A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó előírásokat a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (R.) tartalmazza. A rendelet értelmében minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a Magyar Köztársaság területén gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység folytatására jogosult biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére - a rendelet szerinti összeghatárokig – felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani.
2.1. Szerződéskötési kötelezettség, a szerződés minimális tartama
A fentiek szerinti szerződéskötési kötelezettség – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a mindenkori üzembentartót a gépjármű hatósági jelzéssel való ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból való kivonásáig terheli. Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetőleg ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a felelősségbiztosítási szerződésnek (előzetes fedezetigazolásnak) legalább arra az időszakra kell kiterjednie, amelyre az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetőleg ideiglenes forgalmi engedély érvényes.
2.1.1. A szerződés fennállásának igazolása
A biztosítási szerződés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított (a 2. számú függelék szerint) igazolólap tanúsítja. A biztosítási szerződés díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását az adott díjfizetési időszakra vonatkozó, a befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) vagy a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja.
A forgalmiengedély-köteles gépjármű üzembentartója és vezetője a biztosítási szerződés fennállását és díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását tanúsító bizonylatot köteles a jogszabályok által meghatározott esetekben felmutatni.
2.2. A biztosító felelősségének terjedelme
A biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelője egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió forint összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1250 millió forint összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. A fenti összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a kamatokat is. [A Kártalanítási Számla (garanciaalap) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (Bit.) meghatározott pénzalap. A Kártalanítási Számlát a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kezeli.]
2.3. Eljárás biztosítás hiánya esetén
Abban az esetben, ha az arra illetékes szervek megállapítják, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási szerződés vagy előzetes fedezetigazolás, a Hivatal (a nyilvántartást vezető Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala) értesítése alapján az üzembentartó lakhelye (székhelye) szerinti illetékes – külön jogszabályban meghatározott, körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat – jegyzője (jegyző) haladéktalanul felhívja az üzembentartót a biztosítási fedezet fennállásának igazolására. Ha az üzembentartó a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül az R. 2. számú függeléke szerinti (lásd a jelen összeállítás függelékében) igazolólap, vagy a biztosítási kötvény és az adott biztosítási időszakra vonatkozó valamennyi készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) bemutatásával nem igazolja a biztosítási szerződés fennállását, akkor a jegyző külön jogszabályban meghatározott módon a járművet kivonja a forgalomból. A gépjármű forgalomból való kivonását elrendelő határozattal szembeni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.
2.4. A károsult igényérvényesítése
A károsult kártérítési igényét a rendelet alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó üzembentartó e rendelet szerinti biztosítójával, vagy a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is jogosult érvényesíteni. A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra is kiterjedő joghatállyal.
2.4.1. A követelés kielégítése biztosítási szerződés hiányában
A rendeletben meghatározott feltételek bekövetkezte esetén a Kártalanítási Számla kezelője a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a károkozó üzembentartó a károkozás időpontjában szerződéskötési kötelezettség ellenére nem rendelkezett biztosítási szerződéssel. A Kártalanítási Számla kezelője az R. alapján feladatainak ellátása, illetve őt megillető igényének érvényesítése érdekében az említett esetben pert indíthat.
A fentieken túl a biztosító a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt történő megszűnését követő 30 napon belül következik be.
2.4.2. Bejelentés
A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.
2.4.2.1. A bejelentés késedelme
A határidő elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a biztosítóval, a kárképviselővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók. (A Nemzeti Iroda a Bit.-ben meghatározott fogalom. A Nemzeti Iroda ellátja továbbá a Kártalanítási Szervezetnek és az Információs Központnak az R.-ben meghatározott feladatait. A Nemzeti Iroda a MABISZ szervezetén belül működik, jogait és kötelezettségeit a MABISZ gyakorolja.)
2.4.3. Igényérvényesítés a MABISZ-szal szemben
A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel nem rendelkező üzembentartó gépjárműve által vagy az ismeretlen gépjárművel a Magyar Köztársaság területén okozott kárának megtérítése iránti igényét a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is köteles megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel okozták. (A Kártalanítási Számla kezelője egyébként a biztosítók bármelyikét megbízhatja a károk rendezésével – az operatívabb ügyintézés érdekében.)
2.4.3.1. Az igényérvényesítés korlátja
A MABISZ kizárólag olyan mértékben köteles helytállni, amilyen mértékben a károsult a kárának megtérítését a társadalombiztosítás vagy vagyon- és felelősségbiztosítás alapján nem követelheti. A vagyon- és felelősségbiztosításból, valamint a társadalombiztosításból eredő megtérítési követeléseket a Kártalanítási Számla nem fedezi. A MABISZ kártalanítási kötelezettsége emellett nem terjed ki az ismeretlen üzembentartó által a gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra sem.
2.4.3.2. Határidők, jogvesztés
A károsult – a kár bekövetkeztétől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni az ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt a Kártalanítási Számla kezelőjének. Ha a károsult a bejelentési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a MABISZ fizetési kötelezettsége nem áll fenn a károsult felé.
2.4.3.3. Vita a biztosító és a MABISZ között
A gyakorlatban a Kártalanítási Számla kezelője és a biztosító között vitás lehet az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni. Ilyen esetben a kártérítés összegét a Kártalanítási Számla kezelője megelőlegezi, és utólag a károkozó biztosítójával elszámol. A Kártalanítási Számla kezelője előlegezi meg a kártérítés összegét akkor is, ha a biztosítók között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni.
2.4.3.4. Harmadik országbeli károsult kárának megtérítése
Harmadik országbeli károsult kárát a MABISZ kizárólag akkor téríti meg, ha a károsult országában magyar állampolgár részére a baleset időpontjában hasonló esetben kártalanítás jár (viszonosság).
2.4.3.5. A MABISZ regresszigénye
A MABISZ a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkező üzembentartótól, illetve egyetemlegesen a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjármű tulajdonosától és vezetőjétől. A költségek átalányösszegben is megállapíthatók. A ráfordítások megfizetésére a MABISZ - határidő megjelölésével – felhívja a biztosítással nem rendelkezőt, majd a felhívás eredménytelensége esetén az igényt bíróság előtt érvényesíti – a gyakorlatban fizetési meghagyásos eljárás keretében, amely általában perré alakul át a kötelezett ellentmondása folytán. Ha a perben a kötelezett vitatja a baleset bekövetkezéséért a felelősségét, a bíróság a kérdést igazságügyi szakértő bevonásával dönti el.
2.4.4. Korlátozások harmadik országbeli telephelyű gépjármű belépésekor
A harmadik országbeli telephelyű gépjármű a Magyar Köztársaság területére harmadik ország területéről csak akkor léphet be, illetve a Magyar Köztársaság területén akkor vehet részt a forgalomban, ha
– üzembentartója (vezetője) érvényes felelősségbiztosítási fedezetet igazoló nemzetközi bizonylattal rendelkezik, vagy
– a gépjármű olyan ország hatósági jelzéseit és országjelét viseli, amely a Rendszámegyezmény részese, vagy amely ország nemzeti irodájával a Nemzeti Iroda (meghatározását lásd korábban) erre vonatkozó megállapodást kötött. (A Rendszámegyezmény a Nemzeti Irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményt aláíró országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkívánt biztosítási fedezet igazolásául a jármű forgalmi rendszámát az országjellel együtt elfogadják.)
2.4.4.1. Határbiztosítás-kötési kötelezettség
Ha a harmadik országbeli telephelyű gépjármű üzembentartója (vezetője) az előző bekezdésben meghatározott módon az érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés fennállását nem igazolja, akkor a Magyar Köztársaság területére való belépéskor köteles a Magyar Köztársaság területén gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység folytatására jogosult biztosítóval vagy biztosítók erre a célra létrehozott csoportjával határozott időre szóló szerződést (ún. határbiztosítást) kötni, azt a tartózkodás idején folyamatosan fenntartani, s az ezt tanúsító kötvényt magánál tartani. Fontos, hogy erre a szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni, és annak fedezetet kell nyújtania az Európai Gazdasági Térség és Svájc területén okozott károkra.
A határbiztosításra azonban nincs szükség olyan gépjárművek esetében, amelyeket az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban helyeztek forgalomba, vagy ha a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármű állandó telephelye az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban van.
2.4.5. Igényérvényesítés külföldi telephelyű gépjármű által okozott kár esetén
Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt, akkor a kártérítési igényt a Nemzeti Irodával szemben is lehet érvényesíteni. A Nemzeti Iroda a károk rendezésével és perbeli képviselete ellátásával bármelyik biztosítót, illetve annak jogi képviselőjét megbízhatja – hasonlóan a MABISZ-hoz. Ha a károkozó gépjármű biztosítója – a Nemzeti Iroda hozzájárulásával – a biztosítottjai által a Magyar Köztársaság területén okozott károk rendezésére az R. szerinti levelezővel megállapodást kötött, akkor a károk rendezését és a Nemzeti Iroda perbeli képviselete ellátását – a Nemzeti Iroda ellentétes rendelkezése hiányában – a levelező, illetőleg képviselője végzi. Levelező a Magyar Köztársaság területén gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység folytatására jogosult biztosító, a részére kárrendezési tevékenységet végző szervezet és az R. 1. §-ának q) pontjában meghatározott kárrendezési megbízott lehet, azaz a Bit. szerinti megbízott. [A Bit. értelmében kárrendezési megbízott a gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosító más tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetése kapcsán felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli.]
2.4.5.1. Korlát
Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt, és a külföldi károsult szokásos tartózkodási helye nem az Európai Unió valamely tagállamában van, a Nemzeti Irodával szemben az előzőek szerinti kártérítési igényt kizárólag abban az esetben érvényesíthet, ha országában a baleset időpontjában a magyar károsultat hasonló jog illette meg (viszonosság).
2.5. A felelősségbiztosítás főbb, általános feltételei
Az R. a gépjármű-felelősségbiztosítás általános feltételei vonatkozásában az alábbi előírásokat tartalmazza – felsorolásszerűen:
2.5.1. Mire terjed ki a biztosítás?
A gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (azaz biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.
A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.
2.5.2. Biztosítási díj
A forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetén a biztosítási díjat előre kell megfizetni. A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára - a kockázatviselés kezdetének napjától a megszűnés napjáig – illeti meg a biztosítót. A biztosítási díj – általában – a teljes biztosítási időszakra jár.
A biztosítási díjat a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetén a biztosítási időszakra (tartamára) egy összegben előre kell megfizetni.
A biztosítás első díja – a felek eltérő megállapodása hiányában – a biztosítási szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díja pedig a biztosítási szerződésben (illetve az ajánlaton) megjelölt, a díjfizetés gyakoriságától függően annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. A felek az évesnél rövidebb (például egy- vagy többhavi, negyedéves, féléves) díjfizetési gyakoriságban is megállapodhatnak.
A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
A biztosító díjszabási rendszerétől függően az üzembentartó kármentességi engedményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodóan pótdíj (malus) fizetésére köteles. Érdekmúlás és a szerződés biztosítási évfordulóra történő felmondása esetén az üzembentartó szerződéses előéletéről a már megszűnt fedezetet nyújtó biztosító - a kármentességről vagy a kárkifizetésekről – az R. 1. számú függelékében rögzített tartalmú kártörténeti (bonus-malus) igazolást állít ki (amely igazolásminta a jelen összeállítás függelékében is szerepel).
Ha a szerződéskötés nem a tulajdonos (üzemben tartó) változása miatt vált szükségessé, akkor az üzembentartó köteles bemutatni a tárgyévet megelőző biztosítási időszakra és - amennyiben a szerződést nem a tárgyévi biztosítási időszak kezdőnapját megelőzően kötötték meg – a tárgyévre vonatkozó díjfizetések bizonylatait. A korábban be nem fizetett díj megfizetésére a tulajdonos (üzembentartó) köteles. Az elmaradt díj mértéke a szerződést kötő biztosító által alkalmazott díjtarifa szerint, a kártörténeti igazolásnak megfelelően – igazolás hiányában az M4 osztályba sorolás alapján – az adott járműre megállapított díj időarányos része.
Ha a tulajdonos (üzembentartó) változása miatt kötik meg a biztosítási szerződést, akkor az új tulajdonos (üzembentartó) köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni. A gépjármű tulajdonjogának átszállása és a biztosítási szerződés megkötésének időpontja közötti időszakra az üzembentartó a szerződést kötő biztosító díjszabása szerinti A00 osztály díjának megfelelő időarányos részét köteles megfizetni.
2.5.3. Kockázatviselés
A biztosító kockázatviselése – eltérő megállapodás hiányában – az azt követő napon kezdődik, amikor a biztosítás első díját a biztosító részére befizetik, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés megkötését megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy elfogadó nyilatkozata szükséges. A gépjármű forgalomba helyezéséhez szükséges előzetes fedezetigazolás kiadása az előzetes kockázatviselés elfogadásának minősül. Az üzembentartó köteles az igazolás kiadását követő harminc napon belül az igazolást kiadó biztosítóval a felelősségbiztosítási szerződést megkötni. Ennek elmulasztása esetén a harmincadik nap elteltével az előzetes kockázatviselés megszűnik.
A biztosítási szerződés határozatlan tartamú. Jogszabályban és a díjszabásban megállapított esetekben határozott tartalmú szerződések is köthetők.
A biztosítási időszak a naptári év, a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetében a biztosítás tartama a biztosítási bizonylatban megjelölt időtartam.
A biztosítási szerződés kettőtől hat hónapig terjedő tartamban szünetel, ha a biztosított bemutatja a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonását igazoló – külön jogszabályban meghatározott – okiratokat. A szünetelés a bejelentést követő hónap első napjától kezdődik, és tart az újbóli üzembe helyezés napjáig. Az újbóli üzembe helyezés napját az üzembentartó köteles a biztosítónak bejelenteni. Abban az esetben, ha az üzembentartó az újbóli üzembe helyezést hat hónapon belül nem jelenti be, a szerződés érdekmúlással megszűnik.
A felelősségbiztosítási szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetében a biztosító kockázatviselése a forgalomból való kivonás, illetőleg a tulajdonjog átszállása időpontjával szűnik meg. A biztosító a biztosítási díj megfizetését a kockázatviselése megszűnése napjáig követelheti.
2.5.4. Mit nem térít a biztosító?
A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, illetve a Nemzeti Iroda nem téríti meg azt a kárt, amely
– a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
– a károkozó gépjárműben keletkezett;
– a károkozó gépjármű biztosítottainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
– sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
– a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
– a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett; álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett;
– üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
– gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
– környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
– a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban okozott folyamatos állagrongálásból, illetőleg állagromlásból adódott, valamint háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény (a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 261. §-a) következményeként keletkezett.
Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a MABISZ a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat, illetve a biztosítással nem rendelkező üzembentartót illették meg a kárért felelős személlyel szemben. A biztosító, a Nemzeti Iroda az előző bekezdés alapján megtérítést nem követelhet a biztosított alkalmazottjától (tagjától).
2.5.5. Megtérítés
A biztosítottnak közös háztartásban élő hozzátartozójától, valamint attól, aki a káresetkor a gépjárművet a biztosított engedélyével használta vagy vezette, a biztosító megtérítést csak a következők szerint követelhet:
– a biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, valamint a Nemzeti Iroda az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzembentartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
– a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
– a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkoholszint);
– a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjármű-vezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;
– az üzembentartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta; a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
– a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta;
– az üzembentartótól, ha a káresemény az R. szerinti – korábban már hivatkozott – 30 napos – ún. helytállási – időszak alatt következik be.
2.5.6. A káresemény bejelentése, tájékoztatás
A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával – 8 napon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni, továbbá a káresemény kapcsán a biztosítottat érintő hatósági határozatot annak kézhezvételétől számított 8 napon belül a biztosító részére bemutatni. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó a káreseményt 8 napon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani. A biztosított köteles 8 napon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.
Az üzembentartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt a biztosítóval közölni.
Az üzembentartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a kötvényen feltüntetett adatok változását.
