1.1. Adásvétel – használat tulajdonjog alapján
Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Bár a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint az adásvételi szerződés írásba foglalása csak az ingatlan-adásvételi szerződés érvényességi feltétele, a gépjárművek esetén a bejelentési kötelezettségek megtehetősége miatt a gyakorlatban szintén elengedhetetlen az írásbeli forma alkalmazása.
1.1.1. Tájékoztatási kötelezettség
Használt gépjármű vásárlása esetén különösen lényeges a Ptk.-nak az a rendelkezése, miszerint az eladó köteles a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos követelményekről, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról és a dologgal kapcsolatos terhekről tájékoztatni. Köteles továbbá az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat is átadni a vevő részére.
1.1.2. Költségviselés
Eltérő megállapodás hiányában a szerződéskötési költségek, a tulajdonátruházási illeték, továbbá az átvétel költségei a vevőt terhelik.
1.1.2.1. Illetékszabályok
Gépjármű tulajdonjogának átruházása esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték kötelezettsége a szerződés megkötése napján keletkezik. Ez – az illetéktörvényben megfogalmazott – szabály irányadó egyebek mellett a gépjárművek (illetve pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező szerződések esetén is. Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 15 forint, az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm3-t meghaladó hajtómotor lökettérfogatú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm3-e után 20 forint. A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén az illeték mértéke a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 600 forint. Wankel hajtómotorral üzemelő gépjármű esetén az illeték mértéke a kamratérfogat minden megkezdett cm3-e után 30 forint. Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg, 7500 forint, minden más esetben 18 000 forint illetéket kell fizetni. Gépjármű és pótkocsi tulajdonjoga meghatározott hányadának megszerzése esetén a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni.
A gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért járó illetéket pénzzel kell megfizetni. A tulajdonjog megszerzésére irányuló – adásvételi, lízing – szerződést annak keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes közlekedési igazgatási hatóságnál (azaz az okmányirodánál) kell bemutatni. Az illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően a közlekedési hatóságnál (okmányirodánál) beszerzett készpénz-átutalási megbízás útján, illetve – amennyiben erre lehetőség van – az okmányirodán bankkártyával kell az illetékes illetékhivatal illetékbeszedési számlája javára, vagy készpénzzel az okmányiroda házipénztárába megfizetni.
1.1.3. Szavatosság
A teljesség érdekében ejtünk néhány szót az eladó oldalán fennálló (jog)szavatosságról – amely szintén elsősorban használt gépjárművek értékesítésénél lép előtérbe.
1.1.3.1. Elállási jog
A Ptk. szerint, ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára – azaz a gépjárműre – olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet, azzal, hogy az említett jogok gyakorlása előtt a vevő köteles az eladót megfelelő határidő kitűzésével felhívni arra, hogy tulajdonszerzésének akadályait hárítsa el, vagy adjon megfelelő biztosítékot. Abban az esetben, ha az eladó jóhiszemű volt, csak a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megfizetni. Ez azonban nem érinti a vevő elállási jogát, amely ebben az esetben is fennáll.
1.1.3.2. Jog a tehermentesítésre
Előfordulhat, hogy harmadik személynek a dolgon olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát korlátozza (például használati, haszonélvezeti jog, jelzálogjog). Ilyenkor a vevő megfelelő határidő kitűzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését is. Amennyiben a tehermentesítésre megadott határidő eredménytelenül telik le, a vevő jogosult arra a visszatartott összegből, illetőleg az eladó költségén.
Előállhat olyan helyzet is, hogy a tehermentesítés lehetetlen, vagy az aránytalan költséggel járna. Ebben az esetben a vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet, de úgy is dönthet, hogy átvállalja a terhet, és kéri az eladótól a vételár azzal arányos csökkentését.
1.1.3.3. Az eladó mentesülése
Bizonyos esetben azonban az említett jogosítványokkal nem élhet a vevő. Nem illetik meg ezek a jogok akkor, ha a szerződés megkötésekor tudnia kellett, hogy a dolgon korlátozástól mentes tulajdonjogot nem szerezhet, kivéve, ha az eladó a vevő korlátozástól mentes tulajdonszerzéséért jótállott. Emellett a jelzálogjogtól való mentességért az eladó akkor is szavatol, ha arról a vevő tudott.
1.1.4. Vétel próbára, megtekintésre
Gépjármű vásárlásánál elvileg szóba jöhet az ugyancsak a Ptk.-ban szabályozott megtekintésre, illetve próbára vétel intézménye – bár ez a mai, meglehetősen bizalmatlan gazdasági légkörben egyre ritkább.
Abban az esetben, ha a dolgot megtekintésre vagy próbára vették, a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától függ, amely nyilatkozatot a vevő nem köteles megindokolni. Az eladó jogosult a nyilatkozattétel vonatkozásában határidő kitűzésére, amelyet ha elmulaszt a vevő, a szerződés nem válik hatályossá. Abban az esetben azonban, ha a vevő a dolgot próbára átvette, és az eladó által kitűzött határidőig nem nyilatkozott, a szerződés hatályos.
1.1.4.1. Mentesülés a szavatossági felelősség alól
Megtekintésre, illetve próbára vétel esetén az eladó nem szavatol azokért a hibákért, amelyeket a vevő felismerhetett.
1.1.5. Részletvétel
A Ptk. lehetőséget ad arra is, hogy a felek megállapodhassanak abban, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg az eladónak, azonban a dolgot (gépjárművet) a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki átadják (részletvétel).
1.1.5.1. Az elállási jog kiköthetősége
Az eladó részletvétel esetében írásban kikötheti az elállás, illetőleg a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát arra az esetre, ha a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg. Ezzel a jogával az eladó a részlet megfizetésének első ízben való elmulasztása esetében csak akkor élhet, ha a vevőt erről előzőleg értesítette, és neki a teljesítésre megfelelő időt engedett.
Ha az eladó a szerződéstől elállt, a vevő köteles használati díjat fizetni, továbbá meg kell térítenie azt a kárt, amely a dolog rendeltetésszerű használatával járó értékcsökkenést meghaladja.
1.1.5.2. Kárveszély viselése
A vevőnek átadott dolog elpusztulásának vagy értékcsökkenésének veszélyét a vevő viseli.
1.2. Bérlet
Átmeneti "gépjárműhiányra" jelenthet megoldást gazdálkodó szervezetek esetén a gépjármű bérbevétele. A bérleti szerződés alapján a gépjárművet időlegesen – a szerződésben meghatározott időtartam alatt – a bérlő használja, aki a használatért bérleti díjat fizet.
1.2.1. Szavatosság
A bérbeadó – az általános szabályok szerint – szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és egyébként is megfelel a szerződés előírásainak. Erre a szavatosságra a hibás teljesítés miatti szavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlőt az elállás helyett az azonnali hatályú felmondás joga illeti meg, kicserélést pedig nem követelhet. A bérbeadó emellett szavatol azért is, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozóan olyan joga, amely a bérlőt a használatban korlátozza vagy megakadályozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlő elállás helyett azonnali hatállyal felmondhat.
1.2.2. Használat
A bérlő a dolgot kizárólag rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja, és ennek megfelelően felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye.
1.2.2.1. A bérbeadó jogai
A bérbeadó a rendeltetésszerű használat érdekében
– a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizheti a használatot;
– követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kárának megtérítését; illetve
– abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a bérelt dolgot fenyegető veszély súlyossága miatt az abbahagyás követelése sem vezetne célra, a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja, és kártérítést követelhet.
Amennyiben esetlegesen a bérlő a dolgon jogosulatlanul olyan átalakítási munkálatokat végeztetett, amelyekhez a bérbeadó vagy a hatóság engedélye lett volna szükséges, úgy a bérbeadó kívánságára köteles az eredeti állapotot helyreállítani.
A fentiekben részletezett jogosítványokat a bérbeadó akkor is gyakorolhatja, ha a bérlő a dolgot akár engedélyével, akár a nélkül albérletbe vagy egyébként harmadik személy használatába adta.
1.2.3. Költségviselés
A Ptk. vonatkozó rendelkezése értelmében a dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat a bérlő, míg a többi kiadást (például a szervizköltségeket), valamint a dologgal kapcsolatos közterheket a bérbeadó viseli.
1.2.4. Bérleti díj
A bérleti díj szabad megállapodás tárgya, amelyet a felek a bérleti szerződésben határoznak meg.
1.2.4.1. A bérleti díj megfizetése
A bérlő a bért időszakonként előre köteles megfizetni. Arra az időre, amely alatt a dolgot rajta kívül álló okból nem használhatja, bér nem jár (esetünkben például a szervizelés időtartamára, ha a bérbeadó nem biztosít a bérlő számára csereautót).
Abban az esetben, ha a bérlő – határidőben – nem fizeti meg a bérleti díjat, a bérbeadó jogosult a bérlet azonnali hatályú felmondására. A felmondás feltétele, hogy a bérlőt megfelelő határidő kitűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólítsa, és a bérlő a felhívásban meghatározott határidő elteltéig ne fizessen.
1.2.5. A szerződés megszűnése
A bérlet megszűnik
– a szerződésben megállapított idő elteltével vagy
-a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével.
A fentieken túlmenően megszűnik a bérlet abban az esetben is, ha a bérbe vett gépjármű megsemmisül.
1.2.5.1. A felmondás általános szabálya
A határozatlan időre kötött bérletet tizenöt napra lehet felmondani.
1.2.6. Elszámolás, a bérlő visszatartási, elviteli joga
A bérleti jogviszony megszűnését követően a bérlő köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni, azonban – ingóság bérlete esetén – a bérbeadóval szemben fennálló, a bérleti jogviszonyból keletkezett követeléseinek kiegyenlítéséig a dolgot annak használata nélkül visszatarthatja. Abban az esetben, ha a bérlő a dolgot jogosulatlanul tartja vissza, minden olyan kárért felel, amely e nélkül nem következett volna be.
Lényeges, garanciális rendelkezés, miszerint a bérlő mindazt, amit a saját költségén a dologra felszerelt, a dolog épségének sérelme nélkül arról leszerelheti.
1.3. Pénzügyi lízing
A lízing (pénzügyi lízing) fogalmát a Polgári Törvénykönyv nem határozza meg, annak ellenére, hogy az jelenleg a tartós fogyasztási cikkek – így a gépjármű – beszerzésének vállalkozások által alkalmazott leggyakoribb módja. A pénzügyi lízingre vonatkozó szabályokat röviden a számviteli törvény tartalmazza értelmező rendelkezései között.
A pénzügyi lízing ennek megfelelően olyan szerződés alapján valósul meg, amely szerződés értelmében a lízingbe adó a lízingbe vevő igényei szerint beszerzett és a lízingbe adó tulajdonát képező eszközt – esetünkben a gépjárművet – lízingdíj ellenében, a szerződésben rögzített időtartamra a lízingbe vevő használatába, birtokába adja.
1.3.1. Költségek, károk, hasznok
Lízingszerződés esetén a lízingbe vevőt terheli a használatból következően minden költség és kockázat, valamint a lízingbe vevő jogosult – értelemszerűen - a hasznok szedésére is.
1.3.2. Tulajdonszerzés
A szerződés időtartamának végén a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbe vevő vagy az általa megjelölt személy (szervezet) szerzi meg, a megállapodás függvényében az ún. maradványérték megfizetésével vagy a nélkül, illetve a lízingbe vevőt elővételi jog illeti meg. Lényeges, hogy a lízingbe vevő azonban az előzőek szerinti jogairól a szerződés megszűnése előtt le is mondhat.
1.4. Haszonkölcsön
A haszonkölcsön ingyenes használati jogcím, gyakorlatilag hasznot hajtó dolog kölcsönbe adása. Haszonkölcsön-szerződés alapján a kölcsönadó köteles a dolgot a szerződésben meghatározott időre ingyenesen a kölcsönvevő használatába adni, a kölcsönvevő pedig köteles a szerződés megszűntekor visszaadni azt. A szerződés teljesítését azonban a kölcsönadó megtagadhatja akkor, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után akár az ő, akár a kölcsönvevő körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle el nem várható, továbbá ha a szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak van helye.
1.4.1. Használat
A kölcsönvevő a dolgot rendeltetésének megfelelően használhatja, és felel minden olyan kárért, amely rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye. A dolgot emellett kizárólag a kölcsönadó engedélyével adhatja harmadik személy használatába.
1.4.2. Költségviselés
A dolog fenntartásával járó költségek a kölcsönvevőt terhelik, míg a dologra fordított egyéb költségeit a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint követelheti a kölcsönadótól.
1.4.3. A szerződés megszűnése
A haszonkölcsön megszűnik
– a kikötött, vagy a haszonkölcsön célja szerint szükséges idő elteltével;
– felmondással, illetőleg a dolog visszaadásával;
– a kölcsönvevő halálával; valamint
– azonnali hatályú felmondással.
1.4.3.1. Felmondás
Előfordulhat, hogy a haszonkölcsön tartama nem állapítható meg a megállapodásból. Ebben az esetben a kölcsönadó tizenöt napra mondhatja fel a szerződést. Lényeges, hogy a kölcsönadó halála esetén örököse a felmondás jogát akkor is gyakorolhatja, ha felmondásnak egyébként nem volna helye.
Azonnali hatályú felmondásra pedig akkor nyílik lehetőség, ha
– a haszonkölcsön meghatározott célja lehetetlenné vált;
-a kölcsönvevő a dolgot rongálja, rendeltetésellenesen vagy szerződésellenesen használja, engedély nélkül harmadik személy használatába adja, vagy pedig egyébként fennáll a veszély, hogy a dolgot a kölcsönvevő nem fogja épségben visszaadni;
– a felek között a viszony a kölcsönvevő magatartása következtében megromlott, illetve
– a szerződéskötéskor nem ismert oknál fogva a kölcsönadónak szüksége van a dologra.
1.4.3.2. A visszaadás felajánlása
Megjegyezzük végül, hogy a szerződés bevezetőben ismertetett sajátosságaira figyelemmel, a kölcsönvevő a dolog visszaadását bármikor felajánlhatja, és a kölcsönadó a dolog visszavételét alapos ok nélkül nem tagadhatja meg.
