7.1. Tételes eho
2006. november 1-jétől megszűnik, utoljára 2006. október hónapra kell megfizetni.
Összege: 2005. november 1-jétől havi 1950, napi 65 forint.
Amennyiben munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a munkaidő a teljes munkaidőnél rövidebb, akkor a fizetendő tételes egészségügyi hozzájárulás – havi, illetve napi – összege a munkaidő csökkenése arányában (de legfeljebb 50 százalékkal) csökken.
A kifizető – a munkavállaló kérésére – igazolást köteles kiadni a hozzájárulás fizetéséről. Más kifizető – párhuzamos jogviszony esetén – ezen igazolás alapján mentesül a fizetéstől.
7.1.1. Aki után tételes eho-t kell fizetni
A kötelezettség a kifizetőt az után a természetes személy után terheli, akit
– munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati jogviszonyban foglalkoztat,
– tagi jogviszonyban (ide nem értve a szövetkezeti tagi jogviszonyt), ha ennek alapján a tag a kifizető tevékenységében személyesen közreműködik,
– bedolgozói, vállalkozási jellegű, megbízási jogviszonyban, illetve választott tisztségviselőként foglalkoztat, és az e tevékenységből származó - összevont adóalapba tartozó – jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért, illetve naptári napokra annak harmincadrészét,
– a START kártyával rendelkező pályakezdő fiatalnak munkaviszonyban, illetve ösztöndíjas foglalkoztatási viszonyban történő foglalkoztatása esetén.
Tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie az egyéni vállalkozónak is, amennyiben nem áll a fenti jogviszonyok valamelyikében.
A hozzájárulást csak egy jogviszonyban kell megfizetni.
Többes jogviszony esetén a munkaidő hossza, a jövedelem nagysága, illetve a jogviszony kezdete dönti el, hogy melyik munkáltatót terheli a kötelezettség.
7.1.2. Mikor nem kell eho-t fizetni?
Nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni:
– táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyed, gyes, illetve gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt,
– ápolási díj folyósításának tartama alatt, amennyiben az érintett nem végez munkát,
– keresőképtelenség ideje alatt, ide nem értve a betegszabadság idejét,
– a fizetés nélküli szabadság, az igazolatlan távollét időtartama, valamint a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt, kivéve, ha a mentesítés idejére díj fizetése történt,
– 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása, 10 évesnél fiatalabb tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek gondozása, 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása miatt engedélyezett fizetetlen szabadság ideje alatt,
– sorkatonai (polgári) szolgálat teljesítése alatt,
– fogvatartás ideje alatt,
– ötven év feletti tartósan munka nélküli személy foglalkoztatása esetén.
Nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetnie a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak. E könnyítés nem vonatkozik a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra.
7.2. A százalékos eho
A százalékos egészségügyi hozzájárulás a kifizetőt terheli, amelyet a Tbj-tv. szerinti belföldinek minősülő eho-alapot képező jövedelem után kell megfizetnie. (Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőnek nincs adóelőleg-levonási kötelezettsége, akkor az eho a magánszemélyt terheli.)
7.2.1. A 11%-os eho alapja
A 11%-os százalékos eho alapja:
– valamennyi összevont adóalapba tartozó, adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem,
– a külön adózó jövedelmek közül pedig a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, a kamatkedvezményből származó jövedelem, az egyösszegű járadékmegváltás, valamint a kisösszegű kifizetés (ha nem biztosított kapja).
7.2.2. A 4%-os eho
A (2006. január 1-jétől hatályos) 4%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás minden esetben a magánszemélyt terheli a következő külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó jövedelmek után:
– vállalkozásból kivont jövedelem,
– értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
– 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozóiosztalék-alap,
– árfolyamnyereségből származó jövedelem, valamint
–ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem azzal, hogy e kötelezettség felső határa 400 ezer forint.
A magánszemélynek csak addig kell adóéven belül a 4%-os eho-t megfizetni, amíg
– a 4% egészségügyi hozzájárulása +
– a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdés alapján esetlegesen fizetett 11% egészségbiztosítási járulék +
– az esetlegesen fizetett 5% baleseti járulék +
– a foglalkoztató (vagy egyéni vállalkozó) által fizetett társadalombiztosítási járulék egészségbiztosítási részének együttes összege nem éri el a 400 ezer forintot.
Változatlanul
– a cégautóadó 25 százalékát kell százalékos eho-ként megfizetni,
– az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányadó (átalányadó-előleg) 25 százaléka,
– a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka, míg
– a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20 százaléka, ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül egyéni vállalkozónak.
7.2.3. Az eho alól mentes jövedelmek
Mentes a százalékos eho alól az a jövedelem, amely után
– tb-járulékot vagy baleseti járulékot kell fizetni,
– amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni, továbbá
– az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a bérbeadó a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező tulajdonában álló lakásban lakik, kivéve, ha a lakást saját vállalkozása részére adja bérbe.
7.2.4. Mi nem képezi a százalékos eho alapját?
Nem képezi a százalékos eho alapját
– a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj,
– az adóterhet nem viselő járandóság, a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére az Mpt. 28. § (1) bekezdésének a) pontja alapján kifizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,
– a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege,
– az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kifizető által (ezt eddig "úgy mondtuk", hogy a tételes eho fizetésére kötelezett foglalkoztató) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amelyet az Szja-tv. 7. § (1) bekezdésének ka)-kc) pontja értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (tehát havonta minimálbér, illetve egyidejűleg két különböző típusú pénztárba történő befizetés esetén pedig a minimálbér 130 százaléka erejéig), továbbá
– az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány.
7.2.5. A százalékos eho megállapítása, bevallása, megfizetése
A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg és vallja be az adóhatóságnak. (Az egyéni vállalkozó kivételével, aki a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta állapítja meg, fizeti és vallja be.)
A magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette.
A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt, és ebben az esetben a kifizetőnek nincs levonási kötelezettsége. Amennyiben azonban a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, akkor a magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.
Ha a magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a fizetési felső határt meghaladóan fizette meg, a túlfizetést a tárgyévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában igényelheti vissza.
Amennyiben jövedelem nem kifizetőtől származik, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be.
Amennyiben a magánszemély egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről akkor is személyijövedelemadó-bevallást köteles benyújtani, ha az az Szja-tv. előírásaiból nem következne.
