A munkavédelem szabályainak adott munkahelyen történő érvényesülése érdekében az Mvt. különböző kötelezettségeket ró mind a munkáltatókra, mind pedig a munkavállalókra, illetve meghatározza a jogvédelem szabályait is.
3.1. Munkáltatói kötelezettségek
3.1.1. A munkavédelem alapelvei a foglalkoztatóknál
Az Mvt. munkáltatókra vonatkozó általános előírása, miszerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket:
– a veszélyek elkerülése;
– a nem elkerülhető veszélyek értékelése;
– a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése;
– az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására;
– a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása;
– a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;
– egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására;
– a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest; továbbá
– a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.
3.1.2. Kockázatértékelés
A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg is értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására – ez az ún. kockázatértékelés. Az értékelés alapján köteles meghozni azokat a megelőző intézkedéseket, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, emellett beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. Kiemeljük, hogy a kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni (a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény).
3.1.2.1. A kockázatértékelés gyakorisága
A munkáltató az előzőek szerinti kockázatértékelést, továbbá megelőző intézkedéseket első alkalommal legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül, azt követően pedig indokolt esetben köteles elvégezni, és azt évenként felülvizsgálni. [Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását.] Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést akkor, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe.
Lényeges, hogy az esetleges munkavédelmi hatósági ellenőrzés során (erre a későbbiekben még kitérünk) a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját.
3.1.2.2. A kockázatértékelés dokumentálása, iratmegőrzés
A kockázatértékelés eredményeként a munkáltatónak legalább a következőket kell dokumentálnia:
– a kockázatértékelés időpontját, helyét és tárgyát, az értékelést végző azonosító adatait;
– a veszélyek azonosítását;
– a veszélyeztetettek azonosítását, az érintettek számát;
– a kockázatot súlyosbító tényezőket;
– a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelését, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítását, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;
– a szükséges megelőző intézkedéseket – a határidő és a felelősök megjelölésével;
– a tervezett felülvizsgálat időpontját; valamint
– az előző kockázatértékelés időpontját.
A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató – az általános szabályok szerint - legalább 5 évig köteles megőrizni.
3.1.3. Az egészséges munkakörülmények biztosításával kapcsolatos kötelezettségek
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, a munka-egészségügyi szaktevékenység, illetőleg az Mvt. 57-58. §-okban előírtak (munkavédelmi feladatok, foglalkozás-egészségügy) ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani, valamint
– a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni;
– rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;
– a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;
– új technológiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit;
– a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani;
– a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén az Mvt. V. Fejezete rendelkezéseinek megfelelően eljárni (erre a kérdéskörre ismertetőnk későbbi részében térünk ki);
– biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását; valamint
– teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására.
3.1.4. Eljárás vészhelyzet esetén
A munkáltató megfelelő intézkedésekkel biztosítja, hogy szükség esetén az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében haladéktalanul fel lehessen venni a kapcsolatot a külső szolgálatokkal, szervekkel.
A fentieken túl a munkáltató a külön jogszabályok figyelembevételével köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel való ellátásuk érdekében.
3.1.5. Oktatás
A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló
– munkába álláskor,
– munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
– munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, illetve
– új technológia bevezetésekor
elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel (munkavédelmi ismeretek), megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.
3.1.5.1. Az oktatás rendje, dokumentálása
Az oktatást kizárólag rendes munkaidőben lehet és kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni azt. Az oktatás megtörténtét – a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva - írásban kell rögzíteni.
3.1.5.2. Tilalom
Az ún. munkavédelmi ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önálló foglalkoztatására nincs lehetőség.
3.1.6. Egyéni védőeszközök juttatása
Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. [A munkavállalók munkahelyen történő egyénivédőeszköz-használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeit a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet foglalja össze.]
3.1.7. Munkavédelmi megbízott foglalkoztatása
A munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő, de legalább a rendeletben megjelölt időtartamra és szakképesítési feltételekkel köteles munkavállalót kijelölni vagy foglalkoztatni (munkavédelmi megbízott), e személy részére valamennyi munkavédelemmel összefüggő információt megadni, és a szükséges tárgyi, szervezési feltételeket biztosítani.
3.1.7.1. A munkáltatói felelősség alakulása munkavédelmi megbízott foglalkoztatása esetén
A fentiek szerinti foglalkoztatás – ideértve annak az Mvt. 8. §-ában meghatározottak szerinti végrehajtását is – az előírt alkalmassági feltételekkel rendelkező munkavállaló hiányában polgári jogi szerződés alapján külső szolgáltatás útján is megvalósítható. E foglalkoztatás – függetlenül a formájától – nem mentesíti a munkáltatót az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért a munkavédelmi törvényben meghatározott felelőssége alól. [Az Mvt. 8. §-a szerint jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi – a bányászat területén bányászati –, a munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig munka-egészségügyi [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.]
3.1.7.2. A munkavédelmi megbízott feladatköre
Az ún. munkavédelmi megbízott feladata különösen
– a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése [Mvt. 21. §-ának (3) bekezdése];
– az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése [Mvt. 23. §-ának (1) bekezdése];
– közreműködés a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzésében [Mvt. 23. §-ának (2) bekezdése];
– közreműködés mentési terv készítésében [Mvt. 45. §-ának (1) bekezdése];
– a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozása [Mvt. 54. § (1) bekezdésének g) pontja];
– közreműködés a kockázatértékelés elvégzésében [Mvt. 54. §-ának (2) bekezdése], a munkavédelmi oktatásban (Mvt. 55. §-a);
– az egyéni védőeszköz juttatása belső rendjének meghatározása (Mvt. 56. §-a);
– a munkabalesetek kivizsgálása (Mvt. 64. §-a); valamint
– a külön jogszabályban munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok teljesítésében való közreműködés.
3.1.8. Munkabiztonsági szakképesítéssel rendelkező szakemberek foglalkoztatása
A Vhr. – a fentieken túlmenően – további előírást tartalmaz a munkáltatókra, amelynek értelmében a 2. számú mellékletben (lásd Függelék) meghatározott tevékenységet folytató és veszélyességi osztályba sorolt munkáltató a mellékletben megállapított munkavállalói létszámhoz és képesítési feltételekhez igazodóan köteles a tevékenységhez elegendő létszámot és időt biztosítva, de legalább az előírt időtartamokra munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező elegendő, de legalább az előírt létszámú szakembert foglalkoztatni.
3.1.9. Foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosítása
A munkáltató kötelezettsége továbbá – az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletében meghatározottak szerint és valamennyi munkavállalójára kiterjedően – az Mvt. 21. §-ának (3) bekezdésében – ide nem értve a munkaeszközöket –, 23. §-ának (2) bekezdésében, 40. §-ának (1) bekezdésében, 42. §-ában, 44. §-ának (1) bekezdésében, 46. §-ában, 49. §-ának (1) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésének b), d)-g) pontjaiban, (2) bekezdésében, (7) bekezdésének b) pontjában és 56. §-ában előírt feladatainak ellátásához a rendeletben megjelölt szakképesítéssel rendelkező személyeket (foglalkozás-egészségügyi szolgálatot) köteles biztosítani.
3.1.9.1. A szolgálat feladata
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladata, hogy a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyása mellett közreműködjék az egészséges munkakörnyezet kialakításában, valamint az egészségkárosodások megelőzésében.
3.1.9.2. Információáramlás biztosításának kötelezettsége
A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalói és azok munkavédelmi képviselői a munkakörülményeikkel kapcsolatban, így különösen a 61. §-ban biztosított jogaik gyakorlása során a szükséges felvilágosítást a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól megkaphassák.
3.1.9.3. Szakmai felügyelet, a munkáltatói utasítás tilalma
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakmai irányítását az ÁNTSZ illetékes szervei látják el, ebben a körben a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat.
3.1.10. Tájékoztatási kötelezettség
Az Mvt. értelmében a munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) arról, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos őt terhelő feladatait ki látja el.
A munkáltató – a fentieken túl – köteles tájékoztatni az Mvt. 8. §-ában (szaktevékenységet ellátó személy), illetőleg az 57-58. §-okban meghatározott személyt (munkavédelmi megbízott, foglalkozás-egészségügyi szolgálat), továbbá a munkavédelmi képviselőt (bizottságot), annak hiányában a munkavállalókat a kockázatértékelés (lásd összeállításunk korábbi részében) és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések nyilvántartásáról és bejelentéséről, az Mvt. 81. §-a szerinti felügyeletektől (ezt a kérdéskört a későbbiekben részletezzük) kapott munkavédelmi információkról, különösen a munkáltatónál végzett ellenőrzések megállapításairól is.
3.2. Munkavállalói kötelezettségek és jogok
3.2.1. Kötelezettségek
A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles
– a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;
– az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni;
– a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni;
– munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;
– a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni;
– a részére előírt orvosi – meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni;
– a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől, valamint
– a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni.
3.2.1.1. Biztonsági berendezések használata
A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket.
3.2.1.2. Együttműködési kötelezettség
A munkavállaló köteles együttműködni a munkáltatóval, illetve a 8., 57-58. (lásd előbb) és a 70/A §-ban (munkavédelmi képviselő) meghatározott személyekkel az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése, illetőleg a munkáltató veszélyt megszüntető intézkedéseinek végrehajtása során is.
3.2.2. Munkavállalói jogosultságok
A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától
– az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását;
– az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását, továbbá
– a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását.
3.2.2.1. Fellépés a biztonságos munkavégzés érdekében
A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért. E védelem megilleti a munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységet, továbbá az 57-58. §-okban előírt feladatokat ellátó munkavállalókat is.
3.2.2.2. Munkavégzés, munkáltatói utasítás teljesítésének megtagadása
A biztonságos munkavégzés érdekében a munkavállaló az Mvt. felhatalmazása alapján jogosult a munkavégzés megtagadására, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia. (Az előzőekben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve azok hiánya.)
