Ahogy azt a társas vállalkozóknál is láttuk, a társadalombiztosítással összefüggő jogok és kötelezettségek többsége a biztosítási kötelezettséghez kötődik. A biztosítási kötelezett soha nem önmagában áll, hanem mindig valamilyen jogviszonyhoz kötődik, melyek többségét a 6. részben áttekintettük.
5.1. A biztosítási kötelezettség elbírálásának szabályai
A biztosítási kötelezettség általában az alapjául szolgáló jogviszony tartama alatt áll fenn, a biztosítási kötelezettséget minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni.
5.2. A biztosítás szünetelése
A biztosítás szünetelése azt jelenti, hogy fennáll ugyan a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony (pl. munkaviszony), de a törvényben meghatározott ok miatt az adott időszakot figyelmen kívül kell hagyni a nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási ellátások megállapítása szempontjából.
Szünetel a biztosítás
kivéve, ha:
1. a fizetés nélküli szabadság tartama alatt azt
3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása,
8 évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság,
12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása,
14 évesnél fiatalabb gyermek után járó gyesre való jogosultság miatt vették igénybe
2. az igazolatlan távollét, illetve munkavégzés alóli mentesítés ideje alatt erre az időszakra munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetve munkabér, táppénzfizetés történt,
3. előzetes letartóztatás, szabadságvesztés ideje alatt ha az érintettet felmentik, eljárást megszüntetik
4. ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, illetve közjegyző kamarai tagságát szünetelteti
5.3. Akikre nem terjed ki a biztosítás
A következő táblázatunkban azokat a személyi köröket foglaljuk össze, akik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban állnak ugyan, de a jogalkotó mégis kizárja őket a biztosításból.
Jogszabályi hely (Tbj-tv. 11. §) Nem terjed ki a biztosítás...
...ha
a) pontja
– külföldi állam diplomáciai képviselőjére, a képviselet tagjaira,
...ha külföldi állampolgárok
– a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv képviselőjére, alkalmazottjaira, illetve velük együtt élő házastársukra és gyermekeikre
b) pontja
– a külföldinek minősülő személyre
...ha magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett cég Magyarország területén foglalkoztatja
ba) pontja – az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgáraira
....ha a közösségi rendeletek ezt kizárják.
bb) pontja – harmadik ország polgárára
....ha a munkavégzésre kirendelés, kiküldetés, munkaerő-kölcsönzés alapján kerül sor.
A ba) pontban említett uniós jogszabályok esetén elsősorban az 1408/71/EGK rendeletre kell gondolnunk, melynek egyik alapelve, hogy minden munkavállaló lehetőség szerint csak egy állam joga alá tartozhat, azaz – főszabályként – egy államban lehet biztosítása. Tehát ha a munkavállaló már külföldön biztosított (melyet az E101-es nyomtatvánnyal igazolhat), akkor Magyarországon már nem terjed ki rá a biztosítás, és vele kapcsolatban legfeljebb tételes, illetve százalékos eho fizetésének kötelezettsége merülhet fel.
Az Európai Gazdasági Térség országai:
– az Európai Unió tagállamai és
– Norvégia, Izland, Lichtenstein.
Harmadik ország polgára
– nem EGT-ország polgára,
– nem szociálpolitikai megállapodás hatálya alá tartozó személy.
Külföldinek minősül:
– aki nem tekinthető belföldinek.
Belföldinek minősül:
1.) Az 1992. évi LXI. törvény 4. § (1) bekezdésében meghatározott személy:
– a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgár,
– a bevándorolt,
– a letelepedési engedéllyel rendelkező,
– a menekült.
2.) A 2001. évi XXXI. törvény 27. §-ában meghatározott személy:
– az EGT állampolgára, ha rendelkezik tartózkodási engedéllyel,
– az EGT-állampolgár munkavállalónak, egyéni vállalkozónak, önfoglalkoztatónak az a családtagja, aki harmadik ország polgára és van tartózkodási engedélye,
– a letelepedett EGK-állampolgár nyugdíjasnak, magát önerőből eltartónak, illetve diáknak az a családtagja, aki harmadik ország polgára és rendelkezik tartózkodási engedéllyel.
3.) Az Európai Közösséggel, illetve EGT-vel megkötött megállapodás alapján a tagállamok állampolgáraival azonos jogállást élvező más állampolgár, ha tartózkodási engedélye van. E körbe jelenleg a svájci állampolgárok tartoznak.
4.) A hontalanok.
