el;

– nincs helye a vezetői engedély visszavonását elrendelő határozat méltányossági eljárásban történő módosításának vagy visszavonásának; valamint

– a pontrendszer nyilvántartási, adatvédelmi, adatszolgáltatási szabályaira, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a Kknyt. szabályait kell alkalmazni.

3.2. Helyszíni bírság a közlekedésben

A helyszíni bírságra vonatkozó rendelkezéseket a helyszíni bírságolás részletes szabályait tartalmazó 10/2000. (II. 23.) BM rendeletben találjuk meg.

3.2.1. Bírságolásra jogosult hatóságok

Helyszíni bírság kiszabására jogosult a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) 134. §-ának (2) bekezdése szerint

– a rendőrség, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség, a hivatásos tűzoltóság;

–a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője;

– a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy, a közterület-felügyelő;

– az Sztv. 35. §-ának a)-h) pontjaiban felsorolt szervek (határőrség; Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, megyei, fővárosi kerületi, repülőtéri intézetei; Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a Megyei (Fővárosi) Közigazgatási Hivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségei; a bányakapitányságok, illetve különösen jelentős ügyben a Magyar Bányászati Hivatal; a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, a munkaügyi felügyelő; a Hírközlési Főfelügyelet területi szervei; a nemzetipark-igazgatóságok; a Szerencsejáték Felügyelet) részéről eljáró személy;

– a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás és az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás, valamint a hatósági minőség-ellenőrző szervezetek erre feljogosított dolgozója, valamint

– a közlekedési felügyelet ellenőre.

3.2.2. A helyszíni bírság kiszabhatósága

Ha jogszabály helyszíni bírság kiszabását lehetővé teszi, és a hatóság tagja a helyszíni bírság kiszabása mellett dönt, ezt közli az elkövetővel, egyben tájékoztatja a jogkövetkezményekről. Ha az elkövető a helyszíni bírságolás tényét, a helyszíni bírság összegét és a helyszíni bírság átváltoztatása esetére megállapított közérdekű munka, illetőleg elzárás tartamát tudomásul veszi, a hatóság tagja helyszíni bírságot szab ki. A helyszíni bírság tudomásulvétele esetén a hatóság tagja tájékoztatja az elkövetőt a helyszíni bírság végrehajtására vonatkozó törvényi rendelkezésekről [Sztv. 111. §-ának (1)-(6) és (12) bekezdése].

3.2.3. Feljelentés

Abban az esetben, ha az elkövető a helyszíni bírságolás tényét nem veszi tudomásul, vagy a helyszíni bírság összegét vitatja, a hatóság tagja a helyszíni bírságolást befejezi, és közli az elkövetővel, hogy feljelentést tesz.

3.2.4. Adminisztráció

3.2.4.1. Nyomtatvány kitöltése

A helyszíni bírságoláshoz a szabálysértési ügyben eljáró hatóság tagja a rendelet mellékleteiben meghatározott nyomtatványt használ, amelyet a helyszínen 3 példányban tölt ki. A nyomtatvány kitöltése előtt a személyazonosító igazolványból, illetőleg a személyazonosság igazolására szolgáló más okmányból meg kell állapítania az elkövető személyi adatait.

3.2.4.2. Postautalvány, iratőrzés

A hatóság tagja a nyomtatvány egyik másolati példányát a készpénz-átutalási megbízással (postautalvány) együtt az elkövetőnek átadja. A postautalvány tartalmazza az elismervény sorszámát, a helyszíni bírság befizetését nyilvántartó szerv megnevezését, nemzetközi bankszámlaszámát (IBAN), a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi banki azonosító (BIC) kódját (MANEHUHB) és a kiszabott helyszíni bírság összegét. A nyomtatvány másik másodlati példányát a kibocsátó szerv két évig megőrzi.

3.2.4.3. Az eredeti példány megküldése a nyilvántartó szervnek

A nyomtatvány eredeti példányát a hatóság tagja a helyszíni bírság kiszabását követő 5 munkanapon belül a nyilvántartó szervnek küldi meg.

3.2.5. Végrehajtás

Ha az átadott postautalványon feltüntetett helyszíni bírság összege a befizetésre biztosított 30 napos határidő elteltétől számított 15 napon belül nem érkezik meg a nyilvántartó szervhez, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező elkövető esetén a nyilvántartó szerv a nyomtatvány másolatát – az Sztv.-ben meghatározott további végrehajtási intézkedések megtételére – átteszi a nyomtatványon feltüntetett szabálysértés miatti eljárásra hatáskörrel rendelkező, az elkövető lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes szabálysértési hatóságnak.

3.2.6. Bírságkiszabás az üzembentartó távollétében

Abban az esetben, ha a bírságot a gépjármű üzembentartójának távollétében szabja ki a hatóság – mert például nem ő vezeti az autót –, akkor az üzembentartó címét a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani, és a postautalványt – a befizetés elmulasztásának jogkövetkezményét tartalmazó tájékoztatással – a gépjárművet üzemben tartó címére kell megküldeni.

3.2.6.1. Feljelentés

Ha az elkövető vagy a gépjármű üzembentartója a helyszíni bírságot 30 napon belül nem fizeti meg, a nyilvántartó szerv átirattal intézkedik a feljelentés megtétele iránt.

3.3. Kerékbilincs alkalmazása

A kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos szabályokat a 143/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet tartalmazza.

A kormányrendelet felhatalmazása alapján a rendőr hatósági intézkedésként elrendelheti a kerékbilincs alkalmazását, valamint a jármű elszállíttatását, azzal, hogy a kerékbilincs fel- és leszereléséhez, a jármű elszállításához, továbbá az intézkedéssel érintett jármű tárolására, őrzésére és értékesítésére – szerződés alapján – közreműködőt vehet igénybe. A közreműködő tevékenységét a rendelet szigorú korlátok közé szorítja, amikor kimondja, hogy a közreműködő a kerékbilincs felszerelését, továbbá a jármű elszállítása esetén a szállító járműre történő felrakodást, illetőleg a vontató járműhöz történő rögzítést csak az intézkedő rendőr jelenlétében, a kerékbilincs leszerelését, a tárolóhelyre szállított jármű visszaadását azonban már – a rendőrség előzetes intézkedése alapján – rendőr jelenléte nélkül is végezheti.

3.3.1. Az intézkedésekre vonatkozó általános (közös) szabályok

A rendelet szerint az intézkedések foganatosítása során a következő előírásokat kell betartani a hatóságoknak:

Az intézkedés során úgy kell eljárni, hogy a járműben az intézkedés következtében sérülés vagy egyéb károsodás ne keletkezzen.

A jármű rögzítése esetén az intézkedés megkezdésekor, elszállítás esetén az intézkedés befejezése után haladéktalanul ellenőrizni kell, hogy a járművet esetlegesen nem körözik-e.

Nem rögzíthető

– a tűzcsapnál vagy tűzcsapszekrénynél álló jármű;

– a tűzoltási felvonulási úton álló jármű;

– a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyeztető jármű;

– a megkülönböztető fény- és hangjelző készülékkel jogszerűen felszerelt jármű;

– a diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek és ezek nemzetközi szerződés alapján kiváltságokat és mentességeket élvező tagjai és családtagjai megkülönböztető rendszámmal ellátott járműve;

– a háziorvosi szolgálat ellátására utaló, jogszabályban meghatározott jelzéssel ellátott jármű;

– a figyelmeztető jelzést jogszerűen alkalmazó jármű, valamint az érvényes igazolvánnyal ellátott mozgássérült járműve, ha az igazolványt a jármű szélvédője alatt jól látható módon helyezték el.

Az intézkedést azonnal félbe kell szakítani vagy meg kell szüntetni, ha a járműhöz visszaérkező üzemeltető azt kéri, és az intézkedés költségét megtéríti, egyben a szabálytalan elhelyezést megszünteti.

Az üzemeltető kérelmére – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a kérelemtől számított négy órán belül a jármű rögzítését meg kell szüntetni, illetőleg az elszállított járművet birtokába kell adni, ha az intézkedés költségét megtéríti, vagy a befizetés tényét az átutalási utalvány feladóvevényével igazolja. Az intézkedés a költség megtérítése előtt csak a rendeletben foglalt kivételek esetében szüntethető meg.

3.3.2. Költségek

Az üzemeltető – a rendeletben meghatározott kivételekkel – köteles a kerékbilincs alkalmazásával, a jármű elszállításával, tárolásával és őrzésével, valamint a jármű értékesítésével felmerülő költségek térítéseként a rendelet mellékletében meghatározott összeget (költség) megfizetni (e költségeket összeállításunk függelékében tüntetjük fel).

3.3.2.1. Mentesülés

Ha a járművet nem a kijelölt, megfelelően őrzött tárolóhelyre szállítják, a tárolás és őrzés költségeit nem kell megfizetni.

Nem kell a költséget megfizetni akkor sem, ha

– a szabályosan elhelyezett járműre irányuló intézkedést bűncselekmény megelőzése, bűncselekmény elkövetésének gyanúja, a jármű jogellenes használatának megakadályozása, a jármű biztonságának megóvása, a közbiztonság védelme érdekében, közveszély vagy elemi csapás elhárítása, illetőleg a közút különleges igénybevétele miatt foganatosították, és a rendőrhatóság az üzemeltetőt a jármű eltávolítására kellő időben nem hívta fel, illetve; ha

– az intézkedésre okot adó szabálytalan elhelyezés miatt az üzemeltető felelőssége nem állapítható meg.

3.3.2.2. Költségek visszatérítése

Ha pedig a szabálytalan elhelyezéssel összefüggő eljárásban az üzemeltető felelősségének hiányát állapítják meg, részére a már megfizetett költséget vissza kell téríteni.

3.3.2.3. Bizonylatolás

Lényeges tudnivaló, hogy a rendőrség az intézkedés költségeinek megfizetéséről nyugtát és kérésre számlát is kiállít, az üzemeltető a jármű birtokbavételét átvételi elismervényen igazolja.

3.3.3. Különös eljárási szabályok

3.3.3.1. Jármű rögzítése

A jármű rögzítésekor a jármű szélvédőjére és arra az ajtajára, amelyen keresztül a jármű vezetője a kormánykerék mögé ülhet, illetőleg ha ez nem lehetséges, jól látható módon a járműre a kerékbilincs felszerelésére történő tájékoztatást kell elhelyezni.

A tájékoztatás tartalmazza

– a jármű rögzítését elrendelő rendőri szerv megnevezését, székhelyét és telefonszámát, ahol az intézkedés megszüntetése kezdeményezhető;

– az intézkedés időpontját;

– az intézkedés okát a jogalap megjelölésével;

– figyelmeztetést, hogy a kerékbilincs leszerelése előtt a jármű sérülés nélkül nem helyezhető üzembe;

– az intézkedés költségét, továbbá befizetésének és igazolásának módját;

– figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a jármű rögzítése csak az intézkedés költségének megfizetése után szüntethető meg;

– a jármű elszállítására és értékesíthetőségére történő figyelmeztetést; továbbá

– az intézkedő rendőr azonosító adatait és aláírását.

Lényeges, hogy külföldi rendszámú jármű esetén angol, német és orosz nyelven is el kell helyezni a tájékoztatást.

Amennyiben az üzemeltető az intézkedéstől számított 24 órán belül nem kéri a jármű rögzítésének megszüntetését, úgy a rendőrség a szabálytalan elhelyezés megszüntetése érdekében a járművet a kijelölt, megfelelően őrzött tárolóhelyre szállíthatja. A továbbiakban a jármű elszállítására vonatkozó – következőkben ismertetendő – szabályokat kell alkalmazni.

3.3.3.2. A jármű elszállítása

A kormányrendelet szerint a jármű elszállításának megkezdése előtt arról fénykép- vagy videofelvételt kell készíteni, továbbá jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell

– az intézkedés időpontját;

– az intézkedés okát a jogalap megjelölésével;

– az intézkedés költségét, továbbá befizetésének és igazolásának módját;

– az intézkedő rendőr azonosító adatait és aláírását;

– a jármű elszállítás előtti helyét;

– a jármű rendszámát, gyártmányát, típusát, színét és külföldi rendszámú jármű esetén az államjelzését;

– a jármű elszállítás előtt látható sérüléseit és egyéb meghibásodását;

– a tárolóhely címét és telefonszámát, illetőleg azt a helyet, ahol az elszállított jármű található; továbbá

– az intézkedő rendőr által lezáratlanul talált járműben lévő ingóságok jegyzékét.

A gyakorlatban előfordul, hogy üzemeltető az elszállítást követő három munkanapon belül nem kéri az intézkedés megszüntetését, ezért erre az esetre a rendelet előírja, hogy ilyenkor a rendőrség haladéktalanul gondoskodik a jármű üzemeltetőjének megállapításáról. A külföldi rendszámtáblával ellátott jármű elszállítása esetén a külföldi üzemeltető adatait a járműnyilvántartást vezető központi szerv útján a jármű elszállításakor felvett, előzőekben említett jegyzőkönyv egy példányának megküldésével annak az államnak az illetékes hatóságától kell beszerezni, ahol a járművet forgalomba helyezték. Külföldi rendszámú vagy hatósági jelzés nélküli külföldi államjelzésű jármű elszállításáról és visszaszolgáltatásáról értesíteni kell a vám- és pénzügyőrség elszállítás helye szerint illetékes szervét is.

A jogszabály garanciális rendelkezése, hogy az elszállításról az üzemeltetőt – a név- és lakcímadatok kézhezvételét követően haladéktalanul – a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével értesíteni kell, és fel kell szólítani, hogy fizetési kötelezettségét teljesítse és a járművet vegye birtokába. A felszólítást a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint kell közölni. Az üzemeltetőt a felszólításban figyelmeztetni kell arra is, hogy a rendőrség a járművet az e rendeletben foglalt feltételek szerint értékesítheti, és fel kell hívni az üzemeltető személyében időközben bekövetkezett adatok esetleges változásának három munkanapon belül történő bejelentésére. Ha pedig az üzemeltető az értesítést követő tizenöt napos határidő elteltével nem jelentkezik a jármű átvételére, a határidő elteltét követő három napon belül a felszólítást meg kell ismételni.

Vannak olyan esetek is, amikor a gépjármű vezetője nem követ el semmiféle szabálytalanságot, járművét mégis elszállítják. Ilyen eset, ha a közterületen elhelyezett járművet közveszély vagy a közút különleges igénybevétele miatt szállítják el. Ilyenkor a járművet a kijelölt tárolóhelyre vagy arra a legközelebbi helyre kell elszállítani, ahol a közlekedést nem akadályozza, és a járművet veszély nem fenyegeti. A közút különleges igénybevétele esetén azonban a járművet nem kell a kijelölt tárolóhelyre szállítani akkor, ha a jármű az elszállítás előtti helyétől számított ötszáz méteres távolságon belül szabályosan elhelyezhető. Az elszállításról és az elszállított jármű helyéről az intézkedés befejezését követően az üzemeltetőt ebben az esetben is haladéktalanul értesíteni kell.

3.3.3.3. A jármű értékesítése

Elsődleges kötelezettség, hogy az értékesítést megelőzően át kell vizsgálni a járművet. A járműben talált ingóságok tekintetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a felelős őrzés szabályai (Ptk. 196-197. §-ai) irányadók, azzal, hogy a jármű birtokbavételére irányuló felszólításon az ingóságok elszállítására való felszólítást is érteni kell.

A jármű és a benne talált értékesíthető ingóságok becsértékét szakértő becsüs állapítja meg. A rendőrség ezt követően határozattal dönt a jármű árveréssel történő értékesítéséről – amennyiben annak feltételei fennállnak. A rendőrség jogosult arra is, hogy az árverés lebonyolításával közreműködőt bízzon meg. A közreműködőre – kizárólag az árverés tekintetében – a rendőrségre vonatkozó szabályok az irányadók.

A jármű árverés útján történő értékesítésére a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) ingó árverésre vonatkozó rendelkezései (Vht. 118-129. §) alkalmazása során

– ahol a Vht. ingóságot említ, azon járművet, illetőleg a járműben talált ingóságot, ahol végrehajtót említ, azon az árverést elrendelő rendőri szerv nevében eljáró személyt, ahol adóst említ, azon a tulajdonost kell érteni;

– az árverési hirdetményt a jármű őrzési helyén és az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kell kifüggeszteni;

– az árverési hirdetményt, valamint az árverési jegyzőkönyv másolatát kézbesíteni kell – külföldi rendszámú, hatósági jelzés nélküli külföldi államjelzésű jármű értékesítése esetén – a vám- és pénzügyőrség területileg illetékes szervének is;

– a Vht. 123. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában nem lehet árverező a rendőrség személyi állományába tartozó személy és annak közeli hozzátartozója. [A Vht. említett rendelkezése szerint az ügyben eljáró végrehajtó, a végrehajtó alkalmazottja, a végrehajtói iroda tagja és alkalmazottja, továbbá ezek közeli hozzátartozója – Ptk. 685. §-ának b) pontja – és élettársa, valamint a végrehajtást foganatosító bíróság állományába tartozó személy és az adós az árverésen sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján nem árverezhet, és az ingóságot árvereztetéssel közvetve sem szerezheti meg.]

Az első árverésen el nem adott járművet második árverésen kell értékesíteni. A második árverést az első árveréstől számított három hónapon belül olyan időpontban kell kitűzni, amely a helyi körülmények szerint a legcélszerűbb. A második árverésen el nem adott jármű értékesítés céljából a használt autókereskedelmi tevékenység végzésére jogosult gazdálkodó szervezet részére is átadható. Az ily módon sem értékesíthető jármű alkatrészként is értékesíthető.

Az értékesítésből befolyt vételárnak a költségekkel csökkentett fennmaradó részét a tulajdonos részére ki kell fizetni. Ha pedig a tulajdonos ismeretlen helyen tartózkodik, illetőleg részére sem a felszólítás, sem az árverési hirdetmény nem volt kézbesíthető, vagy a vételár átvételében egyéb körülmény akadályozza, a rendőrség a tulajdonosnak járó összeget elkülönített számlára helyezi, és azt a jogosult – törvényes jogcímének hitelt érdemlő igazolása esetén – az értékesítés napjától számított ötéves határidőn belül átveheti. Az előzőek szerint kell eljárni akkor is, ha a tulajdonos ismeretlen, azzal az eltéréssel, hogy a jogosult a tulajdonosnak járó összeget az értékesítés napját követő hatvan napon belül veheti át.

3.3.4. Jogorvoslat

A fentiekben felsorolt intézkedések ellen a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIX. törvény (Rtv.) 92-93. §-a szerinti jogorvoslattal lehet élni.

3.3.4.1. Panasz

Az Rtv. szerint panasz előterjesztésére az jogosult, akivel szemben az intézkedést foganatosították. A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szervnél lehet előterjeszteni, amelyet annak beérkezésétől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője indokolt határozattal bírálja el.

3.3.4.2. Fellebbezés

Az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetőjének határozata ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a közléstől számított 8 napon belül a felettes szervhez címezve, a panaszt elbíráló határozatot hozó rendőri szervnél lehet előterjeszteni. A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv a határozatát visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül indokolt határozatában az első fokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.

Ha azonban az érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a határozat megsemmisítése mellett az elsőfokú határozatot hozó szervet új eljárásra utasíthatja.

A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv útján kell közölni a fellebbezővel.

3.3.4.3. Bírósági felülvizsgálat

A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát – a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint – kérheti az, aki az előzőek szerinti panasz előterjesztésére jogosult.

3.3.4.4. Igazolás

A jogorvoslati határidők elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 8 napon belül az eljáró szervnél a mulasztási ok vagy akadály megjelölésével igazolási kérelmet lehet előterjeszteni, amelynek elfogadásáról az eljáró szerv vezetője határoz. Ha a mulasztás az érdekeltnek később jutott a tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik. A mulasztástól számított 3 hónap eltelte után igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. április 14.) vegye figyelembe!