Az idei év folyamán a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) három alkalommal módosult. Az évközi változások legnagyobb része már a 2005. évben hatályba lép(ett), és a 2005. évben kezdődő adóévben kell először alkalmazni azokat. Az évközi és az év végi módosítások zöme a versenyképesség javítását, a jogharmonizációt, illetve a jogalkalmazást segítik elő.
2.1. Adóalanyiság
2.1.1. Európai szövetkezet
2006. augusztus 18-ai hatállyal az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló 2003/1435/EK tanácsi rendelet alapján lehetővé válik európai szövetkezet alapítása, ennek megfelelően a Tao-tv. adóalanyiságra vonatkozó felsorolása kiegészül az európai szövetséggel. A jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló tevékenységet végző, magyarországi székhelyű európai szövetkezet 2006. augusztus 18-ai hatállyal a társasági adó alanyává válik [Tao-tv. 2. § (2) bekezdésének a) pontja].
A törvény meghatározza az európai szövetkezetre irányadó szabályokat, így az európai szövetkezet társaságiadó-kötelezettsége alapszabálya közokiratba foglalásának napján kezdődik, és azon a napon szűnik meg, amelyen a megszűnését szabályozó jogszabály szerint megszűnik. Az európai szövetkezetek adóalap-módosító tételei megegyeznek a gazdasági társaságokra vonatkozókkal [Tao-tv. 2. § (2) bekezdésének a) pontja, 5. §-ának (2)–(3) bekezdése, 7-8. §-a].
2.1.1.1. Székhelyáthelyezés
A törvény az egyéb gazdasági társaságokra vonatkozó szabályoktól eltérően szabályozza azt az esetet, amikor az európai szövetkezet székhelyét valamely másik európai uniós tagállamba helyezi át. Az általános szabályok szerint jogutód nélküli megszűnésnek minősül, ha egy gazdasági társaság székhelyét külföldre helyezi át. Az európai szövetkezetek esetében a társaság továbbra is a társasági adó alanyának minősül azon tevékenységek tekintetében, amelyeket belföldön külföldi vállalkozóként folytat. Az általános szabályoktól eltérően, szintén nem minősül jogutód nélküli megszűnésnek, ha a külföldi vállalkozó tevékenységét továbbiakban európai szövetkezet folytatja [Tao-tv. 16. §-ának (7) bekezdése].
2.1.1.2. Adózási szabályok
Az európai szövetkezet, illetve az európai szövetkezet tevékenységét folytató külföldi társaság alkalmazhatja a veszteségelhatárolásra vonatkozó szabályokat, azzal az eltéréssel, hogy ezen adóalanyoknak a veszteségelhatároláshoz nem szükséges adóhatósági engedély, ha az adózás előtti eredmény negatív, és az adóévben a bevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát, vagy az adóalap a megelőző két adóévben is negatív volt [Tao-tv. 17. §-ának (10) bekezdése].
Az európai szövetkezeteknek is alkalmazniuk kell a szokásos piaci árhoz kapcsolódó szabályokat [Tao-tv. 18. §-ának (5) bekezdése].
Az európai szövetkezetnek, valamint a tevékenységét végző külföldi vállalkozónak társaságiadó-alanyisága keletkezését követő 30 napon belül adóelőleget kell bevallania adókötelezettség keletkezését követő második naptári hónap első napjától kezdődő 12 hónapos időszakra.
A külföldi vállalkozó által bevallott adóelőleggel egyező adóelőleget kell bevallania az európai szövetkezetnek. Az európai szövetkezet által bevallott előleggel megegyező adóelőleget kell bevallania az európai szövetkezet tevékenységét végző külföldi vállalkozónak [Tao-tv. 26. §-ának (4) bekezdése].
2.1.2. Külföldi személy belföldi illetősége
A jogalkalmazás elősegítése érdekében pontosította a jogalkotó a külföldi személy belföldi illetőségének meghatározását. A módosítás szerint 2006. január 1-jétől belföldi illetőségűnek minősül az a külföldi személy, akinek üzletvezetésének helye belföld, és amely külföldi személy állama és Magyarország között nincs egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről. Nem változott az az előírás, hogy amennyiben van a külföldi személy állama és Magyarország között hatályos, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, akkor a külföldi személy csak akkor minősül belföldi illetőségűnek, ha az egyezmény szerint az illetőséget az üzletvezetés helye határozza meg [Tao-tv. 2. §-ának (3) bekezdése].
2.2. Fogalmak
2.2.1. Kedvezményezett részesedéscsere
Módosult a kedvezményezett részesedéscsere fogalma. A módosítást az tette szükségesség, hogy a kedvezményezett részesedéscsere fogalmát megfogalmazó, a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló 90/434/EGK irányelvet az Európai Unió Tanácsa a 2005/19/EK irányelvvel módosította. A módosítás szerint a 2006. évtől kedvezményezett részesedéscserének minősül az is, amikor a megszerző társaság már a jogügylet előtt a szavazati jogok többségével rendelkezik, és a jogügylet révén részesedését tovább növeli [Tao-tv. 4. §-ának 23/c pontja].
2.3. Adóalapot érintő módosítások
2.3.1. Értékcsökkenési szabályok változása
Az értékcsökkenési szabályok három ponton változtak a következők szerint:
– A 2005. január 1-jén hatályba lépett szabály szerint a közúti személyszállításhoz használt autóbuszok esetében az adózó választhat a 20 százalékos kulcs alapján történő értékcsökkenés és a számviteli törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenési leírás között. A jelenlegi módosítás – 2005. év január 1-jével visszamenőleg – ezt a lehetőséget kiterjeszti más, személyszállításra alkalmas járműre is. Ezt a szabályt alkalmazhatja az adózó a 2005 január 1-je után beszerzett és a már meglévő közúti személyszállításhoz használt jármű bekerülési értékének adóalapnál történő elszámolásakor [Tao-tv. 1. számú melléklet 5. pontjának h) alpontja];
– Módosult a kedvezményezett térségben üzembe helyezett eszközök esetén alkalmazható értékcsökkenési leírási kulcs mértéke. A 2005. évben kezdődő adóév utolsó napján (a 2004. évi XXXIV. törvény alapján) kis- és középvállalkozónak minősülő adózó választása szerint 100 százalékos értékcsökkenési leírást alkalmazhat a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és – a személygépkocsi kivételével – a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz üzembehelyezése évében, ha a tárgyi eszközt a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében helyezi üzembe. A területfejlesztési szempontból leghátrányosabb helyzetű 48 kistérséget a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 3. számú melléklete határozza meg. A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségek közül azok tartoznak a leghátrányosabb helyzetű 48 kistérségbe, amelyeknek komplex mutatója nem éri el Budapest komplex mutatójának 60 százalékát. Az így figyelembe vett adóalap-csökkentő összeg 1, illetve járművek esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések szerint vagy csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK rendelet 4. cikkében foglaltakkal összhangban vehető igénybe. Annak, hogy melyik rendelkezést alkalmazzák, azért van jelentősége, mert csekély összegű támogatásban meghatározott tevékenységet végző adózók nem részesülhetnek, és amennyiben a kedvezmény annak minősül, úgy nem vehetnék figyelembe. Az érintett tevékenységek a következők: a nemzetközi szállítási tevékenységet végző vállalkozás, az az adózó, amelynél a kedvezmény mezőgazdasági termékek, állatok, élőfák, egyéb növények és hasonló termékek előállításához, feldolgozásához, értékesítéséhez kapcsolódik. Nem vehető igénybe a kedvezmény de minimis támogatásként továbbá akkor, ha ezzel a megelőző három évben igénybe vett de minimis támogatással együtt túllépné az adózó a 100 ezer eurós keretet (Tao-tv. 1. számú melléklet 14. pont). Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a kedvezmény nem vehető igénybe a Tao-tv. szerint személygépkocsinak minősülő jármű esetén. A személygépkocsi fogalma beépült a Tao-tv.-be, amely fogalmat már 2005. adóévre is alkalmazni kell. Személygépkocsinak minősül e szerint a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas (Tao-tv. 4. §-ának 31/c. pontja);
– 2006-tól az adózónak választási lehetősége lesz, hogy a tenyészállatok esetén az adózás előtti eredményét a korábbi gyakorlatnak megfelelően a számviteli törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés összegével, vagy – az új lehetőségnek megfelelően – a Tao-tv. 2. számú melléklet IV. fejezetében szereplő norma szerinti értékcsökkenési leírási kulccsal csökkenti. A norma szerinti elszámolás mértéke 14,5 százalék. A korábban még használatba nem vett tenyészállat beszerzése, előállítás esetén választható továbbá az 50 százalékos leírás is (Tao-tv. 2. számú mellékletének IV. rész címe, 1. számú mellékletének 9. pontja).
A számvitelről szóló törvény módosítása révén 100 ezer forintra emelkedett az egyösszegű értékcsökkenési leírás értékhatára, amely érvényesíthető az adóalapnál is.
2.3.2. Tőzsdei nyereség
A tőzsdei nyereséghez kapcsolódó adóalap-módosító tétel tartalmában nem változott, továbbra is csökkenthető az adózás előtti eredmény a tőzsdei nyereség felével. A módosítás technikai jellegű, belső jogharmonizációt szolgálja. A törvény szövege szerint a kedvezményt 2006-tól nem az elismert (szabályozott) piacon végbemenő ügylet alapján, hanem – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény változásának megfelelően – a szabályozott piacon végbemenő ügylet alapján lehet érvényesíteni. A szabályozott piac szűkebb fogalom az elismert szabályozott piac fogalmánál, mivel az csak az Európai Unió tagállamaiban lévő piacot foglalja magában, szemben a szabályozott piac fogalmával, amely minden olyan piacot magában foglalt, ahol a kereskedés meghatározott szabályok és ellenőrzés mellett folyt [Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének e) pontja].
2.3.3. Szakképző-iskolai tanuló alkalmazása
A tanulószerződés alapján szakképző-iskolai tanuló gyakorlati képzéséhez kapcsolódó kedvezmény emelkedik a 2006. évtől. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés esetén az adózó az adózás előtti eredményét az ily módon foglalkoztatott minden tanuló után, havonként az adóév első napján érvényes minimálbér 24 százalékával csökkentheti (korábban az érvényesíthető mérték 20 százalék volt). A keretszerződés alapján foglalkoztatott tanuló után igénybe vehető adóalap-kedvezmény mértéke nem változik, az továbbra is 12 százalék [Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének i) pontja].
2.3.4. Képzőművészeti alkotások
Módosultak a képzőművészeti alkotásokhoz kapcsolódó adóalap-módosító tétel szabályai. A változás egy része technikai jellegű, így a törvény a figyelembe veendő alkotások elbírálásakor elfogadható szakvélemény tekintetében nem utal másik törvényben szereplő művészeti szervezetre, hanem konkrétan kimondja, hogy a kedvezmény akkor vehető igénybe, ha a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által működtetett zsűri művészeti értékűnek ismeri el az alkotást.
A szakvélemény alapján a 2006. évtől az adózó két kedvezmény közül választhat, vagy a képzőművészeti alkotás beszerzési értékével, legfeljebb az adott évi beruházási érték egy százalékával csökkenti adózás előtti eredményét, vagy a kortárs képző- és iparművészeti alkotás beszerzési értékének megfelelő összegben, egyenlő részletekben, öt adóévben – a beszerzés évében és az azt követő négy adóévben – csökkentheti az adóalapját. Ez gyakorlatban minden évben 20 százalékos adóalap-csökkentést jelent. A törvény megadja a kortárs műalkotás fogalmát is. Az minősül kortárs műalkotásnak, amelynek alkotó művésze az év első napján életben van [Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének l) pontja és (22) bekezdése].
2.3.5. Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás
A hatályos szabályok szerint az adózó csökkentheti adóalapját a visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás, juttatás, a véglegesen átvett pénzeszköz és a térítés nélkül átvett eszköz következtében az adóévben elszámolt bevétellel. Nem csökkenthető az adózás előtti eredmény a visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás, juttatás, a véglegesen átvett pénzeszköz és a térítés nélkül átvett eszköz következtében elszámolt bevétellel abban az esetben, ha a juttató alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet vagy önkéntes kölcsönös biztosítópénztár. 2006-tól – a változás értelmében – szövetkezet esetén akkor is alkalmazható ez a szabály, ha a juttató társadalmi szervezet és a juttatás forrása a szövetkezeti törvény alapján valamely más szövetkezettől kapott fel nem osztható vagyon.
A szövetkezeti törvény értelmében a megszűnő, átalakuló szövetkezetnek könyveiben nyilvántartott fel nem osztható vagyont át kell adnia más szövetkezetnek vagy szövetkezeti szövetségnek. A szövetkezeti szövetség társadalmi szervezetnek minősül, így ha egy szövetkezet egy megszűnő vagy átalakuló szövetkezet fel nem osztható vagyonát szövetkezeti szövetségen keresztül kapja, akkor ezzel az összeggel nem csökkenthette adóalapját. Ha azonban egy másik szövetkezeten keresztül jutott a fel nem osztható vagyonhoz, akkor ezzel az összeggel csökkenthette adóalapját. Az eltérő megközelítés miatt szükséges volt e szabályok egységesítése, e módosítás a szabályok egységesítését célozta [Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének ly) pontja és (8) bekezdése].
2.3.6. Üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelme
Új, az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt vezetett be a módosítás. Az új kedvezményt a 2005. évi XXVI. törvény vezette be, 2005. május 10-én lépett hatályba, és az első ízben, a 2005. évi adóalap megállapításakor alkalmazható.
A szennyező gázokat a légkörbe kibocsátó tevékenységet végző ipari létesítmények a 2005. évtől e tevékenységüket csak jogerős üvegházhatásúgáz-kibocsátási engedéllyel végezhetik (2003/87/EK). A széndioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerében a tárgyév megegyezik a naptári évvel. A kibocsátási egység átruházható. Ha az üzemeltetőnek nincs elegendő egysége, akkor vásárolhat a piacon, ha feleslege van, azt eladhatja vagy tartalékolhatja.
Az új adóalap-módosító tétel értelmében az adózás előtti eredményét csökkentheti az adózó a széndioxid-kibocsátási egység ellenértéke és annak bekerülési értéke különbözetének 50 százalékával, illetve a széndioxid-kibocsátási egységgel kapcsolatos kezelési, bizományosi vagy ügynöki tevékenységért kapott árbevétel és a tevékenység közvetlen önköltsége különbözetének 50 százalékával. A kedvezmény nem érvényesíthető abban az esetben, ha a széndioxid-kibocsátási egységet az adózó ellenérték nélkül az államtól kapta.
A széndioxid-kibocsátási egység kereskedelméhez kapcsolódó 50 százalékos kedvezmény, a kapott jogdíj 50 százalékának, a kapcsolt vállalkozástól kapott és fizetett kamat különbözete 50 százalékának és a tőzsdei nyereség 50 százalékának megfelelő adóalap-csökkentő tétel együttes összege azonban nem lehet több, mint az adózás előtti eredmény 50 százaléka [Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének ny) pontja és (14) bekezdése].
2.3.7. Műemlék-felújítás
Új, a műemlék-felújításhoz kapcsolódó adólap-módosító tétel lép életbe 2006-tól. Az új kedvezmény szerint az adózó csökkentheti adózás előtti eredményét a könyveiben kimutatott, műemlékké nyilvánított ingatlan felújítása, helyreállítása érdekében állami garancia mellett felvett hitel megfizetett kamata összegével. A kedvezmény a pozitív adózás előtti eredmény összegéig érvényesíthető [Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének q) pontja].
2.3.8. Szabadalom, mintaoltalom
A 2006. évtől a kis- és középvállalkozások nemcsak a szabadalom, a használati- és formatervezésiminta-oltalom magyarországi megszerzésének és fenntartásának költségével csökkenthetik az adózás előtti eredményüket, de a növényfajta-oltalom magyarországi megszerzésének és fenntartásának költségeivel is. Ennek indoka, hogy a növényfajta-oltalom típusát illetően megegyezik a szabadalommal és a mintaoltalommal. Az adóalap-kedvezmény csekély összegű ("de minimis") támogatásnak minősül, és az az arra vonatkozó szabályok figyelembevételével vehető igénybe [Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének sz) pontja].
2.3.9. Lakásbérbeadás az önkormányzatnak
Módosultak, illetve pontosodtak az önkormányzatnak történő lakásbérbeadás után igénybe vehető kedvezményhez, valamint a lakás-bérbeadási szerződés idő előtti felbontásához kapcsolódó szabályok. A módosítás révén egyértelművé válik, hogy az idő előtti (azaz 60 hónapon belüli) szerződésbontás esetén az adózó a szerződés felbontásának évében még igénybe veheti a kedvezmény időarányos részét. Az új szabályt visszamenőlegesen, a 2005. adóévtől lehet figyelembe venni [Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének ty) pontja és (21) bekezdése].
2.3.10. Adóellenőrzés, önellenőrzés
Egyértelműbbé válnak a 2006. évtől az ellenőrzéshez kapcsolódó szabályok. A módosítás révén a törvény nemcsak a bevétel- vagy költségnövekedés hatását kezeli, hanem a bevétel- illetve költségcsökkenést is. A törvény kimondja, hogy az adóalap növelését eredményezi az adóév nettó árbevétel, bevétel és aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg, illetve annak csökkenéséhez vezet az adóellenőrzés, önellenőrzés során az adóévi költség, ráfordítás csökkentéseként elszámolt összeg [Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének u) pontja, 8. § (1) bekezdésének p) pontja].
2.3.11. Helyi iparűzési adó
A helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó kedvezmény szabályai kedvezően változnak. A kedvezmény igénybevételének feltételei között szerepelt, hogy az adózónak ne legyen köztartozása. Ez a feltétel a 2005. évre visszamenőlegesen enyhült, ekkortól a kedvezmény feltétele, hogy az adózónak ne legyen adótartozása. A köztartozás tágabb fogalom, így például magában foglalja a bírságot, a kamarai tagdíjat. A módosításnak köszöntetően 2005-től az a köztartozás, amelyet nem az állami vagy önkormányzati adóhatóság tart nyilván, nem keletkezteti a kedvezmény elvesztését.
A másik változás, hogy a 2006. adóévtől kezdődően az adózás előtti eredmény a ráfordításként elszámolt iparűzési adó 100 százalékával csökkenthető. A kedvezmény igénybevételének továbbra is feltétele, hogy ezen a jogcímen elszámolt összeg nem lehet több, mint az adózás előtti eredmény összege [Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének x) pontja].
2.3.12. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek, ráfordítások
Növeli az adózás előtti eredményt minden olyan költségként, ráfordításként elszámolt összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, tekintettel a Tao-tv. 3. számú mellékletében foglaltakra. A 3. számú melléklet a következők szerint módosult:
– a közérdekű önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan 2005. október 1-jével visszamenőleges hatállyal új ponttal egészült ki az elismert költségek köre. Amennyiben a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerint az adózó gazdasági tevékenysége érdekében foglalkoztat önkéntest, akkor az önkéntes részére fizetett személyi jellegű egyéb kifizetés a közérdekű önkéntes tevékenységekről szóló törvény előírása szerint ellenértéknek nem minősülő összeg, valamint az önkéntes munkát végző javára kötött biztosítás díja a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül;
– 2006-tól nemcsak a lakásszövetkezeti tulajdonnal kapcsolatos karbantartási és egyéb közös kiadásra elszámolt, tulajdoni hányaddal arányos költség minősül elismert költségnek, de annak minősül a lakásszövetkezet cégbejegyzés előtt vállalt, a kötelezettség miatt felmerült költsége is, feltéve, hogy az annak alapjául szolgáló szerződést a közgyűlést utólag jóváhagyta. A módosítást először a 2005. évi adóalap megállapításakor kell alkalmazni [Tao-tv. 3. számú melléklet B) fejezetének 7., 8. és 11. pontja].
2.3.13. Alultőkésítés
Módosul az ún. alultőkésítési szabály. Bővült az alultőkésítési szabály esetén figyelembe vehető kötelezettségek köre. Amennyiben egy társaság napi kötelezettségeinek értéke meghaladja a napi saját tőke értékének háromszorosát, úgy az adózás előtti eredményt növelni kell a kötelezettség alapján fizetett kamatnak a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos részével.
A 2006. évtől nemcsak a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozás) minősül kötelezettségnek, hanem minden olyan kötelezettség is, amely alapján kamatfizetés történik. A szabály kiterjed a csoportos számlavezetés (cash-pooling) esetére. Ekkor ugyanis a csoportos számlavezetésben részt vevő tagok az általuk befizetett saját pénzösszegen túli kifizetéseinek (kötelezettségeinek) teljesítésére felhasznált összeg tekintetében – mint más tagoktól kölcsönt igénybe vevők – kamat fizetésére kötelezettek. A fizetett kamatok összegét a tagoknak a számviteli törvény értelmében a fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolniuk [Tao-tv. 8. §-ának (5) bekezdése].
2.3.14. Köztartozás helyett állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás
Több kedvezmény (például a mikrovállalkozások létszámnöveléséhez kapcsolódó kedvezménynél, az alapítványok, a közalapítványok, a társadalmi szervezetek, a köztestületek adóalap-megállapításánál, valamint a közhasznú társaságok adóalap-megállapításánál) esetén – a helyi adóhoz kapcsolódó adóalap-módosító tételhez hasonlóan – enyhült a köztartozásra irányadó feltétel. A módosítás visszamenőleges hatályú, így azt már a 2005. évi adómegállapítás során alkalmazni kell. A változás lényege, hogy a kedvezmények feltétele nem a köztartozás hiánya, elegendő, ha az adózónak nincs az állami és önkormányzati hatóságnál nyilvántartott adótartozása [Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének x), y) pontja; 9. § (3) bekezdésének c) pontja; 13. § (1) bekezdésének d) pontja].
2.3.15. Veszteségelhatárolási, veszteségleírási szabályok változása
Jelentősen enyhülnek a veszteségelhatárolásra, illetve az elhatárolt veszteség leírására vonatkozó rendelkezések. Az adóhatósági engedélyezéssel összefüggő szabályok számottevően egyszerűsödtek. A módosítások először a 2005. évben kezdődő adóévi kötelezettség megállapításánál alkalmazhatók, emellett fontos, hogy a módosítások 2005. május 10-én léptek hatályba, így már a 2004. évről szóló adóbevallást is befolyásolhatták. Amennyiben a 2004. évről szóló bevallást 2005. május 10-e előtt nyújtották be, úgy még a régi szabályokat kellett figyelembe venni, amennyiben azonban ezen időpont után adták be azt, úgy a 2004. évről szóló bevallás esetén már az új szabályok alkalmazhatók.
2.3.15.1. Engedélyezési eljárási szabályok
A veszteség elhatárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárási szabályok a következők szerint módosultak:
– 2005. május 10-étől nem szükséges adóhatósági engedély átalakulás és kedvezményezett eszközátruházás esetén a jogutódnak a jogelődnél 2004. január 1-jét követően keletkezett elhatárolt veszteség érvényesítéséhez akkor, ha az adózó eddig az időpontig nem kérte az engedélyt, illetve az engedély megkérésére nyitva álló határidő még nem járt le. 2004. január 1. és 2005. április 10. közötti átalakulások esetén keletkezett negatív adóalapot a jogutód, illetve az átvevő továbbra is csak adóhatósági engedély alapján viheti tovább [Tao-tv. 29. §-ának (2) bekezdése, 29/C §-ának (8) bekezdése, 29/F §-ának (2) bekezdése];
– A módosított szabályok alapján az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévi és az ezt követő adóévi negatív adóalap elhatárolásához (az átalakulással létrejött adózónál a jogelőd adókötelezettsége keletkezésének évét és az azt követő adóéveket is figyelembe véve) adóhatósági engedély akkor szükséges, ha az adóévben az adózó adózás előtti eredménye is negatív, és az adóévben az összes bevétele (összes bevétel nem csak az árbevétel) nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát, vagy adóalapja a megelőző két adóévben is negatív volt;
– A 2005. adóévben keletkezett veszteség elhatárolásához nem szükséges adóhatósági engedély, ha az adózó adókötelezettségének keletkezési éve nem korábbi 2002-nél, az adózó 2005-ös adózás előtti eredménye pozitív, az adózónál a 2005-ös adóévben az adózás előtti eredmény és az adóalap is negatív, de az ezt megelőző két adóév adóalapja közül ( 2003-as és 2004-es) valamelyik pozitív volt, és a bevételi korlát figyelembevételével a veszteségelhatárolás nem engedélyhez kötött, az adózónál a 2005-ös adóévben az adózás előtti eredmény és az adóalap is negatív, de az összes bevétel több, mint a költségek/ráfordítások együttes összegének 50 százaléka, és a megelőző két adóév közül legalább az egyikben az adóalap nem negatív. Az adózó döntése alapján kérheti a korábban elhatárolt veszteség teljes figyelembevételét az adóalappal szemben, ekkor az adózó e döntését önellenőrzés, ellenőrzés esetén is figyelembe kell venni. Ennek eredményeként amennyiben az adózó adóalapja önrevízió, revízió miatt növekszik, úgy ezzel szemben figyelembe kell venni a korábban elhatárolt veszteséget, ha azt ezt megelőzően az adóalap hiánya miatt nem érvényesítették [Tao-tv. 17. §-ának (7)–(8) és (11) bekezdései].
2.3.16. A munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezet
2006. január 1-jétől új fogalommal, a munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezet fogalmával egészül ki a Tao-tv. Munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetnek minősül az a társadalmi szervezetként bírósági nyilvántartásba vett szervezet vagy szervezetek szövetsége, amelynek az alapszabály szerinti főtevékenysége a munkáltatói, illetve a munkavállalói érdekképviselet, és a szervezet tagja az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak. Idetartozik az imént meghatározott szervezetnek az a tagszervezete is, amely megyei, régiós vagy szakmai szövetségként működik.
A munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezet csökkentheti adózás előtti eredményét az adóévben elért, vállalkozási tevékenységből származó nyereségnek azzal a részével, amelyet a szervezet cél szerinti tevékenységéből származó bevételén túl megjelenő költségei, ráfordításai fedezésére használt fel az adóévben vagy használ fel az adóévet követő adóévben.
A szervezet cél szerinti tevékenységét az alapító okirat, illetve az alapszabály nevesíti. Az adózónak önellenőrzést kell végrehajtania, ha az adózás előtti eredményét csökkenti a következő adóévben felmerülő költségei ellentételezéseként felhasználandó vállalkozási jövedelem összegével, ám utóbb kiderül, hogy kevesebb költség, ráfordítás (vagy a cél szerinti tevékenységből több bevétel) keletkezett [Tao-tv. 4. §-ának 25. pontja, 9. § (2) bekezdésének e) pontja].
2.3.17. Lakásszövetkezet által végzett kedvezményezett tevékenységek
A lakásszövetkezetek adóalanyisága lényegében nem változott, a lakásszövetkezeteknek továbbra is a vállalkozási tevékenységükből származó jövedelmük alapján keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettségük. A Tao-tv. adóalanyiságra vonatkozó felsorolásának változtatása azért vált szükségessé, mert 2005-től a szövetkezetekről szóló törvény helyett a 2005. január 1-jén hatályba lépett, a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény tartalmazza a lakásszövetkezetek létesítésére, működésére és megszüntetésére irányadó szabályokat [Tao-tv. 2. § (2) bekezdésének b) pontja].
A lakásszövetkezetekről szóló törvény új definíciót ad a vállalkozási tevékenység fogalmára, emiatt a 2005. évre visszamenőleges hatállyal szükségesség vált a Tao-tv. módosítása.
A lakásszövetkezeteknél nem minősül vállalkozási tevékenységnek:
– a lakásszövetkezeti tevékenység, vagyis minden olyan tevékenység, amelyet a lakásszövetkezet az építés és a fenntartás körében ténylegesen felmerült költségeinek figyelembevételével, nem nyereségszerzés céljából végez saját maga, tagjai és nem tag tulajdonosai részére; illetve
– a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való helyezése esetén a kapott kamatnak vagy hozamnak az a része, amelyet a lakásszövetkezeti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel [Tao-tv. 6. számú mellékletének B) fejezete].
2.4. A fizetendő adó mértéke
A társasági adó mértéke nem változott, az továbbra is 16 százalék. A 2006. évtől egyes esetekben az adózó választása szerint lehetőség van az adó ettől eltérő, sávos megállapítására. A sávos adómérték az 5 millió forintot meg nem haladó pozitív adóalap 10 százaléka, azt meghaladóan a fizetendő adót a normál, 16 százalékos adómérték szerint kell meghatározni.
2.4.1. A sávos adómérték alkalmazásának feltételei
A kedvezőbb, sávos adómértéket az adózó akkor alkalmazhatja, ha nem vesz igénybe társaságiadó-kedvezményt, ha a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább egy fő abban az évben, amikor a kedvezményes kulcsot alkalmazza az adózó. További feltétel, hogy az adózó által az adóévben bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összege meghaladja az adóév első napján érvényes minimálbér másfélszeresének évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatát. Ez azt jelenti, hogy minden foglalkoztatott személy legalább a minimálbér másfélszeresének megfelelő nagyságú jövedelemben részesül, és az után az adózó megfizeti a közterheket. Ha a társaság székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében található, akkor enyhébb feltételnek kell megfelelni, ekkor elég, ha az adózó által az adóévben bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összege meghaladja az adóév első napján érvényes minimálbér évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatát. [A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékét a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004 (IV. 15.) Korm. rendelet mellékletei tartalmazzák.]
A "normál" módon és a kedvezményes, sávos kulccsal számított adó közötti különbözet csekély összegű ("de minimis") támogatásnak minősül, így a kedvezményes sávos adókulcsot az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén sem alkalmazhatják
– a nemzetközi szállítási tevékenységet végző adózók,
– azok az adózók, akik (amelyek) állatot, élőfát, növényt és hasonló terméket állítanak elő, dolgoznak fel, forgalmaznak, továbbá ha
– a kedvezmény és az előző három évben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatás több lenne 100 ezer eurónál.
2.4.2. Adómeghatározás
A sávos adómérték módosítja az egyéb – "de minimis" támogatásnak minősülő - adóalap-kedvezmény támogatástartalmát. A kedvezmény kapcsán meg nem fizetett adót úgy kell meghatározni, hogy az adóévben igénybe vett, csekély összegű támogatásnak minősülő adóalap-kedvezményeket össze kell adni, majd együttes értékükre kell alkalmazni a sávos adómértéket (5 millió forintig 10 százalék, ezt meghaladóan 16 százalék). Az így megkapott összeg tekinthető az adóévi kedvezmények támogatástartalmának.
Csekély összegű támogatásnak minősülő adózás előtti eredményt csökkentő tételek a következők:
– kis- és középvállalkozások által a szabadalom, mintaoltalom és növényfajta-oltalom magyarországi megszerzéséhez és fenntartásához;
– a felsőoktatási intézmény, illetve a Magyar Tudományos Akadémia által alapított kutatóintézet kezelésében lévő területen végzett kutatás-fejlesztési tevékenységhez;
– a mikrovállalkozások foglalkoztatásához;
– a kis- és középvállalkozások beruházásaihoz;
– területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérségben üzembe helyezett beruházáshoz
kapcsolódó adóalap-kedvezmények [Tao-tv. 19. §-ának (3)–(6) bekezdései].
2.5. Adókedvezmények
2.5.1. Beruházási adókedvezmény
Módosultak a beruházási adókedvezmény igénybevételének időtartamára vonatkozó szabályok. Erre az adókedvezményre jogosultságot a 2002. december 31-éig megkezdett beruházás alapján lehetett jogot szerezni, és a megszerzett jog alapján az adókedvezményt legkésőbb 2011-ig lehet érvényesíteni. A beruházási kedvezményt az 1997. január 1. és 2002. december 31. között megkezdett termék-előállítást szolgáló beruházás alapján vehető igénybe a beruházás üzembehelyezését követő 10 naptári évben, a konverziós előírásokat is figyelembe véve a bejelentett adatok alapján számított összegben, egy-egy adóévben a fizetendő adó teljes összegéig. A kedvező változás az, hogy a korábbi előírás 10 adóévet határozott meg az adókedvezmény érvényesítésének periódusaként, amely adott esetben (átalakulás, devizanemváltás stb.) rövidebb lehet, mint a naptári év. Főszabályként az igénybevételre 10 naptári év áll rendelkezésre, de legutoljára a 2011. évi adóalap utáni adóból lehet érvényesíteni a kedvezményt. Amennyiben az az adóév, amelyben utoljára vehető igénybe beruházási adókedvezmény (a 2011. vagy a korábbi év) nem egyezik meg a naptári évvel, akkor a következő (azaz a 11.) adóév 10. naptári évre eső napjainak számával arányosan lehet még kedvezményt érvényesíteni [Tao-tv. 21. §-ának (7), (11), (16) bekezdései].
2.5.2. Fejlesztési adókedvezmény
A fejlesztési adókedvezményre vonatkozó szabályok jelentősen módosultak 2005. július 1-jei hatállyal, ehhez kapcsolódóan módosult a fejlesztésiadó-kedvezményről szóló 275/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet is. A 2005. június 30-áig benyújtott kérelmeket a 2005. július 1-jét megelőzően hatályban lévő szabályok szerint kellett elbírálni. A szabályváltozások egyes esetekben lényegesen egyszerűsítik a kedvezmény igénybevételét. Így 2005. július 1. után ha a megvalósítani tervezett fejlesztési programban figyelembe vett beruházási érték nem haladja meg 100 millió eurós értékhatárt, akkor az adózónak nem kell kérelmet benyújtania a Pénzügyminisztériumhoz, elegendő az adózó bejelentése, amely nem díjköteles. A 100 millió eurós értékhatárt meghaladó beruházás esetén továbbra is szükséges a kérelem benyújtása a Pénzügyminisztériumhoz. A Pénzügyminisztérium határozat formájában engedélyezi az adókedvezmény igénybevételét, feltéve, hogy a kérelem az előzőekben hivatkozott valamennyi feltételnek megfelel. A kérelem továbbra is díjköteles.
Az adókedvezmény igénybevételének további feltételeit a kormányrendelet tartalmazza. Az addicionális feltételeknek a 100 millió eurót meg nem haladó beruházás esetén a bejelentés benyújtása, a 100 millió eurót meghaladó érétkű beruházás esetén a kérelem benyújtása napján, továbbá a régi szabályozástól eltérő módon mindkét esetben a fejlesztési program befejezését jelentő valamennyi beruházás üzembehelyezését követő 5 évben vagy – amennyiben az későbbi időpont – az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig meg kell felelni. Az utóbbi időintervallum egyben az adókedvezménnyel megvalósított beruházás kötelező üzemeltetési időszakát jelenti. Az addicionális feltételek között említendő, hogy az adózónak nem lehet adótartozása az állami, önkormányzati adóhatóságnál, valamint a vámhatóságnál, továbbá hogy az állami, önkormányzati adóhatóság, illetve a bíróság jogerős határozatában nem kötelezte bírság megfizetésére munkavállaló engedély nélküli alkalmazása miatt.
2.5.3. Adókedvezményekkel kapcsolatos egyéb változások
2.5.3.1. Nyilvántartás-vezetési kötelezettség
Új előírás, miszerint az adózó köteles nyilvántartást vezetni azokról a fejlesztési program keretében üzembe helyezett tárgyi eszközökről, immateriális javakról, amelyeknek értékét az adókedvezmény kalkulációja során figyelembe vett. A nyilvántartásba vett eszközöknek, javaknak a kötelező üzemeltetési időszak alatt állományban kell maradniuk, üzemelniük kell. Ha az adózó a szóban forgó eszközöket a kötelező üzemeltetési időszakban nem üzemelteti vagy a könyvekből – pótlás nélkül – kivezeti, akkor az ilyen eszköz bekerülési értéke a fejlesztési adókedvezmény alapjául szolgáló beruházási értéket, költséget, ráfordítást csökkenti.
2.5.3.2. Beruházási érték
Módosult a kormányrendeletben szereplő beruházási érték fogalma is. Az új definíció szerint a beruházási értékbe nem tartozik bele – többek között – a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján az adózó, más társaság (köztük uniós tagállamban illetőséggel rendelkező társaság is) vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe. A szállítási ágazatba tartozó adózó esetében a beruházási értéknek nem lehet része a szállító berendezések (gördülő eszközök) bekerülési értéke.
2.5.3.3. Szélessávú internet
A jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, szélessávú internetszolgáltatásra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény feltételeiben változások következtek be 2005. augusztus 22-ei hatállyal. E szerint az e napot megelőző napig benyújtott kérelmek, illetve megtett bejelentések esetében még a régi szabályok szerint kell eljárni. Az új, módosított rendelkezéseknek megfelelően a 100 millió forint értékű szélessávú internetszolgáltatásra vonatkozó kedvezmény akkor vehető igénybe, ha:
– meglévő, a frekvenciasávok nemzeti felosztásáról szóló jogszabály fogalommeghatározása szerinti állandóhelyű szolgálat keretében, vagy a helyhez kötött, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti előfizetői interfésszel rendelkező elektronikus hírközlő hálózat fejlesztésével kapcsolatos; vagy
– 2006. január 1-jét követően szerzett frekvenciahasználati jogosultság alapján megvalósuló
szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházásról van szó (Tao-tv. 22/B §-a).
2.6. Osztalékadó
2006. január 1-jével megszűnik a társaságoknak fizetett osztalék adókötelezettsége. Az e dátum után kifizetett osztalék mentessé válik az adó levonása és megfizetése alól.
Átmeneti szabály alapján azonban ezt követően is keletkezhet osztalékadó-kötelezettsége az osztalékban részesülőnek. Így ha a 2004. május 1. és 2005. december 31. között tagállamban illetőséggel bíró társaságnak kifizetett, juttatott osztalék után - bár nem állt fenn a 20 vagy 25 százalékos részesedése két éven át folyamatosan a magyar illetőségű társaságban – azért nem fizették meg az osztalékadót, mert annak megfizetésére valamely személy kezességet vállalt, és a részesedés két éven belül lecsökken vagy megszűnik.
2004. május 1-jével szűnt meg az a lehetőség, amely alapján a külföldi osztalékban részesülő az osztalékot új társaság alapítására vagy meglévő társaságban a jegyzett tőke emelésére fordító adóalanynak nem kellett osztalékadót fizetnie. A korábbi szabályhoz átmeneti rendelkezés kapcsolódik, amely kimondja, hogy e részesedés kivonása esetén az osztalékadót a 2002. december 31-én hatályos előírások szerint meg kell fizetni.
Néhány további átmeneti intézkedést is bevezetett a jogalkotó, amelyek egyrészt az európai uniós előírásoknak való megfelelést szolgálják, másrészt a rendszer pontosítását fogalmazzák meg. E szerint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásától nem kell az osztalékadót megfizetni azon társaságoknak fizetett osztalék után, ha a haszonhúzó az Európai Unió valamely tagállamában bír illetőséggel, és legalább két éve minimum 20 százalék, 2004-ben történő osztalékfizetés esetén 25 százalék részesedéssel rendelkezik az osztalékot fizetőben. Egy, az Unió és a Svájci Államszövetség által kötött megállapodás értelmében a fenti előírást ki kell terjeszteni a svájci illetőségű társaságok esetére is. Ezt vette át a magyar adótörvény, méghozzá visszamenőleges hatállyal. A jogszabály értelmében a 2005. június 30-át követően a Svájci Államszövetségben illetőséggel bíró külföldi személy részére fizetett (juttatott) osztalékra ugyanazok a szabályok alkalmazandóak, mint az Európai Unió tagállamaiban lévő haszonhúzókra. Ez a szabály már az adótörvények módosításáról szóló 2005. évi jogszabály kihirdetése napján hatályba lépett, és 2005. december 31-éig alkalmazandó, mivel ezt követően megszűnik az osztalék adóztatása Magyarországon [Tao-tv. 29/H §-ának (1) bekezdése, 31. § (1) bekezdésének f) pontja].
A módosítás visszamenőleges hatállyal kimondja, hogy az osztalékban részesülő, illetve a kifizető adó-visszatérítést igényelhet a 2004. április 30-át követően kifizetett osztalékra tekintettel, amennyiben a kifizető levonta (nem pénzben történő juttatás esetén megfizette) az osztalékadót, mert a tagállamban illetőséggel bíró társaság 20 vagy 25 százalékos részesedése a magyar illetőségű társaságban még nem állt fenn a kifizetéskor, juttatáskor két éve folyamatosan – de később bekövetkezett [Tao-tv. 29/H §-ának (2) bekezdése].
2.7. Egyéb változások
2005. május 10-ével hatályát vesztette a külföldi szervezetek adókötelezettségére vonatkozó átmeneti rendelkezés azzal, hogy rendelkezéseit a 2005. évben kezdődő adóév társaságiadó-kötelezettségének megállapításakor már nem kell alkalmazni. Így 2005. január 1-jétől nincs a külföldi szervezetnek adófizetési, illetőleg a magyar kifizetőnek adólevonási kötelezettsége a jogdíj, kamat, a művészeti, előadói és sporttevékenységért, illetve bemutatókért (kiállításokért) járó díjak után.
2006. január 1-jével hatályát veszti a külföldön tevékenységet végző jogállás, és ettől kezdve megszűnik a 4 százalékos adómérték alkalmazásának lehetősége is.
