A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést – ideértve a fokozott expozíciós eseteket – be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. A felsorolt kötelezettségeket a munkabaleset esetén – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a munkáltató, foglalkozási megbetegedés esetén a népjóléti miniszter rendeletében meghatározott szerv (személy) teljesíti.
4.1. Adatrögzítési kötelezettség
A munkáltató a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során a sérült (megbetegedett) következő személyes adatait rögzíti:
– név (ideértve a születési nevet is),
– anyja neve,
– társadalombiztosítási azonosító jele (taj-száma),
– születési hely és időpont,
– nem,
– állampolgárság, valamint
– lakóhely (lakcím).
4.2. Eljárási szabályok
4.2.1. Balesetek kivizsgálása
A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A vizsgálat megállapításait a Vhr. 3. számú mellékletében foglaltak szerint (lásd Függelék) olyan részletesen kell rögzíteni (például tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel), hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására.
Lényeges, hogy a vizsgálat dokumentációját a munkabaleseti nyilvántartásban szereplő sorszámmal kell ellátni, amely sorszámot a munkabaleseti jegyzőkönyvön is fel kell tüntetni.
A munkabaleset és a foglalkozási megbetegedés kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére.
A jogszabály garanciális, egyben érdekvédelmi előírása, miszerint a munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a munkabaleset kivizsgálásában.
4.2.1.1. Vizsgálatra kötelezettek
Az általános előírás szerint az a munkáltató köteles a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó előírásokat teljesíteni, amely (aki) a sérültet szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja.
Előfordulhat, hogy a munkabaleset tanulót, hallgatót a szakképesítése megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés során nem a nevelési, oktatási intézményben éri. Ilyenkor munkáltatón az őt foglalkoztatót kell érteni. E rendelkezéstől azonban az intézmény és a foglalkoztató szerződésben eltérhet. A foglalkoztató munkáltató minden munkabaleset esetén köteles erről a nevelési, oktatási intézményt értesíteni, és annak a kivizsgálásban való részvételét lehetővé tenni.
Belföldön más munkáltatóhoz történő kirendelés (kiküldetés) esetén a munkabaleset kivizsgálásával, bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért – a kirendelő (kiküldő) munkáltató értesítése mellett – a sérült munkáját közvetlenül irányító munkáltató a felelős.
4.2.1.2. Munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset
A munkáltatónak a munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztáznia kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell vennie (tehát ebben az esetben munkabaleseti jegyzőkönyv felvétele nem kötelező).
4.2.1.3. Mentesülés a kivizsgálási kötelezettség alól
A munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató a törvényben foglaltak alapján nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni.
4.2.2. Bejelentési kötelezettség
A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet – annak kivizsgálása mellett - a baleseti helyszín szerint illetékes felügyeletnek [a Mvt. 84. §-ának (2) bekezdése szerinti felügyelő, azaz a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség felügyelője mint elsőfokú hatóság] azonnal bejelenteni. (A bejelentéssel, kivizsgálással és nyilvántartással kapcsolatos részletes előírásokat a munkabalesetek tekintetében az Mvt. és a Vhr., a foglalkozási megbetegedések tekintetében a népjóléti miniszter által kiadott rendelet határozza meg.)
4.2.3. Munkabalesetek nyilvántartása
A Vhr. értelmében a munkáltató minden munkabalesetet, ideértve a bányászati munkabalesetet is (együttesen: munkabaleset), a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul nyilvántartásba (munkabaleseti nyilvántartás) venni.
A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön vezetni kell.
4.2.3.1. A nyilvántartás tartalma
A munkabaleseti nyilvántartás – az Mvt. 64. §-ának (3) bekezdésében megjelölteken túlmenően, amely bekezdés tartalmát korábban ismertettük – az alábbi adatokat tartalmazza:
– a munkabaleset – minden évben 1-es sorszámmal kezdődő – számát;
– a sérült munkakörét;
– a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, rövid tényállását;
– a sérült ellátására tett intézkedést; továbbá
– annak tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkáját.
4.2.4. Jegyzőkönyv
A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket a Vhr. 4/a. számú melléklete szerinti "Munkabaleseti jegyzőkönyv"-ben (lásd Függelék), a munkabalesetből eredő munkaképtelenségnek a beküldési határidőt követően megállapított időtartamát pedig a 4/b. számú melléklet szerinti "Módosító munkabaleseti jegyzőkönyv"-ben (lásd Függelék) kell rögzíteni (mint arra korábban már utaltunk). Abban az esetben, ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben külön meg kell indokolni.
A jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön kell kiállítani.
4.2.4.1. A jegyzőkönyv kézbesítése
A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet
– a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának;
– a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség, illetve a Magyar Bányászati Hivatal (MBH) baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének;
– külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén a magyarországi székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának az előző bekezdés szerinti munkabalesetéről a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség, illetve az MBH - munkáltató székhelye szerint illetékes – területi szervének;
– a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek).
4.2.5. A sérült, a balesetet észlelő személy bejelentése
A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni.
4.2.6. Jogorvoslat
A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e azt. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről (Mvt. 68. §-a) a sérültet, illetőleg halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell.
Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, akkor a területileg illetékes munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséghez, bányászati munkabaleset esetén az illetékes bányakapitánysághoz kérelemmel fordulhat. Abban az esetben pedig, ha a sérült meghalt vagy egészségi állapota miatt jogainak érvényesítésére nem képes, az előzőekben meghatározott jogokat a sérült hozzátartozója gyakorolhatja. (A kérelemben azonban a hozzátartozói minőséget valószínűsíteni kell.)
