A kereskedelmi tevékenység folytatásának általános feltételeit az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet tartalmazza.
2.1. A rendelet alkalmazási köre
A rendelet hatálya – a gyógyszer-kereskedelem, valamint külön jogszabály alapján gyógyszertár, illetve egészségügyi szolgáltató által végezhető gyógyászatisegédeszköz-forgalmazási, -javítási és -kölcsönzési tevékenység kivételével – a kis- és nagykereskedelmi, a jármű- és üzemanyag-kereskedelmi, a lakossági fogyasztási cikket javító-szolgáltató, a vendéglátó, a szálláshely-szolgáltató, az idegenforgalmi és a kölcsönző (együtt: kereskedelmi) tevékenységet folytató, a Ptk. 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezetekre (a Ptk. említett szakasza értelmében gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó; az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz), külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire és a saját előállítású áruját üzletben értékesítő termelőre (együtt: kereskedő) terjed ki.
2.2. Kereskedelmi tevékenység folytatásának helye: az üzlet
A kereskedő – a következőkben részletezett kivételekkel – csak a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott (és a jelen összeállítás Függelékében is megtalálható) működési engedéllyel rendelkező üzletben folytathat kereskedelmi tevékenységet.
2.2.1. Kivételek
Üzlettel nem rendelkező kereskedő nevének és székhelyének feltüntetésével
– vásáron és piacon végezhet – külön jogszabály alapján – kereskedelmi tevékenységet;
– külön jogszabály szerint folytathat üzleten kívüli kereskedést;
– bizonyos kivétellel – ezek: a közút területének közlekedésre szolgáló részén (a járda kivételével) kereskedelmi tevékenység folytatására nincs lehetőség; a közút területének egyéb részén, illetve a közút mellett a közút forgalombiztonságát érintő kereskedelmi tevékenység csak a közút kezelőjének hozzájárulása esetén végezhető – közterületen értékesítheti –, a szükséges hatósági engedélyek és a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása alapján – a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott termékeket (e termékek felsorolását ugyancsak megtalálhatják különszámunk függelékében);
– a szükséges hatósági, szakhatósági engedélyek és területhasználati hozzájárulások (megállapodások) birtokában köz- vagy magánterületen, továbbá munkahelyen, oktatási, nevelési, egészségügyi, kulturális, sportintézmény területén elhelyezett automatából csomagolt élelmiszert, külön jogszabályban előírt korlátozással italt, vegyi árut, napi cikket, valamint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvényben meghatározott keretek között dohányterméket értékesíthet;
– nem földhöz rögzített gázpalacktárolóból fóliával lezárt PB-gázpalackot értékesíthet;
– 2000 főnél kisebb népességszámú településeken (lakott helyen) működő postahivatalokban az előállító által csomagolt élelmiszert – kivéve a minőségmegőrzés idejét "fogyasztható" felirattal megjelölt gyorsan romló élelmiszereket –, alkoholmentes italt, vegyi árut, napi cikket, kávét és végső felhasználó részére dohányterméket árusíthat.
2.3. Engedélyezési eljárás
2.3.1. Kérelem
2.3.1.1. A kérelem címzettje
A kereskedő az üzlet működési engedélyének kiadását az üzlet helye szerint illetékes település (község, város, megyei jogú város, fővárosi kerület) jegyzőjétől kérheti. Ha a mozgóbolt több önkormányzat illetékességi területén működik, a kereskedő a működési engedélyt a székhelye szerint illetékes jegyzőtől kérheti.
2.3.1.2. A kérelem tartalma, mellékletei
A működési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni
– az üzlet címét;
– az üzlet tulajdonosát, használatának jogcímét (bérlet, haszonélvezet);
– a folytatni kívánt üzletköri tevékenységeket, az első helyen szerepeltetve az üzlet szakmai jellegét meghatározó főtevékenységi üzletkört;
– az üzlet napi/heti nyitvatartási idejét, valamint
– az üzlet főtevékenységére utaló elnevezést.
A működési engedély kiadása iránti kérelemhez a kereskedőnek csatolnia kell a kereskedelmi tevékenység végzésére jogosító és az üzlethelyiség használatára való jogosultságot igazoló okiratokat, a következőkben ismertetendő szakhatósági hozzájárulásokat, továbbá – amennyiben a tevékenység gyakorlását jogszabály más hatósági engedélyhez is köti – az engedélyeket.
Mozgóbolt esetében a kérelemhez – az előzőekben felsoroltakon túlmenően – a mozgóbolt működési területével érintett települések jegyzőinek hozzájárulását is csatolnia kell a kérelmezőnek. (Ha a jegyző a mozgóbolt működéséhez nem járul hozzá, a kérelem elutasításáról államigazgatási határozatot hoz.)
2.3.2. Közreműködők az engedélyezési eljárásban
A működési engedély kiadására irányuló eljárásban közreműködik
– az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi kerületi intézete (ÁNTSZ) akkor, ha az üzletben élelmiszert, vegyi árut, gyógynövényt, illóolajat értékesítenek, továbbá vendéglátóüzlet, kereskedelmi szálláshely, élelmiszer mozgóárusítása, valamint élelmiszer és étel házhoz szállítása esetén;
– az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (Állomás) és az ÁNTSZ, ha az üzletben, vendéglátóhelyen állati eredetű élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot használnak fel, hoznak forgalomba, terményt, takarmányt, élő állatot, illetve állatgyógyászati készítményt értékesítenek;
– a tűzvédelmi szakhatóság, ha az üzletben "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és építőanyagot értékesítenek, valamint kereskedelmi szálláshely, áruház (kisáruház), vendéglátóüzlet esetén;
– az építésügyi, a tűzvédelmi szakhatóság, a közlekedési felügyelet és az ÁNTSZ, ha az üzletben jármű-kereskedelmi tevékenységet folytatnak, építőanyagot, szilárd és folyékony tüzelőanyagot, üzemanyagot értékesítenek, valamint a 216. Diszkó [TEÁOR 55.40-ből] üzletkörű egységet működtetnek;
– az építésügyi hatóság, ha az üzletkialakítás építési- vagy rendeltetésmódosításiengedély-köteles;
– a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás, ha az üzletben növényvédő szer értékesítése történik;
– a területileg illetékes rendőrhatóság, ha az üzletben polgári használatra szolgáló kézi lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert, robbanóanyagot és robbantószert, pirotechnikai terméket, gázsprayt, valamint légfegyvert értékesítenek;
– a külön jogszabályban meghatározott hatóság, ha hozzájárulása szükséges az áru értékesítéséhez, illetve a tevékenység folytatásához (például a vámhatóság jövedéki termék értékesítése esetében).
2.3.3. Az engedély kiadása
A jegyző az előzőekben ismertetett okiratok, hatósági, szakhatósági hozzájárulások, engedélyek, valamint a mozgóbolt esetében meghatározott hozzájárulás (az érintett települések jegyzőinek hozzájárulása) megléte esetén, ha az más jogszabály előírásaiba nem ütközik, államigazgatási határozattal köteles kiadni a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott üzletkörökre vonatkozó 2. számú melléklet szerinti működési engedélyt. (Az üzletkörök meghatározását Függelékünkben közzétettük.)
2.3.3.1. Tilalom hatósági hozzájárulás hiánya miatt
A gyakorlatban előfordulhat, hogy a szakhatóság az üzletkörön belül egyes termékek értékesítéséhez, illetve tevékenységek végzéséhez nem járul hozzá. Ilyenkor a jegyző a működési engedélyen megtiltja a termékek értékesítését, illetve a tevékenységek folytatását.
A forgalmazott árukhoz kapcsolódó szolgáltatások végzéséhez – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – külön engedélyre nincs szükség.
2.3.4. Változások bejelentése
A működési engedély adataiban bekövetkezett változást a kereskedő haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek, az adatváltozásnak megfelelő eljárás lefolytatása érdekében.
2.3.4.1. A módosítás köre
Módosításnak minősülő adatváltozás
– a kereskedő neve – ide nem értve a kereskedő személyében bekövetkezett változást –, cégneve;
– a kereskedő székhelye és
– a kereskedő statisztikai számjele.
2.3.4.2. Határozat
A működési engedélynek a fentiekben meghatározott adataiban bekövetkezett változásánál a jegyző a működési engedély módosításáról határozatot hoz, és a korábbi működési engedély bevonásával egyidejűleg az új adatoknak megfelelő működési engedélyt ad ki. A változásról a működési engedély módosítását tartalmazó határozat egy példányának megküldésével az eredeti működési engedély kiadásában közreműködő hatóságokat, szakhatóságokat is értesíti.
Amennyiben a változás kizárólag a működési engedély jogosultjának személyét érinti, úgy a jegyző, amennyiben a hatósági, szakhatósági hozzájárulások rendelkezésre állnak - az egyéb feltételek megléte esetén – a régi működési engedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló új működési engedélyt köteles kiadni.
Ha a kereskedő az üzlet szakmai jellegét új üzletkör (üzletkörök) felvételével kívánja módosítani, vagy a mozgóbolt működési területében történik változás, akkor új működési engedélyt kell kérnie. Ilyen esetben a jegyző a korábbi működési engedély bevonásával egyidejűleg az új adatoknak megfelelő működési engedélyt ad ki.
2.3.5. Engedély mint feltétel
A tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának feltétele a jogerős működési engedély megléte, amely engedélyt a kereskedőnek az üzletben kell tartania, és azt ellenőrzés során bemutatni az ellenőrző hatóságnak.
A kereskedő külön jogszabályban meghatározott termékek, valamint szolgáltatások értékesítésekor az előzőekben foglaltakon túlmenően akkor kezdheti meg tevékenységét, ha a külön jogszabályok szerint nyilvántartásba vették. A nyilvántartásba vétel – a rendelet szerint – nem minősül engedélynek.
2.4. Ellenőrzés, szankciók
2.4.1. Ellenőrzésre jogosult hatóságok
Az üzletek engedélynek megfelelő működését és a kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartását a jegyző, a szakhatóságok, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek ellenőrzik, amelyek együttműködési megállapodás alapján a rendőrséggel együtt közös ellenőrzéseket is folytathatnak.
2.4.2. Üzlet ideiglenes bezáratása
Ha az ellenőrzés során a vizsgálatot végző hatóság megállapítja, hogy az üzlet vagy az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytatók a jogszabályokban foglalt előírásoknak nem felelnek meg, illetve azokat nem tartják be, a jegyző az üzletet az észlelt hiányosság megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra ideiglenesen bezárathatja. Az üzlet ideiglenes bezárását elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
2.4.3. A működési engedély visszavonása
A jegyző a működési engedélyt visszavonja, ha
– a kereskedő a hatóság által feltárt hiányosságokat az arra megadott határidőn belül, de legkésőbb 90 napig nem szünteti meg, vagy
– a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,
– az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek,
– a kereskedő a játékautomata-bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, továbbá
– az üzlet működésével összefüggő zajhatások miatt a lakosság nyugalmának sérelme – hatósági intézkedés ellenére – továbbra is fenn áll.
2.4.3.1. Azonnali végrehajthatóság
Amennyiben a hatóság fenti, utolsó három bekezdés szerinti magatartás miatt vonja vissza a működési engedélyt, úgy a visszavonó határozat fellebbezésre tekintet nélkül – azaz azonnal – végrehajtható.
2.4.4. Üzlet azonnali bezáratása
Ha az ellenőrzéskor a hatóság megállapítja, hogy az üzletre a kereskedő nem rendelkezik működési engedéllyel, a jegyző köteles az üzletet azonnal bezáratni arra az időre, amíg az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendeletben előírt - írásunk korábbi részében ismertetett – feltételeknek megfelelő működési engedélyt a kereskedő nem kapja meg. A jegyzőnek az erre vonatkozó határozat azonnali végrehajtását fellebbezésre tekintet nélkül kell elrendelnie.
2.5. Egyes árucikkek értékesítésére vonatkozó különleges szabályok
2.5.1. Általános rendelkezések
A kormányrendelet felsorolás jelleggel határoz meg az általánostól eltérő előírásokat bizonyos áruféleségekre, illetve árusítási módokra a következők szerint:
– a kereskedő árukészletét – közterület-használati engedély birtokában – az üzlete homlokzatával érintkező közterületen ideiglenesen, illetve idényjelleggel árusíthatja;
– a kereskedő az üzlete üzletkörébe tartozó árut alkalmi rendezvényen, valamint nem közterületi ideiglenes árusítóhelyen alkalomszerűen értékesítheti (alkalmi árusítás), ha jogszabály azt nem korlátozza, vagy nem zárja ki;
– az élelmiszerek, növényvédő szerek alkalmi árusításához szükséges az ÁNTSZ engedélye is;
– az alkalmi árusítóhelyen kötelező a kereskedő nevének, székhelyének, üzletének jól látható módon való feltüntetése;
– szeszes ital és dohányáru alkalmi árusítása – a külön jogszabályi rendelkezések betartásával – csak az árusítás helye szerint illetékes rendőrhatósághoz és vámhatósághoz történt előzetes bejelentéssel folytatható;
– az alkalmi árusítás területén a jegyző – az illetékes rendőrhatóság, valamint a vám- és pénzügyőrség írásos véleményének figyelembevételével – a szeszes italok árusítását írásban megtilthatja vagy korlátozhatja;
– nem minősül alkalmi árusításnak a vásárokon és piacokon a külön jogszabály feltételei szerint folytatott kereskedelmi tevékenység.
2.5.2. Engedély mozgóárusításra
Az üzlettel és az üzletre vonatkozó működési engedéllyel rendelkező kereskedő részére az árusítás helye szerint illetékes jegyző mozgóárusítást engedélyezhet. Az élelmiszer, illetve vendéglátásban előállított termék mozgóárusításához az illetékes ÁNTSZ szakhatósági hozzájárulása is szükséges.
2.5.2.1. Az engedély tartalma
Az engedélynek a kereskedő nevén és székhelyén kívül tartalmaznia kell a mozgóárusítással értékesíthető termékek körét, az érvényesség időtartamát és azt az útvonalat, illetve helyet, ahol a mozgóárusítás végezhető. A kereskedő, illetve megbízottja a mozgóárusítás során az ellenőrző hatóság kérésére köteles bemutatni az engedélyt. Ennek hiányában mozgóárusítás nem folytatható.
2.5.3. Gyógynövény, gyógyhatású készítmény forgalmazása
Gyógynövény, illóolaj és gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény (gyógynövény) csak előre kiszerelt – jellegének megfelelően aromatartó, fényvédő –, zárt csomagolásban hozható forgalomba. A csomagoláson jól olvashatóan fel kell tüntetni
– a gyógynövény magyar és latin nevét;
– a kiszerelt gyógynövény tömegét;
– az előállító, az importáló, a kiszerelő cég nevét, székhelyét és telephelyét;
– a hatósági forgalomba hozatali engedély számát;
– a kiszerelés keltét és a felhasználhatóság határidejét, valamint
– a termék alkalmazási és/vagy elkészítési javaslatát.
2.5.4. Fűszerpaprika-őrlemény forgalmazása
Fűszerpaprika-őrlemény kizárólag üzletben, termelő által a külön jogszabály előírásai szerinti adatokat is feltüntető zárt csomagolásban hozható forgalomba.
2.5.5. Vegyipari termékek forgalmazása
Vegyipari termékek (háztartás-vegyipari készítmények, kozmetikai termékek, festékek) a komputeres színkeverővel felszerelt speciális festékszaküzletben történő festékkiszerelés kivételével, valamint gépjármű-üzemeltetési segédanyagok csak előre kiszerelt formában, egyedi, zárt, használati útmutatóval és kötelező jelölésekkel ellátott csomagolásban hozhatók forgalomba.
2.5.6. Szexuális áru forgalmazása
Szexuális áru – a többi árutól elkülönítve – csak zárt csomagolásban hozható forgalomba. A 18. életévét be nem töltött személy részére szexuális árut értékesíteni, kölcsönözni (azaz értékesíteni) tilos. Szexuális árut közterületen vagy kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos. Alsó- és középfokú oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint vallás gyakorlására szolgáló intézmény bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül szexuális árut értékesítő üzlet nem működhet.
2.6. Fogalommeghatározások a kormányrendeletben
2.6.1. Üzlet
Üzletnek minősül a szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kis- és nagykereskedelmi, jármű- és üzemanyag-kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, idegenforgalmi, továbbá lakossági fogyasztási cikket javító-szolgáltató, értékesítő hely, ideértve a lakástól vagy lakóingatlantól műszakilag el nem különíthető, fogyasztási cikket javító-szolgáltató tevékenység céljára kialakított helyet, a raktározás, tárolás célját szolgáló nyitott, értékesítést folytató helyet, valamint a különböző intézményekben, munkahelyeken üzemelő értékesítőhelyeket is.
2.6.2. Mozgóárusítás
Mozgóárusítás, amikor a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak (például kosár, tricikli, fagylaltoskocsi stb.).
2.6.3. Szeszes ital
Szeszes ital a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonata, valamint ezek felhasználásával készült termékek és az alacsony (1,2 százaléknál kevesebb) alkoholtartalmú üdítőitalok kivételével minden alkoholtartalmú ital.
2.6.4. Melegkonyhás vendéglátóüzlet
Melegkonyhás vendéglátóüzlet az olyan üzlet, amely elkülönített, egészségügyi előírásoknak megfelelő főző (sütő)-konyhával, továbbá a szükséges előkészítő és raktárhelyiséggel rendelkezik, valamint az ételeket a helyszínen készítik.
2.6.5. Szeszesital-kimérés
Szeszesital-kimérés a szeszes ital űrmértékegység alapján vagy pohárban, kiöntőedényben való felszolgálása, továbbá az alkoholtartalmú kevert ital és a nem zárt tárolóeszközben lévő bor értékesítése.
2.6.6. Szexuális áru
Szexuális áru bármely birtokba vehető, forgalomképes, olyan dolog, amelynek elsődleges célja a szexuálisinger-keltés, különösen amelyik nemi aktust vagy egyéb szexuális cselekményt nyíltan ábrázol, illetve az emberi testet, testrészt szexuálisinger-keltésre alkalmas módon, vagy szexuálisinger-keltés céljából ábrázol, ideértve – rendeltetése szerint – a szexuálisinger-keltésre szolgáló, nemi aktus vagy az egyéb szexuális cselekmény során alkalmazható eszközt is.
2.6.7. Üzletkör
Üzletkör az a tevékenységi kör, amelynek keretében az ott felsorolt termékek forgalmazhatók, illetve szolgáltatások nyújthatók. Egy üzlet működési engedélye - a szükséges (szak)hatósági hozzájárulások megléte esetén – több üzletkört is tartalmazhat. Az üzlet főtevékenységét (szakmai jellegét) a működési engedélyen első helyen megjelölt és az üzlet elnevezésében is erre utaló üzletkör határozza meg.
2.6.8. Napi cikk
Napi cikknek minősül a napi, heti rendszerességgel fogyasztási szükségleteket kielégítő élelmiszer és fogyasztási cikk.
2.6.9. Termelői borkimérés
Termelői borkimérés a kizárólag saját termelésű szőlőbor – nem vendéglátó-ipari tevékenység keretében – elvitelre történő értékesítése a termelő saját előállítóhelyén.
2.6.10. Mozgóbolt
Mozgóbolt az önjáró vagy gépjárművel vontatott, az üzlet feltételeinek megfelelő árusítóhely.
2.6.11. Utazási iroda (utazási ügynökség és idegenforgalmi szolgáltatóiroda)
Utazási iroda (utazási ügynökség és idegenforgalmi szolgáltatóiroda) az olyan belső eladótérrel rendelkező üzlet, amelynél az üzlethelyiség berendezése a rendeltetésszerű használat követelményeihez igazodik, és kizárólag a tevékenység gyakorlására szolgál, továbbá önálló vezetékes telefonvonallal, faxkészülékkel és megfelelő elektronikus adattovábbításra alkalmas berendezéssel rendelkezik.
2.6.12. Üzemanyagtöltő állomás
Üzemanyagtöltő állomásnak minősül az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) által hitelesített kútoszloppal és az illetékes hatóság által engedélyezett és hitelesített tárolótartállyal, illetve a sűrített gáz esetében térfogat- vagy tömegárammérővel és -összegzővel ellátott kiskereskedelmi elárusítóhely.
2.6.13. Csomagküldő kereskedés
Csomagküldő kereskedés az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő kizárólag az áru ismertetőjét (katalógusát) juttatja el a vásárlóhoz, vagy reklámban (hirdetésben) hívja fel az árura a figyelmet, és az ismertető, illetve reklám alapján kiválasztott és megrendelt árut szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre.
2.6.14. Kiegészítő kereskedelmi tevékenység
Kiegészítő kereskedelmi tevékenységnek minősül a vállalkozásnak az alaptevékenységi körébe nem tartozó kereskedelmi tevékenysége.
