2. A biztonságos munkavégzés követelményei

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. január 27.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2006/02. számában (2006. január 27.)

2.1. Általános követelmények a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatban

Az Mvt. előírása alapján munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatbavétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése kizárólag a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával lehetséges. A munkavállalók egészségének, testi épségének védelmét garantáló szabály, miszerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltatónak nincs lehetősége arra, hogy a munkavállalók részére pénzbeli vagy egyéb megváltást adhasson.

2.1.1. Munkaeszköz üzembe helyezése, használatbavétele

Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az

– az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és

– rendelkezik az adott munkaeszközre mint termékre, külön jogszabályban meghatározott megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi tanúsítvánnyal.

2.1.2. Egyéni védőeszköz használatbavétele, forgalomba hozatala

Egyéni védőeszköz forgalomba hozatala, használatbavétele akkor megengedett a törvény szerint, ha az rendelkezik megfelelőségi nyilatkozattal, illetve típusbizonyítvánnyal. Megemlítjük, hogy az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsítását a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni.

Előfordulhat, hogy külön jogszabály egyes munkaeszközök üzembe helyezését hatósági engedélyhez köti. Ebben az esetben a hatósági engedély egyenértékű a korábban említett megfelelőségi tanúsítvánnyal.

2.2. Követelmények munkahely létesítésekor

A munkavédelmi előírásokat értelemszerűen be kell tartani a munkahelyek létrehozásakor is. A létesítés során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a létesítésben közreműködők feladata, amelynek teljesítésében együtt kell működniük.

A munkahely kialakítása során az Mvt. szerint az alábbi – munkavédelemmel kapcsolatos – követelményekre kell figyelemmel lenni:

– a létesítésben közreműködő (tervező, kivitelező) köteles írásban nyilatkozni, hogy a 18. § (1) bekezdésében foglaltakat megtartotta [Az Mvt. 18. § (1) bekezdésének megfelelően munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatbavétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet.];

– a munkahelyek, munkaeszközök kialakítása, telepítése, továbbá a munka megszervezése során az ergonómiai szempontokat is figyelembe kell venni; továbbá

– olyan munkahelyek létesítésénél, ahol mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak, ott a fizikai környezetnek illeszkednie kell az emberi test megváltozott tulajdonságaihoz.

2.3. Munkavédelmi üzembe helyezés

A munkavédelmi üzembe helyezés kérdése az ún. veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz (lásd Függelék) stb. vonatkozásában merül fel. Az Mvt. értelmében az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli. Ezt a munkáltatói rendelkezést tekintjük lényegében munkavédelmi üzembe helyezésnek.

2.3.1. Üzembe helyezési feltételek

2.3.1.1. Előzetes vizsgálat

A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat.

A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg az teljesíti-e az Mvt. 18. §-ának (1) bekezdése (lásd a munkahely létesítésének követelményeinél) szerinti követelményeket. Lényeges, hogy a vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Az előzetes vizsgálat során különösen azt kell vizsgálni, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, valamint az üzemeltetéshez szükséges utasítások.

2.3.1.2. Tanúsítvány

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele továbbá az adott munkaeszköz vizsgálatán alapuló megfelelőségi tanúsítvány.

2.3.2. Korlátozás

Veszélyes munkaeszközt, technológiát, annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemeltető munkáltató próba- vagy kísérleti jelleggel – kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában – legfeljebb 180 nap időtartamra üzemeltetheti.

2.4. Követelmények, feladatok a működés (munkavégzés) folyamán

2.4.1. A biztonságos munkavégzés tárgyi feltételei

2.4.1.1. Időszakos biztonsági felülvizsgálat

A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni

– a veszélyes technológiát és

– a veszélyes munkaeszközt (lásd Függelék), továbbá

– azt a munkaeszközt is, amelynek felülvizsgálatát jogszabály, szabvány vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja.

Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot – kivéve a veszélyes technológia esetét - kizárólag szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát pedig szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.

Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie, kivéve azokat az eseteket, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot határoz meg.

A felülvizsgálat eredményét a felülvizsgálatot végző személynek vagy szervezetnek vizsgálati jegyzőkönyvbe kell foglalnia, és – ha a felülvizsgálatot nem az üzemeltető munkáltató végezte – annak egy példányát az üzemeltető munkáltató rendelkezésére kell bocsátania. Az üzemeltető munkáltató a felülvizsgálatot követő vizsgálatig köteles a vizsgálati jegyzőkönyvet megőrizni.

2.4.1.2. Telephelyen kívüli üzemeltetés

Az Mvt. 23. §-ának (1) bekezdése szerinti munkaeszközt (gépet) a telephelyen kívül csak akkor szabad üzemeltetni, ha az azon elhelyezett jelzésről nyilvánvalóan megállapítható, hogy a felülvizsgálatot az előzőekben ismertetett, az időszakos biztonsági felülvizsgálat vonatkozásában meghatározott időszaknak megfelelően elvégezték.

2.4.1.3. A munkáltató (üzemeltető) ellenőrzési kötelezettsége

A munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell

– a munkahelyet,

– az egyéni védőeszközt,

– a munkaeszközt, illetve

– az üzemeltetőnek a technológiát

akkor, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellenőrzés elvégzéséig a fentiekben felsoroltak üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani.

Az ellenőrzés elvégzése – a veszélyeztetés jellegétől függően – munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

2.4.1.4. A munkavégzés munkavédelmi feltételeinek megteremtése

Minden munkavállaló részére biztosítani kell

– megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet, valamint

– a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget.

A munkáltatókat – a felsoroltakon túl – az Mvt. alapján az alábbi kötelezettségek terhelik:

– a munkahely és a munka jellegének megfelelően gondoskodni kell a rendről, tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről, mégpedig olyan módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és a környezetet ne károsítsák;

– a munkahelyen a dolgozók létszámának és a veszély jellegének megfelelő jelző- és riasztóberendezést kell biztosítani. Az olyan munkahelyen pedig, ahol a veszély jellege indokolja, a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket is alkalmazni kell;

– a munkahelyen gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgástérről;

– az olyan munkahelyen, ahol be- vagy leesési veszély van, vagy a munkavállalót és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat leeső tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel vagy más alkalmas módon kell a védelemről gondoskodni;

– a munkahelyen alkalmazott munkaállás (állvány, pódium, kezelőjárda) kialakításának, elhelyezésének, rögzítésének meg kell felelnie a munkavégzés jellegének, a várható igénybevételnek, továbbá lehetővé kell tennie a biztonságos munkavégzést, a szükséges anyagok és eszközök tárolását, a biztonságos közlekedést, fel- és lejutást;

– a tárolóhelyeket a tárolt anyagok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak, egymásra hatásának, továbbá a környezetből eredő hatásoknak, illetőleg az anyag emberi egészségre, környezetre gyakorolt hatásának, a rakodás, szállítás és tárolás módjának figyelembevételével kell kialakítani;

– az energia-, cső- és közműhálózatnak biztonságosan üzemeltethetőnek, kezelhetőnek, karbantarthatónak és azonosíthatónak kell lennie, a villamos szerelvényeknek meg kell felelniük a biztonsági (érintésvédelmi, robbanásbiztonsági stb.) követelményeknek;

– a munkahely természetes és mesterséges megvilágításának biztosítania kell a munkavégzés jellegének megfelelő világításra vonatkozó követelményeket;

– a munkahelyen a zajhatások és a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a sugárzások, az alacsonyabb vagy magasabb légköri nyomás nem károsíthatják a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem veszélyeztethetik a munkavégzés biztonságát;

– a munkahelyiségben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt és klímát kell biztosítani, és amennyiben az előzőekben meghatározott levegő vagy klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan, úgy a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni, továbbá

– a szabadtéri munkahelyen – a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési lehetőséggel, védőitallal – gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről.

2.4.1.5. A munkahely kialakításának szabályai

Az Mvt. részletesen rendelkezik a munkahely megfelelőségéről is. (A megfelelő munkahely kialakításáról értelemszerűen a munkáltatónak kell gondoskodnia.) A vonatkozó előírások szerint

– munkahely céljára csak olyan építmény alkalmazható, amely megfelelő szerkezetű és szilárdságú. Ilyen építményben az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek és jellegének, az abból fakadó tisztítási feltételeknek megfelelő határolófelületeket, belmagasságot, légtérfogatot, mozgásteret, közlekedési útvonalakat kell kialakítani;

– az ablakoknak, tetővilágításoknak és szellőzőberendezéseknek biztonságos módon nyithatónak, zárhatónak, beállíthatónak és rögzíthetőnek kell lenniük, nyitott állapotban nem lehetnek olyan helyzetben, ami veszélyt jelent a munkavállalókra nézve;

– az átlátszó felületű ajtók, kapuk, falak kitörés elleni védelméről, a veszély felismerésére alkalmas megkülönböztető jelzéséről gondoskodni kell;

– a lengőajtókat és lengőkapukat átlátszó anyagból kell készíteni, vagy szemmagasságban átlátszó betéttel ellátni;

– a munkahely padlózatának és közlekedési útjainak meg kell felelniük a munkavégzés jellegének és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületüknek csúszásmentesnek, egyenletes, botlás- és billenésmentesnek kell lenniük;

– a közlekedési utak szélességének és a szabad magasságának lehetővé kell tennie a gyalogosok és járművek biztonságos közlekedését, valamint a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést;

– az olyan munka- és tárolóhelyiségekben, ahol gyalogos- és járműforgalom van, illetőleg rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési, illetőleg az anyagmozgatási útvonalakat meg kell jelölni, vagy el kell választani egymástól;

– az elsődlegesen gépjárműforgalom számára szolgáló kapu közvetlen közelében a gyalogosok számára külön ajtót kell biztosítani, ha a gyalogosok számára nem biztonságos az áthaladás;

– a kijáratokat és vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat szabadon kell tartani. Számuk, méretük, elhelyezésük és megvilágításuk tegye lehetővé a munkahely, a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyását. Vészkijárathoz toló- vagy forgóajtók használata tilos. Vészkijáratot lezárni csak úgy szabad, hogy vészhelyzetben bárki által nyitható legyen;

– azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, külön dohányzóhelyet kell kijelölni. A nemdohányzók védelme érdekében – az előzőekben foglaltakat nem érintve – gondoskodni kell dohányzóhelyek, dohányzóhelyiségek kijelöléséről, illetőleg a zárt légterű dohányzóhelyeken a folyamatos légcserét biztosító megfelelő műszaki megoldásról. Zárt légterű, több munkavállaló egyidejű tartózkodására szolgáló munkahelyeken – a dohányzás számára kijelölt hely kivételével – nem szabad dohányozni.

2.4.1.6. Egyéb feltételek megteremtése

Az előzőekben ismertetetteken túlmenően az Mvt. meghatározza azt is, hogy a gép állandó tartozéka a biztonságos használatához szükséges magyar nyelvű üzemeltetési dokumentáció. E dokumentációt általában a gyártó, import esetén az importáló, annak hiányában pedig az üzemeltető köteles biztosítani.

Napjainkban egyre gyakrabban fordul elő, hogy az adott munkahelyen magyarul nem tudó munkavállaló dolgozik. Ilyen esetben a munkáltató a munkavállaló által értett nyelven is köteles biztosítani az üzemeltetési dokumentációt, valamint kihelyezni a veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratokat.

2.4.1.7. Munkafolyamatra, technológiára, anyagra vonatkozó követelmények

A biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit képezik a munkafolyamatra, a technológiára, valamint az egyes anyagokra vonatkozó követelmények is.

Az Mvt. az említett kérdéskörben a következő szabályokat, kötelezettségeket tartalmazza:

– a munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse;

– olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra ne jelentsen veszélyt. Az összehangolás magában foglalja az érintett munkavállalók és munkavédelmi képviselőik, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodók tájékoztatását az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről. Az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában pedig a fővállalkozó, vagy ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik;

– anyagot, terméket mozgatni csak az anyag, termék tulajdonságainak megfelelő, arra alkalmas eszközzel, a kijelölt helyen és módon, a súly- és mérethatárok megtartásával szabad;

– amennyiben az Mvt. szerinti szabályzat (Mvt. 11. §-a) nem tartalmaz eltérő előírást, úgy a munkahelyen belüli közlekedés rendjét a közúti közlekedés szabályainak megfelelő alkalmazásával kell kialakítani, továbbá a munkahelyen belüli vasút üzemeltetésére a vasúti közlekedésre vonatkozó előírások az irányadók (Az olyan járművekre, amelyek a közforgalomban nem vesznek részt, a járművek üzemben tartásának műszaki feltételeiről rendelkező előírásokat megfelelően kell alkalmazni.);

– a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében a veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit az érintett munkavállalókkal – mind a munkahely egésze, mind az egyes munkafolyamatok tekintetében – meg kell ismertetni; a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, és használatukat meg kell követelni; a munkahely jellemzőitől, a munkaeszközöktől, az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaitól, a munkavállalók számától függően a munkahelyeket megfelelő eszközökkel kell felszerelni a tüzek leküzdésére, és szükség esetén tűzjelzőkkel és riasztórendszerekkel is el kell látni ezeket; a veszélyforrások ellen védőberendezéseket és eszközöket, jelző-, tűzoltó, mentőkészülékeket, vészkapcsolókat, biztonsági megvilágítást (azaz biztonsági berendezéseket) működőképes, a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell tartani; gondoskodni kell arról, hogy a munkavállalók egészségét vagy biztonságát fenyegető súlyos és közvetlen veszély esetén az érintett munkavállalók erről azonnal tájékoztatást kapjanak, a munkát beszüntessék, és a munkahelyeket azonnal elhagyják, biztonságos helyre távozzanak, illetve a Szabályzatban (Mvt. 11. §-a) meghatározott vagy a veszélyeztetés által megkívánt időszakonként a mentést és a menekülést gyakorolni kell;

– azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet – amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik – zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések - szükség szerinti együttes – alkalmazásával kell megvalósítani, azzal, hogy e szabályt megfelelően alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is;

– rendellenes körülmények kialakulása esetére – amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be – a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni. Jogszabály ezzel kapcsolatban kötelező előírásokat állapíthat meg. A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell; végül

– a munkahelyen – jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munka szervezésének megfelelően – biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit. (A veszélyforrások elleni védekezés módját az Mvt.-ben szereplő rendelkezések figyelembevételével a munkáltató köteles megállapítani.)

2.4.2. A biztonságos munkavégzés személyi feltételei

A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha

– annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,

– foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,

– foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent, illetve

– mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult. Az egészségügyi megfelelőségről előzetes és – külön jogszabályban meghatározott munkakörökben – időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni [például a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, 21/2000. (VIII. 18.) HM rendelet szerinti munkakörök stb.]; emellett

– a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal;

– a sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókat a külön jogszabályban foglaltak szerint óvni kell az őket különösen érintő egészségkárosító kockázatoktól;

– a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani. Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad, és ilyen helyre csak erre is kiterjedő oktatásban (Mvt. 55. §-a) részesült munkavállalók léphetnek be. Ha a munka a munkavállaló testi épségére, egészségére veszéllyel járhat, a munkaügyi miniszter – a népjóléti miniszterrel és a tevékenység szerinti miniszterrel egyetértésben – előírhatja, hogy azt csak meghatározott szakképzettséggel (képzettséggel), illetőleg gyakorlattal rendelkező személy végezheti;

– ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni;

– az iskolarendszerű oktatás, a nevelés keretében a tanulókat és a hallgatókat meg kell ismertetni a biztonságos életvitel, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető szabályaival; végül

– a szakmai képzés keretében kell gondoskodni arról, hogy a résztvevők elsajátítsák a képzettségük alapján betölthető munkakör egészségi és biztonsági követelményeit.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. január 27.) vegye figyelembe!