A társas vállalkozások fogalmának tisztázása után azt kell megvizsgálnunk, hogy egy adott társas vállalkozás természetes tagját társadalombiztosítási szempontból mikor tekinthetjük társas vállalkozónak.
2.1. Közkereseti társaság
A közkereseti társaság tagja akkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban teszi.
A kkt. tagja tehát személyes közreműködés vonatkozásában a következők közül választhat:
– nem működik közre személyesen,
– munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszony keretében végez munkát és végül
– társas vállalkozóként végez munkát a társaságban.
E szabad választás lehetősége egyedül a betéti társaság üzletvezetésre jogosult beltagját nem illeti meg.
Az üzletvezető személyes közreműködése – megbízatásának jellegéből adódóan – minden esetben vélelmezhető. A közkereseti társaság üzletvezetője az üzletvezetői teendőit nem láthatja el munkaviszony keretében. Ebből következően a közkereseti társaság üzletvezetője minden esetben társas vállalkozónak minősül.
2.2. Betéti társaság
A bt. természetes személy tagja (bel- és kültagjai egyaránt) akkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban teszi.
Tehát a betéti társaság tagja – a közkereseti társaság tagjával azonos módon – eldöntheti, hogy végez-e munkát a társaságban, és ha igen, akkor milyen jogviszonyban.
A betéti társaság üzletvezetőjének helyzete tulajdonképpen a közkereseti társaság üzletvezetőjével azonos. Mindig fennáll személyes közreműködési kötelezettsége, de – mint a munkáltatói jogokat gyakorló személy – nem létesíthet munkaviszonyt saját társaságával még akkor sem, ha a munkáltatói jogkörnek a tagok gyűlésére, illetve a taggyűlésre történő átruházza (3/2003. Polgári jogegységi határozat). Ebből következően a bt. üzletvezetője szintén mindig társas vállalkozónak minősül.
2.3. Korlátolt felelősségű társaság
A kft. tagja esetében szintén valamennyi lehetőség adott: ha akar, nem működik közre személyesen, ha úgy gondolja, munkaviszonyban vagy megbízás alapján tevékenykedik, és végül kiveheti a részét a munkából társas vállalkozóként.
A kft. ügyvezetője a Gt. 30. §-ának (3) bekezdése értelében – főszabályként – munkaviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket, munkaszerződés hiányában pedig jogviszonyára a megbízás szabályait kell alkalmazni.
Ettől eltérően a meghatározói tulajdoni részesedéssel rendelkező tag ügyvezető csak társas vállalkozóként láthatja el az ügyvezetői teendőket.
Meghatározó tulajdoni részesedés legalább többségi, 50 százaléknál nagyobb tulajdoni részesedést jelent. A munkaviszony létesítésének kizártságát ugyanakkor azonban azokban az esetekben is meg kell állapítani, ha a tulajdoni részesedés nem haladja meg az 50 százalékot, de szavazati aránya alapján mégis képes arra, hogy a taggyűlés döntéseit – személyes függősége tekintetében lényeges ügyekben - befolyásolja.
Amennyiben egy kft.-nek két 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagja van, miután az nem jelent többségi részesedést, és nem lehet eltérő a szavazati arány, az egyik tag a másikkal munkaszerződést köthet, de az egymás feletti kölcsönös munkáltatói joggyakorlás kizárt. (2000. évi 28. számú, illetve 134. számú adózási kérdés.)
2.4. Közhasznú társaság, egyesülés, közös vállalat
E társaságokban viszonylag ritkán fordul elő a természetes személy tag. Amennyiben mégis, akkor kell társas vállalkozónak tekinteni, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban teszi.
2.5. Szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda
A szabadalmi ügyvivői társaság, illetve szabadalmi ügyvivői iroda tagja akkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik és ezt nem munkaviszonyban és nem megbízási jogviszonyban teszi. E formációk tagjai tehát csak annyiban dönthetnek, hogy közreműködnek-e vagy sem. Amennyiben igen, akkor társas vállalkozónak tekintendők.
2.6. Gépjárművezető-képző munkaközösség, oktatói munkaközösség, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda
E formációk tagjai a tagsági jogviszonyuk tartama alatt társas vállalkozónak minősülnek, függetlenül attól, hogy ténylegesen személyesen közreműködnek-e a társaság tevékenységében, vagy sem.
