5. Munkavédelmi ellenőrzés, hatósági felügyelet

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. január 27.) vegye figyelembe!

A munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését, valamint ellenőrzését az Mvt.-ben és külön jogszabályban megállapított jogállással és hatáskörrel rendelkező OMMF, ÁNTSZ és a bányafelügyelet, illetve ezek területi szervei (együttesen: felügyelet) általános jelleggel látják el. Ennek keretében a felügyeletek saját hatáskörükben megfelelő tájékoztatást adnak a közbeszerzési jogszabályban meghatározott ajánlattevő részére a munkavállalók egészségére és biztonságára vonatkozó kötelezettségekről, továbbá tájékoztatással és tanácsadással segítik a munkáltatókat és munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket, hogy azok a munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák és kötelezettségeiket teljesíthessék.

5.1. Az ellenőrzés területei

Az Mvt. rendelkezése alapján a felügyeletek ellenőrzése kiterjed

– a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére;

– a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére; illetve

– a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett intézkedésekre.

5.2. A felügyeletek jogosítványa

A felügyeletek jogosultak az ellenőrzésük során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében a munkavédelemről szóló törvényben és külön jogszabályban meghatározott intézkedés és felelősségre vonás alkalmazására.

5.2.1. Bírságolási jogkör

A felügyeletek munkavédelmi bírságot szabnak ki az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.

A felügyeletek a munkavédelmi bírságot telephelyenként szabják ki, amennyiben az azonos időben lefolytatott eljárás során megállapítást nyer, hogy a bírságkiszabás alapját képező veszélyeztetést – azaz az előzőekben felsorolt magatartást, mulasztást –, ugyanazon jogszabályi rendelkezést megsértve, a munkáltató több telephelyén valósítja meg.

5.2.1.1. A bírság kiszabását megalapozó magatartások, mulasztások

A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen

– az Mvt. 21. §-ában meghatározott feltételek szerinti munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása;

– az Mvt. 23. §-ának (1) bekezdésében meghatározott időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása;

– az Mvt. 23. §-ának (2) bekezdésében meghatározott soron kívüli ellenőrzés elmulasztása;

– az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kockázatértékelés elmulasztása a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendelete szerinti legmagasabb veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetében (e kötelezettségekre vonatkozó előírásokat összeállításunk korábbi részében részletesen bemutattuk);

– a szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya, valamint

– a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetén a munkaköri alkalmasság esedékes orvosi vizsgálatának vagy az alkalmasságot megállapító orvosi véleménynek a hiánya is.

5.2.1.2. A bírság összege

A munkavédelmi bírság összege 50 000 forinttól 10 000 000 forintig terjedhet. A munkavédelmi bírságot a súlyos veszélyeztetést feltáró felügyelő javaslata alapján az illetékes területi szerv vezetője, az ÁNTSZ illetékességi körében a városi tiszti főorvos mint elsőfokú hatóság a veszélyeztetés mértéke alapján, valamint a mulasztás személyi és tárgyi körülményeinek mérlegelésével szabja ki a fentiekben meghatározott keretek között.

5.3. Az OMMF, illetve a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségei jogkörére vonatkozó külön szabályok

Az Mvt. vonatkozó rendelkezései az OMMF, illetve a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségei jogkörére vonatkozó külön szabályokat az alábbiak szerint foglalják össze:

– az OMMF és területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségei munkabiztonsági hatósági tevékenységére a Ket. (2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) rendelkezéseit a munkavédelemről szóló törvény eltérő rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni azzal, hogy a munkabiztonsági hatósági eljárások során az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók;

– méltányossági eljárást pénzfizetésre kötelezett természetes személy a jogerős döntést hozó szervnél kezdeményezhet. Az eljárást a kötelezett hozzátartozója is kezdeményezheti akkor, ha a pénzösszeg megfizetésére a polgári jog szabályai szerint ő köteles;

– felügyeleti eljárás keretében a hatósági eljárás során hozott döntés nem változtatható meg és nem semmisíthető meg abban az esetben, ha a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől, vagy ha a teljesítési határidő ezt meghaladja, akkor a teljesítési határidő utolsó napjától számított egy év eltelt;

– a hatósági eljárás során hozott döntés végrehajtását az OMMF első fokon eljáró szerve foganatosítja. E szervet a végrehajtás foganatosítása során a végrehajtó szolgálattal azonos jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, végül

– a hatósági eljárás során hozott – önálló fellebbezéssel megtámadható - végzések felülvizsgálatát a bíróság nemperes eljárásban folytatja le.

5.4. Az OMMF, illetve területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségeinek engedélyezési jogköre, valamint e szervezetek által végzett hatósági ellenőrzés eljárásrendje

5.4.1. Munkabiztonsági szakértői tevékenység engedélyezése

Az Mvt. külön részben tartalmazza az OMMF engedélyezési jogkörére vonatkozó szabályokat. E szerint az OMMF elsőfokú hatósági jogkörében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendelete szerint engedélyezi a Magyar Mérnöki Kamara hatáskörébe nem tartozó munkabiztonsági szakértők működését. Az engedélyezésekről nyilvántartást vezet.

Munkabiztonsági szakértői tevékenység az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), valamint a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) területi kamarai szervezetei által kiadott engedély alapján a Vhr. 6. számú mellékletben (lásd Függelék) felsorolt szakterületeken folytatható.

5.4.1.1. A szakértői engedély megadásának szakmai feltételei

Szakértői engedélyt az kaphat, aki az adott szakterületen egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és felsőfokú munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel, legalább 5 éves munkabiztonsági gyakorlattal, valamint a szakértői működésről szóló külön jogszabályban előírt feltételekkel, illetve műszaki szakterület esetén mérnök kamarai tagsággal rendelkezik.

A munkabiztonsági szakértői engedély – a fentiek alapján – az alapképesítéshez tartozó szakterületre, valamint a 6. számú melléklet 30-32. pontjaiban (lásd Függelék) felsorolt szakterületekre adható meg.

5.4.1.2. Kizáró ok

A munkavédelemmel kapcsolatos hatósági jogkört gyakorló személy [Mvt. 81. §-ának (1) bekezdése] az illetékességi területén működő munkáltatónál munkabiztonsági szakértői tevékenységet nem végezhet.

5.4.1.3. A kérelem benyújtása

A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvény szerint mérnök kamarai tagságra jogosult mérnökök, illetve a felsőoktatási alapképzés műszaki, természettudományi vagy agrár szakán szerzett végzettséggel rendelkezők engedély iránti kérelmüket az MMK területi kamarai szervezeteinél nyújthatják be.

Az előző bekezdésben fel nem sorolt, felsőfokú végzettséggel rendelkezők (például jogászok, közgazdászok, orvosok, bölcsészek) engedély iránti kérelmüket közvetlenül az OMMF-hez nyújthatják be.

5.4.1.4. A kérelem tartalma

A szakértői engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a fentiek szerinti szakterületet a szakágazat megjelölésével, továbbá a kérelemhez csatolni kell az előírt és összeállításunkban felsorolt feltételekre vonatkozó érvényes okiratok, bizonyítványok hiteles másolatát, valamint az eddigi szakértői működés részletes leírását.

5.4.1.5. Hiánypótlás

Amennyiben a kérelem nem felel meg az előzőekben foglaltaknak, úgy a hatáskörrel rendelkező engedélyező szerv a hiányok megjelölése mellett a kérelmezőt hiánypótlásra szólítja fel, és egyben figyelmezteti arra, hogy ha a kérelmet újra hiányosan nyújtja be, vagy a hiánypótlási határidőt elmulasztja, akkor az engedély kiadása iránti kérelmet elutasítja. Ha a kérelmező a munkavédelmi törvény végrehajtási rendeletében, illetve a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben előírt feltételeknek megfelel, akkor az engedélyező szerv az engedély kiadását és a szakértő nyilvántartásba vételét nem tagadhatja meg.

5.4.1.6. Érvényesség

Az engedély 5 évig érvényes, amely kérelemre meghosszabbítható.

5.4.1.7. A kérelem visszavonása

A szakértői engedélyt hivatalból vissza kell vonni abban az esetben, ha az engedélyező szerv megállapítja, hogy az engedély kiadásának feltételei nem álltak fenn. Az engedély visszavonható, ha a szakértő a tevékenységét az engedélyében foglaltaktól eltérően vagy a Vhr.-ben, illetve a szakértői működésről szóló külön jogszabályokban előírt rendelkezések megsértésével (például szakszerűtlenül) folytatja, és a jogsértést az engedélyező szerv felszólítására sem szünteti meg.

5.4.1.8. A kérelem díja, díjvisszatérítés

A munkabiztonsági szakértői engedély kiadásáért 5000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, a szakértői nyilvántartásba vételért pedig az illetékekről szóló törvényben meghatározott összegű illetéket kell illetékbélyegben a kérelmen leróni. A díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell az OMMF, illetve az MMK területi kamarája részére befizetni. A befizetés postai vagy banki átutalási megbízással történhet.

A díjat, illetve túlfizetés esetén a díjtöbbletet hivatalból, harminc napon belül vissza kell téríteni, ha

– a kérelem visszavonásáról – a kérelmező írásbeli bejelentése alapján – az engedélyező szerv a tevékenységének megkezdését megelőzően tudomást szerzett, vagy

– a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy a kérelmező az előzőekben meghatározott összeget meghaladó díjat fizetett.

A díjat a kérelem elutasítása esetén, illetve a fenti bekezdésben meghatározott eseteken túlmenően az engedélyező szerv nem köteles visszatéríteni.

5.4.1.9. Munkabiztonsági szakértők névjegyzéke

Megemlítjük, hogy a nyilvántartásba vett munkabiztonsági szakértők névjegyzékét és az engedélyek érvényességi idejét az OMMF a hivatalos lapjában, az MMK pedig a szakértői névjegyzékében évenkénti rendszerességgel teszi közzé.

5.4.2. Az OMMF hatósági ellenőrzésére vonatkozó szabályok

5.4.2.1. Eljárás hivatalból és kérelemre

Az OMMF a munkabiztonsági hatósági ellenőrzés során hivatalból vagy a sérült, illetőleg hozzátartozója által az Mvt. 68. §-a alapján kezdeményezett - a korábban már ismertetett jogorvoslati – eljárásban jár el.

5.4.2.2. Megbízólevél

Az OMMF felügyelője illetékességi területén kívül, valamint az OMMF köztisztviselője Magyarország egész területén az OMMF elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést.

5.4.2.3. Jog az eljárásra

Az ellenőrzés alapján indult eljárás lefolytatására az a felügyelőség jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt, kivéve, ha a kizárási ok miatt másik felügyelőséget jelöltek ki.

5.4.2.4. Ellenőrzési jogosítványok

A területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség felügyelője elsőfokú hatóságként jogosult

– a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezni, hogy írásban nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkabiztonsági követelmények teljesítéséről;

– illetékességi területén, valamennyi munkahelyen – külön engedély nélkül, ellenőrzési jogosultságát az erre jogosító igazolványával igazolva - ellenőrzést tartani. Az igazolvány a sorszámot, az eljáró felügyelő nevét és az illetékes felügyelőség megnevezését tartalmazza. Az illetékességi területen kívüli ellenőrzés feltételeire az Mvt. 83/A §-ának (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni – azaz a fentiekben, a megbízólevél címszó alatt már ismertetetteket, miszerint az OMMF felügyelője illetékességi területén kívül, valamint az OMMF köztisztviselője Magyarország egész területén az OMMF elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján indult eljárás lefolytatására az a felügyelőség jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt, kivéve, ha a kizárási ok miatt másik felügyelőséget jelöltek ki;

– a munkabaleseteket, kivéve a közúti és légi közlekedéssel kapcsolatosakat - a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve – kivizsgálni;

– a munkáltatót felhívni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésére;

– a munkáltatót a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezni;

– az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások súlyos megszegésével foglalkoztatott munkavállalót a kifogásolt munkavégzéstől eltiltani;

– a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén – annak elhárításáig – a veszélyes tevékenység, illetőleg üzem, üzemrész, munkaeszköz működésének, használatának felfüggesztését elrendelni;

– elrendelni az Mvt. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti – azaz a soron kívüli – ellenőrzést;

– a balesetet munkabalesetnek minősíteni, továbbá a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását elrendelni, ha a bejelentést vagy a kivizsgálást elmulasztották vagy nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően végezték, illetőleg ha a munkáltató a balesetet jogszabályba ütköző módon nem tekinti munkabalesetnek;

– a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát felfüggeszteni akkor, ha az nem rendelkezik az Mvt. 18. §-ának (3)–(4) bekezdéseiben meghatározott okirattal (Emlékeztetőül: az említett jogszabályhelyek szerint munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre mint termékre külön jogszabályban meghatározott megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik megfelelőségi nyilatkozattal, illetve típusbizonyítvánnyal. Az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsítását a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni.);

– a munkáltatót arra kötelezni, hogy az éjszakai munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalói átlagos statisztikai létszámát, munkarendjét, az éjszakai munkavégzés körülményeire vonatkozó – a határozatban megjelölt egyéb - információkat, valamint a közölt adatokban, tényekben bekövetkező változást időszakonként bejelentse; továbbá

– a szabálysértésre vonatkozó külön jogszabályok szerint eljárni.

5.4.2.5. Kivizsgálási kötelezettség

A felügyelő köteles a bejelentett súlyos munkabalesetet – a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve – kivizsgálni.

5.4.2.6. Azonnali végrehajthatóság

A felügyelő az előző felsorolás 6., 7. és 10. bekezdésében foglalt határozatának fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el.

5.4.2.7. Jogorvoslat

Hatósági ügyben a fellebbezés elbírálására jogosult szervnek minősül

– a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő eljárása tekintetében az OMMF;

– a területi felügyelőség vezetője vonatkozásában az OMMF elnöke; illetőleg

– az OMMF és elnöke tekintetében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter.

5.4.2.8. Amire nem terjed ki az OMMF hatósági jogköre

Az OMMF, illetve a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség hatósági jogköre nem terjed ki a külön jogszabályban meghatározott munka- és sugár-egészségügyi, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sugárvédelmi feladatok ellenőrzésére, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekre, továbbá a fegyveres erőkre, a fegyveres szervekre (ideértve a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot és más rendvédelmi szervet), a katasztrófavédelem központi és területi szerveire, amelyekre vonatkozóan az irányító jogkört gyakorló miniszter látja el a munkavédelmi hatósági felügyeleti tevékenységet.