16. Járulékkedvezmények

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. március 17.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2006/03. számában (2006. március 17.)

16.1. START kártyával rendelkező pályakezdők

A kedvezmény feltétele, hogy

– a munkaviszonyban vagy

– ösztöndíjas foglalkoztatási viszonyban álló pályakezdő munkavállaló rendelkezzen START kártyával.

16.1.1. A START kártya igénylése

A START kártyát az adóhatóságtól igényelheti az a személy, aki

– a 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét még nem töltötte be;

– tanulmányait befejezte vagy megszakította;

– első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt. (E tekintetben figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után alkalmi munkavállalói könyvvel létesített jogviszonyt.)

A START kártya megszerzésére egy alkalommal van lehetőség, ide nem értve az elvesztése és megsemmisülése miatti új igénylését, valamint megrongálódása miatti cseréjét.

16.1.2. A START kártyával járó kedvezmények

A START kártyával foglalkoztatott munkavállaló után a munkaadót a következő kedvezmények illetik meg:

– a tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség;

– a foglalkoztatási törvényben előírt 3 százalékos munkaadói járulék és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 15 százalékának, második évében 25 százalékának megfelelő fizetési kötelezettség.

16.1.3. A kedvezmény korlátai

A kedvezmény korlátozása: a munkaadó a kedvezményt

– az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében legfeljebb a minimálbér másfélszeres,

– a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében pedig a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti.

16.2. Bizonyos pénzbeli (társadalombiztosítási vagy szociális) ellátások után munkát keresőkre igénybe vehető kedvezmények

A 2004. évi CXXIII. törvény értelmében a

– gyermekgondozási segély,

– gyermekgondozási díj,

– gyermeknevelési támogatás,

– ápolási díj

folyósítását követően munkát vállalók után a foglalkoztató akkor jogosult járulékkedvezményre, ha

– az érintett foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll (tehát saját dolgozó letelt fizetés nélküli szabadságát követően nem vehető igénybe a kedvezmény!), és

– a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítésére az adott ellátás folyósításának megszűnését követő első alkalommal kerül sor,

– a munkavállaló alkalmazására, legalább kilenc hónapon keresztül történő foglalkoztatására teljes munkaidőben vagy legalább napi négy órát elérő részmunkaidőben kerül sor, valamint

– a munkaadó legalább három hónap időtartamig történő továbbfoglalkoztatást vállal.

16.2.1. A kedvezmény mértéke

A kedvezmény mértéke: az érintett munkavállaló után a foglalkoztatása első 9 hónapjára fizetett 29 százalék társadalombiztosítási járulék 50 százaléka, azzal a korlátozással, hogy az összeg megállapításánál maximum havi 90 ezer forintos bruttó munkabér vehető alapul.

16.2.1.1. A kedvezmény igénylése

A kedvezményt a foglalkoztató a 9 havi foglalkoztatás letelte után – az Art. költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályai szerint – egy összegben igényelheti vissza az adóhatóságtól.

A munkaadót a foglalkoztatás utolsó napjáig illeti meg a kedvezmény, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony 9 havi foglalkoztatást megelőzően a munkavállalónak felróható okból szűnt meg.

E rendelkezés alkalmazása szempontjából felróható oknak kell tekinteni, ha foglalkoztatásra irányuló jogviszony

– munkáltatói rendkívüli felmondással, illetve fegyelmi büntetéssel;

– a munkavállaló képességeivel vagy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő ok, illetve alkalmatlanság miatt munkáltatói rendes felmondással, felmentéssel;

– próbaidő kikötése esetén a dolgozó részéről azonnali hatállyal;

– a munkavállaló részéről történő rendes felmondással, lemondással;

– a munkavállaló részéről jogellenes rendkívüli felmondásával, illetve rendkívüli lemondásával kerül megszüntetésre vagy

– a dolgozó halála miatt (feltéve, hogy a halál bekövetkezése miatt a munkaadó kártérítési felelőssége nem áll fenn) szűnik meg.

16.3. A foglalkoztatás bővítéséhez kötődő további járulékkedvezmény

A 2005. évi CLXXX. törvény [illetve a végrehajtása tárgyában kiadott 55/2005. (XII. 29.) PM-FMM együttes rendelet] a foglalkoztatás bővítése érdekében a már hatályban lévők mellett további járulékkedvezményeket tesz lehetővé.

16.3.1. Kedvezmény álláskereső foglalkoztatása után

A kedvezmény lényege, hogy a foglalkoztató – a munkaügyi központ igazolása szerint – legalább 3 hónapja nyilvántartott álláskereső foglalkoztatása után 1 évig mentesül

– a társadalombiztosítási járulék,

– a 3% munkaadói járulék, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól.

16.3.1.1. A kedvezmény igénybevételének feltételei

A kedvezményt az a foglalkoztató veheti igénybe, amely

– külön törvénybe meghatározott mikro- és kis- vagy középvállalkozásnak, illetve civil szervezetnek minősül, és

– legfeljebb 250 fős átlagos statisztikai létszáma van, melyet a

– a 3 hónapja nyilvántartott foglalkoztatásával tovább növel, és

– ezt a bővített létszámot 2 évig megtartja.

Három hónapja nyilvántartott álláskereső foglalkoztatásának minősül: a legalább 4 órás (heti 20 órás) részmunkaidőt előíró, határozatlan idejű munkaszerződés kötése, és ez alapján a legalább 2 éves időtartamú foglalkoztatás.

A foglalkoztató a kedvezményt a járulékbevallásában érvényesítheti.

16.3.1.2. A járulékkedvezmény mértéke

Az említett járulékkedvezményt teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén havonta a minimálbér 130 százalékáig, részmunkaidő esetén pedig ezzel arányos mértékig lehet igénybe venni.

16.3.2. Megállapodás a munkaügyi központtal

A foglalkoztatási kedvezmény igénybevételéhez a munkaügyi központ a munkáltatóval megállapodást köt, amely tartalmazza:

– munkavállalóként a kétéves foglalkoztatás kezdő és befejező időpontját, a munkaidőt és munkabért,

– a megállapodás – ha több megállapodás megkötésére kerül sor, az első megállapodás – megkötését megelőző időszak alapulvételével a munkáltató átlagos statisztikai létszámát,

– a munkáltatót megillető 1 éves kedvezmény kezdő és befejező időpontját,

– a munkáltató kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatási időszak vége előtt a munkavállaló munkaviszonyát – működésével összefüggő okból – rendes felmondással, illetve közös megegyezéssel nem szünteti meg, továbbá önmaga ellen végelszámolási eljárást megindítását nem kezdeményezi, és tudomásul veszi, hogy ezen kötelezettségek megszegése a kedvezmény jogosulatlan igénybevételének minősül,

– a megállapodás betartása ellenőrzésének a módját, valamint a jogkövetkezményeket.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. március 17.) vegye figyelembe!