A munkaügyi ellenőrzés célja, hogy visszaszorítsa a jogszabályi feltételeknek meg nem felelő foglalkoztatást, illetve munkavállalást, védje a munkavállalók és érdek-képviseleti szervei jogait. A munkaügyi ellenőrzés szabályait az 1996. évi LXXV. törvény tartalmazza. A törvény meghatározza a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokban megállapított kötelességek megtartására vonatkozó állami ellenőrzés tárgyát, személyi és szervezeti kereteit, az eljárás rendjét, valamint az említett kötelességek megszegésének jogkövetkezményeit.
7.1. A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény hatálya
A törvény hatálya kiterjed
– arra a természetes és jogi személyre, valamint jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságra, aki a tizennyolcadik életévét betöltött természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony, továbbá külföldit vagy fiatal munkavállalót foglalkoztatásra irányuló jogviszony, illetve nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján foglalkoztat,
– a Munka Törvénykönyve Harmadik része XI. fejezetében meghatározott munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadóra és a kölcsönvevőre.
Ezen túlmenően a törvény hatálya kiterjed
– az egyenlő bánásmód követelménye megtartásának ellenőrzése szempontjából a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését előkészítő munkáltatói eljárásra, különösen a pályáztatásra és a kiválasztásra, valamint
– a külföldi munkáltató munkavállalójának a Munka Törvénykönyve 106/A §-a alapján történő munkavégzésére.
7.1.1. Foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok
A törvény alkalmazásában foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka.
7.1.2. Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony
A törvény alkalmazásában nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik – ám a munkaügyi ellenőrzés hatálya alá esik
– a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben szabályozott vállalkozási szerződés, valamint megbízási szerződés alapján végzett munka, továbbá
– a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényben szabályozott közkereseti társaság és betéti társaság tagjának személyes közreműködése, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködése, valamint
– a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényben (Köt.) szabályozott önkéntes szerződés alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység.
7.2. Az ellenőrzés hatóköre
A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:
a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek meglétére, továbbá a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések,
b) a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek,
c) a munkáltató nyilvántartási kötelessége,
d) az egyenlő bánásmód követelménye,
e) a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,
f) a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések,
g) jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,
h) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek,
i) a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről és foglalkoztatásáról szóló jogszabályok rendelkezéseinek,
j) a munkanélküli-ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok,
k) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok,
l) a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek,
m) a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályok,
n) a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok,
o) a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok,
p) az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvény 21. §-ában foglalt rendelkezések munkáltató általi,
q) a Köt. 5. §-ának (3)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezések fogadó szervezetek általi,
r) az Európai Unióhoz a Magyar Köztársasággal azonos időpontban csatlakozó állam állampolgára és hozzátartozója magyarországi foglalkoztatására vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott – bejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések megtartására.
A munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi ellenőrzés
– az a)-b), – a szabadságra vonatkozó rendelkezést illetően – az f), g)-j), l)-n) pontokban meghatározott szabályok vonatkozásában a kölcsönbeadóra,
– a c), e), f) pontokban meghatározott szabályok vonatkozásában a kölcsönvevőre,
– a d), i) és k) pontjában meghatározott szabályok vonatkozásában pedig mind a kölcsönbeadóra, mind pedig a kölcsönvevőre,
kiterjed.
Az r) pontban meghatározott szabály vonatkozásában külföldi székhellyel rendelkező kölcsönbeadó esetében a kölcsönvevőre, egyébként a kölcsönbeadóra terjed ki a munkaügyi ellenőrzés.
7.3. Az ellenőrzést végző hatóság
A munkaügyi ellenőrzést – főszabályként – az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség területi felügyelőségeinek munkaügyi felügyelői látják el.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó bányavállalkozók és bányaüzemek, illetve a bányahatóság felügyelete alá tartozó tevékenységek tekintetében azonban a munkaügyi ellenőrzést a Magyar Bányászati Hivatal és területi szervei, a bányakapitányságok dolgozói végzik.
A munkaügyi felügyelő a területi felügyelőség illetékességi területén kívül, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) felügyelője a Magyar Köztársaság egész területén az OMMF elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján indult eljárás lefolytatására az a felügyelőség jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt, kivéve ha kizárási ok miatt másik felügyelőséget jelölnek ki.
7.3.1. Nemzetközi együttműködés
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben együttműködik az Európai Unió tagállamainak munkaügyi feladatokat ellátó hatóságaival. A nemzetközi együttműködés keretében megkeresésre a hatáskörébe tartozó feladatokat érintően tájékoztatást nyújt az elvégzett munkaügyi ellenőrzések megállapításairól, valamint a munkaügyi jogszabályok tartalmáról.
7.3.2. Munkaügyi Ellenőrzést Támogató Tanács
A munkaügyi ellenőrzés támogatása, az érintett hatóságok munkájának összehangolása, a foglalkoztatásra vonatkozó szabályokba ütköző foglalkoztatás elleni hatékony fellépés érdekében Munkaügyi Ellenőrzést Támogató Tanács alakul. A tanács feladatai közé tartozik:
– rendszeres konzultáció folytatása a munkaügyi ellenőrzés aktuális kérdéseiről és helyzetéről,
–az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség munkájáról szóló tájékoztatás meghallgatása,
– javaslat tétele az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség éves munkaprogramjára,
– a munkaügyi ellenőrzési feladatokkal kapcsolatos jogszabályok megalkotására, illetve előkészítésére vonatkozó ajánlások tétele a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter részére.
A tanács konzultációs jogkörrel rendelkező testület, melynek tagjai:
– az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói oldala által delegált három tag,
– az OÉT munkáltatói oldala által delegált három tag,
– az OÉT kormányzati oldala részéről a kormánynak – a feladatköre szerint a foglalkoztatással érintett miniszterek közül – kijelölt három tagja.
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke a tanács ülésein állandó meghívottként tanácskozási joggal vesz részt.
7.4. Az ellenőrzés lefolytatása
7.4.1. Az eljárás megindítása
A munkaügyi ellenőrzést a felügyelő hivatalból, illetve bizonyos esetekben annak a félnek a kérelmére folytatja le, akinek (amelynek) a jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti. Az utóbbi körbe tartoznak azok az esetek, amikor az ellenőrzés
– az egyenlő bánásmód követelménye,
– a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek,
– a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályok,
– a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok, avagy
– a munkabérnek a kollektív szerződésben rögzített mértéke megtartására
irányul.
A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető.
7.4.2. A felügyelők jogai
A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat.
Az ellenőrzés során a felügyelő jogosult
– belépni az ellenőrzése alá tartozó valamennyi munkahelyre, akadályoztatása esetén a rendőrség igénybevételére,
– az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartások megtekintésére, azokról másolatok készítésére,
–az ellenőrzés során az ellenőrzéssel összefüggésben hang- és képfelvétel készítésére,
– a munkahelyen tartózkodó személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, valamint személyi azonosságuk igazoltatással történő megállapítására,
– a társadalombiztosítási azonosító jel (taj) használatára.
7.4.3. Igazolvány
A munkaügyi felügyelő hatósági ellenőrzést csak erre jogosító igazolvány birtokában végezhet. Az igazolvány tartalmazza a felügyelő nevét, az igazolvány sorszámát és annak a területi felügyelőségnek a megnevezését, amelynek illetékességi területén jogosult eljárni.
7.4.4. Titoktartás, adatvédelem
A felügyelő köteles megőrizni az ellenőrzés során tudomására jutott üzemi, üzleti, állam-, illetve szolgálati titkot, valamint a foglalkoztatóra vonatkozó információkat. Ezen túlmenően főszabályként nem közölhet harmadik személlyel olyan adatot, amely az ellenőrzéssel összefüggésben jutott tudomására.
A munkaügyi ellenőrzést végző szerv a munkáltató nyilvántartásairól készült másolatot, valamint az ellenőrzés során készített hang- és képfelvételt csak ellenőrzési tevékenységével összefüggésben használhatja fel, és a dokumentumokat köteles az eljárás jogerős befejezését követő három éven belül megsemmisíteni.
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség területi felügyelősége az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató foglalkoztatók munkaügyi ellenőrzése céljából az építésügyi hatóság által továbbított adatokat is felhasználhatja. Az ilyen ellenőrzés érdekében a megyei (fővárosi) felügyelőség az építőipari kivitelezési tevékenységek megkezdésének bejelentéssel történő adatszolgáltatásából származó következő adatokat használhatja fel:
– az építési helyszín címe, helyrajzi száma,
– a kivitelező (vállalkozó) neve (elnevezése), címe (székhelye), kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön jogszabály szerinti igazolása, továbbá
– a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr neve, címe (székhelye), jogosultságának igazolása.
7.4.5. A közigazgatási hatósági eljárás szabályainak alkalmazása
A munkaügyi ellenőrzést végző szervek hatósági tevékenységük során általában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályai szerint járnak el.
7.4.5.1. Illetékesség
A felügyelő a területi felügyelőség területén lévő valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől (telephelyétől).
Munkaügyi bírság kiszabására, illetve az egyéb jogkövetkezményt alkalmazó határozat meghozatalára első fokon annak a területi felügyelőségnek a vezetője jogosult, amelynek területén az ellenőrzött munkahely található.
7.4.5.2. Eljárási határidők
A munkaügyi eljárás határideje a Ket. szabályaitól eltérően az eljárás megindításától számított hatvan nap
–a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére,
– a munkaerő-kölcsönzésre, valamint
– a munkaidőre, pihenőidőre, rendkívüli munkavégzésre
vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt folytatott eljárásokban. Amennyiben a munkaügyi hatóság előtt olyan ügy van folyamatban, amelyre különböző eljárási határidők vonatkoznak, a hosszabb eljárási határidőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
7.4.5.3. A tanú helyzete
A munkaügyi ellenőrzés alapján indult eljárásokban vélelmezni kell a tanúnak a Ket. 54. §-a (4) bekezdése szerinti olyan helyzetét, amely alapján őt tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. E rendelkezés megfelelően irányadó arra a természetes személyre is, akinek bejelentése alapján a hatóság az eljárást hivatalból megindította (bejelentő).
7.4.5.4. Jogorvoslatok
A munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó eljárásokban a Ket. jogorvoslati eljárásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
– újrafelvételi eljárásnak nincs helye,
– a bíróság a munkaügyi hatóság bírságot megállapító határozatát megváltoztathatja, ha a határozat jogszabálysértő, és a közigazgatási határozatot megváltoztató döntéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak,
– felügyeleti eljárás keretében a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől, vagy ha a teljesítési határidő hosszabb, annak utolsó napjától számított egy év elteltével munkaügyi határozat megváltoztatásának, illetőleg megsemmisítésének nincs helye.
7.4.5.5. Végrehajtás
A munkaügyi hatósági eljárás keretében hozott döntések végrehajtását az első fokon eljáró hatóság foganatosítja. A hatóságot a végrehajtás foganatosítása során a végrehajtó szolgálattal azonos jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
A végrehajtást foganatosító elsőfokú hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog szerint helyébe lépő örököse kérelmére a Ket. 135. §-ának (1) bekezdésében meghatározott fizetési kedvezmény mellett vagy helyett a tartozást mérsékelheti, illetőleg elengedheti, feltéve, hogy a kötelezett, illetve örököse vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapotában, illetve a kötelezett, illetve örököse vagyoni helyzetében a határozat jogerőre emelkedése után olyan változás következett be, amely jelentősen megnehezíti a kötelezettség teljesítését.
7.5. Intézkedések, szankciók
A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében:
– felhívja a foglalkoztató figyelmét a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megtartására,
– kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belüli jövőre nézve történő megszüntetésére (a felügyelő az erre vonatkozó határozatának azonnali végrehajtását is elrendelheti),
– megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható. Ha a további foglalkoztatás megtiltására azért került sor, mert a foglalkoztató megsértette a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vagy a jogviszony bejelentésére, illetőleg munkaerő-kölcsönzés esetén a munkaszerződés kölcsönbevevő részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket, a felügyelő az eltiltás időtartamára kötelezi a Munka Törvénykönyve 151. §-ának (4) bekezdése szerinti díjazásnak a munkavállaló részére történő megfizetésére [A hivatkozott törvényhely szerint a munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg.],
– kötelezi a külföldi munkavállalót munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatót a Munkaerő-piaci Alapba történő befizetésre,
– kezdeményezi a munkanélküli-ellátás jogalap nélküli igénybevétele esetén az ellátás szüneteltetését, illetve megszüntetését,
– javaslatot tehet munkaügyi bírság kiszabására,
– szabálysértési eljárást folytathat le,
– megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő fennállását, és kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására,
– eltiltja a foglalkoztatót tevékenysége folytatásától, ha a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályban előírt engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik.
Amennyiben az ellenőrzést megelőzően a felek között munkaügyi vita indult, a felügyelő a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony tartalmát érintő intézkedést nem hozhat.
A jogkövetkezmények alkalmazása, valamint a munkaügyi bírság egyidejű kiszabása esetén általában egy határozatot kell hozni.
Egy ellenőrzés során ugyanazon jogszabályi rendelkezés megsértéséért a munkaügyi felügyelő szabálysértési eljárást nem folytathat le, rendbírságot nem szabhat ki, ha az illetékes területi felügyelőség vezetőjének munkaügyi bírság kiszabására tett javaslatot, és ennek alapján munkaügyi bírság kiszabására kerül sor.
A munkaügyi eljárásokban kiszabott bírság, megállapított befizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
7.5.1. Munkaügyi bírság
Munkaügyi bírság akkor szabható ki, ha a foglalkoztató megsérti a foglakoztatásra vonatkozó kötelezettségeit.
7.5.1.1. Bírságolható jogsértések
Elegendő a bírságoláshoz, ha a foglalkoztató
–a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó,
– a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési,
– a munkáltatói nyilvántartási,
– az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó,
– a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések betartására vonatkozó,
– a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről és foglalkoztatásáról szóló jogszabályok rendelkezéseinek betartására vonatkozó,
– a munkanélküli-ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó,
– a munkaerő-kölcsönzésre, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok betartására vonatkozó,
– a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő,
– a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó,
– a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó
rendelkezéseket akár csak egyetlen munkavállaló vonatkozásában megsérti.
Több munkavállalót érintő jogsértés kell a bírságoláshoz
– a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok kötelező tartalmi elemeinek meglétére vonatkozó,
– a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos,
– jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó,
– a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó,
– a munkanélküli-ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó,
– a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó,
– az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvény 21. §-ában foglalt rendelkezésekkel kapcsolatos,
– az Európai Unióhoz a Magyar Köztársasággal azonos időpontban csatlakozó állam állampolgára és hozzátartozója magyarországi foglalkoztatására vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott – bejelentési kötelezettségre vonatkozó
rendelkezéseket sérti meg.
7.5.1.2. A munkaügyi bírság mértéke
A munkaügyi bírság mértéke
– a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó nyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó kötelezettségek,
– a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek,
– a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések,
– a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről és foglalkoztatásáról szóló jogszabályok,
– a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok,
megsértése esetén a következő:
– amennyiben a megállapított egy jogsértés egy munkavállalót érint - harmincezer forinttól hárommillió forintig,
– amennyiben a megállapított több jogsértés egy munkavállalót érint - harmincezer forinttól ötmillió forintig,
– amennyiben a megállapított egy jogsértés több munkavállalót érint - harmincezer forinttól nyolcmillió forintig,
– amennyiben a megállapított több jogsértés több munkavállalót érint - harmincezer forinttól tízmillió forintig
terjedhet a bírság.
A munkáltató nyilvántartási kötelessége, az egyenlő bánásmód követelménye, a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek, a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályok, a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok megsértése esetén
– amennyiben a megállapított egy jogsértés egy munkavállalót érint - harmincezer forinttól kétmillió forintig,
– amennyiben a megállapított több jogsértés egy munkavállalót érint - harmincezer forinttól négymillió forintig,
– amennyiben a megállapított egy jogsértés több munkavállalót érint - harmincezer forinttól hatmillió forintig,
– amennyiben a megállapított több jogsértés több munkavállalót érint - harmincezer forinttól nyolcmillió forintig terjedő bírság szabható ki.
A foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok kötelező tartalmi elemeire vonatkozó, valamint
– a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,
– jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,
– a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek,
– a munkanélküli-ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok,
– a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok,
– az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvény 21. §-ában foglalt rendelkezések munkáltató általi,
– az Európai Unióhoz a Magyar Köztársasággal azonos időpontban csatlakozó állam állampolgára és hozzátartozója magyarországi foglalkoztatására vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott – bejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a bírság
– amennyiben a megállapított egy jogsértés több munkavállalót érint - harmincezer forinttól ötmillió forintig,
– amennyiben a megállapított több jogsértés több munkavállalót érint - harmincezer forinttól nyolcmillió forintig terjedhet.
7.5.1.3. Bírság több jogsértés miatt
Ha a munkaügyi ellenőrzés az említett három bírságolási kategória közül legalább kettőbe tartozó jogsértés elkövetését állapítja meg, bírság kiszabása esetén a különböző kategóriába tartozó jogsértések miatt alkalmazandó bírságot külön-külön kell megállapítani. Az ily módon megállapított bírságok összegét összeadva kell a munkaügyi bírságot kiszabni, mely nem haladhatja meg a tizenötmillió forintot.
7.5.1.4. Bírság ismételt jogsértés miatt
A munkaügyi bírság mértéke százezer forinttól húszmillió forintig terjedhet, ha a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott bírságot kiszabó közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés megállapítására kerül sor.
7.5.1.5. Mérsékelt bírság
Ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság mértéke harmincezer forinttól a fentebb említett bírságösszeg felső határának feléig terjedhet.
Természetes személy foglalkoztató által nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatott munkavállalót érintő jogsértés megállapítása esetén a munkaügyi bírság mértéke az egyébként irányadó bírságösszeg felső határának negyedéig terjedhet.
7.5.1.6. A bírságolás szempontjai
A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, valamint az érintett munkavállalók számát.
7.5.2. Befizetés a Munkaerő-piaci Alapba
Amennyiben annak megállapítására kerül sor, hogy a foglalkoztató munkavállalási engedély nélkül külföldit foglalkoztat, kötelezni kell a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészébe történő befizetésre. A kötelezettség a foglalkoztatót annyi esetben terheli, ahány külföldi tekintetében az engedély nélkül történő foglalkoztatást megállapították.
7.5.2.1. A Munkaerő-piaci Alapba történő befizetés mértéke
A Munkaerő-piaci Alapba történő befizetés mértéke
– első alkalommal megállapított engedély nélkül történő foglalkoztatás esetén az engedély nélkül alkalmazott külföldi részére a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) négyszeresének, de legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) nyolcszorosának,
– a korábbi engedély nélküli foglalkoztatást megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül megállapított ismételt engedély nélküli foglalkoztatás esetén a külföldi részére a folyamatos foglalkoztatása megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás ismételt megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) nyolcszorosának, de legalább a minimálbér tizenötszörösének
megfelelő összeg.
Ha a külföldi részére kifizetett munkabér (munkadíj) összege nem állapítható meg,
– az első esetben a minimálbér nyolcszorosának,
– a második esetben a minimálbér tizenötszörösének
megfelelő összeg terheli a foglalkoztatót.
7.5.2.2. Kedvezményezett helyzetek
Magánszemély munkáltató által nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatott külföldi engedély nélkül történő foglalkoztatása esetén a természetes személy foglalkoztatót
– első alkalommal megállapított engedély nélkül történő foglalkoztatás esetén a minimálbér kétszeresének,
– a korábbi engedély nélküli foglalkoztatást megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül megállapított ismételt jogsértés esetén a minimálbér négyszeresének
megfelelő összeg terheli.
A foglalkoztatót a kifizetett munkabér (munkadíj), de legalább a minimálbér kétszeresének megfelelő öszszeg Munkaerő-piaci Alapba történő megfizetésére kell kötelezni akkor, ha a foglalkoztató külföldit úgy foglalkoztat tovább, hogy a munkavállalási engedély érvényességének lejártát megelőzően a külföldi számára új munkavállalási engedély iránti kérelmet az illetékes hatósághoz benyújtott, azonban a hatóság az ügyben nem hozott határozatot. Ha a külföldi részére kifizetett munkabér (munkadíj) összege nem állapítható meg, a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg terheli a foglalkoztatót.
7.6. Igazolás
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség a foglalkoztató kérelmére jogszabályban meghatározott eljárásokban történő felhasználás céljából hatósági bizonyítványt állít ki.
