12.1. Az egészségbiztosítás igazgatási szervei
Központi szerv az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Területi szervei a megyei egészségbiztosítási pénztárak (MEP-ek), illetve ezek kirendeltségei. Alapvető feladatuk: az egészségbiztosítási ellátások koordinálása. Ezen belül foglalkoznak a pénzellátások megállapításával és folyósításával, az egészségügyi szolgáltatásra és egészségbiztosítási ellátásokra kötött megállapodásokkal, a táppénz-hozzájárulás megállapításával, a jogalap nélkül felvett ellátások visszafizettetésével, egészségügyi szolgáltatások finanszírozásával és ellenőrzéssel.
12.2. Bejelentkezési kötelezettség
Az a nyilvántartásra és adatszolgáltatásra kötelezett szerv (szervezet), illetőleg természetes személy, amely (aki) a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 1. §-ának (1) bekezdése alapján bejegyzésre nem kötelezett, vagy nem tartozik az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény hatálya alá, a megalakulásától (létrejöttétől) számított 15 napon belül köteles a székhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási igazgatási szervhez nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni:
a) a nevét (elnevezését), rövid cégnevét,
b) címét, székhelyét, telephelyét,
c) megalakulása, létrejötte napját, alapító okirata keltét,
d) képviseletre jogosultak nevét, lakóhelyét,
e) jogelődjének nevét,
f) az általa foglalkoztatottak számát,
g) adóazonosító számát, bankszámlaszámát.
12.2.1. A bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség tartama
A foglalkoztató köteles – adóazonosító számának közlésével – az illetékes egészségbiztosítási szervnek bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait, állampolgárságát, taj-számát, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt, a FEOR-számot, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató bejelentésének ki kell terjednie a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási segélyre és a gyermekgondozási díjra is.
12.2.2. A bejelentés határideje
A bejelentést az illetékes MEP-hez
– a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napját megelőző napon, választással létrejövő jogviszony, külföldi állampolgárságú biztosított esetén, valamint ha a jogviszony nem előzetes megállapodás eredményeként jött létre, a biztosítási jogviszony első napját követő 15 napon belül, munkanélküli-ellátás esetén a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig,
– a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni.
Az egészségbiztosítási szerv felhívására a társadalombiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni.
12.2.3. A foglalkoztatói igazolások őrzése
A munkáltató a foglalkoztatói igazolásokat két példányban köteles kiállítani, és annak egy példányát öt évig megőrizni.
12.3. Társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató bejelentési kötelezettsége
Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely (a továbbiakban: kifizetőhely) nincs, a foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyedre, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó igény elbírálásához "Foglalkoztatói igazolás"-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal – gyermekgondozási díj iránti igény esetén az igénybejelentéssel - együtt három munkanapon belül a székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP-nek megküldi.
12.4. A biztosított adatszolgáltatása
Ha a biztosított a keresőképtelenség vagy a gyed igénybevétele, illetőleg a szülés napját megelőző két éven belül más foglalkoztató(k)nál biztosítási jogviszonyban állt, ezt a tényt a "Foglalkoztatói igazoláson" jelezni kell, továbbá
– a biztosítási időt az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról" és az egészségbiztosítási ellátásokról",
– az ellátás alapját képező jövedelmet pedig a 37/A § szerint kiállított, a "Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához"
elnevezésű nyomtatványokkal kell igazolni, melyet a foglalkoztató a "Foglalkoztatói igazolás"-sal együtt köteles benyújtani.
Ha a biztosított nem bocsátja a foglalkoztató rendelkezésére a fenti igazolásokat, ezt a tényt a "Foglalkoztatói igazolás"-on jelezni kell. (A MEP a pénzellátás iránti igény elbírálása előtt, a biztosítottat hiánypótlásra felszólítja nyolcnapos határidő megjelölésével. A határidő lejártát követően a MEP az igényt az igazolt biztosítási idő és a rendelkezésre álló jövedelemadatok alapján bírálja el.)
12.5. Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához
A 4 százalékos mértékű egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványon (a továbbiakban: jövedelemigazolás) köteles igazolni a jogviszony megszűnését megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelmét és azon időtartamok felsorolását, melyre a biztosítottnak jövedelme nem volt.
A jövedelemigazolásra külön kell felvezetni az irányadó időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem összegét, jogcímét, megjelölve a kifizetésre való jogosultság időtartamát, valamint a kifizetés időpontját. A jövedelemigazolást két példányban kell kiállítani, és az eredeti példányt a jogviszony megszűnésének napján a biztosított részére át kell adni, és az átadást az igazolványra fel kell jegyezni.
Pénzellátási igény benyújtása esetén a biztosított a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja az irányadó időszak jövedelmét igazoló jövedelemigazolást (jövedelemigazolásokat). Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely nem működik, a biztosított a jövedelemigazolást közvetlenül az illetékes MEP-hez is benyújthatja.
12.5.1. Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról
A biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" (a továbbiakban: Igazolvány) elnevezésű nyomtatványt a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét, és az Igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi. A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba a megszűnést bejegyzi, és az Igazolványt a biztosítottnak az utolsó munkában töltött napon átadja, aki az átvételt igazolja. A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi, és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött.
Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor az Igazolványt nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat felkérni, hogy az Igazolványt az előző foglalkoztatójától szerezze be, kivéve, ha a biztosítás kezdetétől számított két éven belül nem állt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban. Ez utóbbiról írásban kell nyilatkoznia. A nyilatkozatot a foglalkoztató köteles öt évig megőrizni.
Pénzellátási igényhez benyújtott Igazolványt – az igény elbírálását követően – a foglalkoztatóhoz, a Jövedelemigazolást pedig a biztosítotthoz bizonyíthatóan vissza kell juttatni. A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató a pénzellátási igényhez az Igazolványt abban az esetben nyújtja be, ha a biztosított e foglalkoztatónál első alkalommal igényel pénzellátást, és a kétévi folyamatos biztosítási időn belül más foglalkoztatója is volt.
