A telepengedélyre és a telepengedélyezési eljárásra vonatkozó előírásokat a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltatótevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet foglalja össze. Ez az a jogszabály, amelyet meglehetősen széles vállalkozási körnek kell ismernie és rendelkezéseit betartania ahhoz, hogy működését egyáltalán megkezdhesse egy adott telephelyen.
1.1. Alkalmazási kör
Az említett rendeletet tevékenységük során alkalmazniuk kell
– a jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak,
– természetes személyeknek (egyéni vállalkozóknak, bedolgozóknak),
– a bérmunkát, illetve aktív feldolgozást végzőknek, valamint
– a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeinek is,
amennyiben a rendelet mellékletében felsorolt – és összeállításunk függelékében megtalálható – olyan ipari, szolgáltató, raktározási tevékenységet folytatnak, ahol a felhasznált és a technológia során keletkezett anyagok, illetőleg üzemeltetett berendezések miatt a végzett munkafolyamatok következményeként egészségártalom, tűz- és robbanásveszély, vagy zavaró környezeti hatásuk miatt levegő-, víz-, talajszennyezés, illetőleg zajhatás léphet fel.
A rendelet mellékletében meghatározott tevékenységeket telepen vagy építményben, építményrészben, mint önálló rendeltetési egységben (azaz a telepen, telephelyen) csak telepengedély alapján lehet megkezdeni vagy folytatni.
1.2. Engedélyezési eljárás
A szóban forgó engedély megadása iránt – az ipari, szolgáltatótevékenység végzésére, valamint a környezetre és az egészségre veszélyes anyagok és készítmények raktározására használt telepre – a tevékenység folytatójának kell eljárnia.
1.2.1. Kérelem
1.2.1.1. A kérelem címzettje
Az eljárás az előbbiekben említett kötelezett kérelmére indul, amelyet a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (illetve a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjéhez kell benyújtani. (A jegyző az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül hozza meg.)
1.2.1.2. A beadás ideje
Új telep létesítése, vagy a telepengedéllyel rendelkező telepen folytatott tevékenységi kör bővítése, megváltoztatása vagy módosítása esetén az új telep használatbavételét (építési tevékenység végzése esetén a használatbavételi engedélyezési eljárást követően), illetve a tevékenységi kör bővítésével, megváltoztatásával, módosításával járó tevékenység megkezdését megelőzően kell a telepengedélyt kérni.
(Lényeges, hogy bármilyen – a rendelet melléklete szerinti, engedélyköteles – tevékenységet kizárólag jogerős telepengedély birtokában kezdheti meg, folytathatja, illetve módosíthatja az adott vállalkozás.)
1.2.1.3. Egyéb hatósági engedélyek
A telepengedély mellett azonban a telepengedély jogosultjának a szükséges más hatósági (építési, használatbavételi, a rendeltetés megváltoztatására irányuló stb.) engedélyeket is meg kell szereznie, ha az a működéséhez egyébként szükséges.
Abban az esetben, ha a telepen a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt anyagokat használnak, a szennyvíz közcsatornába vezetésének előfeltétele a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által megfelelőnek minősített szennyvíz-előtisztító berendezés megléte is. (Az említett anyagok felsorolása összeállításunk mellékletében megtalálható.)
1.2.1.4. A kérelem tartalma, mellékletei
A telepengedély kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni, illetve mellékelni kell
– a telep címét és helyrajzi számát, helyszínrajzát, továbbá a közvetlenül szomszédos ingatlanok rendeltetését,
– a telep tulajdonosát (használóját), mellékelve három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,
– a telep használata jogcímét annak igazolásával együtt (saját tulajdon, bérlet stb.),
– a telepen folytatni kívánt ipari, szolgáltató vagy raktározási tevékenységet (TEÁOR és SZJ szerinti besorolás számszerű feltüntetésével),
– a tevékenység végzéséhez szükséges – a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) értelmezésében használt – veszélyes munkaeszközöket (lásd: Függelék),
– a telepen lévő vagy felhasználandó, illetve az alkalmazott technológia során keletkező hulladékot, egészségre vagy környezetre veszélyes anyagokat, azok gyűjtésének, kezelésének módját,
– a létesítendő munkahelyeket (irodák, raktárak, műhelyek stb.) az Mvt. értelmezése szerint, valamint a telep üzemeltetésének (nyitva tartásának) időtartamát, műszakonként a napi munkavégzés idejének megjelölésével [Mvt. 19. § (1)–(4) bekezdései szerint a munkahely létesítése során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a létesítésben közreműködők feladata, amelynek teljesítésében együtt kell működniük. A létesítésben közreműködő (tervező, kivitelező) köteles írásban nyilatkozni, hogy a törvény 18. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat megtartotta. A munkahelyek, munkaeszközök kialakítása, telepítése, továbbá a munka megszervezése során az ergonómiai szempontokat is figyelembe kell venni. Olyan munkahelyek létesítésénél, ahol mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak, a fizikai környezetnek illeszkednie kell az emberi test megváltozott tulajdonságaihoz.],
– tervezett munkakörönként a munkavállalók számát, a szociális helyiségek biztosításának módját és kialakítottságát,
– ivóvíz-, iparivíz-ellátást, a szennyvízgyűjtést és elhelyezést, a szennyvíztisztítási megoldásokat,
– az üzemeltetéshez és/vagy a létesítendő munkahely, tevékenység megjelölésével az egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez szükséges mesterséges szellőztetés módját,
– a szennyezett levegő elvezetésének és tisztításának helyét és módját, az elszívott levegő utánpótlásának módját,
– a telep üzemeltetéséhez szükséges hőtermelő berendezés egyedenkénti típusfűtőteljesítmény-adatait,
– a környezetre gyakorolt hatást (talaj, felszíni és felszín alatti vizek, zaj, bűz, füst, tűz- és robbanásveszély, üzemszerű szennyezés kibocsátása stb.) és az esetleges üzemzavar miatt várható környezeti hatások elkerülésének módját,
– a környezetre veszélyes technológiák alkalmazása esetén a külön jogszabályban meghatározott környezetikár-elhárítási tervet,
– a munkavállalók egészségét veszélyeztető tevékenység esetén a külön jogszabályokban előírt munkavédelmi üzembe helyezés várható időpontját,
– amennyiben van, a környezetvédelmi minősítés (ISO 14000) tényét, valamint
– a tevékenység végzését engedélyező már meglévő szakhatósági (ÁNTSZ, építési, tűzvédelmi, környezetvédelmi vízügyi, természetvédelmi stb.) hozzájárulásokat, engedélyeket.
1.2.2. A jegyző feladatai az engedélyezési eljárásban
1.2.2.1. A tevékenység folytathatóságának ellenőrzése
A jegyző az építésügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján a telepengedély kiadására vonatkozó döntése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg azok hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. §-ának (2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e.
1.2.2.2. Működő telep működési feltételeinek ellenőrzése
Amennyiben a rendelet hatálybalépésekor már működő telep a létesítésekor érvényes jogszabályok alapján kiadott engedéllyel rendelkezik, és az engedélyben foglaltak szerinti tevékenységi körét változtatás nélkül folytatja, úgy a jegyzőnek vizsgálnia kell, hogy a telep a rendelet 6. §-ában foglalt előírásoknak (a telepen végzett azonos tevékenységekre adtak telepengedélyt, vagy a tevékenység végzéséhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott - rendeltetésmódosításra korábban már engedélyt adtak, az engedélyezés során mérlegelendő körülmények időközben nem változtak, és a folytatni kívánt tevékenység céljára a telep továbbra is alkalmas) megfelel-e, amelynek során a jegyzőnek – szükség esetén – meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyekkel a tevékenység továbbra is folytatható.
1.2.2.3. Helyszíni szemle
Abban az esetben, ha az előzőek szerinti övezeti besorolás alapján a tevékenység folytatására lehetőség van, a jegyző köteles helyszíni szemlét tartani az engedélykérelemmel érintett telepen.
A helyszíni szemléről értesíteni kell
– a kérelmezőt,
– a telep és a közvetlenül szomszédos – a teleppel közös határvonalú, telekhatárú – ingatlanokkal rendelkezni jogosultakat (az ingatlanok tulajdonosait, használóit, kezelőit, társasház esetén a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét, lakásszövetkezet esetén az elnököt),
– az ÁNTSZ illetékes városi, fővárosi, kerületi intézetét,
– az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget,
– az elsőfokú építésügyi szakhatóságot, különös tekintettel arra, hogy a telep műszaki szempontból megfelel-e az építésügyre vonatkozó jogszabályi előírásoknak,
– az illetékes rendőrkapitányságot,
– a mellékletben *-gal megjelölt esetekben (azaz a *-gal jelzett tevékenységek esetében, amelyeket a Függelékben feltüntetünk) a tűzvédelmi szakhatóságként eljáró hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságot,
– a folytatni kívánt tevékenységtől függően az illetékes Megyei (Fővárosi) Növény- és Talajvédelmi Szolgálatot, illetve a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomást,
– a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, Budapesten a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságot,
– a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal illetékes Területi Műszaki Biztonsági Felügyelőségét,
– a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális irodáját, illetőleg
– termőföld esetében a területileg illetékes körzeti (fővárosi kerületi) földhivatalt.
Az értesítést – a kérelemben megjelöltek egyidejű megküldésével – a helyszíni szemle megtartása előtt legalább 8 nappal korábban meg kell küldeni a rendeletben felsoroltak részére.
A helyszíni szemlén a jegyző jegyzőkönyvben rögzíti a véleményeket és saját megállapításait, a jegyzőkönyv egy példányát az előzőekben felsorolt érdekeltek részére megküldi.
1.2.2.4. Döntés szemle tartása nélkül
Bizonyos esetekben a jegyző helyszíni szemle megtartása nélkül dönthet a telepengedély megadásáról. Így lehetősége van a szemle nélküli döntésre
– ha megállapítja, hogy a telepen végzett azonos tevékenységekre adtak telepengedélyt, vagy
– a tevékenység végzéséhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott - rendeltetésmódosításra korábban már engedélyt adtak, az engedélyezés során mérlegelendő körülmények időközben nem változtak, és a folytatni kívánt tevékenység céljára a telep továbbra is alkalmas.
A jegyzőnek azonban a szakhatóságok állásfoglalását a fentiek szerinti esetekben is meg kell kérnie, kivéve ha a szakhatósági hozzájárulások megadásától három év még nem telt el.
1.2.3. Az engedély megadása
A telepengedély akkor adható meg, ha a szakhatósági hozzájárulások alapján a jegyző megállapítja, hogy a telep, különösen műszaki szempontból, megfelel a - környezetvédelmi, a vízügyi és az építésügyi követelményekre vonatkozó - jogszabályi előírásoknak, a tevékenység a telep környezetében élők szomszédjogi, birtokvédelmi értelemben vett nyugalmát nem zavarja, a dolgozók, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyezteti. Az építésügyi és a környezetvédelmi szakhatóságok szakvéleménye alapján – természetesen az abban foglalt feltételekkel – ideiglenes vagy meghatározott időtartamra érvényes telepengedély is adható.
1.2.3.1. A határozat közlése
A telepengedély megadásáról vagy megtagadásáról rendelkező határozatot kézbesítés útján közölni kell
– a kérelmezővel,
– a telep és a közvetlenül szomszédos – a teleppel közös határvonalú, telekhatárú – ingatlanokkal rendelkezni jogosultakkal (az ingatlanok tulajdonosaival, használóival, kezelőivel, társasház esetén a közös képviselővel, illetve az intézőbizottság elnökével, lakásszövetkezet esetén annak elnökével),
– az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal és szervezetekkel,
– az illetékes megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőséggel, valamint
– az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség illetékes területi szervével.
1.3. Az engedélyes kötelezettségei
1.3.1. A telepengedély bemutatása
A telepengedély jogosultja köteles a telepengedélyt a telephelyen tartani, és azt az ellenőrzések során bemutatni.
1.3.2. Átalakítási, intézkedési kötelezettség
A jegyző a telepengedéllyel kapcsolatban az engedély megadásakor – vagy lakossági bejelentésre indított vizsgálat, illetve a hatósági ellenőrzések megállapításai alapján később is – megfelelő határidő kitűzésével kötelezheti a telepengedély jogosultját meghatározott átalakítások vagy változtatások elvégzésére, illetve intézkedések megtételére.
1.3.3. Bejelentési kötelezettség
1.3.3.1. Változásbejelentés
Amennyiben a telepengedély megadását követően a telep használatának jogcímén kívüli egyéb – a kérelem mellékleteinek részletezésekor tételesen felsorolt – adatokban változás következett be, úgy arról a telepengedély jogosultja 30 napon belül köteles írásban értesíteni a jegyzőt, aki annak alapján az adatokban bekövetkezett változásról az engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóságoknak, az illetékes megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségnek és az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség illetékes területi szervének értesítést küld, illetve megteszi a szükséges további intézkedéseket.
1.3.3.2. A tevékenység megszüntetésének bejelentése
Amennyiben a telepengedély jogosultja tevékenységét megszünteti, köteles azt a jegyzőnek haladéktalanul bejelenteni.
1.4. Ellenőrzés, szankciók
1.4.1. A tevékenység gyakorlásának felfüggesztése, a telep bezáratása
Abban az esetben, ha a telepengedély-köteles tevékenység folytatója
– tevékenységi körét engedély nélkül változtatta meg, illetve engedély nélkül további tevékenységgel bővítette,
– a tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget,
– telepe a hatályos jogszabályi, valamint az engedély alapját képező feltételeknek nem felel meg, illetve nem teljesíti a rendelet szerinti, előzőekben ismertetett változásbejelentési kötelezettségét a jegyző felé, továbbá
– felszólítás ellenére sem teszi meg a szükséges intézkedéseket,
a jegyző határozattal – az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra – a tevékenység telephelyen történő gyakorlását felfüggesztheti, korlátozhatja (különös tekintettel a napi üzemeltetési, nyitvatartási időtartamra), vagy a telepet ideiglenesen be is zárathatja.
1.4.2. Az engedély visszavonása
Ha a tevékenység folytatója a tevékenység gyakorlását felfüggesztő, korlátozó, illetve a telep ideiglenes bezárását elrendelő határozatban meghatározott időtartam alatt sem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, akkor a jegyző a telepengedélyt – határozattal – visszavonja.
1.4.2.1. Értesítés az engedély visszavonásáról
A jegyző a telepengedély visszavonásáról, illetve a tevékenység telephelyen történő gyakorlásának megtiltásáról szóló határozatát kézbesítés útján megküldi azoknak a személyeknek, szervezeteknek, valamint az egyéni vállalkozói igazolványt kiadó körzetközponti jegyzőnek, akiknek-amelyeknek a telepengedély megadásával kapcsolatos döntését is megküldte, továbbá gazdasági társaság esetén – törvényességi felügyeleti intézkedés megtétele iránt – az illetékes cégbíróságnak is.
1.4.3. Eljárás engedély nélkül végzett tevékenység esetén
Abban az esetben, ha egy vállalkozás telepengedély-köteles tevékenységet engedély nélkül végez (folytat), akkor a jegyző a tevékenység gyakorlását azonnal végrehajtható határozattal megtiltja.
1.4.4. Egyéb ellenőrző hatóságok
Fontos, garanciális előírása a rendeletnek, miszerint a jegyzőn kívül, a telepengedélyezési eljárásban részt vevő (írásunk korábbi részében felsorolt) hatóságok és a fogyasztóvédelmi felügyelőség is jogosult annak ellenőrzésére, hogy a telep működése, a telepen végzett tevékenység folytatása, illetve a telep műszakilag megfelel-e a rendeletben, illetve a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak. Emellett e hatóságok szabálytalanság észlelése esetén gyakorolhatják hatósági jogkörüket, valamint a jegyzőnél kezdeményezhetik azoknak az intézkedéseknek a megtételét, amelyeket a jegyző alkalmazhat, amennyiben szabálytalanságot észlel a tevékenység gyakorlása során (tevékenység felfüggesztése 90 napra, a telep ideiglenes bezáratása).
1.4.5. Határozat azonnali végrehajthatósága
A jegyző a munkavállalók, a telep környezetében élők életének, egészségének, testi épségének veszélyeztetése, a környezet aránytalan igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentése, a környezet károsodásának megelőzése, épségének megőrzése miatt, továbbá nagy kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében a telepengedélyezési eljárásban hozott határozatainak azonnali végrehajtását rendelheti el.
1.5. Igazgatási szolgáltatási díj a telepengedélyezési eljárásban
Az igazgatási szolgáltatás díjára vonatkozó szabályokat a 35/1999. (X. 13.) BM rendelet tartalmazza a következők szerint.
1.5.1. A díj mértéke
A telepengedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja (azaz a díj) az elsőfokú eljárásban 5000 forint, míg a másodfokú (fellebbezési) eljárás díja 6000 forint.
A díj a telepengedélyezésben eljáró hatóság (eljáró hatóság) bevétele.
1.5.2. Díjfizetés, igazolás
A díjfizetési kötelezettséget az eljáró hatóság pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy a költségvetési számlájára történő átutalási megbízással lehet teljesíteni.
A díjnak készpénzben történő befizetését, illetve átutalási megbízással való teljesítését az erről szóló bizonylat másolati példányával kell az eljárás megindításakor igazolni. Kétség esetén az eljáró hatóság az eredeti példány bemutatására kötelezheti az ügyfelet.
1.5.3. Eljárás díj meg nem fizetésekor
A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, amennyiben az ügyfél az eljárás díját az eljárás megindításakor nem rója le, illetve hiánypótlásra történő felszólítás esetén e kötelezettségét nyolc napon belül nem teljesíti.
1.5.4. A díj visszautalásának esetei
A befizetett díjat vissza kell utalni
– 50 százalékos mértékben, ha az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet a jegyző által lefolytatott és a telepengedélyezési eljárásnál már ismertetett helyszíni szemle kitűzése előtt visszavonják, illetőleg
– 80 százalékos mértékben akkor, ha az eljárásban helyszíni szemle lefolytatása nem szükséges, és az ügyfél kérelmét az elsőfokú határozat jogerőre emelkedéséig visszavonta.
1.5.4.1. Jogorvoslati eljárás
A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek teljes mértékben vissza kell téríteni abban az esetben, ha az államigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált államigazgatási határozat vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogsértő volt. A visszatérítésre hivatalból a jogorvoslati eljárás során meghozott határozatban kell intézkedni.
1.5.5. Az illetéktörvény alkalmazása
A 35/1999. BM rendeletben meghatározott díj vonatkozásában
– a díjmentességre az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5-6. §-aiban foglaltakat,
– a díjfizetési kötelezettségre az Itv. 28. §-ának (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat,
– a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására az Itv. 31. §-a (1) bekezdésének első mondatában, illetve a 31. § (2)–(4) bekezdéseiben foglaltakat
kell alkalmazni.
1.5.5.1. Díjmentesség az engedélyezési eljárásban az Itv. szabályai szerint
Teljes személyes igazgatási szolgáltatási díj alóli mentességben részesül
– a magyar állam,
– a helyi önkormányzatok és azok társulásai,
– a költségvetési szerv, valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,
– a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság,
– az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény,
– az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
– a vízgazdálkodási társulat,
– Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság,
– a Magyar Nemzeti Bank,
– a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság,
– az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői – ideértve az említett fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is – kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében,
– a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács.
A fenti felsorolás 3-5. bekezdéseiben említett szervezetet a díjfizetés alóli mentesség azonban csak abban az esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társaságiadó-fizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.
A díjfizetési mentességnek az előző bekezdésben meghatározott feltétele meglétéről a szervezet (alapítvány) az eljárás megindításakor írásban nyilatkozik. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet (alapítvány) – az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után, vagy ilyen tevékenység hiányában – társasági adó fizetésére, illetve eredménye után költségvetési befizetésre nem volt kötelezett.
Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik mentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszternek a külügyminiszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalását kell irányadónak tekinteni.
1.5.5.2. A díjfizetési kötelezettség Itv. szerint alkalmazandó szabályai
Az illetékkötelezettség – esetünkben díjfizetési kötelezettség – akkor is fennáll, ha az ügyfél a kérelmet a hatáskörrel nem rendelkező szervhez nyújtja be, vagy ha az államigazgatási szerv a kérelmet elutasítja. Ha pedig ugyanabban az ügyben kérelemre új eljárás indul, a díjat ismét meg kell fizetni.
1.5.5.3. Kötelezetti kör
Az igazgatási szolgáltatás díját az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri.
Amennyiben több ügyfél ügyében indul egy államigazgatási eljárás, az ennek megindítását kérő ügyfelek egyetemlegesen felelősek a díj megfizetéséért. Megszűnik az egyetemlegesség, ha az államigazgatási szerv mindegyik ügyfélre nézve külön határozatot hoz.
Az elsőfokú államigazgatási eljárásban az egy beadványban előterjesztett több kérelem esetében a díjat – a következő bekezdésben foglalt kivétellel – csak egyszer, mégpedig annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb díj jár.
Ha pedig egy beadványban terjesztenek elő olyan kérelmeket, amelyek elbírálása más-más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a kérelmek ugyanazon szerv különböző hatásköreit érintik, a díjat úgy kell megfizetni, mintha külön-külön kérelmet terjesztettek volna elő.
