5. Az alkalmazottak biztosítási kötelezettsége

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. március 17.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2006/03. számában (2006. március 17.)

Ahogy azt a társas vállalkozóknál is láttuk, a társadalombiztosítással összefüggő jogok és kötelezettségek többsége a biztosítási kötelezettséghez kötődik. A biztosítási kötelezett soha nem önmagában áll, hanem mindig valamilyen jogviszonyhoz kötődik, melyek többségét a 6. részben áttekintettük.

5.1. A biztosítási kötelezettség elbírálásának szabályai

A biztosítási kötelezettség általában az alapjául szolgáló jogviszony tartama alatt áll fenn, a biztosítási kötelezettséget minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni.

5.2. A biztosítás szünetelése

A biztosítás szünetelése azt jelenti, hogy fennáll ugyan a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony (pl. munkaviszony), de a törvényben meghatározott ok miatt az adott időszakot figyelmen kívül kell hagyni a nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási ellátások megállapítása szempontjából.

Szünetel a biztosítás

kivéve, ha:

1. a fizetés nélküli szabadság tartama alatt azt

• 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása,

• 8 évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság,

• 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása,

• 14 évesnél fiatalabb gyermek után járó gyesre való jogosultság miatt vették igénybe

2. az igazolatlan távollét, illetve munkavégzés alóli mentesítés ideje alatt • erre az időszakra munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetve munkabér, táppénzfizetés történt,

3. előzetes letartóztatás, szabadságvesztés ideje alatt • ha az érintettet felmentik, eljárást megszüntetik

4. ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, illetve közjegyző kamarai tagságát szünetelteti

5.3. Akikre nem terjed ki a biztosítás

A következő táblázatunkban azokat a személyi köröket foglaljuk össze, akik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban állnak ugyan, de a jogalkotó mégis kizárja őket a biztosításból.

Jogszabályi hely (Tbj-tv. 11. §) Nem terjed ki a biztosítás...

...ha

a) pontja

– külföldi állam diplomáciai képviselőjére, a képviselet tagjaira,

...ha külföldi állampolgárok

– a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv képviselőjére, alkalmazottjaira, illetve velük együtt élő házastársukra és gyermekeikre

b) pontja

– a külföldinek minősülő személyre

...ha magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett cég Magyarország területén foglalkoztatja

ba) pontja – az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgáraira

....ha a közösségi rendeletek ezt kizárják.

bb) pontja – harmadik ország polgárára

....ha a munkavégzésre kirendelés, kiküldetés, munkaerő-kölcsönzés alapján kerül sor.

A ba) pontban említett uniós jogszabályok esetén elsősorban az 1408/71/EGK rendeletre kell gondolnunk, melynek egyik alapelve, hogy minden munkavállaló lehetőség szerint csak egy állam joga alá tartozhat, azaz – főszabályként – egy államban lehet biztosítása. Tehát ha a munkavállaló már külföldön biztosított (melyet az E101-es nyomtatvánnyal igazolhat), akkor Magyarországon már nem terjed ki rá a biztosítás, és vele kapcsolatban legfeljebb tételes, illetve százalékos eho fizetésének kötelezettsége merülhet fel.

Az Európai Gazdasági Térség országai:

– az Európai Unió tagállamai és

– Norvégia, Izland, Lichtenstein.

Harmadik ország polgára

– nem EGT-ország polgára,

– nem szociálpolitikai megállapodás hatálya alá tartozó személy.

Külföldinek minősül:

– aki nem tekinthető belföldinek.

Belföldinek minősül:

1.) Az 1992. évi LXI. törvény 4. § (1) bekezdésében meghatározott személy:

– a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgár,

– a bevándorolt,

– a letelepedési engedéllyel rendelkező,

– a menekült.

2.) A 2001. évi XXXI. törvény 27. §-ában meghatározott személy:

– az EGT állampolgára, ha rendelkezik tartózkodási engedéllyel,

– az EGT-állampolgár munkavállalónak, egyéni vállalkozónak, önfoglalkoztatónak az a családtagja, aki harmadik ország polgára és van tartózkodási engedélye,

– a letelepedett EGK-állampolgár nyugdíjasnak, magát önerőből eltartónak, illetve diáknak az a családtagja, aki harmadik ország polgára és rendelkezik tartózkodási engedéllyel.

3.) Az Európai Közösséggel, illetve EGT-vel megkötött megállapodás alapján a tagállamok állampolgáraival azonos jogállást élvező más állampolgár, ha tartózkodási engedélye van. E körbe jelenleg a svájci állampolgárok tartoznak.

4.) A hontalanok.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. március 17.) vegye figyelembe!