6.1. Jövedékiadó-mértékek 2006-ban
A jövedékiadó-mértékek 2006. január 1-jével jellemzően csak az áfakulcscsökkentéssel összefüggően változnak, de adócsökkenés is történik.
6.1.1. Italok
A jövedéki italok közül a tömény szeszesitalok, a sör, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek (vermutok) jövedéki adója emelkedik, de csak olyan mértékben, hogy az ellensúlyozza az 5 százalékpontos áfakulcscsökkenés miatti adóbevétel-kiesést (az összes adótartalom tehát nem változik). A tömény szeszesitalok jövedéki adója 1 liter 100 százalékos alkoholtartalomra (tiszta szeszre) számítva 1920 forintról 2206 forintra, 1 hektoliter söré Balling-fokonként 420 forintról 505 forintra nő. A pezsgőnél a literre számolt adó az eddigi 91,20 forint helyett 114 forint, a köztes alkoholtermékeknél (vermutoknál) 132,20 forint helyett 176 forint lesz. A bérfőzési szeszadó a tömény szeszek adóváltozásának megfelelő mértékben emelkedik. Az évente és háztartásonként maximum 50 liter mennyiségig érvényesíthető kedvezményes kulcs 2206. január 1-jétől 960 forintról 1103 forintra nő, az 50 liter feletti mennyiség esetén felszámítandó adómérték pedig 2206 forint.
A borok közül a szőlőbornál megszűnik a jövedékiadó-teher, a literenkénti 8 forint helyett 2006. január 1-jétől az adómérték 0 forint/liter. Ennek hatásán felül további árcsökkenést tesz lehetővé a szőlőboroknál az is, hogy áfakulcsuk 5 százalékponttal, 25-ről 20 százalékra csökken. Az egyéb borok jövedéki adója nem változik, marad a literenkénti 80 forint (az áfakulcscsökkentést itt sem ellentételezi jövedékiadó-emelés, tehát az árak ennek megfelelően csökkenhetnek).
6.1.2. Dohánygyártmányok
A dohánygyártmányok esetében az 5 százalékpontos áfakulcscsökkenéssel azonos mértékben emelkednek az értékarányos adók. Ezenfelül további adóemelés a cigarettáknál és a fogyasztási dohányoknál érvényesül 2006. január 1-jétől.
A cigaretták jövedéki adója – az EU-minimumszinthez való közelítés céljából – további, mintegy 7,5 százalékos adótartalom-növekedésnek megfelelő mértékben emelkedik (ennyivel nő egyenlegében a cigaretták összes adóterhelése). A cigaretták ezer darabonként 6450 forint tételes adója 6880 forintra, a kiskereskedelmi ár után fizetendő értékarányos adó 23 százalékról 27 százalékra nő. Emellett változik a cigaretta adóminimuma is: az ezer darabonként fizetendő legkisebb adóösszeg 2006. január 1-jétől az eddigi 11 220 forintról 12 630 forintra emelkedik (egy csomag esetén 224,40 forint helyett 252 forint lesz).
A finomra vágott fogyasztási dohányoknál (cigarettadohányok) az áfacsökkenés kompenzációja és azonfelül további 1,5 százalékpontos adóemelés valósul meg, összességében az adómérték 49 százalékról 52 százalékra emelkedik. Itt is érintik a változások az adóminimumot, ami kilogrammonként az eddigi 3625 forint helyett 4170 forint 2006. január 1-jétől (egy 40 grammos csomag esetén 145 forint helyett 166,80 forint lesz).
Az egyéb fogyasztási dohányok (pipadohányok) jövedéki adója az áfakompenzáláson felül további 4 százalékponttal nő, 2006. január 1-jétől az új adómérték az eddigi 25 százalék helyett 32,5 százalék. Az egyéb fogyasztási dohányok esetében továbbá bevezetik az ún. adóminimumot 2006. január 1-jétől. Az egyéb fogyasztási dohányok kilogrammja után felszámítandó legkisebb adóösszeg ezen időponttól 4170 forint, vagyis megegyezik a finomra vágott fogyasztási dohányok adóminimumával.
A szivar, szivarka eddigi 25 százalékos adókulcsa 28,5 százalékra emelkedik, itt az összadószint nem nő, s így az árak sem változnak az adóváltozás miatt.
6.1.3. Ásványolajtermékek
Az ásványolajtermékek, köztük az üzemanyagok adómértékei 2006-ban nem változnak. Az üzemanyagokra maradnak a 2005. július 1-jétől bevezetett, a kéntartalom szerint differenciált adómértékek (benzin 103,50, illetve 111,80 forint/liter, gázolaj 85, illetve 90 forint/liter).
6.2. Üzemanyagok adójának változása 2007-ben és 2008-ban
A törvénymódosítás az üzemanyagokra tartalmazza a 2007. és a 2008. évben bekövetkező változásokat, amelyek lényege, hogy az üzemanyagok adója eltérő mértékű lesz attól függően is, hogy tartalmaznak-e biokomponenst vagy sem.
A motorbenzin adója legalább 4,4 térfogatszázalék bioetanol-tartalom esetén marad 2007. július 1-jétől 103,50 forint, egyébként 111,80 forint lesz. A gázolaj adója 2008. január 1-jétől pedig akkor marad literenként 85 forint, ha biodízel-tartalma eléri a 4,4 térfogatszázalékot. Ha a gázolajban nincs biodízel, vagy 4,4 százaléknál kevesebbet kevertek hozzá, az adó literenként 93 forint lesz (a jelenlegi, kéntartalom szerinti magasabb adómérték csak 90 forint). Az adómértékek eltérítése tehát a gázolajnál literenként 8 forint, a benzinnél 8,30 forint lesz. Ahhoz, hogy az alacsonyabb adó legyen felszámítható, a kéntartalomra vonatkozó eddigi 0,001 százalék határértéket is be kell tartani. Ha a két feltétel közül bármelyik nem teljesül, az előbbi időpontoktól a magasabb adót kell felszámítani.
6.3. Üzemanyag-biokomponensek adómentessége
2006-ban alapjaiban marad az eddigi szabályozás, vagyis a motorbenzin bioetanol-tartalmának, illetve a gázolaj biodízel-tartalmának jövedéki adó alóli teljes mentesítése. Az adómentesség az üzemanyag-előállító (kőolaj-finomító adóraktár-engedélyes), a bejegyzett kereskedő vagy az importáló által igénybe vehető utólagos adó-visszatérítés formájában valósul meg. Az előbbiek szerinti forgalmazók továbbra is maximum az üzemanyag-szabványok által megengedett mértékig (a biodízelt tartalmazó gázolaj esetében legfeljebb 5 százalék, a bioetanolt tartalmazó motorbenzin esetében legfeljebb 7,05 százalék) ténylegesen bekevert mennyiségre jutó adót igényelhetik vissza. A motorbenzinbe a bioetanol közvetlenül nem, csak az oktánszámjavító ETBE-be /etil-tercier-butil-éter/ keverhető be (az ETBE legfeljebb 15 százalék lehet, amelynek 47 százalékát képezheti a bioetanol).
2006. január 1-jétől viszont változást jelent, hogy
– a visszaigénylésre jogosultak az általuk éves szinten forgalmazott összes mennyiségnek a 2005. évi 2 százalékos korlát évente nem 0,25 százalékponttal, hanem évente 0,5 százalékponttal növelt százalékában meghatározott mennyiségére jutó adót igényelhetik vissza. Az adó-visszaigénylési korlát így 2006-ban a forgalmazók összes motorbenzin és gázolaj értékesítésének 2,5 százaléka (a korábbi szabályok szerinti 2,25 százalék helyett), 2007-ben pedig 3 százaléka (a korábbi szabályok szerint adódó 2,5 százalék helyett);
– az adóvisszaigénylés csak olyan biodízel gázolajba keverése után érvényesíthető, amelyet az Európai Unióban termelt alapanyagból állítottak elő;
– a biodízel fogalom változása következtében a növényi olajból átészterezéssel előállított olaj mentesített az adó alól (eddig a biodízel fogalom az észterezéssel történt előállítást határozta meg, ezt követően viszont a használt sütőolaj is – mint átészterezéssel előállított termék - biodízelnek tekinthető, s annak gázolajba keverése esetén szintén jár az adó alóli mentesítés), továbbá
– a motorbenzin bioetanol-tartalmára (ETBE 47 százalékára) eső jövedéki adó összegének visszaigénylése utoljára 2007. június 30-ával, a gázolaj biodízel-tartalmára 2007. december 31-ével bezárólag lehetséges.
6.4. Új szabályok bioüzemanyagokra 2007. július 1-jétől és 2008. július 1-jétől
A jövedéki adó alóli mentesítés a motorbenzin esetében a bioetanol-komponensre (ETBE 47 százalékára) 2007. július 1-jével, a gázolaj esetében a biodízel-tartalomra 2008. január 1-jével megszűnik, s annak helyébe ezen időpontoktól a biotartalomtól függő, ún. adódifferenciálás lép majd. Ahhoz, hogy az alacsonyabb adómértéket (103,50, illetve 85 forint/liter) lehessen alkalmazni, a motorbenzin bioetanol-tartalma, illetve a gázolaj biodízel-tartalma el kell hogy érje a 4,4 százalékot. Ha ez nem teljesül, a gázolaj adója 93 forint/liter, a motorbenziné 111,80 forint/liter lesz.
A motorbenzinnél a bioetanolra az új kedvezmény (vagyis az alacsonyabb adómérték alkalmazása) 2007. július 1-jétől nemcsak abban az esetben lesz érvényesíthető, ha -mint jelenleg – azt az ETBE tartalmazza, hanem akkor is, ha tisztán keverik bele a motorbenzinbe. A biotartalom-követelmény eléréséhez lehet csak ETBE-t, lehet csak önmagában bioetanolt bekeverni, de lehet a kétféle módot együtt is alkalmazni.
Változik az is, hogy alkoholt az üzemanyag célú felhasználáshoz nemcsak a kőolaj-finomítóban, hanem a szeszüzemben és a finomítói ásványolajraktárban is lehet denaturálni (bioetanolt előállítani), továbbá ilyen célra a finomítói ásványolajraktárba is lehet a szeszüzemből alkoholt adófelfüggesztéssel szállítani (eddig csak kőolaj-finomítóba lehetett).
Az előbbi változással összefüggő változtatás, hogy nem minősül termék-előállításnak az üzemanyag célra beszerzett alkohol finomítói ásványolajraktárban végzett denaturálása sem (eddig csak a kőolaj-finomítóban végzett denaturálás nem volt az). Így a bioetanol előállításához nem kell külön alkohol-adóraktári engedély a finomítói ásványolajraktárban végzett denaturáláshoz sem.
A finomítói ásványolajraktár csak bioetanol közvetlen bekeverését végezheti a motorbenzinbe (ETBE-t, illetve a gázolajba biodízelt továbbra sem). A kőolaj-finomítóban mindenfajta keverés lehetséges.
6.5. Biodízel-forgalmazás tisztán, bekeverés nélkül
A biodízel tisztán, gázolajba való bekeverés nélkül is forgalmazható (eddig is lehetett), de 2005 novemberétől csak abban az esetben, ha az megfelel a hatályos magyar szabvány előírásainak.
Nem változott az a szabály, hogy a biodízel tisztán forgalmazva üzemanyagként adóköteles, adózni a felhasználás szerint, vagyis úgy kell, mint a gázolaj után. Változás, hogy 2006. január 1-jétől a törvény rögzíti, hogy minden esetben a gázolaj alacsonyabb adómértékét (literenként 85 forint) kell alkalmazni (korábban erről nem volt rendelkezés, viszont 2005. július 1-jétől kétféle adómérték van a kéntartalomtól függően).
Az a személy, aki a tiszta, nem bekevert biodízelt nem üzemanyagtöltő állomáson keresztül forgalmazza, ezt 2006. január 1-jétől csak akkor teheti, ha jövedéki engedélyt vált ki, függetlenül attól, hogy továbbforgalmazónak vagy végfelhasználónak értékesít-e.
6.6. Bioetanol-szállítás EKO-val tagállamba
A törvénymódosítás lehetőséget teremtett arra, hogy szeszüzemből a bioetanol más tagállamba egy ottani, benzin előállítását végző adóraktárba az adó megfizetése nélkül, EKO-val is szállítható legyen. Ehhez az szükséges, hogy a kiszállítást a vámhatósághoz a Jöt. végrehajtási rendeletében [8/2002. (III. 10.) PM rendelet] meghatározottak szerint előzetesen bejelentsék, és a kiszállítást a vámhatóság jóváhagyja. Feltétel továbbá, hogy a kitárolt bioetanol mennyiségére számított adó összege ne haladja meg az adóraktár-engedélyes által nyújtott jövedéki biztosíték összegét. A szeszüzemnek meg kell fizetnie az adót akkor, ha a fogadó adóraktár a kitárolást követő 30 napon belül az EKO-n nem igazolja vissza a bioetanol átvételét.
6.7. Megfigyelt termékek köre, forgalmazása
A megfigyelt termékek köre kibővült. A biodízel és az üzemanyag-adalékok a kiszerelés nagyságától függetlenül számítanak megfigyelt terméknek (eddig csak az 5 liter vagy 5 kilogramm kiszerelés felett tartoztak oda). A többi megfigyelt termék (például hígító, oldószer) továbbra is csak 5 liter, illetve 5 kilogramm feletti kiszerelés esetén tartozik ebbe a körbe.
A jövedéki engedélyes és a nem jövedéki engedélyes kereskedők a megfigyelt termékek közül biodízelt és 5 liter vagy annál kisebb kiszerelésben üzemanyag-adalékokat forgalmazhatnak, amennyiben azok adózottak. (A többi megfigyelt termék esetében változatlanul érvényes kereskedelemben való forgalmazásuk tiltása.)
6.8. Üzemanyag-adalékok és biodízel behozatala más tagállamból
Üzemanyag-adalékot és biodízelt a bejegyzett kereskedők is behozhatnak tagállamból, valamint a közösségi jövedéki engedélyes kereskedők bárkinek, amennyiben a jövedéki adót – törvényben előírtak szerinti – megfizetik. (Az adófizetési kötelezettség a bejegyzett kereskedő esetében a termék fogadásával keletkezik, a közösségi jövedéki engedélyes kereskedő esetében pedig, amikor a terméket belföldön átveszi vagy belföldre beszállítja).
6.9. Egyéb ellenőrzött ásványolaj és megfigyelt termék behozatala más tagállamból
A közösségi jövedéki engedélyes kereskedő egyéb ellenőrzött ásványolajokat és megfigyelt terméket nemcsak az adóraktár-engedélyesek és a felhasználói engedélyesek részére hozhat be más tagállamból, hanem a nyilvántartásba vett felhasználók részére is (az írásos megbízás ebben az esetben is szükséges).
6.10. Adómentes üzemanyag tagállamból magánforgalomban
A módosítással az üzemanyag harmadik országból (importból) megengedett adómentes behozatalával azonossá vált a tagállami behozatal szabályozása. A módosított rendelkezés értelmében az üzemanyag tagállamból történő behozatala nemcsak akkor számít magánforgalomnak (azaz belföldön adómentesnek), ha azt a gépkocsi üzemanyagtartályában hozzák be, hanem ezenfelül még 10 liter tartalék üzemanyag is annak minősül.
6.11. Nyilvántartás, elszámolás megfigyelt termékek adóraktári előállításáról
Az adóraktár-engedélyeseknek az adóraktárukban előállított, kiszerelt megfigyelt termékek közül a biodízelre és az üzemanyag-adalékokra termékmérleget kell – az adóskörbe tartozó más ásványolajtermékekre vonatkozó szabályokkal azonosan – vezetniük, a termékmérleg adatait lezárniuk, a havi készletváltozásokat és a zárókészletet megállapítaniuk, továbbá az e termékekre vonatkozó termékmérlegzárást a vámhatósághoz benyújtaniuk. A többi megfigyelt termék esetében marad csak fenn a felhasználói engedélyesekre előírt nyilvántartás-vezetési és -elszámolási rend érvényesítése az adóraktár-engedélyesek esetében is. Továbbá, amennyiben ez utóbbi megfigyelt termékeknél állapít meg a vámhatóság készlethiányt, úgy arra az adóraktár-engedélyesnek is jövedéki bírságot kell fizetni. A bírság összege a benzin alacsonyabb adómértékével számított öszszeg kétszerese, de legalább 50 ezer forint.
6.12. Üzemanyag-adalékokra adófizetési kötelezettség, adómérték
2006. január 1-jétől az új szabály szerint az üzemanyagok adalékaként felhasznált ásványolajra adókivetést kell kérni és adót ily módon megfizetni, ha a törvény egyéb rendelkezései szerint más személynek nem keletkezett előzőleg adófizetési kötelezettsége. A törvény egyéb, e termék forgalmazását szabályozó rendelkezéseiből következően ilyen eset csak a felhasználói engedélyes esetében fordulhat elő, ezért a törvény a felhasználói engedélyest jelöli meg adófizetésre kötelezett személyként. (Az adóraktár-engedélyesnek ugyanis az ásványolajterméknek üzemanyag-adalékkénti értékesítésekor kell az adót megfizetnie, az importálónak a vámkezeléskor, a bejegyzett kereskedőnek és közösségi jövedéki engedélyes kereskedőnek pedig a más tagállamból való behozatalkor, önadózással.)
Tekintettel arra, hogy 2005. július 1-jétől kétféle adómérték van érvényben a kéntartalomtól függően a benzinre és a gázolajra, a törvény – 2006. január 1-jei hatálybalépéssel – rendelkezik arról, hogy az üzemanyagok adaléka után minden esetben az alacsonyabb adómértékkel számított adót kell a felhasználás szerint (benzinhez vagy gázolajhoz felhasználás) megfizetni.
6.13. Átmeneti szabály üzemanyag-adalékok utáni adómegfizetésre
Az üzemanyag-adalékok utáni adózás módosított szabályai, valamint a forgalmazásukra vonatkozó rendelkezések biztosítják, hogy kereskedelmi forgalomba e termékek legálisan 2006. január 1-jétől már kis kiszerelésben (5 liter vagy az alatt) is eleve csak adózottan kerülhetnek. Annak érdekében, hogy olyan üzemanyag-adalékok után is megfizessék az adót, amelyek a kereskedők vagy az üzemanyag-adalékot gazdasági tevékenységük keretében felhasználó személyek (például szervizek) birtokában esetleg még adózatlanul vannak, a törvény az átmeneti rendelkezések között szabályozza e személyek adófizetési kötelezettségének rendezését. Az ilyen személyek 2005. december 31-ei készletében lévő adózatlan üzemanyag-adalékokra szankciók alkalmazása nélkül rendezhető az adó megfizetése, amennyiben a pontos készletet leltározással felmérik, s az erről felvett jegyzőkönyvet a vámhatóság részére legkésőbb 2006. január 15-éig megküldik. A vámhatóság a jegyzőkönyvek alapján kiveti az adót. 2006. január 1-je után csak az a kereskedő forgalmazhat a bejelentett készlete kifogyásáig adózatlanul beszerzett üzemanyag-adalékot (az egyéb szabályokból következően egyébként továbbra is kizárólag csak 5 literes vagy annál kisebb kiszerelésben), aki az előbbiek szerint járt el. Ha nem tartják be ezeket a rendelkezéseket, a náluk lévő üzemanyag-adalék – amelyre nem tudják igazolni, hogy azt adózottan szerezték be, vagy amelyre nem kérték az adó kivetését – adózás alól elvontnak minősül, és azt a jövedéki bírság kivetésén túl a vámhatóság lefoglalja és elkobozza.
6.14. Készletfelvétel új rendje adóraktárakban és a keretengedélyeseknél
Az adóraktáraknál és az adómentes felhasználóknál az eddigi negyedévenkénti, vámhatósági felügyelet és ellenőrzés mellett elvégzett készletfelvételi rend helyett az évente egyszeri lesz ily módon kötelezően elvégzendő. (Emellett természetesen továbbra is lehetőség lesz év közben bármikor, váratlanul vagy előre bejelentett időpontban, vámhatósági ellenőrzés lefolytatására.) Az éves, vámhatósági jelenléttel végzett készletfelvételt a tárgyév utolsó napjával, vagy – amennyiben az adóraktár-engedélyes vagy az adómentes felhasználó az üzleti év mérlegforduló napjaként ettől eltérő időpontot alkalmaz, akkor – az üzleti év utolsó napjával kell elvégezni. Ezenkívül a vámhatóság jelenlétében és felügyelete mellett abban az esetben történik a készletfelvétel, ha az adóraktári vagy a keretengedély megszűnik, továbbá – értelemszerűen – ha azt a vámhatóság kezdeményezi.
A vámhatósági készletfelvétel eseteiben a vámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben megállapítja a készleten lévő jövedéki termék tényleges mennyiségének és nyilvántartás szerinti készletének különbözetét, a külön jogszabály szerint elszámolható veszteséget és az azt meghaladó készlethiányt, illetve a készlettöbbletet.
A vámhatósági jelenlét nélkül végzett esetleges év közbeni készletfelvételek során az adóraktár-engedélyes által megállapított készleteltérésekkel csak abban az esetben korrigálható a készlet, ha a készletfelvétel időpontját évente, a tárgyévet megelőzően a vámhatósághoz bejelentették. Szükséges továbbá, hogy a készletfelvétel tételes leltárkészítéssel történjen, továbbá a leltározásról, készleteltérésről az adóraktár-engedélyes jegyzőkönyvet vegyen fel. Az adómentes felhasználó esetében negyedévenként lehet saját hatáskörben elvégzett készletfelvétel alapján korrekciót végezni, s ahhoz a készletfelvétel, illetve a készleteltérés jegyzőkönyvben rögzítése szükséges. Ha a vámhatóság jelen van az adómentes felhasználó valamelyik negyedéves készletfelvételénél, a jegyzőkönyvet a vámhatóság veszi fel és állapítja meg a készleteltérést.
6.15. Keretengedélyesek negyedévenkénti elszámolása
Az adómentes felhasználóknak a negyedévenkénti, továbbra is fennmaradó, de a készletfelvétel új rendje szerint vámhatóság nélkül, saját hatáskörben is elvégezhető készletfelvételt követően a tárgynegyedévet követő hó 12-éig kell (az eddigi 15-e helyett) a negyedéves, telephelyenkénti elszámolást az adómentes felhasználásról elkészíteniük, és azt – legkésőbb ezen időpontig - minden negyedévről be kell nyújtaniuk a vámhatósághoz. (Korábban a vámhatóság helyszínen számoltatta el az adómentes felhasználót, ezért nem kellett az elszámolást külön megküldeni.) Az adómentes felhasználók vámhatósághoz benyújtott negyedéves elszámolását a vámhatóságnak ugyanolyan eljárásban kell ellenőriznie, mint az adóraktár-engedélyesek által benyújtott termékmérleg-havizárásokat. Új előírás, hogy az adómentes felhasználók negyedéves elszámolása a jogkövetkezmények szempontjából ezentúl adóbevallásnak minősül (az adóraktár-engedélyesek termékmérleg-havizárása már korábban is az volt).
6.16. Az adó megfizetése engedélymegszűnés és felszámolás, végelszámolás esetén
Abban az esetben, ha az adóraktári engedély vagy az adómentes felhasználó keretengedélye megszűnik, és a megszűnést követő 30 napon belül egyúttal felszámolási vagy végelszámolási eljárás is indul az adóraktár-engedélyes vagy az adómentes felhasználó ellen, a készleten maradt jövedéki termékre az adó megfizetését az általános szabályok szerintinél későbbi időpontig lehet rendezni. Ilyen esetben a jövedéki termék a felszámolási, végelszámolási eljárások esetére meghatározott, hosszabb ideig tartható tovább adófelfüggesztés mellett, adózatlanul a korábbi engedélyesnél (vagyis mindaddig, amíg a jövedéki termékre vevőt találnak, vagy a jövedéki terméket átadják a hitelezőnek, vagy a vagyonfelosztás megtörténtéig), szemben az általános szabályok szerinti, a megszűnéstől számított 30 napos határidővel.
6.17. Adómentes felhasználók készletének átadása keretengedély megszűnésekor
2006-tól már nemcsak adóraktárba szállítható vissza az adómentes felhasználó keretengedélyének a megszűnése esetén a nála készleten maradt, adózatlanul beszerzett jövedéki termék, hanem az másik adómentes felhasználónak is átadható. Ez a szabály érvényes akkor is, ha a keretengedély felszámolási vagy végelszámolási eljárás miatt szűnik meg. Ha az adómentes felhasználó a jövedéki terméket másik adómentes felhasználónak adózottan adta át, vagyis akkor, ha az átadás az adófizetési kötelezettsége beálltát, azaz a megszűnés utáni 30. napot követően történt, az átvevő adómentes felhasználó a megfizetett (felszámított) jövedéki adót ugyanúgy visszaigényelheti, mintha más adóalanytól (adóraktár-engedélyes, importáló stb.) szerezte volna be a terméket. Az átadást csak abban az esetben kell a vámhatóság felügyelete mellett végezni, ha az átadás adózatlanul történik.
6.18. Visszanyert, regenerált termék újbóli készletre vétele
Az adómentes felhasználók esetében a technológia sajátosságaiból adódóan előfordul, illetve egyes esetekben jellemző, hogy az adómentesen beszerzett jövedéki termék többször is visszaforgatható a termelési folyamatba. Az ilyen esetekre a törvény kifejezetten előírja, hogy a technológiából visszanyert és a regenerált jövedéki terméket is betárolásként ismételten készletre kell venni (bruttó elszámolást kell alkalmazni).
6.19. Adóraktári, adómentes felhasználói telephelyre újabb engedély kiadásának korlátozása
2005 novemberétől egy korábbi adóraktárnak, illetve adómentes üzemnek mint fizikai helynek egy új kérelmező részére telephelyként való engedélyezését korlátozó szabályt már nemcsak az adóraktári, illetve a keretengedély visszavonása esetén, hanem akkor is alkalmazni kell, ha az engedély annak visszaadásával szűnik meg. E szerint ilyen esetben sem lehet új engedélyt olyan helyre kiadni, amelynek korábbi adóraktár-engedélyese, illetve keretengedélyese nem rendezte a jövedéki adóval, áfával és vámmal összefüggően keletkezett tartozását. Változás az is, hogy az áfa- és vámtartozást a keretengedélyesnél is figyelembe kell venni, míg korábban nála csak a jövedéki adót kellett regisztrálni.
6.20. Betárolás fogalom kiegészítése
A csatlakozástól hatályos jövedékiadó-törvény szerint megváltozott a jövedéki adó jogi értelemben vett importálás fogalma, s így jövedéki eljárás alá csak a vámjogi szabad forgalomba bocsátást követően jut az importált termék, vagyis a vámeljárás és a jövedéki eljárás különválik egymástól. A törvény eddigi rendelkezései ezzel összefüggésben nem szabályozták egyértelműen azt az esetet, amikor a harmadik országból behozott jövedéki terméket még a vámeljárás keretében (tehát még az adójogi értelemben vett importálás előtt) közvetlenül egy adóraktárba szállítják be, s az importáló személye nem azonos az adóraktár-engedélyessel. A vámkezelést az importáló nevére kell elvégezni, s majd csak ezt követően szállhat át a vámkezelt jövedéki termék utáni adókötelezettség az adóraktár engedélyesére, amely a főszabály szerint az adóraktárba való betárolással és annak visszaigazolásával valósul meg. E szabálynak az előbbi esetre való alkalmazhatóságához a törvénymódosítás – 2005. novemberi hatálybalépéssel – kiegészíti az adóraktár adókötelezettségét keletkeztető "betárolás" fogalmat azzal, hogy ilyen esetben a betárolást a jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátását követően történő adóraktári készletfelvétele jelenti. Egyúttal előírta a módosítás azt is, hogy a harmadik országból behozott és közvetlenül az adóraktárba beszállított jövedéki terméket a vámkezelést követően, a vámjogi szabad forgalomba bocsátással egyidejűleg kell felvenni az adóraktár készletébe.
6.21. Repülési üzemanyag utáni adó-visszaigénylés szabályozása
A külföldre (harmadik országba vagy tagállamba) irányuló, gazdasági célú repülést végző légi járműbe töltött adózott üzemanyagra az adó visszaigényléséhez a betöltésnek és a repülőgép külföldre távozásának igazolásaként a vámhatóság igazolása helyett a légi jármű parancsnokának és a repülőtér üzembentartójának vagy ezek megbízottjainak együttes igazolása fogadható el.
6.22. Repülőtéri adóraktárak létesítésének feltételei
A törvénymódosítással a jogalkotó megkönnyítette a repülőtéri adóraktár létesítésének tárgyi feltételeit. 2006-tól ugyanis az adóraktári engedélyhez elégséges az eddigi 300 m3-es tárolótartály helyett a 30 m3-es tárolótartály is. Ugyanakkor egyidejűleg a jövedéki biztosítékra minimumkövetelményt ír elő a módosítás, mégpedig 10 millió forint összegben. A jövedéki biztosíték felső határa nem változik, azt maximum 200 millió forint összegig kell nyújtani.
Továbbra is érvényes az a szabály, amely szerint repülőtéri adóraktárat csak nemzetközi forgalmat is bonyolító, nyilvános repülőtéren lehet létesíteni.
6.23. TKO, EKO azonnali, elektronikus küldése
Az adóraktár-engedélyeseknek a jövedéki termékek szállítási bizonylatait, vagyis adózatlan (adófelfüggesztéses) kiszállítás esetében a TKO, adózott kiszállítás esetében pedig az EKO egy példányát az okmány kiállításával egyidejűleg kell megküldeni a vámhatóság részére 2006. július 1-jétől, mégpedig a vámhatósággal létesített közvetlen számítógépes kapcsolati rendszeren keresztül. Vonatkozik ez mind a belföldi, mind az uniós kiszállításokra. Az okmányok küldésének elektronikus úton való teljesítése ezen időponttól egyúttal az adóraktári engedély feltétele is lesz, kivéve a bérfőzdéket, a sörfőzdéket és az egyszerűsített adóraktár-engedélyeseket azzal, hogy esetükben az okmányok azonnali küldése sem követelmény a belföldi szállításoknál.
6.24. Engedélykövetelmény szőlőbor előállításához
A szőlőbor 0 adókulcsossá tételével egyidejűleg megszűnik az engedélyezésre, elszámolásra, adóbevallásra és egyéb eljárásokra az előállított szőlőbor mennyiségétől függő, eddigi kétféle szabályozás.
A szőlőbor előállítására, tárolására egységesen – függetlenül attól, hogy 1000 hl alatti vagy fölötti előállításról van-e szó – elégséges az egyszerűsített adóraktári engedély, illetve a továbbiakban e tevékenységhez csak ilyen engedély kérhető. Azoknak a szőlőbortermelőknek, akik 1000 hl felett termeltek, és emiatt az egyszerűsített adóraktári engedély helyett a szigorúbb feltételeket támasztó boradóraktári engedéllyel rendelkeznek 2005. december 31-én, az átmeneti rendelkezés szerint nem kell kérniük az engedélyük átváltását egyszerűsített adóraktári engedélyre, az a továbbiakban egyszerűsített adóraktári engedélynek minősül (a vámhatóság automatikusan átváltja az engedélyüket).
[Az egyéb bort (gyümölcsbort) előállítókra vonatkozó szabályok nem változtak, ők továbbra is a szigorúbb feltételeket támasztó boradóraktári engedéllyel működhetnek.]
6.25. Nyilvántartás-vezetés, elszámolás szőlőborról
2006. január 1-jétől a szőlőbort korábban boradóraktári engedéllyel előállító bortermelők az egyszerűsített adóraktárakra vonatkozó szabályok szerint működnek tovább. Ez azt jelenti, hogy a felhasznált szőlő és az előállított, vásárolt szőlőbor mennyiségéről már nem havonta, hanem – az egyszerűsített adóraktár-engedélyesekre előírtak szerint – évente kétszer kell csak elszámolást készíteniük és benyújtaniuk minden év augusztus 15-éig, illetve december 15-éig. Nem kell továbbá termékmérleget vezetniük, csak pincekönyvet, s megszűnik a negyedévenkénti, a vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett tartott készletfelvétel is.
A 0 adókulcsossá tett szőlőborról nem kell a továbbiakban adóbevallást sem adni az eddigi egyszerűsített adóraktári engedélyeseknek, se a boradóraktári engedélyeseknek, s csak a pincekönyv alapján elkészített mennyiségi elszámolás marad fenn. Ezt a szőlőbortermelőknek évente kétszer kell a december 1. és július 31., illetve az augusztus 1. és november 30. közötti időszakokra vonatkozóan teljesíteniük.
6.26. Átmeneti szabályok szőlőbortermelőkre
Az egyszerűsített adóraktári engedélyesek 2005. december 15-én, 2004. december 1. és 2005. november 30. közötti gazdasági évre esedékes adóbevallásának benyújtása kitolódik, és ez az adóbevallási időszak meghosszabbodik. Adóbevallást egy hónappal később, csak 2006. január 15-éig kell tenniük, s abban kell bevallaniuk, és eddig az időpontig teljesíteniük a tárgy gazdasági évre egyébként esedékes adókötelezettség mellett a 2005. december hóban keletkezett adófizetési kötelezettségüket is. Ehhez kapcsolódóan változik a mennyiségi elszámolás időszaka és időpontja is. Az egyszerűsített adóraktár-engedélyesek a 2005. augusztus 1. és 2005. november 30. közötti időszakra esedékes mennyiségi elszámolást is a december havival kiegészítve nyújtják be, a meghosszabbított időpontig, 2006. január 15-ig. A 2006. évi első mennyiségi elszámolást pedig mindenkinek a 2006. január 1. és július 31. közötti, vagyis az egyébként előírtnál egy hónappal rövidebb időszakra kell kimunkálni és megadni 2006. augusztus 15-éig.
További átmeneti rendelkezésként a kizárólag szőlőborral foglalkozó kereskedelmi adóraktárak - amelyek szintén egyszerűsített adóraktárként, az azokra vonatkozó feltételek szerint működnek tovább 2006. január 1-jétől – egy hónappal később állhatnak át a pincekönyvvezetésre, 2006. január 31-éig a nyilvántartás-vezetési kötelezettségüknek még a termékmérlegükben tehetnek eleget.
6.27. Szőlőborszállítások okmányolása
A szőlőbort belföldön – adófelfüggesztéssel és adózottan is – borkísérő okmánnyal lehet, illetve kell minden bortermelőnek szállítania (eddig ez csak az 1000 hl alatti mennyiségben előállító kis termelőkre vonatkozott).
Fennmarad viszont az a szabály, hogy borkísérő okmány helyett a tagállamokba történő szállításoknál a termékkísérő okmányt (TKO) vagy az egyszerűsített kísérő okmányt (EKO) kell alkalmazni (az előbbit, ha adófelfüggesztési eljárásban, az utóbbit, ha szabad forgalomba bocsátással szállítanak szőlőbort).
6.28. Készletfelvétel változása szőlőbor-előállítóknál
Vámhatósági ellenőrzéskor a készletfelvételt a korábbi egyszerűsített adóraktárakban is – azonosan a más adóraktárakban előírt eljárási rendhez – az adóraktár-engedélyesnek kell elvégeznie (korábban ezeknél a kis bortermelőknél a vámhatóság mérte fel és állapította meg a tényleges készleteket).
A nagy bortermelőknél, azaz a korábbi boradóraktári engedélyeseknél sincs a továbbiakban – azonosan a kis bortermelőkre eddig is érvényes szabályozással - kötelezően elrendelt gyakoriságú, illetve időpontú készletfelvétel, s az új rend szerinti évenkénti egyszeri kötelező vámhatósági készletfelvétel sem vonatkozik a szőlőbor-előállítókra. Az, hogy a vámhatóság mikor és előre bejelentve vagy váratlanul tart-e ellenőrzést a bortermelőknél, a vámhatóság mérlegelésén múlik.
6.29. Pincekönyvek hitelesítése
2005 novemberétől a pincekönyvek hitelesítését nem kell az adóraktári engedély kiadásával egy eljárásban végezni. (Nem az adóraktári engedélyt kiadó regionális jövedéki parancsnokságok, hanem az ügyfelek által jobban elérhető helyi vámhivatalok – regionális jövedéki központok – hitelesítenek a továbbiakban.)
6.30. Jövedéki szankcionálás szőlőborra
2005 novemberétől nem minősül adózás alól elvontnak az a szőlőbor, amelyet forgalomba-hozatali engedély nélkül forgalmaznak. Nem fogadható viszont el a származás igazolására a felvásárlási jegy.
2006. január 1-jétől a bortörvény előírásainak megsértésével előállított bor, illetve az ilyen előállítás csak abban az esetben büntetendő jövedéki bírsággal, ha arra a bortörvény szerint minőségvédelmi bírság egyébként nem vethető ki. Lefoglalni, elkobozni és megsemmisíteni a továbbiakban csak ilyen hamis bort lehet.
6.31. Alkohol gyógyszeripari adómentes felhasználása
A módosított rendelkezések szerint a gyógyszeranyagok és gyógyszeripari intermedierek ipari előállításához az alkohol adómentes felhasználásának lehetőségét a gyógyszerekre vonatkozó rendelkezésben nevesíti konkrétan a jogalkotó (ez nem jelent tartalmi változást), továbbá 2006-tól az alkohol adómentesen használható fel a gyógyszeranyagok és a gyógyszeripari intermedierek gyártóberendezéseinek tisztításához is. A gyógyszerek közül a "galenusi készítmények" külön nevesítése pedig már nem szerepel az adómentes felhasználásnál, mivel azt a törvény által használt két új fogalom, a "forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek", illetve a "gyógyszeranyagok" magában foglalja a vonatkozó új szakmai rendelkezések, vagyis az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról 2005. évi CXV. törvény szerint.
6.32. Alkohol beszerzése kereskedelmi célra szeszüzemben
2006-tól az alkoholt (tömény szeszt) előállító szeszüzemek az üzemi szeszraktárukba kereskedelmi célra (továbbforgalmazásra) is beszerezhetnek más által előállított lédig alkoholt (kereskedelmi célra eddig csak az italgyárak és a szeszfőzdék számára volt lehetséges 2 liternél kisebb kiszerelésű, zárjegyes, palackos italokat az üzemi szeszraktárukba beszerezni és onnan forgalmazni). Az előállításra szóló adóraktári engedéllyel a szeszüzemek - hasonlóan az italgyárakhoz és a szeszfőzdékhez – csak korlátozottan, évente legfeljebb a saját alkoholtermelésük 25 százalékának megfelelő mennyiségig szerezhetnek be alkoholt az üzemi szeszraktárukba és az onnan történő forgalmazásra. Ezt a mennyiségi korlátot nem léphetik át.
6.33. Jövedéki ügyintéző sörfőzdében
2005 novemberétől hatályos az a változás, amely szerint a kisüzemi sörfőzdék (20 ezer hektoliter kapacitású üzemek) esetében nem kell jövedéki ügyintézőt alkalmazni, az nem feltétele az adóraktári engedélynek.
6.34. Adó-visszaigénylés dohánygyártmányokra
A jövedéki adót már nemcsak az adóraktár engedélyese, hanem az importáló és a bejegyzett kereskedő is visszaigényelheti a szabad forgalomból visszaszállított dohánygyártmány után. Változást jelent továbbá az is, hogy nemcsak a minőségi kifogás, lejárt szavatosság, illetve jogszabályváltozás miatti visszáruzás esetén visszaszállított termékekre lehet az adót visszaigényelni, hanem bármilyen okból visszaszállítottra.
6.35. Adó-visszaigénylés mezőgazdasági gázolajra
A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés lehetősége 2006. január 1-jétől kiterjed a belterületi földek művelésére felhasznált gázolajra is (eddig csak a külterületi szántóterület, kert, gyümölcsös stb. megműveléséhez felhasznált gázolaj jövedéki adóját lehetett visszaigényelni).
Nem változott viszont, hogy továbbra is a jövedéki adó 80 százaléka igényelhető vissza, és nem változtak a művelési áganként meghatározott gázolajfelhasználási normák sem (amelyek a visszaigénylés mennyiségi korlátját jelentik), valamint a kedvezményre jogosított művelési ágak köre sem bővült.
6.36. Jövedéki engedélyes tevékenységeket érintő változások
2006. január 1-jétől jövedékiengedély-kötelezettség alá esik az üzemanyag-adalékok kis kiszerelésben való, továbbforgalmazási célú beszerzése, importálása, exportálása, tagállami kereskedelme is. Ez a megfigyelt termékek körének változásából következik, ugyanis az üzemanyag-adalékok a kiszerelés nagyságától függetlenül 2006-tól a megfigyelt termékeknek számítanak (eddig csak az 5 liter vagy 5 kilogramm felettiek voltak azok). A változás másik oka, hogy az üzemanyag-adalékok minden esetben (s nem a felhasználási céltól függően, mint az egyéb ellenőrzött ásványolajok és az egyéb megfigyelt termékek) adókötelesek, így közvetlen adóérdek fűződik forgalmazásuk nyomon követhetőségéhez.
2006. évi változás, hogy a biodízelre is kiterjed az üzemanyagok esetében érvényesülő szabály, amely szerint minden olyan esetben, ha a forgalmazás nem üzemanyagtöltő állomáson keresztül történik, ahhoz jövedéki engedélyt kell kiváltani.
2005 novemberétől nem tekintendő jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységnek, ha a jövedéki engedély megszűnését követően a készleten maradt jövedéki terméket vámhatósági felügyelet mellett a korábbi engedélyes forgalmazza.
Ugyancsak már 2005 novemberétől hatályos az a módosítás, amely szerint az ásványolajtermékek forgalmazásához előírt jövedéki engedély megadásához nem kell az 500 m3-es tárolótartály-követelményt arra a telephelyre teljesíteni, ahol kizárólag csak kiszerelt ásványolajtermékeket forgalmaznak.
A szőlőbor 0 adókulcsossá válásával összefüggő változás, hogy amennyiben jövedéki engedélyes tevékenység keretében (továbbforgalmazási célra) kizárólag szőlőbort forgalmaznak, jövedéki engedély ugyan továbbra is szükséges, viszont e tevékenységhez nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani.
6.37. Együttműködési kötelezettség jövedéki ellenőrzéseknél
Az új rendelkezés szerint a jövedéki ellenőrzések során az ellenőrzött személyek kötelesek a vámhatósággal együttműködni, és az ellenőrzést gátló esetleges körülmény elhárítását (például a jármű üzemanyagtartályában levő üzemanyaghoz való hozzáférést) saját költségükre és felelősségükre a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.
6.38. Üzletbezárások szabályainak szigorítása
A jövedéki terméket forgalmazó nagy- és kiskereskedésekre vonatkozó üzletbezárási szabályok egyrészt – a bezárás időtartama tekintetében – az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseihez igazodnak. Amennyiben igazolatlan eredetű, vagy zárjegy, adójegy nélküli, vagy hamis zárjegyű, adójegyű jövedéki terméket találnak, úgy az első alkalommal 12 napra (az eddigi 10 nap helyett), ismételt elkövetés esetén 30, majd minden további esetén 60 napra (az eddigi 20 nap helyett) kell bezárni.
További szigorítást jelent az, hogy megszűnik a bezárás szankció mellőzésének lehetősége, ha a jövedéki termék mennyisége nem érte el a törvény szerinti kereskedelmi mennyiséget (például szesznél a 10 litert, bornál a 90 litert, cigarettánál a 800 darabot), s a megtalált mennyiségtől függetlenül bezárható az üzlet.
