3. A társas vállalkozó társadalombiztosítási jogállása

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. március 17.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2006/03. számában (2006. március 17.)

A társas vállalkozó társadalombiztosítási jogállását alapvetően az határozza meg, hogy

– kiegészítő tevékenységet folytatónak tekintendő-e vagy

– kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, azaz főfoglalkozású-e?

3.1. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó

3.1.1. Kiegészítő tevékenység

A társas vállalkozó (és az egyéni vállalkozó) akkor minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, ha

– saját jogú nyugdíjas vagy

– özvegyi nyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.

Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki

– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül (a saját jogú nyugdíjjal azonos elbírálás alá esik a korengedményes nyugdíj, az előnyugdíj, a bányásznyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított öregségi nyugdíj, Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi, felekezeti nyugdíj, a szolgálati nyugdíj, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segély, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék),

– a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam (EGT-tagállam) jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül.

A társas vállalkozó abban az esetben kiegészítő tevékenységet folytatónak tekintendő, ha a fent említett ellátások folyósítása szünetel.

3.1.2. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó társadalombiztosítási jogállása

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó kizárólag baleseti ellátásra jogosult, azaz a vállalkozói tevékenységével összefüggő baleset esetén

– baleseti egészségügyi szolgáltatás,

– baleseti táppénz,

– baleseti járadék

illeti meg.

3.2. A főfoglalkozású társas vállalkozó

A főfoglalkozású társas vállalkozóra a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében kiterjed a biztosítás.

3.2.1. A biztosítási kötelezettség tartalma

A biztosítás fennállás azt jelenti, hogy az érintett valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosult, másik megközelítésben pedig: a társas vállalkozást vele kapcsolatban terheli, a foglalkoztatót érintő kötelezettségek.

A társadalombiztosítás ellátásai a következők:

Egészségbiztosítási ellátások:

– egészségügyi szolgáltatás,

– pénzbeli ellátások: terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, táppénz,

– baleseti ellátások: baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék.

Nyugdíj-biztosítási ellátások:

– társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás: öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj,

– hozzátartozói nyugellátás: özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások.

3.2.2. A társas vállalkozó biztosítási kötelezettségének tartama

A biztosítási kötelezettség tartamának (kezdetének és megszűnésének) mind a kötelezettségek, mind pedig az ellátások szempontjából nagy jelentősége van.

A biztosítás:

– bt., a kkt., a kft., a közös vállalat, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, míg

– egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.

A társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti.

A Gt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál a társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége az előtársasági működés ideje alatt is fennáll. (Korábbi években a társasági szerződés aláírásától a cégbejegyzés esetleges elutasításáig eltelt időszakban a tagok biztosítási kötelezettsége – személyes közreműködési kötelezettségük, illetve járulékfizetésük ellenére – nem volt megállapítható, azaz szolgálati idejüket törölték.)

3.2.3. A külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok tagjainak társadalombiztosítási jogállása

3.2.3.1. Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság

A külföldi részvétellel működő gazdasági társaság fogalmát a hatályos adójogi, illetőleg a járulékszabályok nem határozzák meg, és nem tartalmaz ilyen rendelkezést a gazdasági társaságokról szóló törvény sem.

A fogalmat a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 2. §-ának c) pontja az értelmező rendelkezések között használja, mely szerint a törvény alkalmazásában "a külföldiek gazdasági célú letelepedései: olyan gazdasági társaság, egyesülés, közhasznú társaság vagy szövetkezet, amelyben a külföldi részesedéssel rendelkezik. Az olyan gazdasági társaság tehát, amelyben külföldi természetes, illetve jogi személy részesedéssel rendelkezik, külföldi részvétellel működő társaságnak minősül."

3.2.3.2. A külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjai, alkalmazottai

2004. április 30-áig nem terjedt ki a biztosítás a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok külföldinek minősülő tagjaira, alkalmazottaira. Ez azt jelentette, hogy ha egy társaság külföldi részvétellel működött, akkor vizsgálni kellett, hogy van-e külföldinek minősülő (devizakülföldi) tagja vagy alkalmazottja. Az e körbe tartozó személyek ugyanis nem lehettek biztosítottak. (Kivéve az olyan országok polgárait, amely országokkal Magyarországnak hatályos szociálpolitikai megállapodása volt.)

Hazánk uniós csatlakozásától – 2004. május 1-jétől – ez a szabály megszűnt, azaz a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok valamennyi tagjára az általános szabályok szerint terjed ki a biztosítás.

3.3. Egészségügyi hozzájárulás

A társas vállalkozó után a társas vállalkozást tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli.

3.4. Vállalkozói járulék

A társas vállalkozó – vállalkozói járadékra való jogosultsága érdekében 4% mértékű vállalkozói járulék fizetésére kötelezett. Ennek alapja megegyezik a vállalkozó által fizetendő 4%-os mértékű egészségbiztosítási járulék alapjával.

Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak a társas vállalkozónak, aki

– a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg heti 36 órát elérő munkaviszonyban is áll (A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.),

– oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat,

– egyidejűleg egyéni vállalkozó (ebben az esetben az egyéni vállalkozásában terheli a járulék).

Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak.

Amennyiben a biztosított társas vállalkozó egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, a vállalkozói járulékot abban a vállalkozásában kell megfizetnie, amelyben a minimumjárulék-fizetésre kötelezett.

A társas vállalkozót terhelő vállalkozói járulékot a fent említett járulékalap figyelembevételével a társas vállalkozás havonta állapítja meg, vonja le, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az adózás rendjéről szóló törvényben előírt bevallási gyakoriságnak megfelelően vallja be az illetékes állami adóhatóságnak.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. március 17.) vegye figyelembe!