10.1. Munkavédelmi fogalomtár (Mvt.)

Áttelepítés: Az áttelepítés a munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezésre kötelezett munkaeszköz olyan áthelyezése, amely üzembe helyezési, üzemeltetési körülményei tekintetében lényeges változást okoz.

Baleset: Balesetnek minősül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

Kockázat: Kockázat a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása.

Létesítés: Létesítésnek tekintjük azt a folyamatot, amelynek eredményeként új üzem, munkahely jön létre, vagy meglévő felújítása, bővítése, átalakítása, illetve gép telepítése történik, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő vagy nem termelő célra használják.

Megelőzés: Megelőzés a munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a munkáltatói tevékenység bármely fázisában, amelyeknek célja a munkával összefüggő kockázatok megelőzése vagy csökkentése.

Munkabaleset: Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető azonban munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

Bányászati munkabaleset: Bányászati munkabaleset az a munkabaleset, amely a bányászati tevékenység során bármely munkáltatónál következett be.

Súlyos munkabaleset: Súlyos az a munkabaleset (bányászati munkabaleset), amely

– a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;

– valamely érzékszerv (vagy érzékelőképesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta;

– orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;

– súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek), illetve

– beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

Munkaeszköz: Munkaeszköznek minősül minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve az egyéni védőeszközt).

Munkahely: Munkahely minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, továbbá a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó munkavégzési helyét az Mvt. 9. §-ának (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében. [A 9. § (2) bekezdés értelmében a törvény (Mvt.) meghatározott rendelkezéseit (26/A, 28., 32., 40., 44. és 45. §-ok) alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb.)].

Munkaképtelenség: Munkaképtelen az a munkavállaló, aki a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota miatt munkát nem tud végezni, függetlenül attól, hogy erre az időtartamra táppénzben részesül vagy sem.

Munkavállaló: Munkavállaló a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy.

Munkavédelmi képviselő: A munkavédelmi képviselő olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket.

Munkavédelmi üzembe helyezés: A munkavédelmi üzembe helyezés az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti és üzemeltetését elrendeli.

Munkáltató: Munkáltató a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni emellett a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések [Mvt. 9. §-ának (2) bekezdése] tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője.

Sérülékeny csoport: Sérülékeny csoport az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során (például: fiatalkorúak, terhes, nemrég szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek).

Szervezett munkavégzés: Szervezett munkavégzés a munkaviszonyban, a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, a fegyveres szervek (ideértve a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot és más rendvédelmi szervet), a katasztrófavédelem központi és területi szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban, az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka.

Szervezett munkavégzésnek kell tekinteni továbbá az Mvt. 40. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása szempontjából a munkavállalót nem foglalkoztató gazdasági társaság természetes személy tagjának személyes közreműködésével végzett munkát is. [Az Mvt. 40. §-ának (2) bekezdése szerint az olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás magában foglalja az érintett munkavállalók és munkavédelmi képviselőik, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodók tájékoztatását az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről. Az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, vagy ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik.]

Telephely: Telephely a tevékenység (munkavégzés) gyakorlásának – a munkáltató székhelyétől különböző – helye, ideértve a munkáltató fióktelepét is.

Újraindítás: Újraindításnak minősül az olyan - munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezett – munkaeszköz, technológia újbóli üzembe helyezése, amelyet műszaki okból egybefüggően 30 napot meghaladóan nem használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel együtt járó javítási munkafolyamatot végeztek.

Veszélyes létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia: Veszélyes az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.

Veszélyes anyag: Veszélyes anyag minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a

– robbanó,

– oxidáló,

– gyúlékony,

– sugárzó,

– mérgező,

– maró,

– ingerlő,

– szenzibilizáló,

– fertőző,

– rákkeltő,

– mutagén,

– teratogén,

– utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is), valamint

– egyéb egészségkárosító

anyag.

Veszélyforrás: Veszélyforrás a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet.

Veszélyforrás lehet különösen:

– a fizikai veszélyforrás, ezen belül a munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása; szerkezetek egyensúlyának megbomlása; csúszós felületek; éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok; tárgyak hőmérséklete; a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése; szintkülönbség; súlytalanság; a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása; zaj, rezgés, infra- és ultrahang; világítás; elektromágneses sugárzás vagy tér; részecskesugárzás; elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség; aeroszolok és porok a levegőben;

– a veszélyes anyag;

– a biológiai veszélyforrás, ezen belül a mikroorganizmus és anyagcsereterméke, továbbá makroorganizmus (növény, állat), illetve

– a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel.

Veszélyes munkaeszközök: Az Mvt. 21. §-ának (2) bekezdése alá tartozó veszélyes munkaeszközök jegyzéke (Vhr. 1/a. számú melléklete) a következő:

A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet alapján:

1. Körfűrészek egy vagy több fűrészlappal, fa vagy hasonló, hús vagy hasonló anyagokhoz.

1.1. Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyeknek fix a gépágyuk, és a munkadarabot kézi vagy leszerelhető előtolással juttatják a szerszámhoz.

1.2. Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyeknél az alternáló mozgású fűrészállványt kézzel vezérlik, vagy azt hajtóművel szerelték fel.

1.3. Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyek a munkadarabot gépi előtolással mozgatják, és a munkadarab behelyezése (adagolása) és/vagy kivétele kézzel történik.

1.4. Mozgó szerszámú fűrészgépek gépi előtolással és a munkadarab kézzel végzett behelyezésével és/vagy kivételével.

2. Faipari gyalugépek kézi előtolással.

3. Faipari vastagsági gyalugépek egyoldali megmunkálásra, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.

4. Szalagfűrészek egy vagy több fűrészlappal, fa vagy hasonló, hús vagy hasonló anyagokhoz, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.

5. Az 1-4. és a 7. pont alatti munkaeszköz kombinált kivitelben.

6. Faipari csapmaró gépek több szerszámtartóval, kézi előtolással.

7. Kézi láncfűrészgépek fa megmunkálására.

8. Függőleges marógépek kézi előtolással, fa és hasonló anyagok megmunkálására.

9. Prések, hajlítógépek fémmegmunkáláshoz, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik, és a mozgó elemek lökete túllépheti a 6 millimétert, valamint a sebesség a 30 mm/s-ot.

10. Műanyag-feldolgozó fröccsöntő gépek vagy formázóprések, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.

11. Gumiipari fröccsöntő gépek vagy formázóprések, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.

12. Föld alatti munkára szolgáló

– vasúti munkagépek, mozdonyok és fékezőkocsik;

– hidraulikus energiával működtetett emelőtalpak;

– munkagépekbe beépített belső égésű motorok.

13. Háztartási hulladékgyűjtő teherjárművek kézi töltésű és présmechanizmussal rendelkező kivitelben.

14. A 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 1. számú mellékletének 3.4.7. pontjában meghatározott védőburkolatok és erőátviteli tengelyek univerzális csatlakozóval.

15. Járművekre szerelt emelők.

16. Személyek emelésére szolgáló gépek, amelyeknél fennáll a több mint 3 méter magasból történő leesés veszélye.

17. Pirotechnikai termékeket gyártó gépek.

Egyéb jogszabályok alapján:

18. Daruk és futómacskák gépi meghajtással.

19. Gépi hajtású emelőtargoncák.

20. Villamos emelődobok.

21. Rakodógépek.

22. Mezőgazdasági és erdészeti traktorok.

23. Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései.

Az Mvt. 21. §-ának (5) bekezdése alá tartozó egyes veszélyes munkaeszközök jegyzéke (Vhr. 1/b. számú melléklete) a következő:

1. Helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk.

2. Járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései.

10.2. Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei (Vhr. 2. számú melléklete)

1. A munkáltatók tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak [ágazati számjelként a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozás rendszeréről szóló 9003/2002. (SK 6.) KSH közlemény számjele szerepel]:

Ágazati számjel

Gazdasági tevékenység megnevezése

I. Veszélyességi osztály

02.01

Erdőgazdálkodási termék-előállítás

10

Szénbányászat, tőzegkitermelés

11.10

Kőolaj-, földgázkitermelés

12

Urán-, tóriumérc-bányászat

13

Fémtartalmú érc bányászata

14

Egyéb bányászat

15.1

Húsfeldolgozás

15.2

Halfeldolgozás

20

Fafeldolgozás, fonottáru gyártása

Kivéve:

20.52 Parafa-, fonottáru gyártása

21

Papír, papírtermék gyártása

23

Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása

24

Vegyi anyag, termék gyártása

25

Gumi-, műanyag termék gyártása

26

Nemfém ásványi termék gyártása

27

Fém alapanyag gyártása

28.2

Fémtartály, fűtési kazán, radiátor gyártása

28.3

Gőzkazán gyártása

28.4

Fémalakítás, porkohászat

29

Gép, berendezés gyártása

35.11

Hajógyártás, -javítás

35.2

Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása

37.10

Fém visszanyerése hulladékból

40

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvíz-ellátás

45

Építőipar

60

Szárazföldi, csővezetékes szállítás

61

Vízi szállítás

62

Légi szállítás

63

Szállítást kiegészítő tevékenység, utazásszervezés

Kivéve:

63.3 Utazásszervezés

63.4 Szállítmányozás

73

Kutatás, fejlesztés

Kivéve:

73.2 Humán kutatás, fejlesztés

90

Szennyvíz-, hulladékkezelés, szennyeződésmentesítés

II. Veszélyességi osztály

01

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás

02

Erdőgazdálkodás

Kivéve:

02.01. Erdőgazdálkodási termék-előállítás

05

Halgazdálkodás

15

Élelmiszer, ital gyártása

Kivéve:

15.1 Húsfeldolgozás

15.2 Halfeldolgozás

16

Dohánytermék gyártása

17

Textília gyártása

18

Ruházati termék gyártása, szőrmekikészítés, konfekcionálás

19

Bőrkikészítés, táskafélék, szíjazat, lábbeli gyártása

20.52

Parafa-, fonottáru gyártása

22

Kiadói, nyomdai, egyéb sokszorosítási tevékenység

28

Fémfeldolgozási termék gyártása

Kivéve:

28.2 Fémtartály, fűtési kazán, radiátor gyártása

28.3 Gőzkazán gyártása

28.4 Fémalakítás, porkohászat

30

Iroda-, számítógépgyártás

31

Máshova nem sorolt villamos gép gyártása

32

Híradás-technikai termék, készülék gyártása

33

Műszergyártás

34

Közúti jármű gyártása

35

Egyéb jármű gyártása

Kivéve:

35.11 Hajógyártás, -javítás

35.2 Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása

36

Bútorgyártás, máshova nem sorolt feldolgozóipari termék gyártása

37

Nyersanyag visszanyerése hulladékból

Kivéve:

37.10 Fém visszanyerése hulladékból

41

Víztermelés, -kezelés, -elosztás

50.2

Gépjárműjavítás

64

Posta, távközlés

Kivéve:

64.1 Postai, futárpostai tevékenység

74.3

Műszaki vizsgálat, elemzés

74.6

Nyomozási, biztonsági tevékenység

74.7

Takarítás, tisztítás

80.22

Szakmai középfokú oktatás

80.3

Felsőoktatás

80.42

Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

85

Egészségügyi, szociális ellátás

Kivéve:

85.3 Szociális ellátás

92.11

Film-, videogyártás

92.2

Rádió-televízió műsorszolgáltatás

92.3

Egyéb szórakoztatás

93

Egyéb szolgáltatás

III. Veszélyességi osztály

50

Jármű-kereskedelem, -javítás, üzemanyag-kereskedelem

Kivéve:

50.2 Gépjárműjavítás

51

Nagykereskedelem

52

Kiskereskedelem

55

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

63.3

Utazásszervezés

63.4

Szállítmányozás

64

Posta, távközlés

Kivéve:

64.2 Távközlés

65

Pénzügyi közvetítés

66

Biztosítás, nyugdíjalap

67

Pénzügyi kiegészítő tevékenység

70

Ingatlanügyletek

71

Kölcsönzés

72

Számítástechnikai tevékenység

73.2

Humán kutatás, fejlesztés

74

Egyéb gazdasági szolgáltatás

Kivéve:

74.3 Műszaki vizsgálat, elemzés

74.6 Nyomozási, biztonsági tevékenység

74.7 Takarítás, tisztítás

75

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

80

Oktatás

Kivéve:

80.22 Szakmai középfokú oktatás

80.3 Felsőoktatás

80.42 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

85.3

Szociális ellátás

91

Érdekképviselet

92

Szórakoztatás, kultúra, sport

Kivéve:

92.11 Film-, videogyártás

92.2 Rádió-televízió műsorszolgáltatás

2. A munkáltatókat a veszélyességi osztályon belül az általuk foglalkoztatott munkavállalók előző évi átlagos állományi – ennek hiányában a besoroláskori átlagos állományi – létszáma alapján kell csoportosítani:

– 1-9 munkavállaló között;

– 10-49 munkavállaló között;

– 50-500 munkavállaló között;

– 501-1000 munkavállaló között;

– 1000 munkavállaló felett.

3. Az 1. és 2. pontban leírt szempontok alapján besorolt munkáltató – a 4-5. pontokban meghatározott eltérés figyelembevételével – legalább a következő számú és munkavédelmi szakképesítésű személyt köteles, minimálisan az e pontban megállapított munkaidőtartamot kitöltő, munkavédelmi tevékenységre foglalkoztatni:

I/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti két órára,

I/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi két órára,

I/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára,

I/d) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,

I/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel, és minden megkezdett 600 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,

II/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,

II/b)-d) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára [II/b) esetén], napi két órára [II/c) esetén], illetve teljes munkaidővel [II/d) esetén],

II/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel, és minden megkezdett 800 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,

III/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,

III/b)-d) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára [III/b)-c) esetén], illetve napi négy órára [III/d) esetén],

III/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel.

4. A legfeljebb 9 fő munkavállalót foglalkoztató munkáltató (mikrovállalkozás) esetén, továbbá ha a munkáltató a tevékenysége alapján a II. vagy III. veszélyességi osztályba tartozik, és 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat (kisvállalkozás), akkor külön szakember kijelölése (foglalkoztatása) helyett kijelölt munkavállalójával vagy természetes személy munkaadóként maga is elláthatja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Valamennyi esetben (kijelölés, foglalkoztatás vagy a munkavédelmi feladatok személyes ellátása) a munkáltató kötelessége, továbbá, hogy a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére munkavédelmi (bányászati) szakképesítésű személyt vegyen igénybe. Ez a személy lehet a kijelölt (foglalkoztatott) szakember vagy – a szakképzettségi feltétel fennállása esetén - a természetes személy munkáltató is.

5. Az 1. és a 2. pont szerinti besorolásról és ez alapján a 3. pont szerinti foglalkoztatásról a munkáltató saját felelősséggel gondoskodik.

Amennyiben a munkáltató az ágazati számjele szerinti tevékenység mellett más veszélyességi osztályba sorolásra alapot adó tevékenységet is folytat:

– ha ez utóbbi tevékenység magasabb veszélyességi osztályba tartozik, és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 40 százalékát eléri, számjeléhez képest eggyel magasabb;

– ha ez utóbbi tevékenység alacsonyabb veszélyességi osztályba tartozik, és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 60 százalékát eléri, számjeléhez képest eggyel alacsonyabb

veszélyességi osztályba kell a munkáltatót besorolni.

A 2. pontban megjelölt létszám-kategória szerinti besorolás alapja minden esetben a munkáltató teljes állományi létszáma (akkor is, ha a létszám százalékos aránya miatt magasabb vagy alacsonyabb veszélyességi osztályba kell sorolni a fentiek szerint).

Tanulókat, hallgatókat abban az arányban kell a munkavállalói létszámhoz számítani, amilyen arányt a gyakorlati képzésük képvisel a teljes oktatási idő tartamához képest.

6. A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítani a besorolás helyességét, az alapul vett adatok valódiságát.

10.3. A munkabaleset kivizsgálásának szempontjai (Vhr. 3. számú melléklete)

A munkabaleset vizsgálatakor az esemény térbeni és időbeni környezetében fel kell tárni a veszélyes körülményeket és veszélyes cselekedeteket, valamint azokat a tényezőket, melyeknek szerepük lehetett a sérülést eredményező mozzanat vagy folyamat beindulásában.

A munkabaleset kivizsgálása során helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni szemle eredményét szükség szerint jegyzőkönyvben, rajzon, fényképen, videofelvételen rögzíteni kell.

A munkabalesetről információval rendelkező személyeket – ha szükséges, jegyzőkönyvileg – meg kell hallgatni.

Ezek lehetnek:

– a sérült,

– a balesetet okozó személy,

– a szemtanúk,

– a sérült munkatársa,

– a sérült közvetlen vezetője.

A munkabaleset kivizsgálása során meg kell állapítani:

– a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, a munka tárgya (anyaga) biztonságtechnikai állapotát, ennek keretében a munkavédelmi minőségre, üzembe helyezésre, műszaki felülvizsgálatra, technológiára, kezelésre, karbantartásra vonatkozó előírások meglétét, megfelelőségét, érvényesülését, előre nem látható esemény (például üzemzavar, műszaki hiba) fellépését;

– az egyéni és kollektív védőeszközök, a sérült öltözete, védőberendezések, jelzőberendezések, védőburkolatok meglétét, megfelelőségét, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülését;

– a környezeti tényezőket, ezek jelenlétét, mértékét, hatását (szükség esetén műszeres méréssel):

1. mechanikai tényezők,

2. kémiai tényezők (ezen belül: gázok, gőzök, por),

3. elektromos tényezők,

4. zaj és rezgés,

5. sugárzás (ezen belül: világítási tényezők),

6. meteorológiai tényezők,

7. klímatényezők,

8. hőmérséklet hatásai,

9. élőlény hatásai,

10. egyéb ártalmas és/vagy veszélyes hatások;

– a munkaszervezés, a belső ellenőrzés, irányítás rendszerét, a munkavégzés ütemét, a munkatér nagyságát, munkakörnyezetben az ergonómia érvényesülését, utasítást, jelzést, figyelmeztetést adó táblák, feliratok létét, minőségét, figyelemelterelő jelenségek, tevékenységek jelenlétét, az üzemi rend és tisztaság, az anyagtárolás, szállítás, közlekedés szabályainak érvényesülését, a munkáltatás egyéb körülményeit;

– a balesetet szenvedett munkavállaló (balesetet okozó személy) és társak baleset bekövetkezése előtti feladatát, szándékát és cselekedeteit, a környezeti tényezők baleset előtti állapotát;

– az érintett termelőberendezésekre, munkaeszközökre, munkafolyamatra, sérülti (okozói) és társi cselekedetre vonatkozó előírások érvényesülését, az előírástól való eltérés mértékét;

– a balesetet kiváltó okot, okokat, az eddig felsorolt minden tényező hatásának tételes vizsgálatával, a közrehatás valószínűsíthető arányának megállapításával;

– hogyan lett volna elkerülhető a munkabaleset;

– az összes lehetséges javító intézkedést, és ezek függvényében azt, hogy mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében.

A munkabaleset vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az így készült dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak megállapítására és a megállapított összefüggések, körülmények tényszerű alátámasztására.

10.6. Munkabiztonsági szakértői szakterületek (Vhr. 6. számú melléklete)

1. Épület, műtárgy szerkezeti biztonsága

2. Épületvillamosság biztonsága

3. Épületgépészet biztonsága

4. Villamosenergia-ipar és berendezései biztonsága

5. Kohászat és berendezései biztonsága

6. Gépipar és berendezései biztonsága

7. Közlekedésieszköz-ipar és berendezései biztonsága

8. Villamosgép- és -készülék-ipar és berendezései biztonsága

9. Híradás- és vákuumtechnikai ipar és berendezései biztonsága

10. Műszeripar és berendezései biztonsága

11. Építőanyag-ipar és berendezései biztonsága

12. Vegyipar és berendezései biztonsága

13. Gumi- és műanyag-feldolgozó ipar és berendezései biztonsága

14. Könnyűipar és berendezései biztonsága

15. Élelmiszeripar és berendezései biztonsága

16. Építőipari kivitelezés biztonsága

17. Vas- és fémipari szerelési és kivitelezési munkák biztonsága

18. Mezőgazdaság biztonsága

19. Erdőgazdálkodás biztonsága

20. Közlekedés biztonsága

21. Szállítás, anyagmozgatás, raktározás biztonsága

22. Emelőgép-tevékenység biztonsága

23. Vízgazdálkodás biztonsága

24. Az egészségügy berendezései és biztonsága

25. Egyéni védőeszközök biztonsága

26. Zaj és rezgés elleni műszaki védelem

27. Légszennyezés elleni műszaki védelem

28. Világítástechnika

29. Veszélyes hulladékok elhelyezése és kezelése

30. Beruházásszervezés

31. Üzem- és munkaszervezés

32. Munkavédelem gazdasági elemzése

33. Ergonómia

10.7. A munkavédelem, munkavédelmi ellenőrzés jogszabályi háttere

2003. évi LXXXVI. törvény: a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról

2000. évi LXXX. törvény: az építkezéssel kapcsolatos biztonsági és egészségügyi kérdésekről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1988. évi 75. ülésszakán elfogadott 167. számú Egyezmény kihirdetéséről

2000. évi XXX. törvény: a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, 1998. május 2-án, Budapesten aláírt Egyezmény kihirdetéséről

2000. évi XXV. törvény: a kémiai biztonságról

1999. évi XLII. törvény: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól

1997. évi LXXXI. törvény: a társadalombiztosítási nyugellátásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelettel

1996. évi LXXV. törvény: a munkaügyi ellenőrzésről

1993. évi XCIII. törvény: a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel

1993. évi LXXIX. törvény: a közoktatásról

1992. évi XXII. törvény: a Munka Törvénykönyvéről

2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet: a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet: a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

21/2000. (VIII. 23.) BM-IM-TNM együttes rendelet a fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről

15/2000. (V. 26.) BM rendelet: az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól a belügyminiszter által irányított rendvédelmi szerveknél

22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet: a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről

18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet: a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről

26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet: a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről

25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról

65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet: a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről

61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet: a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről

50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet: a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről

25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet: az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről

6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet: a keszonmunkákról

16/1986. (XII. 17.) EüM rendelet: az ittasság munkahelyi ellenőrzése véralkohol-vizsgálattal

8/1982. (VII. 13.) EüM rendelet: a külföldön munkát vállalók egészségi alkalmassági vizsgálatáról és egészségügyi ellátásáról

18/2002. (XII. 28.) ESzCsM rendelet: a szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjéről

5/1986. (V. 7.) ÉVM rendelet: a munkavédelemről

44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet: a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről

83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet: a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól

16/2001. (III. 3.) FVM rendelet: a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról

5/2001. (I. 16.) FVM rendelet: a növényvédelmi tevékenységről

17/2005. (IX. 16.) FMM rendelet: az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségei székhelyéről és illetékességi területéről

14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet: a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről

11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet: az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról

3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet: a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről

5/2002. (XI. 12.) FMM rendelet: a munkavédelmi jellegű bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásáról

89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet: a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzat közzétételéről

72/2003. (X. 29.) GKM rendelet: a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról

4/2001. (II. 23.) GM rendelet: a bányaüzemekben megvalósítandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények minimális szintjéről

47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet: Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról

30/2004. (XII. 6.) HM rendelet: a fokozottan veszélyes, valamint az egészségkárosító beosztások köréről, az azokhoz kapcsolódó részletes, valamint a csökkentett napi szolgálati időre vonatkozó szabályokról

18/2003. (V. 7.) HM rendelet: a honvédelmi ágazatban bekövetkezett balesetek bejelentéséről, kivizsgálásáról és nyilvántartásáról

21/2000. (VIII. 18.) HM rendelet: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

2/1999. (II. 11.) IM rendelet: az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról a büntetés-végrehajtási szervezetnél

31/1995. (VII. 25.) IKM rendelet: Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat kiadásáról

2/1987. (II. 17.) IpM rendelet: a Robbanóanyag-ipari Biztonsági Szabályzat közzétételéről

3/1986. (II. 27.) IpM rendelet: a munkavédelemről

22/1982. (XI. 26.) IpM rendelet: a munkavédelemről a kisiparban

2/1986. (IV. 1.) KkM rendelet: a munkavédelemről

49/2001. (XII. 22.) KöViM rendelet: az autóbusszal végzett belföldi és nemzetközi személyszállítás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról

19/1995. (XII. 7.) KHVM rendelet: a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról

17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet: az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról

3/1986. (III. 9.) KM rendelet: a munkavédelemről

35/1997. (XII. 5.) MKM rendelet: a Színházművészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról

8/2003. (VIII. 14.) MeHVM rendelet: az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál

15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet: az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról

4/1986. (III. 9.) MÉM rendelet: a munkavédelemről

2/1998. (I. 16.) MüM rendelet: a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet: a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet: a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról

26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet: az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról

27/1995. (VII. 25.) NM rendelet: a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról

1/1982. (I. 1.) PM rendelet: a munkavédelemről

4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet: az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet: a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet: az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

4/2001. (IX. 26.) SzCsM-EüM együttes rendelet:

a tengeri halászhajók fedélzetén dolgozók munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

1/1986. (III. 20.) OVH rendelkezés: a munkavédelemről

2/1986. (IX. 17.) MP rendelkezés: a munkavédelemről

10.8. Munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatos fogalmak

Fiatal munkavállaló: Fiatal munkavállalón a Köt. alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző, tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt is érteni kell.

Foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok: A törvény alkalmazásában foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka.

Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony: A törvény alkalmazásában nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik – ám a munkaügyi ellenőrzés hatálya alá esik

– a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben szabályozott vállalkozási szerződés, valamint megbízási szerződés alapján végzett munka, továbbá

– a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényben szabályozott közkereseti társaság és betéti társaság tagjának személyes közreműködése, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködése, valamint

– a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényben (Köt.) szabályozott önkéntes szerződés alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység.

Munkabér: Munkabéren a jogszabály alapján járó illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést és tizenharmadik havi illetményt, valamint az ügyészségi szolgálati jogviszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvényben és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvényben, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben foglalt javadalmazást is érteni kell.

Munkahely: Munkahelyen a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §-ának 5. pontjában foglaltakat kell érteni, kivéve a bedolgozó, illetve a távmunkát végző munkavégzés céljára szolgáló lakóhelyét vagy más, általa a munkavégzés céljára biztosított lakóhelyiséget, továbbá a magánszemély munkáltató – egyéni vállalkozó székhelyének nem minősülő - lakóhelyét is érteni kell.