Az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás lényege, hogy a munkáltató a munkavállaló alkalmi munkavállalói könyvébe történő közteherjegy beragasztása útján tesz eleget a foglalkoztatáshoz kötődő valamennyi bejelentési, bevallási járulék- és adófizetési kötelezettségének.
A munkavállaló pedig ennek révén egészségügyi szolgáltatásra és szolgálati időre, illetve nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemre tesz szert.
18.1. Alkalmi munkavállalót foglalkoztatók köre
Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás esetén munkáltatóként jöhet szóba:
a) a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény 73. §-ában,
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 1. §-ában, továbbá
c) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1. § (1) bekezdésében
meghatározott munkáltató.
18.2. Az alkalmi munkavállalók foglalkoztatásának korlátai
Az a) pontban meghatározott munkáltatónál alkalmi foglalkoztatásnak nem minősülő munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló az ugyanazon munkáltatónál fennálló munkaviszonya szerinti munkakörébe tartozó feladatok ellátására alkalmi munkavállalói könyvvel nem foglalkoztatható.
A b)-c) pontjában meghatározott munkáltató közvetlenül az alaptevékenysége körébe tartozó feladatokra alkalmi munkavállalói könyvvel munkavállalót nem foglalkoztathat.
18.3. Alkalmi munkavállalók köre
A jogviszony során munkavállaló lehet:
– az a természetes személy, aki a Munka Törvénykönyve 72. §-a alapján munkavállaló lehet, illetve
– a Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldi személy,
– az a külföldi személy, aki az 1991. évi IV. törvény 7. §-ának (2) bekezdése szerint engedély nélkül foglalkoztatható. (Idetartoznak a külön jogszabály szerint menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi, továbbá az EGT állampolgárának és tartózkodásra jogosult hozzátartozója),
– az a külföldi személy, aki magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs, továbbá a magyar állampolgár olyan özvegye, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarországon együtt élt,
– a c)-d) pontok hatálya alá nem tartozó külföldi személy. Ez utóbbi körbe tartozók legfeljebb évi 60 napot és kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztathatók. Számukra más formátumú alkalmi munkavállalói könyv kerül kiállításra.
18.3.1. Az alkalmi munkavállalás korlátai
Alkalmi munkavállalói könyvvel
– legfeljebb 5 egymást követő naptári napig,
– egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig és
– egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig létesíthető munkaviszony.
A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál összesen 120 napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban.
A munkavégzések között megkülönböztetünk:
– természetes személynél történő munkavégzést,
– kiemelten közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett munkáltató esetében a munkáltató tevékenységi köréhez közvetlenül kapcsolódó munkavégzést,
– mezőgazdasági idénymunkát,
– más munkáltatónál történő munkavégzést.
Több, de legalább három természetes személy munkáltatónál vagy kiemelten közhasznú munkáltatónál összesen 200 napot lehet alkalmi munkavállalói könyvvel dolgozni évente.
Ha a munkavállalót más munkáltató is foglalkoztatja alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében, az alkalmi munkavégzés időtartama egy éven belül nem haladhatja meg együttesen a 200 napot, ezen belül a más munkáltatóknál munkáltatónként a 90, együttesen a 120 napot.
A természetes személy munkáltató, illetve a vele egy háztartásban élő, a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozója egy munkáltatónak minősül.
Nem tekinthető természetes személy munkáltatónak az egyéni vállalkozó a vállalkozása tevékenységi köréhez kapcsolódó foglalkoztatással összefüggésben.
A mezőgazdasági (különösen növénytermesztés, állattenyésztés, halászat) idénymunkás esetében a 15 napos havi korlátot alkalmazni nem kell.
18.4. Az AM könyv leadása
A munkavállalónak a tárgyévet követő január 15-éig az AM könyvet a kiállítónak (munkaügyi központ, jegyző) le kell adni. Ezzel egyidejűleg nyilatkozni kell arról, hogy magánnyugdíjpénztárral létesített-e tagsági viszonyt. Tagsági viszony fennállása esetén be kell mutatnia a magánnyugdíjpénztár által záradékolt belépési nyilatkozatot. A kiállító (tehát a munkaügyi központ, illetve a jegyző) január 31-éig igazolást ad ki a munkavállalónak.
18.5. A munkáltató és a munkavállaló adminisztrációs kötelezettsége
A munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor – naponként – az AM könyvben a munkáltató neve és székhelye, adószáma vagy adóazonosító jele, a munkavégzés helye és napja, a munkakör, a kifizetendő munkadíj rovatokat kell kitöltenie. A közteherjegy helyén aláírásával igazolja a munka megkezdésének a tényét. A munkáltatónak a munkavégzés befejezésekor kell naponta a közteherjegyet a megfelelő rovatba beragasztani, és ezt követően azt aláírásával kell érvényesítenie.
A munkavállalónak naponként – vagy 5 munkanapra munkaszerződés megkötésekor – az AM könyv megfelelő sorában kell aláírásával igazolni a munkavállalás tényét. A munkavállalónak a napi munkába lépést követő munkáltatói bejegyzések után az AM könyvet magánál kell tartania. A munkáltatót az alkalmi foglalkoztatás esetén a társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási és bejelentési kötelezettség nem terheli. A munkáltató olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a munkavállaló adatait, az AM könyv sorszámát, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét, valamint a munkavállaló aláírását.
A közteherjegyet és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokat szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.
Az Szja-tv és az Art. rendelkezéseinek alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként a kifizetett munkadíj sávjához tartozó – a melléklet szerinti – ellátási alapot, befizetett adóelőlegként ezen ellátási alap 0 százalékát kell figyelembe venni.
A számviteli elszámolás szempontjából a kifizetett munkadíj és a közteherjegy értékének együttes összegét személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni.
A bérjövedelmet nem kötelező bevallania annak a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint a munkabér mindenkori legkisebb összegének (minimálbér) éves összege, és az Szja-tv. alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, Szja-tv. szerinti adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt.
18.6. Munkanélküli-járadék alkalmi munkavállalás idején
Szüneteltetni kell a munkanélküli-járadék folyósítását azokra a napokra, amelyeken a munkanélküli-járadékban részesülő személy az AM könyv szerint munkát végzett. A munkaügyi központ kirendeltsége ebben az esetben a munkanélküli-járadékot - erről szóló külön határozat nélkül – a munkavégzés napjaira járó munkanélküli-járadék összegével csökkentett összegben folyósítja.
Ha a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában vagy rendszeres szociális segélyben részesülő személy kéri az AM könyv kiállítását, és alkalmi foglalkoztatása során a keresete a szociális ellátásokról és szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 34. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget eléri, akkor azt be kell jelentenie az ellátást megállapító szervnél, és az ellátást szüneteltetni kell.
18.7. Munkadíj, közteherjegy, éves ellátási alap
Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj, a közteherjegy és az ellátási alap sávjai:
Ha a kifizetett munkadíj (Ft/nap)
A közteherjegy értéke (Ft/nap)
Az ellátási alap (Ft/nap)
1.
1800-2399
400
2400
2.
2400-2999
700
3200
3.
3000-3599
900
4000
4.
3600-4600
1100
4800
Az összeállítást készítette:
Széles Imre
