5. Magyarországi fióktelepek, kereskedelmi képviseletek

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. szeptember 13.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2005/07. számában (2005. szeptember 13.)

A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei és kereskedelmi képviseletei (külföldi vállalkozások) tekintetében az alapvető rendelkezéseket (a létesítés, működtetés megszüntetésének általános feltételeit és szabályait) az 1997. évi CXXXII. törvény tartalmazza.

5.1. Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe

Külföldi vállalkozás a Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe, illetve fióktelepei útján (fióktelep) belföldön a vonatkozó törvény rendelkezései szerint vállalkozási tevékenység végzésére jogosult, amelynek során tevékenységével összefüggésben – törvény ettől eltérő rendelkezése hiányában – a fióktelep jár el a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyokban, valamint a külföldi vállalkozás más fióktelepeivel fennálló kapcsolatokban is.

A fióktelep több városban (községben) is rendelkezhet működési hellyel (telephellyel).

5.1.1. Fióktelep létesítése

A fióktelep a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a vállalkozási tevékenységet a cégbejegyzést követően kezdheti meg.

5.1.1.1. Bejegyzés előtti működés

A fentiekben írtaktól eltérően a cégjegyzésre jogosultak a cégbejegyzési kérelem beadását követően a fióktelep nevében és javára eljárhatnak, azonban ilyenkor a "bejegyzés alatt" toldatot az iratokon fel kell tüntetniük, és a megkötött jogügyletek során az elnevezéshez kell fűzni azt (ez az ún. előfióktelep). A fióktelep a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet (ideértve az alapítási, tevékenységi engedélyhez, valamint a telepengedélyezéshez kötött tevékenységeket is) nem folytathat. (Ezek a rendelkezések lényegében azonosan a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLV. törvényből a hazai vállalkozások tekintetében már megismert, előtársaságra irányadó szabályokkal.)

5.1.1.2. A kérelem elutasítása

Amennyiben a fióktelep cégbejegyzési kérelmét elutasítják, úgy további jogokat nem szerezhet, új kötelezettségeket nem vállalhat, valamint köteles működésének haladéktalan megszüntetésére. Ebben az esetben a fióktelep kötelezettségvállalásokból eredő tartozásaiért a külföldi székhelyű vállalkozás korlátlan helytállásra köteles.

5.1.2. Bejegyzés

A fióktelep cégnyilvántartásba bejegyzésére akkor van lehetőség, ha a cégbejegyzésre vonatkozó kérelem és mellékletei megfelelnek a külön törvényben - a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) – szabályozott feltételeknek.

5.1.2.1. A bejegyzéshez szükséges okiratok

A Ctv. szerint a fióktelep bejegyzéséhez szükséges okiratok a következők:

– létesítő okirat, illetve annak változása esetén a létesítő okirat módosítása és a létesítő okirat változásokkal egybefoglalt, hatályosított szövege;

– hiteles cégaláírási nyilatkozat (aláírási címpéldány);

– ha a bejegyzési kérelem erre vonatkozó adatot tartalmaz: a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági (ellenőrző bizottsági) tagok, a könyvvizsgáló, illetve a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat tisztségviselőinek elfogadónyilatkozata; a vezető tisztségviselő képviseleti jogának egyes ügyekre vagy ügycsoportokra vonatkozó átruházása esetén az erről szóló okirat; a külföldi személy magyarországi kézbesítési megbízottjának a megbízására, illetve a megbízás elfogadására vonatkozó okiratot; külföldi cég részvétele esetén a külföldi cég cégkivonata és annak magyar nyelvű hiteles fordítása, illetve annak hiteles fordításban történt igazolása, hogy a céget a hazai joga szerint kereskedelmi nyilvántartásba vették; ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén az ingatlan – három hónapnál nem régebbi – tulajdoni lapját, melyből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható;

– jogszabályban meghatározott mértékű közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása, kivéve ha a közzétételi költségtérítést elektronikus úton, a Szolgálat (az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálata) elektronikus ügyfélszolgálatán fizetik meg;

– a jogi képviselő meghatalmazása, illetve képviseleti jogának igazolása;

– az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adó alanyának az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozat [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. §-ának (1) bekezdése];

– a külföldi vállalkozás létesítő okirata, illetve annak a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege (hazai joga szerint a kereskedelmi nyilvántartásba történt felvételét igazoló okirata), valamint ennek hiteles magyar nyelvű fordítása, továbbá

– a fióktelepet létesítő, valamint annak képviselőjét kijelölő határozat és annak hiteles magyar nyelvű fordítása.

5.1.3. Bejelentésre kötelezettek, képviselet

A fióktelep cégbejegyzésére, cégnyilvántartására – ideértve a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörét is –, valamint a cégnyilvánosságra vonatkozó követelményekre a Ctv.-ben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a fióktelep létesítésének, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt adatoknak a cégbírósági bejelentése a fióktelep cégjegyzésére jogosult személy, illetve személyek kötelezettsége.

A fióktelep képviseletét – ideértve a cégjegyzést is – a fióktelepnél

– munkaviszonyban foglalkoztatott, illetve oda kirendelt vagy

– tartós megbízási jogviszonyban álló, belföldi lakóhellyel rendelkező

személyek láthatják el.

5.1.4. Kötelezettség teljesítése külön jogszabály alapján

Abban az esetben, ha jogszabály

– valamely tevékenység végzésével összefüggésben vállalkozás alapítását engedélyhez köti, vagy

– meghatározott tevékenység folytatásához külön engedély meglétét írja elő, valamint ha

– meghatározott tevékenység folytatásához – az ügyfelek, a fogyasztók, illetve az üzletfelek érdekeinek védelmében – külön pénzügyi biztosítékot (így különösen pénzbeli letétet, bankgaranciát, kezesi biztosítási szerződést, felelősségbiztosítást) is megkövetel,

ezeket a követelményeket értelemszerűen a fióktelepnek is teljesítenie kell.

5.1.5. A külföldi vállalkozáshoz kapcsolódó előírások

A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy törvény úgy is rendelkezhet, miszerint az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező vállalkozás - magyarországi fióktelepe útján – alapítási vagy tevékenységi engedélyhez kötött tevékenységet akkor is végezhet, ha erre a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik, vagy hogy az előző bekezdésben ismertetett követelményeket (engedélyhez között alapítás, külön engedély megléte meghatározott tevékenység folytatásához stb.) a külföldi vállalkozás is teljesítheti.

5.1.6. A fióktelep megszűnése, megszüntetése

A fióktelep a cégnyilvántartásból való törléssel szűnik meg.

5.1.6.1. Kérelem

A fióktelep törlésére irányuló kérelmet a külföldi székhelyű vállalkozás erre vonatkozó döntése meghozatalától számított 90 napon belül kell benyújtani a cégbírósághoz.

5.1.6.2. A törlés feltételei

Kérelemre a cégbíróság az alábbi körülmények együttes fennállása esetén törölheti a fióktelepet a cégnyilvántartásból:

– a külföldi vállalkozásnak a fióktelep működésével összefüggésben nincs Magyarországon köztartozása,

– a fióktelep a Cégközlönyben a megszüntetésről felhívást tett közzé azzal, hogy a hitelezők követeléseiket harminc napon belül nála jelentsék be, de ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett, vagy a hitelező követelését kielégítették, illetve arra biztosítékot nyújtottak,

– nincs a fióktelepein keresztül folytatott tevékenységével összefüggésben a külföldi vállalkozás ellen Magyarországon hatósági vagy bírósági eljárás (ideértve a választottbírósági eljárást is) folyamatban, vagy a folyamatban levő eljárásokban a vagyoni igények kielégítésére a fióktelep vagy a külföldi vállalkozás biztosítékot nyújtott, és

– nincs fizetésképtelenségi (felszámolási) eljárás folyamatban a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep ellen.

5.1.6.3. Mentesülés

A fióktelep kérelemre történő törlésének nem feltétele az előző bekezdés első három pontjában meghatározott feltételek fennállása akkor, ha a külföldi vállalkozás székhelye (bejegyzése) szerinti államnak a Magyar Köztársasággal nemzetközi szerződése van a polgári és kereskedelmi ügyekre nézve a bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról, valamint a köztartozások behajtásáról, vagy ezeket a kérdéseket európai közösségi jogi szabályozás rendezi. A fióktelepnek azonban ebben az esetben is közleményt kell közzétennie a Cégközlönyben a megszüntetéséről azzal, hogy a hitelezők követeléseiket harminc napon belül a fióktelepnél jelentsék be, továbbá tájékoztatást kell adnia arról is, hogy a ki nem elégített követeléseket a hitelezők milyen eljárásban érvényesíthetik.

5.1.6.4. Külföldi vállalkozás jogutód nélküli megszűnése

Abban az esetben, ha a külföldi vállalkozás jogutód nélküli megszűnik, a fióktelep törlését is kérelmezni kell a cégbíróságtól, azzal, hogy az előzőekben, a törlés vonatkozásában írtakat ebben az esetben is alkalmazni kell - a fizetésképtelenség hiányának feltétele kivételével.

5.1.6.5. Törlés hivatalból

A cégbíróság hivatalból intézkedik a fióktelep cégnyilvántartásból való törlése iránt a cégnyilvántartási törvényben meghatározott esetekben. Ha a cégbíróság a fióktelepet törvényességi felügyeleti eljárás keretében tiltja el a további működéstől, akkor a Cégközlönyben felhívást tesz közzé azzal, hogy a hitelezők a követeléseiket harminc napon belül a fióktelepnél jelentsék be. A cégbíróság azt követően nyilvánítja megszűntnek és törli a fióktelepet a cégjegyzékből, ha ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett vagy a bejelentés alapján a hitelező követelését rendezték.

5.2. Kereskedelmi képviselet

A vonatkozó törvény értelmében a külföldi vállalkozás állandó jellegű, közvetlen kereskedelmi képviseletet alapíthat Magyarországon. A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozási jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, amely a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, működését a cégbejegyzést követően kezdheti meg.

5.2.1. Bejelentési kötelezettség

A kereskedelmi képviselettel kapcsolatos cégbejegyzésre és cégnyilvántartásra – ideértve a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörét is –, valamint a cégnyilvánosságra vonatkozó követelményekre a Ctv.-ben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a kereskedelmi képviselet létesítésének, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak, és ezek változásának, valamint törvényben előírt adatoknak a cégbírósági bejelentése a kereskedelmi képviselet cégjegyzésére jogosult személy, illetve személyek kötelezettsége.

5.2.2. A kereskedelmi képviselet bejegyzése

A kereskedelmi képviselet akkor jegyezhető be a cégnyilvántartásba, ha a cégbejegyzésre vonatkozó kérelem és mellékletei megfelelnek a külön törvényben (Ctv.) szabályozott feltételeknek.

5.2.2.1. A bejegyzési kérelem mellékletei

A Ctv. szerint a kereskedelmi képviselet bejegyzéséhez szükséges okiratok a következők:

– létesítő okirat, illetve annak változása esetén a létesítő okirat módosítása és a létesítő okirat változásokkal egybefoglalt, hatályosított szövege;

– hiteles cégaláírási nyilatkozat (aláírási címpéldány);

– ha a bejegyzési kérelem erre vonatkozó adatot tartalmaz: a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági (ellenőrző bizottsági) tagok, a könyvvizsgáló, illetve a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat tisztségviselőinek elfogadó nyilatkozata; a vezető tisztségviselő képviseleti jogának egyes ügyekre vagy ügycsoportokra vonatkozó átruházása esetén az erről szóló okirat; a külföldi személy magyarországi kézbesítési megbízottjának a megbízására, illetve a megbízás elfogadására vonatkozó okiratot; külföldi cég részvétele esetén a külföldi cég cégkivonata és annak magyar nyelvű hiteles fordítása, illetve annak hiteles fordításban történt igazolása, hogy a céget a hazai joga szerint kereskedelmi nyilvántartásba vették; ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén az ingatlan – három hónapnál nem régebbi – tulajdoni lapját, melyből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható;

– jogszabályban meghatározott mértékű közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása, kivéve ha a közzétételi költségtérítést elektronikus úton, a Szolgálat (az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálata) elektronikus ügyfélszolgálatán fizetik meg;

– a jogi képviselő meghatalmazása, illetve képviseleti jogának igazolása;

– az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adó alanyának az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozat [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. §-ának (1) bekezdése];

– a külföldi vállalkozás létesítő okirata, illetve annak a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege (hazai joga szerint a kereskedelmi nyilvántartásba történt felvételét igazoló okirata), valamint ennek hiteles magyar nyelvű fordítása, valamint

– a képviseletet létesítő, valamint annak képviselőjét kijelölő határozat és annak hiteles magyar nyelvű fordítása.

5.2.3. A kereskedelmi képviselet megszűnése, megszüntetése

A kereskedelmi képviselet a cégbírósági nyilvántartásból történő törléssel szűnik meg.

5.2.3.1. Törlési kérelem

A törlés iránti kérelmet a külföldi székhelyű vállalkozás erre vonatkozó döntése meghozatalától számított 90 napon belül kell benyújtani a cégbírósághoz.

5.2.3.2. A törlés feltételei

A törlés feltételei lényegében megegyeznek a fióktelep törlésének feltételeivel. Ennek megfelelően kérelemre a cégbíróság akkor törölheti a kereskedelmi képviseletet a cégnyilvántartásból, ha

– a külföldi vállalkozásnak a kereskedelmi képviselet működésével összefüggésben nincs Magyarországon köztartozása, továbbá

– a kereskedelmi képviselet a Cégközlönyben a megszüntetésről felhívást tett közzé azzal, hogy a hitelezők követeléseiket harminc napon belül nála jelentsék be, de ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett, vagy a hitelező követelése kielégítésre került, illetve arra biztosítékot nyújtottak, és

– nincs a kereskedelmi képviseleti tevékenységével összefüggésben a külföldi vállalkozás ellen Magyarországon bírósági vagy hatósági eljárás folyamatban.

5.2.3.3. Mentesülés

A kereskedelmi képviselet kérelemre történő törlésének nem feltétele az előző bekezdés első három pontjában meghatározott feltételek fennállása, ha a külföldi vállalkozás székhelye (bejegyzése) szerinti államnak a Magyar Köztársasággal nemzetközi szerződése van a polgári és kereskedelmi ügyekre nézve a bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról, valamint a köztartozások behajtásáról, vagy ezeket a kérdéseket európai közösségi jogi szabályozás rendezi. A kereskedelmi képviseletnek azonban ebben az esetben is közzé kell tennie a Cégközlönyben a megszüntetéséről szóló közleményt azzal, hogy a hitelezők követeléseiket harminc napon belül a kereskedelmi képviseletnél jelentsék be, továbbá tájékoztatást kell adnia arról is, hogy a ki nem elégített követeléseket a hitelezők milyen eljárásban érvényesíthetik.

5.2.3.4. Törlés jogutód nélküli megszűnés miatt

Ha a külföldi vállalkozás jogutód nélküli megszűnik, akkor természetesen a kereskedelmi képviselet törlését is kérelmezni kell a cégbíróságtól. Az előzőekben, a törlési eljárás kapcsán írtakat pedig ilyenkor is alkalmazni kell.

5.2.3.5. Törlés hivatalból

A cégbíróság hivatalból intézkedik a kereskedelmi képviselet cégjegyzékből való törlése iránt a cégnyilvántartási törvényben meghatározott esetekben. Ha a cégbíróság a kereskedelmi képviseletet törvényességi felügyeleti eljárás keretében tiltja el a további működéstől, a Cégközlönyben felhívást tesz közzé azzal, hogy a hitelezők a követeléseiket harminc napon belül a kereskedelmi képviseletnél jelentsék be. A cégbíróság azt követően nyilvánítja megszűntnek, s törli a kereskedelmi képviseletet a cégjegyzékből, ha ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett, vagy a bejelentés alapján a hitelező követelését kielégítették.

5.3. Bankképviselet, biztosítóintézet képviselete

A külföldi székhelyű hitelintézet bankképviseletének, továbbá a külföldi székhelyű biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó magyarországi képviseletének létesítésére, működésére és megszüntetésére az 1997. évi CXXXII. törvényben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha külön törvény attól eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

5.3.1. Tilalom

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény hatálya alá eső befektetési, kiegészítő befektetési, árutőzsdei szolgáltatásokkal, valamint befektetésialap-kezelési, elszámolóházi, tőzsdei, továbbá a közraktározási tevékenységgel összefüggő szerződéseket devizakülföldinek belföldön létesített képviselete nem kötheti meg Magyarországon.

5.4. Fogalomtár a külföldi vállalkozásokhoz

5.4.1. Külföldi vállalkozás

Külföldi vállalkozás a Magyar Köztársaság államterületén kívül székhellyel rendelkező, főtevékenységként vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, továbbá más olyan vállalkozó is, aki külföldön céggel rendelkezik, illetve gazdasági nyilvántartásban szerepel.

5.4.2. Fióktelep

Fióktelep a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek.

5.4.3. Kereskedelmi képviselet

Kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely – a külföldi vállalkozás nevében és javára – szerződések közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el.

5.4.4. Vállalkozási tevékenység

Vállalkozási tevékenység a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. szeptember 13.) vegye figyelembe!