17.1. A választás feltételei és módja
Az ekho-t a következő FEOR-számú és elnevezésű tevékenységek esetében lehet választani:
2615 Könyv- és lapkiadó szerkesztője
2616 Újságíró
2617 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő
2619 Egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások
2621 Író (újságíró nélkül)
2622 Műfordító
2623 Képzőművész
2624 Iparművész
2625 Zeneszerző
2626 Rendező
2627 Operatőr, fotóművész
2629 Egyéb alkotóművész foglalkozások (díszlettervező, jelmeztervező, dramaturg)
2631 Színész, előadóművész, bábművész
2632 Zenész, énekes
2633 Koreográfus, táncművész
3714 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs
3715 Könyv- és lapkiadó-szerkesztő munkatárs
3721 Segédszínész
3722 Segédrendező
3723 Népzenész
3725 Cirkuszművész
3729 Egyéb művészeti foglalkozások
5341 Fényképész, fotó- és mozgófilmlaboráns
5342 Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású
5349 Egyéb kulturális, sport-, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások, feltéve hogy azok a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel, attól elválaszthatatlan módon vesznek részt. Ilyen foglalkozás különösen a fotóriporter, a korrektor, a designer, a képszerkesztő, a művészeti vezető, a hangmérnök.
A választásnak azonban van egy másik feltétele is, nevezetesen, hogy az érintett már (az adott évben legalább 183 napot) nyugdíjas legyen vagy
– munkaviszony alapján, vagy
– egyéni vállalkozói kivétből, vagy
– társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködésére tekintettel, vagy
– vállalkozási, megbízási szerződés alapján az Szja-tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként
rendelkezzen olyan jövedelemmel, amely után a közteher-viselési kötelezettségeit az általános szabályok szerint (utána szja-t és járulékokat fizetve) teljesíti.
Az ekho választásáról a magánszemély a kifizetőnek írásban nyilatkozik, meghatározva azt is, hogy a tevékenysége alapján számára kifizetett bevételnek milyen része után kíván ilyen módon adózni.
17.2. Az ekho választásánál szóba jöhető jogviszonyok
Az előzőekben említett tevékenységek esetében a közterhek egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulással történő megfizetését a magánszemély azon bevételére választhatja, amely az adóévben
– munkaviszonyban álló dolgozóként
– vagy társas vállalkozóként – feltéve hogy e bevételt eredményező jogviszonyában kizárólag a foglalkozása szerinti tevékenységet folytat - és/vagy
– a foglalkozása szerinti tevékenységére kötött vállalkozási szerződés és/vagy megbízási szerződés (felhasználási szerződés) alapján szerzett meg.
17.3. Az ekho választásának összeghatára
Az ekho-s jövedelem éves felső határa
– 25 millió forint, feltéve, hogy a munakvállaló ekho-n kívüli tevékenysége révén szerzett jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét,
– e feltétel hiányában az évi 25 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az említett jövedelem összege az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel,
– nyugdíjas esetében – az előző pontban foglaltaktól függetlenül – évi 25 millió forint.
azzal, hogy ha az érintett áfa fizetésére kötelezett, akkor az összeghatáron az áfával csökkentett bevétel értendő.
A bevételi összeghatárt csökkenti az a bevétel:
– amelyet az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozói tevékenységet (is) folytatónak az eva alapjába tartozó bevételként kell figyelembe vennie,
– amely az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás bevételéből a társas vállalkozás ekho-t választó tagjára (tulajdonosára) a társasági szerződésben az adózott eredményből való részesedésére előírt mérték, ennek hiányában a jegyzett tőkéből való részesedése arányában jut.
17.4. Az ekho alapja és mértéke, illetve az általa kiegyenlített közterhek
Az ekho megfizetése révén kiegyenlítésre kerül:
– a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék,
– a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj),
– a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó.
17.4.1. Az ekho mértéke
Az ekho mértéke:
– a kifizetőt 20%,
– a magánszemélyt 15% (melyet a kifizető köteles levonni tőle) ekho terheli.
A fent említett 15%-tól eltérően 11% ekho terheli azt a magánszemélyt, aki
– nyugdíjas, vagy a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas,
– vagy az adóévben – minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden ekho-alapot képező bevételének 50 százalékát figyelembe véve – a nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat) a Tbj-tv. szerint a járulékfizetés felső határáig megfizette.
17.5. Az ekho-t választó társadalombiztosítási jogállása
A befizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíj-biztosítási ellátásra jogosult.
A nyugdíj megállapításánál keresetként kell figyelembe venni az ekho-alap 50 százalékát, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék.
17.6. Felelősségi szabályok
Az ekho szerinti adózást jogszerűtlenül választó 18 százalék különadót köteles megfizetni azon ekho-alap után,
– amely az adóévben a 25 millió forintot meghaladja, és/vagy
– amelyre az ekho választására vonatkozó nyilatkozatát a tevékenységére tekintettel nem tehette volna meg.
Ha az ekho választása egyéb ok miatt nem volt jogszerű, akkor a "büntető" különadó mértéke 9 százalék.
17.7. Az ekho és a személyi jövedelemadó kapcsolata
Az Szja-tv. alkalmazásában a magánszemély által jogszerűen ekho-alapként figyelembe vett bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, illetőleg az nem minősül vállalkozói bevételnek.
A vállalkozói szerződés alapján elért bevétele után ekho-t fizető egyéni vállalkozó magánszemély az Szja-tv. költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy az adóévben felmerült vállalkozói költségeit (az értékcsökkenési leírást is ideértve) olyan arányban számolhatja el, amilyen arányt a vállalkozói bevétele és a jogszerűen figyelembe vett ekho-alap adóévi együttes összegében a vállalkozói bevétel képvisel.
