Eljárási költségnek minősül a közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő igazolt költség, amelyet
– a kérelemre induló eljárásban az ügyfél a hatóság részére az eljárás lefolytatásáért fizet, valamint
– az előbbieken túlmenően az ügyfél, valamint az eljárásban közreműködő más személy a közigazgatási eljárással összefüggésben fizet meg.
Eljárási költségek:
– az eljárási illeték,
– az igazgatási szolgáltatási díj,
–az ügyfél megjelenésével kapcsolatos költség (utazási költség, kiesett jövedelem megtérítése stb.),
– az anyanyelv használatával kapcsolatos költség (tolmács díja, határozat lefordításának díja stb.),
– az ügyfél iratbetekintési jogának gyakorlásával kapcsolatos költség (másolás, nyomtatás, postázás költsége stb.),
– az ügyfél képviseletében eljáró személy költsége (a törvényes képviselő költsége és kiesett jövedelmének megtérítése, a meghatalmazott költsége és megbízási díja, munkadíja, az ügygondnok, kézbesítési ügygondnok költsége és munkadíja),
– a tanú megjelenésével kapcsolatos költség (utazási költség, a kiesett jövedelem megtérítése),
– a hatósági közvetítő költsége (megbízási díja, utazási költsége), továbbá a tevékenységével kapcsolatban indokoltan felmerült kiadás,
– a szakértői díj és a szakértő költsége,
– a fordítási költség,
– az ügyfél, valamint az eljárás egyéb résztvevője részéről felmerült levelezési, dokumentumtovábbítási költség,
– a végrehajtási költség és a végrehajtási költségátalány,
–az eljárásban közreműködő rendőrségnél felmerült költség,
– a hatósági ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült igazolt utazási költség,
– a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb eljárási költség.
7.1. Az eljárási költség viselése
Ha az ellenérdekű ügyfelek részvételével folyó eljárás amiatt indult, mert a kérelmező a másik ügyfél jogellenes magatartását sérelmezte, a hatóság – ha egyes költségek tekintetében törvény másként nem rendelkezik – az eljárási költségek viselésére kötelezi
– a kérelem elutasítása esetén a kérelmező ügyfelet,
–a kérelemnek megfelelő döntés esetén az ellenérdekű ügyfelet.
Amennyiben az ügy érdemében hozott határozat a kérelemnek részben ad helyt, a hatóság az eljárási költség általa megállapított arányban való viselésére kötelezi a kérelmezőt, illetve az ellenérdekű ügyfelet.
7.1.1. Egyéb eljárási költség
Az úgynevezett egyéb eljárási költség (az eljárási illetéken és az igazgatási szolgáltatási díjon kívüli költség) vonatkozásában
– a hatóság az eljárás során köteles költségkímélő módon és a célszerűség figyelembevételével eljárni,
– az ügyfél, valamint az eljárásban részt vevő más személyek kötelesek eljárási cselekményeiket a célszerűség figyelembevételével teljesíteni.
Az e szabály megsértésével okozott költséget – a Ket.-ben megállapított költségviselési szabályoktól eltérően – az azt okozó szerv vagy személy viseli.
Az egyéb eljárási költség összegét általában az érintett által bemutatott bizonyíték alapján, ha pedig ez nem lehetséges, az érintett írásbeli nyilatkozata alapján kell megállapítani.
A kérelemre indult eljárásban az egyéb eljárási költséget – ha törvény másként nem rendelkezik – a kérelmező ügyfél előlegezi meg, illetve viseli. Több azonos érdekű ügyfél esetén az egyéb eljárási költséget az ügyfelek – eltérő megállapodásuk hiányában – egymás között egyenlő arányban előlegezik meg, illetve viselik.
Hivatalból indított eljárásban az egyéb eljárási költséget a hatóság előlegezi. A rendőrség igénybevételével kapcsolatos költséget az igénybevételt kérő hatóság megelőlegezi. Ha a határozat az ügyfél részére kötelezettséget állapít meg, a felmerült költség viselésére az ügyfelet kell kötelezni. A hatóság által megelőlegezett költséget a hatóság számlájára kell visszafizetni.
Ha valamely bizonyítási eszköz igénybevételét kérelemre indult eljárásban a hatóság, illetve hivatalból indított eljárásban az ügyfél indítványozza, az ezzel összefüggő költség megelőlegezése az indítványozó szervet vagy személyt terheli. Ilyen esetben a költségviselés attól függ, hogy a határozat az indítványnak megfelelő bizonyítási eszközön alapul-e. Ez a rendelkezés az irányadó a kérelemre indult eljárásban az ügyfél indítványa nyomán alkalmazott bizonyítási eszközzel kapcsolatos költség viselésére is.
Ha az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének jogellenes magatartása miatt vált szükségessé valamely eljárási cselekmény megismétlése, a hatóság az ezzel kapcsolatos többletköltség megfizetésére kötelezi a jogellenes magatartást tanúsító személyt.
A végrehajtási eljárás során felmerülő költséget az viseli, aki a végrehajtás elrendelésére és foganatosítására okot adott.
Ha a hatáskörrel rendelkező illetékes szerv mulasztása miatt a felügyeleti szerv más szervet jelöl ki az eljárás lefolytatására, a hatáskörrel rendelkező illetékes szerv köteles megtéríteni a kijelölt szervnek a Ket. alapján az utóbbit terhelő egyéb eljárási költséget.
A belföldi jogsegély keretében a megkeresett hatóság eljárása során felmerült egyéb eljárási költséget a megkereső hatóság megtéríti.
7.2. Döntés az eljárási költség viseléséről
Az egyéb eljárási költséget a hatóság összegszerűen határozza meg, és határozatában vagy végzésében dönt a költség viseléséről, illetve a megelőlegezett költség esetleges visszatérítéséről.
A hatóság az indokolatlanul magas egyéb eljárási költség helyett alacsonyabb összeget állapít meg. A költség viselésével kapcsolatos döntés ellen fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya a döntés többi – fellebbezéssel meg nem támadott – rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését.
7.3. Költségmentesség
A hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentességet engedélyezhet. A költségmentesség az eljárási illeték, az igazgatási szolgáltatási díj és az egyéb eljárási költség viselése alóli teljes vagy részleges mentességet jelenti.
A költségmentesség a kérelem előterjesztésétől kezdve az eljárás egész tartamára és a végrehajtási eljárásra terjed ki. A költségmentességhez alapul szolgáló feltételeknek az eljárás folyamán történő bekövetkezése, illetve megváltozása esetén költségmentesség engedélyezhető, illetve az módosítható vagy visszavonható.
A költségmentesség iránti kérelem elutasításáról, továbbá a költségmentesség módosításáról és visszavonásáról szóló végzés ellen fellebbezésnek van helye. Az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj tekintetében nem részesíthető költségmentességben az egyetemleges fizetési kötelezettség alapján fizetésre kötelezett ügyfél, kivéve ha egyébként költségmentességben részesült.
A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításának részletes szabályait a 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet tartalmazza. A költségmentesség az első- és a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban, illetve a felügyeleti eljárásban, valamint a végrehajtási eljárásban felmerülő valamennyi eljárási költségre kiterjed. A részleges költségmentesség – a hatóság döntésétől függően – az ügyfelet vagy valamely eljárási költségfajta, vagy az eljárási költségek meghatározott százalékának viselése alól mentesíti.
A költségmentesség nem foglalja magában az ellenérdekű ügyfél javára megítélt költséget.
7.3.1. Költségmentességi kérelem
Az ügyfél a költségmentesség iránti kérelmét az első- és másodfokú hatósági eljárásban, valamint a végrehajtási eljárás során terjesztheti elő. Ha az ügyfél a költségmentesség iránti kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül – megfelelő határidő megjelölésével – hiánypótlásra hívja fel. A felhívásban figyelmeztetni kell az ügyfelet arra, hogy a hiánypótlás elmaradása a költségmentesség iránti kérelem elutasítását vonja maga után. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, az eljáró hatóság a költségmentesség iránti kérelmet elutasítja.
Az ügyfélnek a költségmentesség engedélyezésére irányuló kérelméhez csatolnia kell a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak a 30 napnál nem régebbi munkáltatói jövedelemigazolását, illetve nyugdíjas esetén a munkáltatói jövedelemigazolás helyett vagy mellett az utolsó havi nyugdíjszelvényt (postai szelvényt) vagy a nyugdíj folyószámlára történő utalása esetén az utolsó havi bankszámlakivonatot.
Ha az ügyfélnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak munkajövedelemnek (nyugdíjjövedelemnek) nem minősülő jövedelme van (pl. ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő juttatás, társadalombiztosítás alapján járó ellátás, munkanélküli-járadék, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás, vállalkozói kivét, ingatlan-bérbeadás, kamatjövedelem, árfolyamnyereség, osztalékjövedelem), akkor köteles ezen jövedelmekről szóló postai szelvényt, bankszámlakivonatot, kiadási pénztárbizonylatot vagy egyéb, a jövedelem igazolására alkalmas dokumentumot csatolni. Ha az ügyfélnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak nincs munkáltatója, és nem nyugdíjas, valamint egyéb jövedelme sincs, akkor az ügyfél a kérelmében nyilatkozik e tényről. Az ügyfél a kérelmében a jövedelemigazoláson (nyugdíjon) túl további olyan körülményeket tárhat fel, melyek alapján az eljáró hatóság költségmentességben részesítheti.
Az ügyfél a kérelmében nyilatkozik ingatlantulajdonáról.
7.3.2. Döntés a költségmentességről
A költségmentesség engedélyezése tárgyában a hatóság a kérelem beérkezését, illetőleg a hiánypótlás teljesítését vagy a hiánypótlási határidő lejártát követő nyolc napon belül végzéssel, illetve az eljárást lezáró határozatában dönt.
7.3.2.1. Engedélyezés
Költségmentességet lehet engedélyezni, ha az ügyfél
– és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és
– ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik.
Költségmentességben lehet részesíteni – jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül – azt a felet is, aki a kérelem benyújtásakor
– rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesül,
– pénzellátásban részesülő hadigondozott és nemzeti gondozott,
– hajléktalan személy,
– menekült, menedékes, illetve menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérő személy számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult.
A költségmentesség engedélyezése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni az ötvenszázalékos tulajdoni hányadot el nem érő és a kétmillió forint becsült forgalmi értéket meg nem haladó egyéb tulajdoni részesedést, legfeljebb egy ingatlan tekintetében.
Különösen indokolt esetben költségmentesség engedélyezhető, illetve részleges költségmentességet lehet engedélyezni továbbá, ha az ügyfél
– és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és
– ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik.
A részleges költségmentesség engedélyezése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a hárommillió forint becsült forgalmi értéket meg nem haladó egyéb tulajdoni részesedést, legfeljebb egy ingatlan tekintetében.
Kivételes esetben költségmentesség engedélyezhető akkor is, ha a feltételek nem vagy csak részben állnak fenn, de az eljáró hatóság az ügyfél egyéb, különös méltánylást érdemlő körülményeinek (katasztrófahelyzet, betegség, egyéb vis maior események stb.) figyelembevételével megállapítja, hogy az ügyfél és az általa eltartottak létfenntartása veszélyeztetett.
7.3.2.2. Elutasítás
Nem engedélyezhető költségmentesség azon ügyfél számára, aki bármely magyar hatóság eljárása során – a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül - igazolta, hogy magyarországi megélhetése biztosított.
7.3.3. Változás a feltételekben
A költségmentességben részesülő ügyfél köteles a költségmentesség alapjául szolgáló feltételekben beálló változást annak bekövetkezésétől számított öt napon belül a hatóságnak bejelenteni. Ha a hatóság a bejelentés alapján azt állapítja meg, hogy az ügyfél jövedelmi és vagyoni helyzetében változás állt be, a költségmentességet engedélyező végzését ennek megfelelően módosítja vagy visszavonja, és az ügyfelet a hatóság – a döntésétől függően – az eljárás során felmerült eljárási költségek megtérítésére, valamint a várható költségek megelőlegezésére kötelezi.
A bejelentési kötelezettségét nem teljesítő ügyfél – ha a változás alapján a végzés módosításáról vagy visszavonásáról kell dönteni – az eljárásban felmerült, az eljáró hatóság részére fizetendő eljárási költséget köteles megtéríteni.
Ha a hatóság tudomására jut, hogy az ügyfél a költségmentesség iránti kérelem benyújtásakor valótlan adatot szolgáltatott, vagy a hatóságot egyéb módon megtévesztette, és ez az eljáró hatóság döntését számára kedvező irányba befolyásolta, akkor a hatóság döntése alapján az ügyfelet az eljárás során felmerült költségek megfizetésére, illetve a várható költségek megelőlegezésére kötelezi.
