4. Alkalmazottak

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. március 17.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2006/03. számában (2006. március 17.)

A társas vállalkozás természetesen – az 1. részben említett korlátozásokkal - más jogviszonyban is alkalmazhatja tagjait, illetve foglalkoztathat munkavállalókat. A következőkben társadalombiztosítási szempontból a legjellemzőbb szóba jöhető jogviszonyokat vesszük sorra.

4.1. Munkaviszony

A munkaviszonyban álló dolgozóra minden körülmények között – függetlenül attól, hogy rész- vagy teljes munkaidőben alkalmazzák –, kiterjed a biztosítás. Foglalkoztatásának szabályait a Munka Törvénykönyve tartalmazza. Teljes munkaidő esetén legalább a minimálbér megilleti, illetve tekintettel kell lenni 2006. július 1-jétől az előírt garantált bérminimumokra is. Ez azt jelenti, hogy a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló, illetve az 50 év feletti munkavállaló havi garantált bérminimuma meghaladja a minimálbér összegét.

Amennyiben a munkavállaló a minimálbérnél alacsonyabb munkabérben részesül, akkor a szerzett szolgálati ideje ennek arányában csökken.

4.2. Ösztöndíjas foglalkoztatás

Viszonylag új, a 2004. évi CXXIII. törvény által meghatározott – minden esetben biztosítási kötelezettséggel járó – jogviszony.

Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony a szakmai készségek megszerzése céljából munkatapasztalat-szerzés biztosítására és ennek keretében az egyéni szakmai programban foglalt feladatok ellátására létrejött jogviszony.

4.2.1. Ösztöndíjas jogviszonnyal foglalkoztathatók köre

Ösztöndíjas jogviszonyban azt a személyt lehet foglalkoztatni, aki a jogviszony létesítésének időpontjában:

– 30. életévét még nem töltötte be, és

– akinek diplomáját a jogviszony létesítését megelőző két éven belül adták ki és

– nem áll munkaviszonyban (közalkalmazotti, köztisztviselői, illetve szolgálati jogviszonyban).

4.2.2. Ösztöndíjas foglalkoztatási szerződés

Az ösztöndíjas foglalkoztatás szerződéssel jön létre, amely alapján

– a foglalkoztatott ösztöndíj ellenében köteles a foglalkoztató által kiadott feladatokat annak utasításai szerint ellátni, a munkatapasztalat céljából előírt szakmai programokon részt venni, míg

– a foglalkoztató köteles a megállapodásuknak megfelelően a munkatapasztalat megszerzését célzó feladatokkal ellátni, biztosítani a szakmai készségek begyakorlásának lehetőségét, illetve számára ösztöndíjat fizetni.

Az ösztöndíjas foglalkoztatás erre vonatkozó – kötelezően írásba foglalt – szerződéssel jön létre. A szerződésnek tartalmaznia kell:

– a felek adatait,

– a jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját (legalább kilenc hónap, maximum egy év időtartamra),

– az ösztöndíj összegét és kifizetésének időpontját, módját,

– a munkavégzés helyét, feltételeit,

– a munkatapasztalat-szerzés programját (ennek szempontjait a törvény melléklete tartalmazza),

– a szakmai segítő megjelölését.

Ez utóbbi feladata, hogy a foglalkoztató és az ösztöndíjas foglalkoztatott között tartsa a kapcsolatot, nevében utasítást adjon, szakmai támogatást nyújtson, irányítsa és értékelje munkáját, valamint elkészítse egyéni programját, illetve ajánlólevelét.

Az ajánlólevél - amit a jogviszony megszűnésekor a foglalkoztatott részére kiadnak – tartalmazza az egyéni program céljait és az ellátott feladatok leírását, az ösztöndíjas tevékenységének az értékelését, illetve az ösztöndíjas foglalkoztatásának esetleges ajánlását más munkáltatók számára.

Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra a Munka Törvénykönyve, illetve a köztisztviselői vagy közalkalmazotti törvény több szabálya is alkalmazandó.

4.2.3. Az ösztöndíj mértéke

Az ösztöndíj mértéke havonta – teljes munkaidő esetén – nem lehet kevesebb a minimálbérnél. Személyi jövedelemadó szempontjából a díjazás minimálbért meg nem haladó része adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, ám ennek ellenére - a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja rendelkezése szerint – járulékalapot képező jövedelem.

Az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíja havonta – az Szja-tv. szerint – a minimálbér erejéig adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, de egyébként járulékalapot képez.

4.2.4. Az ösztöndíjas jogviszony megszűnése

A jogviszony a felek közös megegyezésével a lejárat előtti időpontban is megszüntethető, amit szintén írásba kell foglalni. A törvény lehetővé teszi az azonnali hatályú felmondást is, ha a felek valamelyike lényeges kötelezettségét megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, ami a jogviszony további fenntartását lehetetlenné teszi.

4.3. Tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló alkalmazása

Szakképző iskola tanulója az 1993. évi LXXIV. törvény szerinti tanulószerződést köthet valamely gazdálkodó szervezettel vagy egyéni vállalkozóval a gyakorlati képzése érdekében. Ezt a szerződést a tanuló kezdeményezi, az illetékes kamara pedig jóváhagyólag tudomásul veszi.

E szerződés alapján a tanuló a képzési idő tartama alatt biztosított.

Amennyiben a megállapodás az iskola és a gazdálkodó szerv között jön létre, vagy a szerződés nem felel meg az említett törvény kritériumainak, akkor e jogviszonyról nem beszélhetünk.

Szintén nem keletkezik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony a (nyári) szakmai gyakorlaton lévő tanuló és a vállalkozás között, ha egyéb munkavégzésre irányuló megállapodást nem létesítenek. Ebben az esetben tehát a diák nem biztosított, vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettség nem merül fel. Díjazása havonta a minimálbér 15 százalékáig (főiskolai vagy egyetemi hallgató esetén a minimálbér erejéig) adóterhet nem viselő járandóság, az e feletti rész után viszont már a kifizetőt 11% egészségügyi hozzájárulás terheli.

Az iskolai szövetkezeten keresztül alkalmazott diák esetében semmilyen társadalombiztosítási kötelezettség sem keletkezik.

4.3.1. A tanuló díjazása

A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulót díjazásként havonta a minimálbér 15 százaléka illeti meg, melyet félévenként további 10 százalékkal növelni kell. A tanuló díjazása havonta a minimálbér 50 százalékáig adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, de egyben járulékalapot képező jövedelem.

4.4. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók biztosítása

Díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyre akkor terjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30%-át, tehát 62500 x 30% = 18 750 forintot, illetve naptári napokra ennek harmincadrészét, tehát napi 625 forintot.

A 2006. január hónapra vonatkozóan még a 2005. évi havi 57 000 forintos minimálbérrel kell számolni!

E jogviszonyok esetében tehát a biztosítási kötelezettség elbírálása – mindig a kifizetés időpontjában – egyszerű osztással történik: a járulékalapot képező jövedelmet el kell osztani a jogviszony tartamának hónapjaival (ha a kifizetésre havi rendszerességgel kerül sor), illetve napjaival.

A művelet elvégzése érdekében viszont:

– pontosan meg kell tudni határozni a jogviszonyt,

– tisztában kell lenni a jogviszonyból származó járulékalapot képező jövedelem meghatározásának módjával, illetve

– a jogviszony tartamával.

Az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok áttekintésével ehhez a feladathoz kívánunk segítséget nyújtani.

4.4.1. Megbízás

A Polgári Törvénykönyv által szabályozott (274-283. §) cél elérésére vagy ügy ellátására létrehozott jogviszony.

A megbízásos jogviszonyt a vállalkozási jogviszonytól az eredménykötelem, míg a munkaviszonytól az alá- és fölérendeltség hiánya, a megbízó utasítási jogának (a munkavégzés helyét, idejét és módját illetően) lényegesen korlátozottabb mértéke különbözteti meg.

4.4.1.1. A megbízási jogviszony tartama

A jogviszony tartama: a megbízási szerződés keltétől a teljesítésig vagy a kifizetésig eltelt időszak. Noha megbízás szóban is köthető, a későbbi viták elkerülése érdekében célszerű a megbízási szerződést írásban rögzíteni.

4.4.1.2. A járulék alapját képező jövedelem megállapítása

A járulék alapját képező jövedelem megállapítása: a megbízási díj önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, tehát a jövedelem megállapítása a következők szerint történik:

a) megbízási díj - 10 százalék költséghányad = jövedelem

b) megbízási díj – a megbízott nyilatkozata szerinti költség (max. 50 százalékig) = jövedelem.

Például: gépelési munkáért a 2006. március 17-étől 26-áig terjedő időszakra 10 000 forint megbízási díjat fizetnek.

Feladat: a biztosítási kötelezettség elbírálása.

Jogviszony tartama: 5 nap

Járulékalapot képező jövedelem: 10 000 x 90% = 9000 forint.

9000 : 10 = 900 forint/nap, tehát fennáll a biztosítási kötelezettség.

Amennyiben a megbízott úgy nyilatkozott volna, hogy a tételes költségelszámolást választja (ekkor az év folyamán összes önálló tevékenységben így kell eljárnia), és az 50 százalékot kéri költség címén figyelembe venni, akkor a jövedelem csak 5000 forint, és ennek egy napra jutó összege nem éri el a 625 forintot, tehát nem állna fenn a biztosítási kötelezettség.

4.4.2. Vállalkozási jellegű jogviszony

E jogviszonyt – melyet csak a társadalombiztosítási jogszabályok ismernek - úgy definiálhatjuk, hogy egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személlyel kötött vállalkozási jogviszony. Tehát itt a Ptk. szerinti vállalkozási jogviszony jön létre, de a vállalkozó a Tbj-tv. alkalmazásában nem minősül egyéni vállalkozónak, tehát a megbízót foglalkoztatónak, a vállalkozót pedig munkavállalónak kell tekintenünk.

E tekintetben külön figyelmet kell szentelni az ún. "adószámos magánszemélyekre". Ők számlaképesek ugyan, de nem egyéni vállalkozók, tehát munkavállalónak minősülnek társadalombiztosítási szempontból.

A vállalkozási jellegű jogviszonyban munkát végző személy biztosítási kötelezettségét a megbízással azonos módon kell elbírálni.

4.4.3. Felhasználási szerződés alapján történő munkavégzés

Felhasználási szerződés esetén mindig valamilyen szerzői jogi védelem hatálya alá tartozó tevékenységről van szó. (Pl. így végezhet munkát: valamilyen mű vagy alkotás szerzője, irodalmi, tudományos, ismeretterjesztő előadás előadója vagy az előadóművész.)

Amennyiben a jelzett szerződés alapján a személyes munkavégzésre tekintettel kerül sor kifizetésre, akkor a munkavállaló biztosítási kötelezettségét a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni.

A felhasználási szerződés alapján a jogok felhasználásának az ellenértékeként kifizetett díjazás nem képezi járulék alapját.

4.4.3.1. A jogviszony tartama

A jogviszony tartama: a felkéréstől a mű elfogadásáig, az előadás megtartásáig (előadásonként maximum 7 nap) eltelt idő.

4.4.3.2. A járulékalapot képező jövedelem megállapítása

Például: Egy nyugdíjas munkavállaló szoftverkészítésért 2006. március 20-ától április 5-éig 300 000 forintot kap. Ebből a személyes munkavégzés díjazása 20 000 forint, míg a többi a jogok felhasználásának az ellenértéke.

Járulékalapot képező jövedelem: 20000 x 90% = 18000 forint

18 000 forint : 16 nap = 1125 forint/nap, tehát március 20-ától április 5-éig megbízásos jogviszonyban fennáll a biztosítási kötelezettség.

A 280 000 forintból származó jövedelem után – mely a jogok felhasználásának az ellenértékeként került kifizetésre – pedig 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell leróni.

4.4.4. Bedolgozó

A bedolgozói jogviszony a munkaviszony speciális fajtája, szellemi és fizikai munkára egyaránt létesíthető, ha a teljesítmény valamilyen mennyiségi és minőségi mutatóval mérhető.

A tevékenységhez a foglalkoztató biztosítja az alapanyagot, míg a munkavállaló a saját eszközeivel a saját lakhelyén – közvetlen munkáltatói irányítás nélkül – végzi a munkát.

A bedolgozói jogviszonyra vonatkozó részletes szabályokat a 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet állapítja meg.

4.4.4.1. A bedolgozói jogviszony tartama

A jogviszony tartama: a jogviszony munkaszerződéssel – határozott vagy határozatlan időre – létesíthető.

4.4.4.2. A járulékalapot képező jövedelem megállapítása

A járulékalapot képező jövedelem megállapítása: A bedolgozó bevétele (amely nem önálló tevékenységből származik) két részből áll: munkabérből (melyet teljesítménye révén ér el) + rezsiköltség-térítésből (ami a munkaszerződés alapján kerül megállapításra).

Ebből a jövedelem kétféle módon határozható meg:

a) tételes költségelszámolás esetén a jövedelem = (munkabér + rezsiköltség-térítés) - tényleges költségek (max. a költségtérítés erejéig).

Például: egy munkavállaló 2006. június hónapra 10 000 forint munkabér + 10 000 forint költségtérítést kap.

Ekkor a járulékalapot képező jövedelme: 20 000 – 10000 = 10 000 forint (feltéve ha rendelkezik ilyen összegű költségszámával), tehát nem biztosított ebben a hónapban.

b) a tételes költségelszámolás mellőzése esetén: jövedelem = (munkabér + rezsiköltség-térítés) – a munkabérrész 30 százaléka (max. a költségtérítés erejéig).

Például: maradva előző munkavállalónknál:

Jövedelem = 20 000 - 10 000 x 30 százalék = 17 000 (forint), tehát így a bedolgozónkra június hónapra kiterjed a biztosítás.

4.4.5. Segítő családtag

Segítő családtagja – az egyéni vállalkozón kívül – a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (bt., kkt.) természetes személy tagjának lehet.

Segítő családtag lehet, aki

– fentiek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §), és

– saját jogán nem öregségi nyugdíjas, ha pedig özvegyi nyugdíjas, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el, és

– a vállalkozás tevékenységében nem munkaviszonyban személyesen díjazás ellenében közreműködik.

A jogviszony tartama: a megállapodástól a megszűnésig.

4.4.5.1. Járulékalapot képező jövedelem

Járulékalapot képező jövedelme: nem önálló tevékenység, így a díjazása teljes egészében járulékalapot képez.

Például: egy segítő családtag 2006. március hóra 10000, április hóra pedig 20000 forintot kapott.

Márciusban biztosított, áprilisban pedig nem.

4.4.6.Választott tisztségviselő

Választott tisztségviselőnek kell tekinteni az alapítvány, társadalmi szervezet, társasházközösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselőjét, továbbá az MRP szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselőit és a helyi (települési) önkormányzatok választott képviselőit, a társadalmi megbízatású polgármestert.

Jogviszony tartama: a választástól a kifizetésig, illetve egyik kifizetéstől a következő kifizetésig eltelt időszak.

4.4.6.1. Járulékalapot képező jövedelem

Járulékalapot képező jövedelem: a tiszteltdíj egésze.

Például: egy választott tisztségviselő 2006-ban havi 18000 tiszteletdíjat kap.

Feladat: biztosítási kötelezettség elbírálása.

Január hónapban biztosított – mert járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (57 000 x 30 százalék = 17 100), de februártól már igen, hisz a minimálbér január 1-jétől 62 500 forint/hó.

4.4.7. Az összevonás szabálya

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok esetében még egy fontos szabályra, az összevonás szabályára szeretnénk felhívni a figyelmet. Ez azt mondja ki, hogy ugyanannál a munkáltatónál a tárgyhónapon belüli, több egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó járulékalapot képező jövedelmeket a biztosítási kötelezettség elbírálása szempontjából össze kell vonni.

E rendelkezés azt hivatott kizárni, hogy több jogcímre elosztva a kifizetéseket, kikerülhető legyen a biztosítási kötelezettség.

Például: egy munkavállaló ugyanattól a kft.-től 2006 májusában (április hónapra vonatkozóan) a következő díjazásokban részesült:

Megbízás I. 8000 forint,

Megbízás II. 6000 forint,

Tiszteletdíj 10 000 forint.

Feladat: a biztosítási kötelezettség elbírálása.

Amennyiben nem egy cégtől vagy nem adott hónapra vonatkoznának a kifizetések, akkor egyik jogviszonyban sem áll fenn a biztosítási kötelezettség. Így azonban élni kell az összevonás szabályával:

8000 x 90 százalék = 7200 forint

6000 x 90 százalék = 5400 forint

10 000 forint

összesen: 22 600 forint a járulékalapot képező jövedelem, tehát fennáll a biztosítás.

Figyelem! E szabályt csak az ilyen jellegű jogviszonyok esetében kell alkalmazni.

Például: egy munkavállaló egy részvénytársaságtól 100000 forintos munkabére mellé havi 17000 forint tiszteletdíjat is kap felügyelőbizottsági tagságáért.

Feladat: biztosítási kötelezettség elbírálása.

Ebben az esetben nem él az összevonás szabálya, tehát a biztosítási kötelezettséget mindegyik jogviszonyában külön kell elbírálni. A munkaviszonyában természetesen biztosított, ám választott tisztségviselőként nem.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. március 17.) vegye figyelembe!